Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
A KMP megalakulásának emlékmúzeumában Gyógyszer-túlzás A második ötéves tervidőszakban a gyógyszerfogyasztás a vártnál nagyobb mértékben nőtt, ennek ellenére sikerült emelni a gyógyszerellátás színvonalát. Jellemző az emelkedés ütemére, hogy míg 1961-ben a lakosság gyógyszerfogyasztása — a kórházi felhasználást is beleértve — 2056 millió forintot tett ki, az idén az előzetes számítások szerint megközelíti a hárommilliárd forintot. A növekedés elsősorban az egészségügyi ellátás kiterjesztéséből, a biztosításra jogosultak számának nagymértékű emelkedéséből adódik, de tagadhatatlanul jelentkezik bizonyos túlzott gyógyszerfogyasztás is, amit egészségügyi szempontok egyáltalán nem indokolnak. (MTI) Két hely üresen maradt a lakókat felsoroló üvegtáblán, egyébként a szűk kapualjat fogadó lépcsőház éppen olyan félhomályos és csendes így délelőtt, mint bármelyik a . Visegrádi utcában. A belépő csak később veszi észre kissé oldalt a nyilat, amely világosan mutatja, hogy ez mégsem egy ház a sok közül. Ez a fővárosban, a Visegrádi utcai ház. a 15. szám, a Kommunisták Magyarországi Pártjának hajdani székháza. És néhány napja — ezt mutatja a lépcsőházi tábla — a KMP megalakulásának emlékmúzeuma. A hajdani előszobaajtón belépve azt is észreveszi a látogató, hogy véletlenül volt csendes ez a lépcsőház. öt perccel korábban még gyerekzajt hallott volna, kérdéseket és meg- illetődött megjegyzéseket. S ezt hallja most idebent is, mert seregnyi iskolás lesz nézőtársa, egymást sűrűn váltó csoportok, akik — így mondják a múzeum dolgozói — a nyitás óta özönlenek tanárostól, csoportban vagy egyénien, kettesével, az új múzeumba, rendkívüli és izgalmas történelemórára. Fényképekkel, fotókópiákkal és plakátokkal kezdődik ez az óra. A tananyag címé: ,>A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és harcai.” S ahogy haladunk befelé, még izgalmasabb, még különlegesebb a kiállítás, mert ha tanári felvilágosítás is kell még a háborúról dicshimnuszokat zengő újságcikkhez, Bíró Mihály, a nagyszerű forradalmár plakátművész alkotásához már semmiféle magyarázat nem kell: az ágyúcsőbe emberezreket lapátoló halál önmagáért beszél. És a kommunistákért, akik — maga is történelmi idők tanúja. Ott is van a képe az egyik tablón. Persze, akkor még sűrű haja volt Klémens Béla elvtársnak, a párt vidéki szervező titkárának, a forradalmi törvényszék legfiatalabb bírójának, a múzeum mostani lelkes, A párt alapítóinak fényképei előtt. Egy póznán í ember Kecskeméten i. Nyújtsunk egymásnak kezet és tapasztalatokat HÁLA a Petőfi Népe szerkesztőségének már egy néhány napja ismerkedem a szép Kecskeméttel és környékével. És egyre inkább meggyőződöm arról, hogy ha valaha a földön létezett mitológiai paradicsom, akkor ez bizonyára itt volt Kecskeméten. Felhőtlen ég, enyhe éghajlat, gyümölcsök bősége. Csak utána kell nyúlni, hogy az ember elérje, eloltsa szomját és csillapítsa éhségét. Ez bizonyára semmi újdonságot nem jelent a kecskemétieknek, de egy Poznanból érkezőre nagy hatást gyakorol. Engem, mint közgazdasági kérdésekkel foglalkozó újságírót, nemcsak a természet hanem a gazdálkodás is érdekei. Lesem, hogy a magyarok miként tervezik és szervezik az ipari és mezőgazdasági termelést, a kereskedelmet és a szállítást. Érdeklődöm, hogy jó tapasztalatokat vigyek Poznanba. Ugyanezt tették nálunk Poznanban a Petőfi Népe szerkesztőségétől ott járt elvtársak. Miért is ne segítsünk egymásnak? A MI VAJDASÁGUNK, amelynek székhelye Poznan, hasonlóan Bács-Kiskun megyéhez, kimondottan mezőgazdasági jellegű. Bár, az utóbbi években intenzív iparosítás indult meg Mivel a Bács megyeiek a saját tájaikat jól ismerik, ezért néhány szót inkább a mi vajdaságunkról írok. mely nagyobb, mint Bács-Kiskun megye. Területe 27 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma két és fél millió. A lakosság fele mezőgazdaságban dolgozik. Területén több mint száz város és nagyobb település van. A legnagyobb Poznan, 440 ezer lakossal. Ezerhat- száz gyár és üzem közül az egyik legnagyobb a poznani szerszámgépgyár, ahol 15 ezer ember dolgozik. Az iparban ösz- szesen több mint 200 ezer munkás van. A poznani főiskolák, a műszaki, közgazdasági és orvostudományi egyetem jól felkészült szakembereket adnak az országnak. MEGYÉNK földje nem a legjobb minőségű. Könnyű, homokos, száraz, munkaigényes. Viszont a fejlett agrárkultúra következtében a parasztság magas terméshozamokat ér el. Például: az ország szántóterületének 9,3 százaléka a mi vajdaságunkban van, de az országos burgonya- felvásárlás 12 százalékát, a gabona és a hús 14 százalékát, a cukorrépa 19 százalékát megyénk produkálja. így nem kell csodálkozni azon, ha az itt-tar- tózkodásom alatt a meglátogatott néhány ipari és mezőgazda- sági üzemben szerzett tapasztalatok meggyőztek arról, hogy Bács megyének és a mi vajdaságunknak sok vonatkozás ban hasonló problémái vannak A TAPASZTALATOK kicserélése tehát hasznos és szükséges. Imponált nekem a felvásárlási rendszer fejlődése, amely ösztönzi a mezőgazdasági termelést, növeli a termelési kedvet és így javítja a városi lakosság ellátását a közeli jövőben. Érdekesek a falusi építkezésekkel és a falusi törpevízművek létesítésével kapcsolatban szerzett tapasztalataim. Az iparban pedig az anyagi érdekeltség biztosításának módszerei keltették fel figyelmemet, különösen a konzervgyárban. MIUTÁN visszatérek Poznanba, tapasztalataimat megírom újságunkban, hogy azokat a mi gazdasági vezetőink is hasznosíthassák. Nálunk is számos érdekes újdonság van. A legutóbbi pártkongresszus óta sok újítás született gyárainkban. Több üzemben folynak kísérletek a tervezés és a vezetés új rendszerével kapcsolatban, mely a következő gazdasági évben országszerte életbe lép. Gondolom. hogy ezt a helyszínen volna legjobb tanulmányozni. Azért is hívjuk a Bács megyeieket, és reméljük, hogy jövőre ismét meglátogatnak bennünket .az élvtársak. Pjotr Chonjnacki J1 (Folytatjuk.) érzik, tudják ezt a kisiskolások is — először emelték fel szavukat a mészárlás ellen. Ez a plakát önmagában is, a többi röpirat, dokumentum nélkül is hőssé, naggyá teszi a látogató szemében azt a pártot» amely megalakulásától az országért küzdött, s azokat a férfiakat, akik ezt a pártot létrehozták és először vitték győzelemre. Fényképeik — régi, elkopott fotók óvatosan másolt változatai — ott is sorakoznak a terem falán, elől a legnagyob- bal: Kun Bélával. — Kun Bélának, nem volt itt külön íróasztala. Hol az egyik szobában, hol a másikban tűnt fel, ahol éppen szükség volt rá. — Kopaszodó, fürge bácsi meséli a gyerekeknek, minden kérdésre türelmesen és hosszan válaszol, pontosan idéz számokat és adatokat, emlékeket és történeteket. — Az írógép eredeti, még él az az elvtársnő> aki a röpirato- kat gépelte rajta. — Ezen a fogason akkor nem kabátok, hanem puskák lógtak, ebben a szobában tanyázott az a tengerészalakulat, amelyik a pártközpontot védte. — Látjátok, itt volt az udvari bejárat. Később csak ezt használtuk, mert észrevettük, hogy a lépcsőházi portásfülkében — most is megvan — állandóan itt ül egy detektív fényképezőgéppel, egy másik meg füzettel, s regisztrálja, figyeli a ki- és bemenőket. — Ez a felvétel akkor készült, amikor a központot feldúlták 1919 márciusában és Kun Béláékat bezárták. Látjátok, éppen ezt a sarkot ábrázolja» ahöl állunk, itt a félköríves ablak és ezen a helyen volt az üvegajtó. A tárlatvezető — mennyire tetszik ez a gyerekeknek! — nagy tudású társadalmi munkatársának. — A Vörös Újság szerkesztőségé néhány szobával odébb volt — mutatja a gyerekeknek, akik éppen ezt nézik. Lapozzák az első kommunista újságot, mert ebben a múzeumban megdőlt a „mindent a szemnek, de semmit a kéznek” ismert kiállítási parancsolata: a múzeális példányokat műanyaglapok közé szorították, s a látogató úgy lapozhat bele a Vörös Újságba, mint a hajdani olvasó. Sok még itt a látnivaló, nem is tudja a kis és felnőtt néző, melyiket nézze. Legjobban mégis a Kun Béla emlékszoba ragadja meg a nézőt, ez a kis alapterületű, meghitt kabinet, ahol szerény, keresetlen névjegy idézi „Kun Béla külügyi népbiztos” emlékét, ahol a Leninhez írt levelének másolatát, ruháját és tárcáját találni, s ahol így vádolja a Vörös Újsággal kapcsolatban Kun Bélát a rendőrségi jegyzőkönyv: „Úgyszólván a lap mindenik számában a fegyverkezésre és a véres proletárforradalomra izgató cikkeket írt.” Itt van az a sárga borostyánszipka, amelyet Frankel Leó hagyatékából őriztek meg, s amely így forradalmár nemzedékek nagy sorát köti már össze, itt vannak könyvei és néhány bútordarabja, keresetlen egyszerűséggel. Kun Bélának, Tanácsköztársaságunk nagy vezérének — ezt a kisiskolások nem tudják — eddig nem volt múzeuma. Családok. hívei őrizték emlékét a vöröset sárral feketére kenő Horthy-korszakban, s később is néhány évig, a történelemtorzítás idején. S ezért is nagyszerű ez az emlékmúzeum, amely nemcsak a pártnak — Kun Bélának is emlékhelye. R. Gy. Katona lett a Tenkes kapitánya | Szia Tenkes — így köszöntik ! pajtásai Ella Mikit, amióta a j Magyar Rádió gyermekkórusá- I nak élén elénekelte Berki— | Brandt: Tenkes kapitánya című j dalát. Miki után az otthonuk is nevet változtatott. Veresegyházán azelőtt zenélő háznak nevezték Ella István kalapos portáját, de a dal után Tenkes haza lett. A családi otthonra azonban sokkal jobban illett a zenélő j ház jelző, mert öt gyermeket nevelnek benne, mind az öt tanul zenét, a papa és a mama pedig évtizedek óta a veresegyházi kórus tagja. A kis házból késő estig árad a muzsika. A két nagyobbik fiú, István és Péter, a fővárosi Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola növendéke, zongoráznak, gitároznak, s ők ismertetik meg a hangjegyek világával Ilonkát és az ötéves Bélát. Esténként El- láéknál próbál a veresegyházi dzsessz-zenekar is, s ha pihennek a hangszerek, családi kó- j russá alakulnak át a zenészek. Szeptember óta azonban csak nagy ritkán hallatszik ki a házból Miki hangja. A Tenkes kapitánya már nem lakik otthon, bevonult katonának. Természetesen, nem tényleges idejét tölti, hanem a Néphadsereg központi zeneiskolájának lett a növendéke, mert már elmúlt 14 éves és „kiöregedett” a Rádió gyermekkórusából. Miki beruk- kolásával megüresedett egy hely családi zenekarban és a kórusban, de remélik, hogy kistestvérük, Béla, hamarosan pótolja a katonazenészt. Köznapi gondok Víz nélkül, szemétben Mi, kecskeméti Erzsébet körútiak — úgylátszik — mostoha gyerekei vagyunk városunknak, mert sem ivóvízkúttal, sem a háztartásunkból kikerülő hulladék rendszeres elszállításával kapcsolatos többszöri kérésünk nem talál megértésre. Jó ivóvizet 200—300 méterről kell hordanunk. Errefelé sok a félportás ház. az udvarokon felgyülemlett szemetet, salakot nem tudjuk hol „tárolni”, az utcára viszont nem hordhatjuk, mert megbírságolnak érte. Most ezúton fordulunk az illetékesekhez és kérjük panaszunk orvoslását. Az Erzsébet körútiak nevében: T. J. Kecskemét. PETŐFI NEPE A Magyar SzociaUsta Munkáspárt Bacs-Klskun megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Welttier DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19; 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: n-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetői a helyi postahivataloknál és fcezbesltőknéL Előfizetési dll i hónapra U forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét — Telefon: U-85. Index: 25 065. Egy szocialista brigád vezetője mesélte el nemrégiben, hogyan sikerült jó útra téríteni fiatal szaktársukat, aki korábban a kelleténél többször nézett a boros pohár fenekére. Miután a szép szótól a komoly dorgálásig minden nevelési módszert eredménytelenül próbáltak ki rajta, a kollektíva egyik tagjának mentő ötlete támadt: kérjük meg a fiút, hogy tartson előadást a legközelebbi brigádgyűlésünkön az alkohol káros hatásáról. Hátha rádöbben a Azóta vizet iszik... szakirodalom tanulmányozása közben, hogy hova vezet az az út, amelyen most jár. A szeszbarát kénytelen-kelletlen beleegyezett a dologba és — mert nem akart szégyent vallani társai előtt — szorgalmasan át is böngészte mindazokat a szakkönyveket, amelyeket a brigád kutatott fel számára. _ Később bevallotta, hogy amikor a vese, a máj és az idegrendszer károsodásáról olvasott, rémülten figyelni kezdte önmagát; vajon ép-e még a szervezete. Amikor pedig az alkohol és a bűnözés közti ösz- szefüggést ( ismertető brossára került a kezébe, napokig börtönráccsal és piroscsuk- lyás hóhérral álmodott.. Az újszerű nevelési forma fényesen bevált. A gyűlésen még sápadt arccal olvasta fel „tanulmányát” a legényr. de ma már ő is nevet, ha szóba kerül a dolog — és kizárólag vizet isüik, itt be is fejezhetném e rövidke írást, ha nem kívánkozna a toliamra a kérdés: vajon nem lehetne széles körben alkalmazni a brigád nevelési módszerét? Mert bizony bőven ráférne egyesekre, hogy előadást tartsanak az udvariatlanság, a felelőtlenség, vagy mondjuk az önteltség káros következményeiről, B. D.
