Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
I 1965. december 23. csütörtök 5. oldal Magyar szerzők zenekari művei A HÉTFŐI hangverseny műsorán — Kodály Zoltán születésnapja tiszteletére — három magyar zenekari mű szerepelt. Mindhárom a magyar zeneművészet fejlődésének más-más korszakát képviselte. Elsőként Liszt: Mazeppa c. szimfonikus költeménye hangzott el. Ez a mű nem tartozik nálunk Liszt legtöbbet játszott, legnépszerűbb alkotásai közé, pedig szuggesztivitásában, kifejező erejében, témáinak feldolgozásában a legnagyobbakkal egyenértékű. A cselekmény — melyet ábrázol —, s a benne kiteljesedő gondolati tartalom olyan plasztikusan bontakozik ki a hallgató előtt, hogy általa mindenki számára világossá válik a liszti és általában az ún. programzene lényege. A Felszállott a páva c. zenekari variációsorozat Kodály egyik legszebb, legérettebb alkotása. Abban, ahogyan a klasz- szikusan szép, tiszta dallamraj- zú népdaltémát a változatok során át bontja ki, teszi egyre gazdagabbá és sokrétűbbé, arról vall a mester, hogy mit jelent, milyen lehetőségeket nyújt egy huszadik századi zeneszerző számárá ez az ősi, de csak az utolsó pillanatokban felfedezett enei kincs. A MŰSOR közepén előadott Kurtág: Brácsaverseny, a ma élő fiatalabb zeneszerző nemzedék hangját szólaltatta meg — talán nem éppen a legszerencsésebben. A tízéves mű első bemutatása óta maga Kurtág György is jelentős fejlődésen, stílusváltozáson ment keresztül. A brácsakoncert megírásakor teljes mesterségbeli tudású, de a saját hangjára még nem eléggé rátalált zeneszerző áll előttünk, maga a mű is ezért — bár sok szép részletet tartalmaz — kevéssé karakteres alkotás. Hű képet Kurtág művészetéről — s általában az újabb generációról — ennek alapján nem kapunk. LEHEL György karmester, ma már világszerte ismert művész, ezen az esten is legjobb kvalitásairól tett tanúságot. Zeneileg pontos és differenciált vezénylésében legfőképpen a zenei csúcspontok érzékeltetését találtuk rendkívül meggyőzőnek. A mozgó tablói s a Páva-variációk Mazeppa száguldó lendületű, ellentétes karakterű, de az ellentétek egységében megoldott részletei magávalragadóan bontakoztak ki keze alatt. AZ EST SZÓLISTÁJA: Lukács Pál kitűnő brácsaművész, magas fokú technikai tudását, elmélyült muzikalitását és főként gyönyörű, meleg tónusú hangszerjátékát bizonyította előttünk a Kurtág-mű nem túl hálás magánszólamában. Végül szólnunk kell egy elismerő szót az ez alkalommal igen szépen, pontosan, tisztán és egységesen hangzó, lelkesen muzsikáló Budapesti MÁV Szimfonikusok zenekaráról. Körber Tivadar A BÉLYEQEK BARÄTAI pünk az egyik vasárnapi kör! összejövetelen készült. * A kör idei legnagyobb társadalmi eseménye az a bélyegbeFontolják meg újra! A homokmégyi könyvtár ügyét rendezni kell. Ebben minden illetékes egyetért. Mint sok más helyen, itt is a fejlődés és állománygyarapodás következtében szűk lett a könyvtár helyisége. Szűk volt már addig is, hiszen a művelődési ház, amelyet annak idején kellő előrelátás nélkül méreteztek, egyik helyiségében szorított otthont a könyvtárnak. Ugyanitt helyezték el a televíziót, itt szokott összejönni a község fiatalsága megbeszélésre, klubnapra, még táncolgatni is. Végül pedig ebben a szobában van a művelődési ház igazgatójának íróasztala. A már lassan háromezer kötetet kitevő könyvtár két szekrényben van elhelyezve. Képzelhető, hogyan fér be ennyi könyv két szűk szekrénybe. Sem a műfajok, sem a betűrend szerinti elhelyezés nem áll módjában a könyvtárosnak, amiből az következik, hogy az ömlesztett könyvhalomból az olvasók nem tudnak válogatni, s még maga a könyvtáros sem tudja az ajánlott könyvet kihalászni. Pedig — ha a számokat nézzük — Flaskai Istvánná tiszteletdíjas könyvtáros igazán derék munkát végzett eddig a könyvtárban. Harminc esztendeje tanít a községben, úgyszólván mindenkit személyesen ismer, így kinek-kinek az igénye Meghalt Faragó Andor, a megyei könyvtár dolgozója Gyász ért« a megyei könyvtárt: Faragó Andor könyvkötő, a könyvtár műhelyének dolgozója, december 21-én hajnalra virradóra, 59 éves korában váratlanul elhunyt. Faragó .Andor a megyeszékhely nyomdaiparának közismert és népszerű munkása volt. Negyven esztendőt töltött el a szakmában. Hosszú ideig a Hungária Nyomdában dolgozott, mint könyvkötő, hat évvel ezelőtt pedig a megyei könyvtár kötészetének lett a munkatársa. Kollégái, barátai, felettesei kötelességtudó, szakmáját szerető, talpig becsületes korrekt emberként tisztelték. Hétfőn délután még azzal búcsúzott el kollégáitól, hogy a másnapi teendőket beszélte meg velük. Kedden azonban már nem ébredt fel. Temetése december 23-án, csütörtökön délután 2 órakor lesz a kecskeméti új köztemetőben. szerint ajánlja az olvasnivalót. Háromszáz olvasója tavaly 12 ezer kötetet kölcsönzött ki. A községi tanács megvizsgálta a „kátyúba jutott’ könyvtár állapotát és igyekezett Is menten segíteni. Szándéka azonban kicsit túlment a lehetőségeken. — Van faanyagunk, van asztalosunk. majd csinálunk mi egy reprezentatív, szabadpolcos könyvtárat! —• határozta el a községi tanács. Csak éppen arra nem gondoltak, hogy hova teszik a szabadpolcos könyvtárat. A mostani „könyvtárterem” nem nagyobb 3x5 méternél, márpedig a szabadpolcos könyvtárak normája 3000 kötet könyvállomány esetén 45 négyzetmétert ír elő! Másrészt: hogyan lehet szabadpolcon tartani könyvet olyan szobában, ahova mindenki bejár? A jó szándékú terv tehát kivihetetlen. Mint megtudtuk, sem a megyei tanács művelődésügyi osztálya, sem a megyei könyvtár igazgatója nem helyesli az elgondolást. A helyzet ismeretében azt tudjuk ajánlani a homokmégyi községi tanácsnak; fontolja meg újra, nem lehetne-e a művelődési ház amúgy is túlzottra méretezett előcsarnokából akár elrekesztésel, akár egy belső emeleti rész építésével a könyvtár számára megfelelő helyiséget leválasztani? Az előtér úgy sincs kihasználva és ha rendelkezésre áll a faanyag, — amint értesültünk róla —, a leválasztást nem is olyan nagy költséggel, végre lehetne hajtani. Akkor volna szabadpolcos könyvtár is, a klubszoba pedig maradna — klubszoba. De egyiket sem szabad megszüntetni. Balogh József 1964 áprilisában még 29 tagot számlált az alakuló közgyűlés, jelenleg 64-en foglalkoznak rendszeres, tudományos színvonalú bélyeggyűjtéssel a kör keretében. Sőt. 76 tagú külön ifjúsági kört is szerveztek, hogy az érdekes, igényes szórakozást és sok-sok tudást nyújtó bélyeggyűjtés iránt felkeltsék a gyermekek érdeklődését. Kémutató volt, melyet novembe: 7-én rendeztek. Az érdeklődő] nagy figyelemmel szemlélték ; színes, érdekes tablókat, ame lyeken nem egj> bélyegritkasá got is fel lehetett fedezni. A ta gok közül Dudás István, az ifjú sági kör felelőse, már országa kiállításon is szerepelt, és az ál tala beküldött anyag harmadil helyezést ért el. (Tóth Sándor felvételei) IX. — Az asszony maga varrja meg. A nyáron vettem neki a varrógépet és már mindent meg tud csinálni. Ezt az inget ni, ami rajtam van — fogta ujja közé az inggallért és rángatta — ezt is ő varrta. Ki hinné, mi? Boldog volt, hogy dicsekedhetett. Hirtelen keskenyedő arcára kiült az öröm, szeme csillogott. — így nekem egy ing még negyven forintomban sincs. Értitek? Amúgy, ha venni kéne, egy ilyen ing legalább százhúsz forint. Ez az üzlet... Bodnár Pista előhúzza az üveget, hüvelykujjával benyomja a dugót, megtörli tenyerével az üveg száját és egy jót húz belőle, aztán átnyújtja nekem. — Na, András, húzd meg. — Add csak, hagy melegítsen. Ittam egy jó kortyot. — Add tovább — mondja Bodnár Pista. Az üveget Vas Gyurinak nyújtottam. Szó nélkül átvette, tenyerével rácsapott, megforgatta rajta, mintha törülné, aztán egy jót húzott ő is az üvegből. Ádámcsutkája nevetségesen ugrált le meg fél. — Az üveget hagyd meg — nevet Süket Tóth, állát vakar- gatva. Szőrös volt rettenetesen, egész héten nem borotválkozott. Az inge is foltos, koszos. Azt hiszem, abban dolgozott egész héten. Legalább hozna magával egy másikat, mint mi, hogy amikor utazik, hát emberi ábrázata legyen. A borotvát is a táskájába tehetné. De olyan ember vét ez otthon is. Még jó, ha vasárnap, amikor templomba ment, megmosakodott, megborotválkozott. — Marad még magának iß ra nevet Gyuri, amikor elvesd a szájától az üveget. — Akkor jó — vakarózik Süket Tóth. Remeg a keze, .amikor elveszi az üveget. Ujjai vastagok, dagadtak, mintha megfagytak volna. Bőre sötét, látszik, hogy nem mosta meg becsületesen, mert a repedések, mint vöröslő csíkok hálózták be kezét. Az üveg a pad alá kerül. Gyuri elrakja a csomagjait. A vonat már elhagyta Ceglédet. Előkerül a kártya meg a gyufa. Süket Tóth nem játszik/csak nézi, hogy verjük a blattot, meg vakarózik. Megint körbe jár az üveg. Vas Gyuri fütyü- rész. Jó kedve van, zsebe tele gyufaszállal. Jön az italos, megtöltetjük az üveget, de Vas Gyuri is bedob egy húszast. Nem vitatkozunk’ vele. — Már élni se tudnék zakatolás nélkül — mondja. — Ügy megszoktam a két esztendő alatt. Nem is tudom, mit csinálok majd, ha nem kell utazgatni. Megunjuk a kártyát, aztán már csak beszélgetünk. Egy doboz gyufát vesztettem. Tizenegy óra, mire hazaérek. Bözsi még nem feküdt le, várt. Rakta rögtön a tüzet, melegé-. tette a vacsorát. Gulyásleves volt, jó paprikásán. Felébredtek a gyerekek. Kiugrottak az ágyból. Kezükbe nyomtam a cukrot és nevetve zavartam őket aludni. Az anyósom fekszik, de nem alszik. Pislogva hallgatja be- s zélgetés ü nket. Bekanalaztam a gulyáslevest. — Kevés vöt, ügyi? Leütök még három tojást. Csóva van, hamar kísz. Már megy is, csinálja. Egy nagy tányér rántotta van előttem. Van ez öt tojás is. Ránézek Bözsire. Mosolygok. Piros az arca, a füle. Szeme csillog. Még mindig szép nagy szeme van. — Szóval nincs semmi újság itthon? — kérdezem. — Semmi — tárja szét a karját és nézi, hogy eszem. A szék szélén ül, úgy, hogy rögtön ugorjon fel, ha kellene még valami, — Dógozni vótál? — Dohányt simítottunk a héten. Lesz vagy öt munkaegység. Estig vótam csak, mert itthun is van munka elég. Mosás, vasalás, fűzís. Anyámra mégse hagyhatom. Ufolytatása következik.) Képeink a fegyveres erők kecskeméti klubjának bélyeggyűjtő köre életébe engednek betekintést. A kör az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment át. Százharmincezer bélyeggyűjtőt tartanak nyilván az országban — állapították meg a fiia- telisták néhány hónappal ezelőtt megtartott országos küldöttgyűlésén. Ebből a tekintélyes tömegből azonban, sajnos, elég kevés jut Bács megyére. Néhány nagyobb községben, valamint a megyeszékhelyen és Baján tartanak számon bélyeg- gyűjtő köröket, melyek az utóbbi időben erősödő kapcsolatot alakítottak ki a Hazafias Népfront helyi szervezeteivel.
