Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
Számadás a választók előtt November közepe óta zaj tanait megyeszerte a második fél- éti tanácstagi beszámolók. A lakosság választott képviselői ezúttal az összegezés igényével, az év során kifejtett munkásságukról adnak számot. A testületben és egyénileg végzett .közéleti munkáról. Ismertetik az elért eredményeket, elmondják azt is, hogy egy-egy célkitűzés esetleg miért nem jutott el a megvalósulásig, miként nyert orvoslást, vagy miért nem oldódott meg valamely közérdekű bejelentés, stb. Az esetek nagy többségében olyanok eziek a beszámolók, mint egy-egy népesebb család tanácskozása. Valójában az is, hiszen az egyes választókörzetek közösségi törekvéseinek teljesülése, az eredmények, a hiányosságok. s a továbbá tervek, megoldásra váró gondok kerülnek ilyenkor szóba. A beszámoló után rendszerint sok tapasztalattal: tanulságos észrevételekkel, újabb közérdekű jelzésekkel, javaslatokkal és természetesen számos köszönettel telik meg a tanácstag „tarsolya”. Mindezeknek pedig különösen ilyenkor — év végén, új esztendő küszöbén — nagy a jelentőségük. A javaslatok, igények — a lehetőségeknek megfelelően — a jövő évi tervekbe illeszthetők az észrevételek okulásul szolgálnak a további munkához, a küszönő szó pedig nemcsak az elismerést, hanem egyúttal a biztatást is jelenti. j\em fukarkodtak az elismeréssel Nézzük meg azonban közelebbről is például a megye- székhelyen eddig lezajlott tanácstagi beszámolók főbb tapasztalatait. S említsük, mindé- ' nekelőtt a lakosságnak a ta- [ nácstag számadása iránti ér-, deklődését. Néhány kivételtől eltekintve népesek, s az eszmecserét Illetően igen élénkek voltak ezek a választókörzetenkénti találkozók. Bizonyságául annak, hogy a lakosságot nagyon is foglalkoztatja a helyi tanács és végrehajtó bizottságának a város előrehaladásáért végzett munkája, s hogy a tanácstag és választói között élő, közvetlen a kapcsolat. Kecskemét fejlődéséért, ki- sebb-nagyobb gondjainak megoldásáért az elismeréssel nem fukarkodtak a választók. Számos köszönettel adták ennek tanújelét. A 119-es választókerület lakossága az iskola villamosításáért, sok körzetben az idén megépült járdáért, a vízvezetékhálózat bővítéséért, a város általános szépüléséért, a közérdekű és a jogos egyéni panaszok gyors elintézéséért és így tovább. S amilyen tárgyilagosak, az eredményeket méltatok voltak az elismerő hangok, legalább annyira hasznosak a különböző észrevételek, jogos bírálatok, amelyekkel ugyancsak szép számmal hozakodtak elő a választók. Mert a legérdekelteb- bek, következésképpen a legilletékesebbek véleménye volt ez, amellyel jelezték: hol, miben kell javítani, miből kell okulni a jövőben. Hadd említsünk csak néhányat ezekből a jelzésekből. Az ígéret kötelezzen Az egyik ilyen vélemény — vagy ha úgy tetszik bírálatcsoport az ígéreteket, méghozzá a nem mindig megalapozott vagy egyszerűen elfelejtett ígéreteket ostorozza. A Kiskőrösi úton és környékén lakók például ma is sérelmezik, hogy nem valósult meg a Kiskőrösi út építése, noha pár évvel ezelőtt a városi tanács ülésén ígéret hangzott el erre. Pedig a tanácstag szervezésére mintegy 35 ezer forint értékben —■ a feltételként szabott — társadalmi munkát elvégezték. A 70-es számú választási körzet lakói egy évvel ezelőtt a Bika utca nevének megváltoztatását kérték, erre is volt ígéret, de mindmáig teljesítetlen maradt. Pedig ennek jelentősebb költségkihatásai sem lennének. Másutt a lakóbizottságok életre hívására tett több mint kétéves kezdeményezés megvalósítását sürgették. Annál is inkább, mert e bizottságok működése a tanács munkáját is könnyítené. Az észrevételek e csoportjához sorolhatók azok a bírálatok is. amelyek a tanács vb apparátusának ügyintézését illették. Nevezetesen, hogy még mindig akad figyelmen kívül hagyott közérdekű figyelmeztetés a lakosság részéről, sőt, nemegyszer maga a tanácstag is hónapokig várja bejelentésére az intézkedést, vagy legalább a választ. S máris eljutottunk a következő problémacsoporthoz. A Magyar utca 4.. 6. és 8. számú házak lakói tanácstagjuk közbenjárására sem tudják elérni, hogy a leninvárosi parkírozás kapcsán, még a nyár folyamán ásott gödör eltűnjön. . . Vagy a Liliom utca 24.. 26., 28. és 30. számú házak lakóinak sérelme. Itt a házak elől két évvel ezelőtt felszedték és traktorral el is szállították a járda tégláit. A kocsiútról azóta a házalt alá folyik a csapadékvíz, egyre jobban átnedvesítve a falakat... Hogy maradéktalan legyen az öröm Mindezek, ha nem is kissebbí- tik. de „foltot” ejtenek az elért dicséretes eredményeken. Hiszen azok. akiknek a fenti és sok hasonló fogyatékosság keserítik meg az életét, nem tudnak maradéktalanul örülni a város általános fejlődésének sem. S ennek szem előtt tartása kell serkentse a vb apparátusát naponta a gondosabb, lelkiismeretesebb munkára. Végezetül röviden arról, ami az eddig lezajlott tanácstagi beszámolók legbiztatóbb tanulsága volt: Csak a legnagyobb tisztelet hangján említhető az a tettrekészség, segíteni akarás, amely a választókerületi beszélgetéseken körvonalazott soron következő városfejlesztési elgondolásokkal kapcsolatban megnyilvánult. Csak egyetlen példa: a Zsinór utcában és más területeken — ahol jövőre bővül a vízhálózat — gyűlnek családonként a társadalmi munkaíelajánlások. A tanácstagok pedig máris értékes segítség-kínálatot vehettek számba a jövő évi feladatok megvalósításához. P. I. PETŐFI NEPE s Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei LapWadű Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazgatf Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1». 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 1V-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: i Helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-86, Indes: 35 085. A NÉPDAL szerint „eresz alatt fészkel a fecske..Mi azonban most arról a Fecskéről akarunk írni, amelyik nem az eresz alatt, hanem egészen máshol, történetesen a pult alatt fészkel. Idézhetnénk itt az Egri Dohánygyár igazgatójának nemrégiben tett nyilatkozatát, amelyben vigasztaló képet fest a Fecske-rajongók szektájának, mondván, hogy napi 8 millió ilyen cigaretta készül az üzemben. Ügy látszik azonban, hogy mire Kecskemétre érnének, elfáradnak a „madarak” és leszáll- nak közelebbi városokban. falvakban. Nem azt mondom, hogy _ itt nincs semmi, „válámi ván, de ez nem a zi- gazi”. íme három kis történet arról, hpgy Kecskeméten hol fészkel a Fecske. Belép a dolgöáó a cukrászdába, oda fárad a pénztárhoz és búgó hangon megkérdezi : — Tessék mondani van Fecske? — A hölgy konspirációs okokból körülnéz, izgalmában kihúzza, s ugyanakkor visszatol.ja a fiókot és nyel egy nagyot: — Sajnos, nincsen. Volt is. lesz is, de most nincs. Az ipse azonban elszánt, bár szerény. Elkezd siránkozni, hogy neki családja van. albérletben lakik, lukas a zoknija és kezdődő tüdőrákot mutattak ki nála. A hölgy ösmét körülnéz, lenyúl a bokájához és a félelemtől eltorzult arccal átnyújt egy doboz Fecskét, majd megjegyzi: — Teccik látni, ha valaki elkezd beszélgetni, már nem tudok ellentmondani neki... A VÁSÁRLÖ ezen felbuzdulva még két üzletet játftSa* _ üreg. Az egyik önkiszolgáló boltban a következő párbeszéd hozza meg a kívánt sikert: ■ — Hónapok óta ide járok és soha nincs Fecske. Lassan már leszokom a dohányzásról és akkor csökken az üzlet forgalma. Mit tetszik ehhez szólni? , — Hát kérem kedves vásárló, az úgy van, hogy a mi üzletünkben, amióta Eger is ráállt... és elkezd egy kincstári halandzsát. Nem várom meg a végét, hanem oda lépek a dohányos polchoz és le akarok emelni egy doboz Csongor szivart a következő keserű kijelentéssel : — Akkor pusztuljak el nyomorultul. — Jajj, kár lenne magáért, meg a szivar olyan büdös, az én férjem is azt szív. Tessék csak várni. — És két perc múlva ízléses kis csomagot ad át. Amikor az utcán kibontom, széles mosollyal állapítom meg a győzelmet: Fecske. A HARMADIK már rövid, de minden eddiginél sikeresebb akció volt. Szétnézek a boltban, látom nincs Fecske. Oda fordulok az eladóhoz és megkérdezem: — Az elvtársak soha nem kapnak Fecske cigarettát? — Kérem szépen elvétve szokott lenni! — Érdekes:, pedig nálunk a központban, ahol főelőadó vagyok, önöknek nagyon sokat küldünk. — Hányat tetszik? — Egyet és a panaszkönyvet ! — Erre a bolti dolgozó riadtan beszalad a raktárba. fél perc múlva visszatér: — Szerencsére még találtam kettőt — mondja ri- mánkodó ábrázattal. Én pedig cézári lépésekkel elhagyom a kereskedelmi egységet. (Apropó: a cigarettát kifizettem.) S»1 w» Ünnepség a kiskőrösi munkásőröknéí Ünnepi ülésre jöttek össze szombaton Kiskőrösön, a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében a Petőfi Sándor mun- kásőrszázad tagjai. Az összejövetelt abból az alkalomból rendezték, hogy a század több idős munkásőre nyugállományba, illetve tartalékos állományba vonult. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Cserháti László, az országos parancsnokság munkatársa, Simó Tibor, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Kocsis Lajos, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese, dr. Pilcz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke is. Csizmadia Tibornak, a század helyettes parancsnokának megnyitója után Bácsi János, a jáBácsi János, a járási munkásőr- század parancsnoka a kiképzésben elért eredményeket Ismerteti. rási mumkásőrszázad parancsnoka beszélt az 1965-ös kiképzési évbén elért eredményekről, arról az áldozatos munkáról, amit a Petőfi munkásőrszázad tagjai végeztek. Köszönetét fejezte ki azoknak az elvtársaknak, akik korukra való tekintettel megváltak a , századtól. Ezt követően értékelte a megye munkásőrszázadai között ebben az évben lefolytatott munkaverseny állását, majd átadta a kitüntetést a Svila János elvtárs által vezetett rajnak, amely a században a legjobb eredményeket érte el. A határőrség nevében Vink‘ ler László kiváló határőr köszöntötte a kitüntetetteket, majd dobpergés mellett az! úttörők vonulták be a terembe, sorba álltak és így tisztelegtek a munkásőrök előtt. A dobpergés elcsendesedése után Simó elvtárs emelkedett szólásra. A járási pártbizottság .nevében köszöntötte a század valamennyi tagját és elismerését, köszönetét fejezte ki az eddigi munkáért. Méltatta a leszerelő elvtársak érdemeit és vázolta, hogy milyen feladatok várnak az új, most felavatott munkásőrökre. Elmondta, hogy az eredményeket csak1 úgy tudja fokozni , a század, ha tovább fokozza á politikai szilárdságot, a fegyelmet. Végül néhány szóval vázolta az időszerű kül- és belpolitikai kérdéseket! ezt követően pedig a járás gazdasági és. politikai helyzetéről beszélt. Előadása után átadta a hat leszerelő elvtársnak a Munkásőr Emlékérmet, amelyet Vida Miklós, Szegedi József, Pásztor Károly, Polaesek, Ignác, id. Mészáros Sándor és Müller István kaptak. G, S. Fényképezte: Pásztor Zoltán Simó elvtárs köszönti a leszerelő munkásé röket, s átadja az emlékérmekei. Az ünnepi századülésen Müller István leszerelő munkásőr az idős elvtársak nevében jelképesen átadja a fegyvert Kovács Istvánnak, aki most lépett a munkásőrség soraiba. Hol fészkel a Fecske?
