Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
1963. december 22. szerda 3. oldal v Befejezte munkáját a KISZ Központi Bizottsága A párt vb megtárgyalta Többet várnak a kecskeméti szakszövetkezetektől Kedden folytatta munkáját a Magyíjfc Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Lu- gossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Mekis József, a munkaügyi miniszter első helyettese. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a második napirendi pont előadója ismertette azokat a feladatokat, amelyek a KISZ- re a középfokú oktatási intézményekben az oktatási reform végrehajtása során várnak, majd vita következett. A vita lezárása után a KISZ Központi Bizottsága befejezte munkáját. Fémcsiszolók Igen jelentős profilja a Duna vecsei Vegyesipari Vállalatnak a fémcsiszolás. A különböző vállalatok a jövő évre 2 millió forint értékű munkával bízták meg az üzemet. Többek között a Budapesti mezőgazdasági Gépgyár sajtkészítő kádalkatrészek, az Autófém Ktsz 120 ezer darab kettő- és négyszemélyes kávéfőző csiszolását végezteti a dunavecsei vállalattal. Képünkön Garai Zsigmond, Horváth Mihály és Jávorszki Lajos a kávéfőzők csiszolását végzi. Az MSZMP Kecskeméti Városi Végrehajtó Bizottsága nemrégen tárgyalta a szakszövetkezetek helyzetét. Ezek a közös gazdaságok még 1962 elején alakultak. Létrehozásukkal lényegében befejeződött a város területén a mezőgazdaság átszervezése. Az öt szakszövetkezet mintegy 6000 holdat birtokol (i 2880 gazdát tömörít. Visszatekintve az elmúlt négy évre, megállapíthatjuk, hogy értek el eredményeket. Többek között 211 hold szőlőt, 66 hold gyümölcsöst, 14 hold szamócást vettek táblás művelés alá. Az idén az elmúlt évekhez képest megkétszereződött a nyereségük. összesen 372 ezer forint nyereségre számítanak. A közös hizlaldából az idén eddig 195 hízót adtak a népgazdaságnak. Tavaly három szakszövetkezet vásárolt erőgépet, pótkocsit és munkaeszközöket. Az éves teljesítmény és a gépek kihasználása elég jónak mondható. Az idén két új erőgéppel gyarapodott a gépállomány. Az Aranyhomok és a1 Rózsabarack vásárolt egy-egy UE—28-as traktort. A közösen üzemeltetett piaci zöldségelárusító stand a féléves mérleg alapján szerény nyereséggel zárt, a második félévben nagyobb volt a forgalom. így számítani lehet jelentősebb nyereségre. Az idén új szamóca-telepeket létesítettek és jövőre a kecskeméti szakszövetkezetek összesen 30 kajszibarackot és 20 hold szőlőskertet telepítenek. Szerepel a tervek között permetlé- keverő tornyok, gépszínek, újabb raktárak felépítése. Tervezik a közös tevékenység bővítését az állattenyésztésben. A beszámoló feletti vita során az eredmények hangsúlyozása mellett számos hiányosság is felvetődött. Sok szó esett a szakszövetkezetek közös pártszervezetének tevékenységéről. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy nem kielégítő a politikai munka, nem fordítanak elegendő gondot a pártépítésre. Négy tagjelöltet vettek fel az utóbbi időben. Az alapszervezetben összesen 11-en vannak. A vezetők hibája, hogy nem tartják meg rendszeresen a közgyűléseket. Nemegyszer előfor-, dúlt, hogy a több száz tag közül csak néhányan jöttek el, ezért a közgyűlés határozatképtelen volt, nem lehetett megtartani. Többen szóvá tették azt is, hogy nem tartották be a szak- szövetkezetek az alapszabályt, mely szerint az összterület négy százalékán új telepítéseket kell minden évben létrehozni. Negyvenhét holddal lemaradtak. A jelentés összefüggő terület hiányára hivatkozik, amit a végrehajtó bizottság tagjai — a helyzet ismeretében — nem fogadtak el. Az alapszabály betartásával függ össze az is. hogy nem ellenőrzik eléggé, hogy a tagok a bruttóbevételük 10 százalékát befizessék a közös alapra. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a. szocialista alapok, a közös tevékenység fejlesztésére, hangsúlyozva azt, hogy az elért fejlődés biztató, de nem lehetünk megelégedve az eddigi eredményekkel. Sok gond van a szakmunkásképzéssel is, hiányzik a megfelelő szakvezetés. Az elnökök képzettsége megfelelő, de az öt szakszövetkezetben csak két ag- ronómus van. A szakvezetés hiánya meglátszik a gazdálkodáson. Éppen ezért a szakmunkásképzésre az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani — hangoztatták a végrehajtó bizottság tagjai. A szak- szövetkezetek adottságai lehetővé teszik a gazdálkodás jelentős javítását. Nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a város zöldség- és gyümölcsellátásába. A piaci standon törekedni kell a gazdagabb, változatosabb áru- választékra. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanyai népfrontbizottságok, a nőbizottságok bevonásával segítsék a politikai munka javítását, a szakszövetkezetek kommunistái és erősítsék tevékenységüket párton kívüli aktívahálózat létrehozásával. Az MSZMP városi végrehajtó' bizottsága ezen az ülésen még számos fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet, amelyeknek megvalósítása bizonyára további előrehaladást eredményez a város szakszövetkezeteinek gazdálkodásában. K. S, Bővül a Solti Gépállomás Százszemélyes öltöző — fürdővel is ellátva —, továbbá új irodaház épült áz idén a Solti Gépjavító Állomáson. Most végzik a belső szerelést, s a két létesítményt hamarosan átadják rendeltetésének. Egyúttal megkezdték az új, 750 négyzet- méter alapterületű műhelycsarnok alapozását ,is. Ez a jövő évben készül el. A bizalom mércéje | MA MAR | senki sem fogadja el azt a régi felfogást, hogy a hivatalhoz a teremtő megadja a szükséges észt is, de arról még mindig sokan megfeledkeznek: a rátermettség önmagában édes-kevés ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. A szellemi képességek, a felkészültség, sőt még a rutin, a tapasztalat sem minden, sok más kell még ahhoz, amit úgy nevezünk: a vezetés művészete. A sok közül most csak egyről essék szó — talán az összes között a legfontosabbról — a vezetők és a beosztottak közötti bizalomról. Ritka kincs és nem alakul ki magától. Nem elhatározás, vagy ügyeskedés kérdése. Nincs rá recept — nem is lehet, hiszen gyakran több ''száz vagy több ezer emberről van szó, és ők sem külön-külön, hanem együttesen alakítják ki a bizalom légkörét — az egyetlen vezető iránt. A szigorú, következetes, kemény kezű vezető is lehet népszerű; a bizalom ném zárja ki, sőt feltételezi a következetességet és a rendet. Pontosan akkor támadnak bajok egy-egy kollektívában, ha a vezető hol hideget, hol meleget fúj — ahogy mondani szokták — vagyis, ha egyszer megbocsát, másszor megbüntet ugyanazért, a hibáért. Különösen akkor okoz ez gondot, ha a különbségtétel emberekhez igazodik, ha kialakul a benfentesek, a liblingek köre, akikre más szabályok és kötelezettségek érvényesek, mint az üzem, vagy a hivatal többi dolgozójára. Ne is csodálkozzon senki, ha ilyen kivételezés után megindul a susmus, a „folyosó- agitáció”, és elkezdik találgatni, vajon-miért elnéző az igazgató x-szel, miért tesz kivételt a főmérnök y-nal? Ahol pedig felüti fejét a pletyka, az intrika, ott a bizalom — a vezetők, és az egymás iránti is — egy csapásra megszűnik, és ez jelentős bajok forrása lesz. |GYAKORI | hiba a7, is, hogy bár a vezetőknek általában mindenkiről megalapozott véleményük van, ezt azonban gondosan véka alá rejtik, elhallgatják, vagy ha szólnak is róla, nem az érintett előtt. Nem könnyű persze, mindent szemtől szembe mondám, az igazság — még a megalapozott igazság is gyakran fáj, a nyíltan elmondott bírálatot nem mindig fogadják szívesen, a megbírált beosztottal esetleg vitatkozni kell stb. Még sincs más megoldás, mert a bizalom légköre elképzelhetetlen a vélemények őszinte, nyílt kimondása nélkül. Ne is várjon bizalmat munkatársaitól az a vezető, aki szigorúan, keményen minden esetben megbírálja a hibát elkövetőket, maga viszont semmiképpen sem tudja elviselni; ha beosztottai megbírálják. Még rosszabb a „bicikliző” vezető — itt-ott még van belőlük — aki, ahogy a szólás tartja: lefelé tapos, felfelé hajlong. Igenis, vannak esetek, amikor a gyár, a hivatal, a kollektíva érdekében ellent kell mondani a felsőbb szerv vagy képviselője véleményének, előfordulhat, hogy a tényleges érdeket meg kell védeni a vélt érdekekkel szemben. A beosztottak éles szemmel figyelik, mit tesz ilyenkor az igazgató, van-e bátorsága és gerince, hogy kiálljon a jó ügy mellett. A hétköznapok gyakorlatában persze, többnyire ennek éppen a fordítottja szokott történni, a vállalati érdekeket sajnos, ma még nagyon sokszor és indokolatlanul szembeállítják az országos, az átfogó érdekekkel, de azért jó néhány példát lehetne felsorolni az előbb említettekre is. | VAN EGYT terület, ahol különösen vigyázni kell, mert ha itt elvéti a vezető, akkor igen nehéz lesz visszabillentenie a megingott bizalmat. A vezetői példamutatás ez a terület. Eire is van egy találó mondás: aki bort iszik, ne prédikáljon vizet. Leegyszerűsítenénk a dolgot, ha például a mérnöktől olyasféle példamutatást követelnénk, hogy fogja meg a lapát nyelét és segítsen a kubikusoknak. A példamutatást elsősorban és min-. denekelőtt saját munkájában várják el tőle munkatársai. Ha ebben precíz, pontos és igényes, akkor mindenkitől elvárhatja, hogy munkáját — tehát a kubikus a földmunkát, a gépkezelő a gépkarbantartást, a könyvelő a nyilvántartást — jól végezze, pontosan és igényesen. | A NAGYOBB] felelősség természetesen, nagyobb hatáskört, több jogot is jelent, de ezt sohasem szabad összetéveszteni az egyéni, emberi-erkölcsi magatartással, amelyben éppen fordítva: a vezetőktől általában többet várnak, mint az egyszerű munkástól vagy beosztottól. Utoljára hagytam, már csak fontossága miatt is a bizalom megteremtésének és megőrzésének olyan fontos eszközét, mint a szigorú és. következetes ellenőrzés. Téved, aki azt hiszi, hogy a bizalom egyben az ellenőrzés hiányát jelenti. Az a vezető, aki rosszul értelmezett tapintatból, a bizalmat féltve elhanyagolja az ellenőrzést, lényegéből felelőtlenül vezet, és éppen azzal veszíti el a bizalmat, hogy rossz gazdának bizonyul, mert nem vigyáz a közvagyonra, nem ellenőrzi a kiadott munkát, nem tartja kézben az általa vezetett intézményt. Az ész, a rátermettség nem minden; a jó vezetőnek ahhoz is értenie kell, hogy megteremtse és megőrizze a bizalom légkörét. A 1 Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalat — Itt Vitéz Sándor, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztály- vezetője. — A helyiipari vállalatok, kisipari szövetkezetek egy sor kereskedelmi forgalomban hiánycikknek számító áru gyártását kezdték meg egy évvel ezelőtt. Az önök vállalata együttműködik ebben a helyiiparral. Milyenek a tapasztalatok? — Igen jó kapcsolataink alakultak ki a vállalatokkal, kisipari szövetkezetekkel. Ha van szabad termelő kapacitásuk és anyaguk, önmaguktól is jelentkeznek, hogy hajlandók lennének ezt vagy azt az árucikket gyártani. Mi ismerjük mire van szükség ittt a megyében, valamint az ország különböző részein, s ennek megfelelően adunk megrendelést. — Mi haszna származik a megyének az országos igényelt figyelembevételéből? — Ezzel is csökkenteni tudjuk a hiánycikklistát. Együttműködünk ugyanis a többi me- , gyében működő testvérvállalatainkkal. Hogyan történik ez? Nálunk például már nem hiánycikk a fekete füstcső. Mégis, ha valamelyik helyiipari üzem jelentkezik, hogy tudna még gyártani, megrendeljük, mert más megyében ez hiánycikk. Helyette viszont kapunk olyan árut — például zománcozott tűzhelyet, háztartási mérleget, üstházat, fehér bádog háztartási reszelőt, abroncslábrácsot. lópatkót, stb. — amiből nálunk nem tudjuk kielégíteni a keresletet, N. O. fi szabad ég alatt Mélykúton láttuk: Hatalmas kupacokban áll a kukorica a nyílt utcán. Lehet vagy 100 vagonra való. Tlán több is. Fekszik a földön, a szabad ég alatt. A falu másik végén a gépállomás nagy színje pedig üresen áll. Látni az országúiról... Az emberben önkéntelenül felvetődik a kérdés: Miért nem itt tárolják a kukoricát, miért hagyják tönkremenni a puszta földön? Talán nem adta oda a színt a gépállomás? Vagy a tsz nem is kérte? Megérdeklődtük. De már az első válasz után feleslegesnek tartottuk a további kérdezősködést. A rengeteg tengerit ugyanis azért rakták a nyílt utcára, mert a közelben van a feldolgozó üzem. Ott folyamatosan megy a munka, s egy hónap múlva egyetlen szem kukorica sem marad a szabadban — nyugtattak meg bennünket a tanácsnál. Mégse sikerült megnyugodnunk. Tél közepén, amikor nyirkos az idő, egyre-másra esik az eső, fagy és bármikor megérkezhet a hó — egy hét is túlságosan sok ahhoz, hogy szabadba tegyék a terményt. Hiába őrzik éjjel-nappal, nem is az emberektől kell félteni, hanem a penésztől, attól, hogy tönkremegy.. Nem a mi dolgunk, hogy kiszámítsuk, melyik a drágább: az időjárás okozta veszteség, vagy a többlet a szállítási költségekben, ha például a kukoricát a falu túlsó végén az üres gépszínben tárolnák? De volna biztosan más megoldás is. Lehetséges például, hogy nem tud a tsz elég ponyvát szerezni. Próbáltak-e kérni a honvédségtől, amely ilyen esetekben, ha módjában áll, készségesen segít. Vagy még erre sincs szükség. Műanyag- fóliát bizonyára könnyebben lehetne szerezni, ha máshonnan nem, kölcsön azoktól a termelőszöveTke- zetektől, ahol most nincs rá szükség a melegágyaknál. Ismételjük: nem a mi dolgunk, hogy megoldást találjunk. Ezért nem is jártuk végig valamennyi szervet, ügyintézőt és főhatóságot, akinek csak köze lehet, ehhez * a százegynéhány vagon kukoricához. De kötelességünknek éreztük hogy szóljunk. A terményről, sok fáradságos munka eredményéről van szó, amelyet nem szabad elherdálni. ^ / * , IM. I».
