Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

A dolgozók választott képviselői az igazságszolgáltatásban Régészeink újabb sikere Honfoglalás előtti telepeket tártak fel Kelet-Magyarországon A népi ülnök-munka lapaszíalatai a bajai járásbíróságon Bíróságaink egyik erőteljes szocialista vonása, hogy a nem hivatásos bírák, a dolgozók vá­lasztott képviselői is részt vesz­nek az államhatalom ilyen gya­korlásában, a proletárdiktatúra törvényeinek alkalmazásában, a különböző polgári, büntető és 1 egyéb ügyek eldöntését jn. A ! népi ülnökök tevékenységében j megnyilvánuló demokratizmus | hasznosságáról, az ülnöki rend- j szer bevezetésének helyességéről j különösen az utóbbi évek ta- í Határőreskü A Nap is kíváncsi volt. s ta­lán azért bújt elő a decemberi eget takaró ólomszínű felhők mögül vasárnap délelőtt. Kis­kunhalason a határőrlaktanya udvarán fegyelmezett, nyílegye­nes sorokban várták a fiatal ha­tárőrök. no meg az alakulóte­ret zsúfolásig megtöltő szülők, hozzátartozók az eskütétel meg­kezdését. Pontban 10 órakor a 37. Buda­pesti Forradalmi Ezred zeneka­rának kürtöse megfújta a dísz- jelt. Kurta parancsszavak röp­pentek el. s a laktanya udvarán fúvó enyhe szél belekapott a vörös selyemzászlóba. Az esküt tevő határőrök első, s főleg a szülők előtti nyilvános „szerep­lése” igazán jól sikerült, hiszen a nézők között állva nem egy dicsérő, elragadtatást kifejező jelzőt hallottunk. A zene hirtelen elhallgatott, s az egység parancsnoka az emelvény elé lépve jelentette a magasabb egység kiküldöttjé­nek. Papdi Illés határőr alezre­desnek. hogy az egység az es­kütételre felsorakozott. A já­rási párt és tanács vezetői, a meghívottak, a szülők egyaránt részesei lehettek annak, hogy fiataljaink néhány hét alatt mi­lyen fegyelmezetten, milyen nagy odaadással készülnek az ország határainak megvédésére. Erről beszélt Fuch József ha­tárőr őrnagy, az egység politi­kai osztályának helyettes veze­tője is., majd az egység parancs­noka engedélyt kért az eskü letételéhez. Néhány pillanat múlva az alakulóteret elözön- lötték a szülők, jóbarátok. hogy tanúi lehessenek a fiatalok fo­gadalmának. Zelei Gábor Kis­kunhalasról jött el. hogy unoka­öccsének az eskü után néhány tanácsot adjon, hiszen ő maga is itt töltötte el szolgálati ide­jét a határőrségnél. Rumpa Mihály határőr szülei Csengődről jöttek el, hogy lát­hassák ezt az ünnepélyes ak tust. S bár a papa igyekezett keményen tartani magát, a meg­hatottságtól bizony könny szö­kött a szemébe. lassan elhaltak az eskü sza­vai, s a határőrök felsorakoztak a díszmenethez. A zenekar pat­togó indulót játszott, s a fel­esküdt határőrök léptei kémé nven dobbantak meg az udvar kőkockáin. Gémes Gábor pasztalatai győznek meg. A népi ülnökök a szakbírók támogatá­sával, de saját szorgalmukból is ma már eljutottak arra a fokra, hogy munkájukkal nagy segítséget nyújtanak a bírósá­goknak. Ez azt jelenti, hogy nem csupán másodrangú tagjai az ítélkező tanácsoknak, nem­csak megfigyelők, vagy hallga­tók, hanem tevékeny közremű­ködők is. Alapos felkészülés A bajai járásbíróság népi ül­nökeinek ebben az évben vég­zett munkáját elemezve megál­lapíthatjuk, hogy általában meg­felelt a követelményeknek. A jelenleg működő elnököket 1963-ban választották meg, az említett bírósághoz százkilenc- ven személyt. Közülük havon­ként tíz-tizennégyen vesznek részt az ügyek elbírálásában. Az ülnökök behívása az egész évre előre elkészített tervnek meg­felelően történik. A terv össze­állítása előtt a járásbíróság ve­zetői az intézmények, üzemek, vállalatok igazgatóival közösen határozzák meg a behívások legalkalmasabb időpontját. Az Ítélkezési munkából az ül­nökök már tavaly is derekasan kivették a részüket. Tíz hónap alatt — július 1-től április vé­géig — 991 büntetőügyet és 1983 polgári ügyet fejeztek be. A fenti időszakban 806 tárgya­lási napon 190 népi ülnököt foglalkoztatott ez a munka — és természetesen a szakbírókat is. Az eredményességhez hozzá­járult, hogy előzőleg tanulmá­nyozták az ügyeket, s felkészül­ten ültek a bírói székbe. Segít a tapasztalat A járásbíróság elnökének vé­leménye szerint az ülnököknek a tárgyalásokon tanúsított maga­tartása dicséretre méltó. Fegyel­mezett viselkedésük, a törvé­nyesség betartásához való ra­gaszkodásuk, az érdemi döntés­nél kifejtett álláspontjuk évről- éví-e nagy fejlődést mutat. Nem egy esetben fordult elő, hogy a két választott bíró leszavazta a tanács harmadik tagját, a szakbírót, és ez később helyes­nek bizonyult. Nem volt rá pél­da, hogy a tárgyalásról közülük egy is elkésett volna. Feltétlenül ki kell emelni a nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkező nyugdíjas ülnökök­nek a bajai járásbíróságon vég­zett munkáját. Gazdag életta­pasztalatukkal, helyi ismeretük­kel komoly segítséget nyújtot­tak eddig is az igazság kiderí­téséhez. Ezek az elvtársak — ! Fék László, Bükki József, Sztri- 1 kinácz István, Luspai Pál, Al- I mási Antal, Bácsi Lajos, Iglói Kálmán és Andics Lajos — ! mindenkor készséggel rendelke- : zésére állnak a bíróságnak, és a ! részvételükkel hozott ítélet, | döntés megnyugtató. Az ülnök, mint békebiró Az újabb jogszabályok sze- i rint egyes szakbírói teendőt ma J már népi ülnök is elvégezhet, i Ilyen például a magánvádas j ügyek előkészítése és a békél- \ tetési eljárás. Ezzel a lehető- j séggel éltek is a bajai járás- bíróságon és kezdetben Pál Fe­rencet, majd az utóbbi időben | Perczel Sándort bízták meg a feladatok ellátásával. Perczel elv- ! társ működése különösen ered­ményes. Nagy igyekezettel, ala- ! pos felkészültséggel, higgadtan I végzi ezt a valóban nehéz mun- j kát. A sokszor egymással szen- | vedélyesen szembenálló felek ál- i tál teremtett feszült légkörben kell megtalálni az alkalmas módszert, hangnemet, ami leg­többször sikerül is. Jól bizo­nyítja ezt. hogy az esetek kö­zel 90 százalékában kibékülnek a felek. Csak elismeréssel szólhatunk áz ülnököknek a tárgyaló terme­ken kívüli tevékenységéről is. Visszatérve a munkahelyekre, a különböző összejöveteleken el­mondják tapasztalataikat, vá­laszolnak a feltett kérdésekre. Az ülnököknek ez a munkája ma már olyan tömegkapcsolatot teremtett a bíróság és a lakos­ság között, hogy nem ritka olyan panasznap, amikor hat­van—hetven ember várakozik a folyosókon ügyes-bajos problé­mákkal, tamácskérés céljából. Természetesen a bajai járás- bíróság vezetőinek, szakbíróinak is nagyon sok érdeme van ab­ban, hogy ma már az ott dol­gozó népi ülnökök hivatásuk magaslatán állnak. Ehhez a munkához sok segítséget, önzet­len támogatást kapnak a me­gyei bíróságtól és az ügyészség­től is. Gál Sándor Hosszú évek óta folyik már Kelet-Magyarországon a VIII.— IX. századi települések felkuta­tása. A cél: a honfoglaláskori településtörténet előkészítése. Eredményt azonban csak az idén sikerült elérniök régészeinknek. Szabolcs-Szatmár megyében, Gergelyiugomyán, a Beregi Múzeumban levő leletek alap­ján indult meg a munka dr. Erdélyi István, a MTA Régésze­ti Kutatócsoportja munkatár­sának vezetésével. Sokat segí­tett neki dr. Szimonova Eugé­nia tudományos kutató is. — Sportnyelven szólva kitű­nően sikerült a rajt — mondta dr. Erdélyi István. — A köz­ség határában, a Makócsa pa­tak partján, már az első he­tekben, közei I egy méterrel a föld alatt négy koraközépkori lakás maradványait tártuk fel. A nyomok szerint itt lakótelep ! volt, s 50—60 házból állhatott. A nyeregtetővel fedett épüle- ; tek igen sűrűn követték egy- j mást. Szinte valamennyi ház sarká- j ban kövekkel körülrakott tűz- ' helyekre bukkantak a régészek, i A mellettük levő gödrök nem I okoztak gondot: köztudomású. > hogy a gödrök szélét ülőhely­nek használták a kora közép­korban. A régészek úgy vannak a sze­rencsével, hogyha az kezdetben hozzájuk szegődik, a későbbiek folyamán is mellettük marad. Így történt ezúttal is. A tűz­helyek körül agyagból készült edények voltak, felületüket több soros, fésűvel készített hullám­dísz ékesítette. Kitudódott az is. hogy az egykori lakosok legin­kább a sertéshúst kedvel­ték, de a szárnyas állatok húsát sem vetették meg. Költözik a „hivatal" A Kecskeméti Honvédkórház mellett elkészült a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás korszerű, új székháza. Az állo­más — amely eddig az SZTK Komszomol téri rendelőintéze­te harmadik emeletének né­hány szobájában, rendkívül ne­héz körülmények között látta el feladatát — megkezdte a kíí1tÖ7.k(iflpst. A fazekak, tálak közelében ta­lált sok állatcsontiból ugyanis következtetni lehetett az edé­nyek „tartalmára”. — A lakosok mindennapi munkájára vetettek fényt a há­zakban talált szerszámok — folytatta dr. Erdélyi István. — i Érdekességként megjegyzem, j hogy előkerült egy csikó láb- j szárcsontjából készült gyermek- j korcsolya is. Nagyon sokat ■ használhatták, mert a talpa i egyenletesen laposra és íényrs- I re kopott. A telep kora az előkerült le- ] letek bizonysága szerint a IX. I század második fele és a X. ; század. A magyar honfoglalás ; után is folytatódott itt az élet. Idén a telepnek csupán egy részét sikerült feltárni. 1966- | ban természetesen folytat­ják az ásatásokat. De a további' eredményektől függetlenül, a gergelyiugornyai ásatás máris felbecsülhetetlen értékű történeti adatokkal szol­gált. Hazánk területének törté­netében újabb ismeretekkel let­tünk gazdagabbak... K. I. Hiánycikk lesz-e a menyasszony? I Az elmúlt húsz évben a világ | nagy részén számszerűleg erős j túlsúlyba kerültek a nők. Férfi- J hiány miatt a leányok százezrei maradtak pártában. A statiszti­ka csak nyolc olyan országról tud, ahol a férfiak a második világháború után is többségben maradtak, ezek India. Auszt- j rália. Kanada, a Dél-afrikai Köztársaság, az EAX, Írország, Albánia és Luxemburg. Másutt mindenütt 5—6 százalékkal több a nő, mint a férfi Nyugat-Ber- lin egyenesen a férfiak para­dicsoma. mert ott 929 000 férfire 1268 000 nő jut. Magyarorszá­gon 5 188 000:4 958 000 az arány a nők javára. A természet a jelek szerint megelégelte a nők számára sok hátrányt jelentő aránytalansá­got. s bőségesen gondoskodott férfi-utánpótlásról. Kivétel nél­kül mindenütt több fiú szüle­tik, mint lány. a 24 évnél fia­talabb korosztályban már majd­nem mindenütt a férfiak van­nak többségben. A házasulandó korban levők közül csak hét országban — Lengyelországban, a Szovjetunióban, Indiában, az USA-ban, Japánban. Portugáliá­ban és Görögországban — van továbbra is férfihiány. Négy-öt éven belül azonban itt is kie­gyenlítődik a nemek aránya. Magyarországon máris bekö­szöntött a menyasszonyhiány korszaka. Bár. a 20 és 29 év kö­zött még 30 000-rel több a nő mint a férfi, a közvetlen után­pótlást jelentő 16—19 éves kor­osztályban azonban már a fiúk vannak hatezres többségben. A 16 évnél is fiatalabbak között pedig ötvenezerrel több a fiú, mint a lány. A következő évti­zedekben tehát a lányok válo­gathatnak és a fiúknak kell „igyekezniük”, ha nem akarnak az agglegénysorsra jutni. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia- Föszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-69. Terjeszti a Magyar Posta- Előflzetnető: a belyl postahivataloknál és kezbesl tőknéL Előfizetési dn i nőnapra 13 forint. öacs-Kiskun megyei Nyomda vi Kecskéméi — Telefon: n-85. Indes; 35 IFA.

Next

/
Thumbnails
Contents