Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-21 / 300. szám
1965. december 21. kedd 3. oldal Kevés a férőhely, javult a takarmánygazdálkodás Az állatszemlék tapasztalatai a kecskeméti járásban Egy héten át a járási párt- és tanácsszervek vezetőiből és állategészségügyi szakemberekből alakított két bizottság vizsgálta a kecskeméti járás 41 állattartó gazdasági egységében — termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban — az állattenyésztés és az állategészségügy helyzetét. A szemle végeztével most elkészített összefoglaló tanúsága szerint a felülvizsgált 27 tsz közül 16 kapott kiváló vagy jó mi- «ősítést. A 14 tszcs-nek is a nagyobbik hányada jól megfelelt a követelményeknek. Alkalmunk nyílt Molnár Andrással, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnökhelyettesével, az egyik bizottság vezetőjével beszélni az általános tapasztalatokról. Példamutató gazdaságok fertőtlenítő eszközök, berendezések hiánya, a hanyag trágyakezelés és takarmánygazdálkodás egytől-egyig rossz fényt vet a tsz-nek erre az üzemágára. A többség jól vizsgázott Összegezve a tapasztalatokat: nagy általánosságban nem felel meg a kívánalmaknak az istállótrágya kezelése. Sajnálatos tény, hogy ennek érdekében a gazdaságok kétharmadában még a jól bevált kisparaszti módszereket sem alkalmazzák. A tenyésztési gondok megoldását főként a férőhelyek hiánya gátolja. Hiszen például a a járás szarvasmarha-állománya idén mintegy ezerrel gyarapodott. ugyanakkor az év végéig átadott, vagy átadásra kerülő férőhelyek száma ennek csupán az egytizede. Állattartó gazdaságaink többsége azonban megfelelően vizsgázott a szemlén, s igyekezett a megelőző évek több hiányosságát felszámolni. Csökkent az abrakhiány, s a takarmányt nélkülözni tudó. kisebb háztájival rendelkező gazdáktól ösz- szesen mintegy 70 vagon kukoricát vásároltak meg. A korábbinál lényegesen nagyobb szálas- és lédús takarmánykészle- tet is tárolnak. Van olyan nagyüzemi gazdaságunk, amely például csaknem két évre elégséges takarmánymermyiséget mondhat a magáénak. Egészében véve kétségkívül jó segítség közös gazdaságainkban az állattenyésztés helyzetének áttekintése annak érdekében, hogy az elkövetkező gazdasági évben a hibákat megszüntessék. s ezt a fontos üzemágat jövedelmezőbbé, fejlettebbé tegyék — fejezte be a tájékoztatást Molnár András elvtárs. 3. T. — A kisebb állatállománnyal rendelkező tsz-ek sorában örvendetesem nagyot lépett előre a ladánybenei Rákóczi Tsz — mondotta. — Ebben az állattenyésztés szempontjából korábban rendkívül gyenge szövetkezeti gazdaságban az idei tél eleji szejnle példás takarmánygazdálkodást, s az állatok elhelyezése és gondozottsága tekintetében is szembetűnő javulást tapasztalt. A nagyobb állattartók közül az izsáki Sárfehér Tsz-ben az új épületekhez méltó gondozásban részesül az állomány; a gazdaságos takarmányfelhasználás és a szakszerű etetés mellett minden tekintetben jó közösségi szellem, a közös vagyon fokozott védelme is tapasztalható. Ami aligha menthető Annál kedvezőtlenebb eredményeket hozott a szemlebizottságnak a tiszakécsiked Tisza- gyöngye Tsz-ben tett látogatása. Kirívó és aligha menthető a gazdálkodás egészét tekintve a jobbak közt emlegetett közös gazdaság állattenyésztésében észlelt számos hiányosság. Nem beszélve arról, hogy sein a gazdaság vezetői, sem az illetékes állategészségügyi szakember nem tartotta szükségesnek a szemlén való részvételt — a Negyvenmillió forinttal növelték a közös vagyont AZ ELMÚLT napokban a megye 21 termelőszövetkezetében is megkezdődött az idei gazdasági év felmérése. Az előzetes számítások szerint — a kedvezőtlen időjárás ellenére — ezt az esztendőt is jól zárják. Megalakulásuk óta — 1961-től — minden évben 20 millió forinttal növelték a közös vagyont, ám az idei gyarapodás eléri a 40 millió forintot. így összesen 133 milliós értékű vagyonnal rendelkeznek. AZ ALAPSZABÁLY szerint mindenki egyénileg műveli földjét, gyümölcsösét, a gyorsabb és a nagyobb munkát igénylő tevékenységet — a növényvédelmet és a talajművelést — a legtöbb helyen közösen látják el. Ehhez több mint 17 millió forint értékben különböző gépeket, munkaeszközöket vásároltak. Megteremtették a korszerű gazdálkodás alapjait. Ma már valameny- nyi szakszövetkezetben egyetemet, főiskolát végzett szakember irányítja a számviteli és a termelési munkát. Ebből adódik, hogy az alacsonyabb típusú társulások termelése évről évre emelkedik. Gyümölcsből például J kétszérte többet értékesítettek, mint 1961-ben. A termékeik zömét — a bornak csaknem 95 százalékát — közösen értékesítik. Az így befolyt nagyüzemi felár, s a gazdáknak a közös alaphoz való hozzájárulása képezi a vagyonukat, amit a gazdálkodás korszerűsítésére, az új ültetvények kialakítására fordítanak. Az új szőlők, gyümölcsösök telepítésére és művelésére majdnem 90 millió forintot költöttek eddig. Megközelítőleg ötezer holdnyi fiatal ültetvényt tartanak nyilván a szakszövetkezetekben. A következő években megkezdik a régi, parcellás szőlők felújítását, s már jövőre hozzálátnak a járulékos építkezésekhezA SZAKSZÖVETKEZETEK többsége önálló állattenyésztő üzemággal is rendelkezik, öt alacsonyabb típusú társulás, sertéstenyésztésre, -hizlalásra rendezkedett be, ugyanennyi pedig közös juhtartással foglalkozik. A segédüzemek kialakítására majdnem 17 millió forintot költöttek, s a további bevételt is fejlesztésére fordítják. készletet tártak fel, s ebből 39 millió forintot értékesítettek, illetve felhasználtak az üzemek. A készletek feltárásában és értékesítésében példát mutatott a Kecskeméti Konzervgyár és a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. Hozzá- kell még tenni, hogy az értékesített elfekvő készletekkel jelentősen segítették egymást a vállalatok — elsősorban anyagellátási nehézségeik megoldásában, de ennek népgazdasági kihatása is jelentős volt. | A TAKARÉKOSSÁGI I eredményekben közel 18 millió forintot tesz ki az anyagmegta- karítős értéke. Ebben kiemelkedő eredményekről adhat számot az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat és a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, valamint a Ganz Villamossági Művek Bajai Gyáregysége. Anyagmegtakarításuk együttesen megközelíti a 10 millió forintot. A megfelelően előkészített és idejében végrehajtott műszaki intézkedések több mint 5 millió forint költségmegtakarítást jelentettek. A műszaki intézkedések sokféleségét tapasztalhattuk az év folyamán, amelyek kedvezően hatottak a termelés különböző területeire, elősegítették b gyártás- és gyártmányfejlesztés több problémájának megoldását. a technológiák egyszerűsítését, az anyagmozgatás gépesítését. a karbantartás korszerűsítését. Figyelemre méltó az is. hogy a vállalatok által kifizetett kötbérek és kamatok 12 millió forinttal alacsonyabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában voltak. Ez a tény önmagában mutatja, hogy javult az üzemek, vállalatok vezetése, a munka szervezettsége, a termelés és értékesítés ütemessége. A megtakarítások a vállalatok jelentős részénél a költségszintekben és üzemi eredményekben kedvezően realizálódtak. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében 10,3. a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyárában 7,8. a Ganz Villamossági Művek Bajai Gyáregységében 7,2 százalékkal voltak alacsonyabbak a költségszintek, mint a bázisidőszakban. A tanácsi és szövetkezeti iparban közel 13 millió forinttal magasabb vállalati nyereséget értek el, mint a múlt év első kilenc hónapjában. | AZ EMLÍTETT 1 néhány példa bizonyítja, hogy a megye üzemeiben az anyaggal, eszközökkel való gazdálkodást, az erőforrások felhasználását gondosabban szervezték és ellenőrizték, mint az elmúlt években. Azt is meg kell azonban állapítani. hogy a lehetőségek koránt sincsenek teljesen kihasználva, számos feladat vár még megoldásra. Éppen ezért a gazdaságvezetők törekedjenek átfogó, komplex és hosszabb időn át ható intézkedések kidolgozására. Számoljak fel a helyenként még meglevő formálist, kicsinyes, látszateredményekre törő tendenciákat. Fordítsanak nagyobb gondot a termelés folyamataiban rejlő lehetőségek felmérésére és kihasználására. Javítsák a műszakiak és közgazdászok együttműködését, s ezzel tegyék lehetővé a tett intézkedések hatásának pontos elemzését és rendszeres értékelését. | KÜLÖNÖS | figyelmet kell fordítani a jövőben az improduktív létszám csökkentésére, e területen ugyanis igeit lassú az előrehaladás. Időszerű és egyben kívánatos is, hogy az üzemek, váUalatok az ügyvitel bürokratikus vonásait felülvizsgálják, ügyrendjüket egyszerűsítsék. Nagy szerepe van a pazarlás és egyéb káros jelenségek felszámolásában a párt- és tömegszervezeteknek. Akkor végeznek a párthatározat végrehajtásával kapcsolatban jó munkát, ha tevékenységük közvetlenebbül irányul a helyi lehetőségek és tartalékok feltárására, azok kihasználására. ha nagyobb erővel Autók doktorai A nyáron adták át a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat szervi zrészlegének új telephelyét. Nem volt azonban üzemanyag- tároló, a dolgozók saját járműveinek szín (csaknem valameny- nyien motorral járnak bel és a műhelyek fűtése sem volt megoldva. Az új telep 44 dolgozója azonban nem kilincselt, hogy ezt is, azt is meg kellene még csinálni. Maguk fogtak hozzá és társadalmi munkában felépítették az üzemanyagtárolót, a motorszínt és még központi fűtést is szereltek a műhelyekbe, amellyel a napokban készültek el. Mint mondták, a Juhász utca és a Bajcsy-Zsilinszky út a körúttól annyira rossz, hogy nem szívesen jönnek be a gépkocsit javíttatni szándékozók. Az út rendbe hozására az itt dolgozók már nem vállalkoznak, azt Inkább a városi tanácstól várják. Naponta 15—20 személy- és tehergépkocsi javítását, szerviz- szolgálatát látják el. Az egész megye a kuncsaftjuk. Ha alkatPusztai Ferenc kocsimosó munka közben. Mester és tanítványa. Katona János, a villanyszerelő csoport ve-^ zetője Mayer Frigyes autóvillamossági ipari tanulóval a pnyyk- padra helyezett dinamó és önindító működését ellenőr^. részhiány nem akadályozza a vitást kénytelenek Vemondani. munkát, tíznapos határidőn be- Bővíteni kellene njár az új telül javítják az autókat. Az igé- lepet is... nyék azonban egyre növeked- Nagy Ottó — Pásztor Zoltán nek. naponta több gépkocsija- r működnek közre a közvélemény formálásában, elősegítik a dolgozók aktív fellépését a pazarlókkal, herdálókkal szemben. Tevékenységük akkqr gyümölcsöző. ha a szocialista munkamozgalmakban szélesebb teret kapnak a takarékossággal kapcsolatos tennivalók. Olyan káros szemlélet is (felütötte többfelé a fejét: csak az 1965-ös esztendő a takarékossági év. A pártszervezetek lépjenek fel ez ellen, tudatosítsák, hogy a takarékosság a jövőben is a gazdaságos tevékenység állandó alapvető eszköze és tartaléka. Ebből adódik, hogy a párt-, gazdasági és társadalmi szerveknek behatóbban kell foglalkozni az üzemi költségek főbb tényezőinek megfigyelésével és alakulásával. Ennek j egyéb«! készüljenek az 1966. évi feladatokra is. A jövő évi terveknek tehát ugyancsak tartalmazniuk kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. a költség csökkentésére, a takarékossági eredmények növelésére. | RÖVIDEN | összefoglalva: a jövőben az eddiginél magasabb szinten még tervszerűbben dolgozzunk az MSZMP Központi Bizottsága 1964. december 10-i határozatának végrehajtásáé”4 SZABÓ FERENC a megyei pártbizottság ipaixüsz&ilyának vezetője Szabó Jóraef garázs központi
