Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüfjeteM XX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ara 80 fillér 1965. DEC. 19. VASÁRNAP Az 1966. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közM: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a népgazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában megjelölt módon, eredményesen fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari termelés emelkedésének körülbelül 80—90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A búza termésátlaga kimagasló volt, a hazai termelés maradéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a mezőgazdaság egészének termelése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. A 42 milliárd forintnyi beruházás nyomán sok új létesítménnyel, géppel gazdagodott az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, fejlődött a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása, nőtt a lakások száma. Az eredmények mellett azonban több területen még csak kezdeti előrehaladás jelentkezik. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy azt termeljék, amire a hazai és a külföldi piacon szűkig van, a műszaki fejlesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb legyen, a beruházási eszközöket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszervezés javuljon. * » * Az 1966. évi népgazdasági terv a következő fő célkitűzésekben foglalja össze a harmadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal, az álló- alapok (termelési eszközök, lakóházak, oktatási, egészségügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek stb.) bővítésére fordított összeg pedig mintegy 4 százalékkal nőjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi előirányzata 44—45 milliárd forint, ez az idei várható teljesítésnél 2—3 milliárddal több. A terv a beruházási eszközök további összpontosítását írja elő. 1966-ban mintegy 340 népgazdasági lag jelentős beruházást helyeznek üzembe. Ezek között van a Pécsi Erőmű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kaprolaktám üzeme, a Szegedi Gumigyár, a Szegedi Textilgyár bővítése, a Nagylaki Pozdorjaüzem, a Szolnoki Papírgyár bővítése, a Bajai Hűtőház, több áruház és szálloda. A jövő évi új beruházások a későbbi fejlődés megalapozását szolgálják. Megkezdődik a 400 kilovoltos kooperációs távvezeték építése, a DCM mészüzeme, a Szolnoki Épületelemgyár, a Miskolci Házépítő Kombinát, a Lábatlani Papírgyár, a papírfeldolgozó ipari rekonstrukció, a Nagykőrösi és a Debreceni Konzervgyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A terv az ipart termelést az idei várható szintnél 4—6 százalékkal magasabban irányozza elő. Az átlagos növekedés ütemét meghaladó, 10 százalékkal emelkedik a vegyipar, 7 százalékkal a villamosenergia-ipar és 6 százalékkal a gépipar termelése. A könnyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszeriparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók termelésében és felhasználásában emelkedik a gazdaságosabb tüzelőanyagok aránya; mintegy 45 százalékkal nő a földgáz termelése. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskedelem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, rugalmasabban alkalmazkodjék az igényekhez. A belföldi szükségletek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az export a jövő évben is tovább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szükséges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számára, valamint a Magyarországon nem termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföldi piac igényeinek jobb kielégítése megköveteli a műszaki színvonal és a technológia folyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javítását. Mindehhez a terv megfelelő anyagi fedezetet biztosít. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelés szükségleteinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigorú takarékosságot követel meg a létszám- gazdálkodásban . A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges, hogy a létszámgazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárják, gondos műszaki- és munkaszervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékenység növekedését, s | — az ügyvitel egyszerűsítése, a j felesleges adatkérések megszüntetése útján — csökkentsék az ’ adminisztrációban foglalkoztatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anyagokkal — különösképpen pedig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben takarékoskodni kell. Továbbra is fontos feladat a felhalmozódott készletek értékesítése és indokolatlan növekedésük megakadályozása. Az eszközök hatékony felhasználásával, a műszaki színvonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költségszintjét 1966-ban számottevően csők kenteni kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelés' nek értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél; ezen beiül a növény termesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányzatok biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportjának növelését. A mezőgazdaság részépe a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabona- kombájnt, 7000 pótkocsit biztosít. Még inkább előtérbe kerül a komplex fejlesztés: jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állattenyésztés, főként a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését a zöldség- és a gyümölcstároló és -feldolgozó kapacitások bővítését. A hazai termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ideit. A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 3Ö százalékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvásárlása 2 —3 százalékkal emelkedik. Folytatódik az ár- és belvizek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tárná árvízvédelmi töltéseinek építése. Jelentősen javul a Tiszavölgy Beszélgetés az ifjúsággal (4. oldal) Hétszáz méterre a tsz istállójától (5. oldal) ________Ig azodni vagy vitatkozni («. oldal) A trubadúr bukása (7. oldal) Ez a divat külföldön (8. oldal) egyes területeinek vízgazdálkodási helyzete. A közlekedésben az áruszállítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest. A vasút újabb nagy teljesítményű Diesel- és villanymozdonyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál- és speciális teherkocsi-, valamint személykocsi-állománya. Az országos gépjármű-közlekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magángépkocsik száma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése. Elkészül a 7. számú autóút Euda- pest—Marton vásár közötti szakasza és 420 kilométerrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélő-állomások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom 1966-ban mind a szocialista, mind a tőkés országok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai' szerint a kivitél és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebonyolítása céljából szállodák és turistaszállók építésére, cam- pingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivitelezésében több mint 17 ezer, ösz- szesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be. A közmű-beruházások közül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Üj víz- és csatorna-beruházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kőszegen és M agyaró várott A lakosság gázellátásának bővítésére Kecskeméten és Békéscsabán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több I általános iskolai és 215 középiskolai tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építése. A fejlesztés { lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az általános iskolákban a kétműszakos taní- j tás. Az ez évinél 4000,-rel több szakmunkás-tanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1200 gyógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesítése, mintegy 1200 bölcsődei hely pítése. Az orvosi körzetek szá- na 90-nel, a szakorvosi rendelőrák száma napi 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az i1 kalmazottaknál az egy kerekre jutó reálbér mintegy 1,5 j százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő terme* esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Mindszertanács ár- és bérpolitikái, valamint szociális jellegű intézkedésekre is határozatokat hozott. Az intézkedések több célt szolgálnak: növelik az anyagi ösztönzést; egyes fontos termékek termelői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével, illetve leszállításával csökkentik a termelői és a fogyasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket; — mérséklik a jelenlegi ár- és bérrendszer egyes aránytalanságait, s mindez előmozdítja az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztönzése céljából, továbbá annak előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközeikből tudjanak minél több beruházást megvalósítani, 1966. január 1-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényféleségek felvásárlási árát. 1966. február 1-től átlagosa» 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalékkal a marhahús ára, ezzel ösz- szefüggésben a húskészítmények, továbbá 15—19 százalékkal a tejtermékek fogyasztói ára. Az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari és üzemélelmezésd árak magasabbak lesznek. A felvásárlási árak emelése ellenére változatlan marad — a többi között — a kenyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fogyasztói ára. 1966. április p.-től — a tüzelési idény befejezése után — átlagban 25 százalékkal felemelik a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi- és a távfűtés díja. Az intézkedés nyomán a tüzelőanyagok eladár- sánál jelentkező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a jegyeik árát, s egyszerűsítik a díjrendszert. Egyedül Budapestöl a közlekedés (villamos, autóbusz, HÉV, kishajó) üzemeltetési költsége jelenleg évi 600 millió forinttal meghaladja a bevételt; a díjemelés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanulók az új díjrendszerben is jelentős kedvezménnyel válthatnak bérletet. A havi 1700 forintot meghaladó keresetek után 1966. február 1-től progresszíven növekvő nyugdíjjárulók kerül bevezetésre. A Minisztertanács határozatának megfelelően a társadalmi közterhek arányosabb elosztása végett 1966-ban, emelni kell a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadóját. A kormány egyes régebben ismert bérfeszültségek csökkentése, valamint a kereseti arányok javítása céljából úgy határozott, hogy 1966. február 1- től évi 2 milliárd forintot kell bérek és nyugdíjak emelésére fordítani. A béremelés elosztását a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára — a következőképpen határozta meg. (Folytatás a, 2. oldalon.)
