Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

19*53. «ovember 11. csntörtöb 1 was! Hízók szanatóriuma Miklóstelepen A telep, nyárfák közötti ólai­val messziről nézve nem sok­ban különbözik a hasonló léte­sítményektől. A miklóstelepi vasútállomással szembeni bejá­rat hosszú felirata már többet elárul: Országos Állattenyészté­si Felügyelőség Hízékomyságvizs- gáló Intézete. — Két éve jött létre az inté­zet — tájékoztat Deiner Frigyes telepvezető. — Tavaly nem egé­szen félezer sertést hizlaltunk meg. Az idén nyolcszázmál töb­bet. A múlt évben egymillió, az idén másfél millió forintot ru­háztunk be a telep bővítésére. Jövőre már 1400 hízót „állítunk elő”, s mivel elkészül a kor­szerű vágóhíd, naponta vágunk... Vitamin és tejpor Az országban jelenleg is egye­dülálló intézmény a miklóstele­pi. A hizlalás ugyanis — bár az intézet működésének szüksé­ges velejárója — itt mellékes. A fő tevékenység: a megfigye­lés. Méghozzá olyanfajta vizs­gálat. amit más sertésüzemben hiába is keresnénk. Állami törzskönyvezést az or­szág mintegy száz gazdaságá­ban végeznek. Innen kapják az alapanyagot, a 20—22 kilós vá­lasztási malacokat. Főleg a Rép­celak! Állami Gazdaság küld nagyobb számiban állatokat. De a megye tenyészeteiből is érke­zik utánpótlás: a Kiskunhalasi Állami Gazdaságból, a bajai Mi­csurin, a tataházi Petőfi, a ka­locsai Iszkra Tsz-ből. valamint a madarasa tsz-közi vállalkozás­tól. Harminc kiló súly eléréséig lalkásítva tartják az állatokat. Ez a „karantén-időszak”. Utána mindegyiket külön kutricában helyezik el. Bolti mérlegen, de­kányi pontossággal mérik ki ré­szükre naponta az abrakot — árpa-, kukorica-, borsódarát és vitaminokkal kevert tejport —, mindegyiknek külön edényben. A tisztasági'a és a higiéniára a szanatóriumi jelző illik. Pontokba foglalt sonkák Hány nap alatt éri el a kí­vánt súlyt? Milyen a takar­mányértékesítés, a szalonna vas­tagsága, a karaj keresztmetsze­te. a sonka súlya, a húsrost mi­nősége? Ezekre a kérdésekre kell a megfigyelésnek választ adnia. Az eredményeket pontoz­zák. Minden eszményi tulajdon­ságnak meghatározott pontszá­ma van. amelyek összege ponto­san száz. A valóságban persze nem akad eszményi tulajdonságokkal rendelkező hízó — még itt sem. Az idén viszont már volt egy 93 pontot elérő svéd fehér hús­sertés. Világrajöttétől számítva 192 nap alatt érte el a 90 kilós súlyt, s naponta 727 grammal gyarapodott. Egy kiló húshoz csupán 2,09 kiló keményítőér­tékre volt szüksége. Vágáskor 97 centi volt a testhossza, négy centi vastag a szalonnája, s a sonka súlya pár tized híján 30 százaléka volt a test súlyának. Mi hát a haszna a megfigye­lésnek? Az adatokat a gazdasá­gok rendelkezésére bocsátják, ahol eldöntik: melyik egyedeket érdemes, illetve nem érdemes továbbszaporítani. A fajtakivá­lasztáshoz nyújtanak itt segítsé­get, s ehhez szaktanácsadókat is foglalkoztat az intézet Más­részt idelátogatnak a gazdaságok vezetői is. Nem társas lény Az állomány több mint két­harmada: fehér hússertés. Újab­ban ezeket svéd fajtákkal ke­resztezik. szerte az országban. A cél: az előnyös tulajdonsá­gok átvitele, főként a takar­mányértékesítés javítása. A mintaszerű hizlalásnak ál­talános érvényű tanulságai is vannak. Mik ezek? — A gazdaságok nem tarthat­ják külön kutricában az álla­tokat — válaszol a telepvezető. — Ez nyilvánvaló. De arra kell törekedniük, minél kevesebb sertés legyen egy falkában. A sertés nem társas lény. —Majd megmutatja az ötletes fűtőbe­rendezéseket. Télen sem száll. 15 fok alá a hőmérséklet. ‘ — Oktalanabb pazarlást el­képzelni sem lehet annál, mint amikor abrakkal „fűtenek” a sertésólakban. Az olcsó, gazda­ságos fűtést ma már mindenütt meg lehetne honosítani. Ha az ittenihez hasonló ered­ményeket érnének el a gazdasá­gok, 15—20 százalékkal lenne több a sertéshús. Ez sem meg­vetendő tanulság. reOpopasamm y m'fu Mi lesz a tartályok sorsa? H. D. Új gyógyszerraktár épül Kecskeméten, a Megyei Kórházzal szemben épül a Gyógyszer- tár Vállalat megyed központjának új, korszerű raktára. A mintegy hétmillió forintos építkezés a jövő év őszére fejeződik be és üzem­be lépése zökkenőmentesebbé teszi a megye gyógyszerellátását. A VEGYIMŰVEKET Szere­lő Vállalat Tiszakécskei Gyár­egységében, csakúgy mint a megyei tanács beruházási iro­dájában, egy vaskos dossziéra való levél és szakvélemény gyűlt össze az utóbbi hónapok­ban, jelezve az említett felek között dúló vita hevességét. Miközben szaporán jönnek és mennek a pecsétes okmányok, Tiszakécske és Kecskemét kö­zött, a vitatott gyártmányok — hat gáztartály — ott hevernek az üzem egyik sarkában, sor­suk beteljesedésére várva. Ügy hisszük e tartályok his­tóriája érdeklődésre tarthat számot szélesebb körben is. Egyrészt azért, mert ha — mint a szakértő állítja — valóban használhatatlanok, akkor súlyos százezrekkel károsodik a nép­gazdaság, másrészt pedig azért, mert a köröttük zajló esemé­nyek igen sok tanulsággal szol­gálhatnak. MŰLT ÉV áprilisában rendel­te meg a tartályokat a megyei tanács tervosztálya a Kecskemé­ten építendő gázbontó állomás részére. Az üzem elvállalta ugyan a számára teljesen új munkát, de már a szerződéskö­tés idején hangsúlyozta gya­korlatlanságát és felhívta a tervosztály figyelmét arra, hogy tudomása szerint e cikk gyártá­sához előzetes engedélyre van GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI SI9 Gazdaságpolitika és gazdasági irányítás | AMIÓTA | széles körökben .smertté vált, hogy az országos aezető szervek gazdasági irányító •endszerünk megreformálásán Jól goznak több téves nézet és 'elfogás is keletkezett. A téve- iések forrása többek között a gazdasági irányítás és a gazda­ságpolitika különbségének, il­letve kapcsolatuk nem megfe- elő ismerete. A gazdasági irá­nyító rendszer nem más, mint .gépezet”, amelynek egymással összefüggő legfőbb részei: a ter­vezés rendszere, a pénzügyi és litelrendszer, a piaci viszonyok 'elhasználását szabályozó ren- JeTkezések; köre és az anyagi ösztönzés rendszere. A gazda­sági irányító rendszernek az a feladata, hivatása, hogy segítsé­gével megvalósuljanak fő gaz- iasági célkitűzéseink, vagyis gazdaságpolitikánk. Mit értünk gazdaságpolitika alatt? A gazdaságpolitika nem más, mint egy adott időszakra vonatkozó legfőbb gazdasági célkitűzések összessége. Ide tar­toznak pl.: az egyes népgazda­sági ágak arányaira vonatkozó tervek, elképzelések, amelyek azt mutatják meg, hogy egész termelésünk mekkora részét te­gye ki a kohászat, vegyipar stb; melyik iparágat milyen gyorsan célszerű fejleszteni egy adott időpontban. Ide tartoznak a la­kosság életszínvonalának alaku­lására vonatkozó elképzelések. A gazdaságpolitika a vezető párt és állami szervek döntése arról, hogy anyagi eszközeinket, termelési eszközeinket hogyan osszuk el az iparágak, illetve a lakosság között. A gazdaságpo­litika tehát, a sokféle belső és nemzetközi tényező gondos mér­legelése alajüáa született dön; téssorozat: amelyekben a párt- és államvezetés megszabja: ho­gyan, s milyen irányba fejlőd­jön népgazdaságunk, hogyan tudjuk a legcélszerűbben ki­használni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Elegendő-e csak kitűzni a cé­lokat, rögzíteni a fejlődés irá­nyát akkor, amikor e célok csak milliók mindennapi termelő- munkájával valósulhatnak meg? Nyilvánvaló, hogy nem elegen­dő, mert a bonyolult gazdasági kapcsolatok, összefüggések szak­szerű ismei'etével meg kell szer­vezni a feladatok végrehajtását, ki kell alakítani azokat a gaz­dasági eszközöket, amelyek se­gítségével el is lehet érni a ki­tűzött célokat. Erre hivatott a gazdasági irányítás rendszere. Ez tehát, szorosan összefügg a gazdaságpolitikával és ha össz­hangban áll azzal, akkor segíti annak teljesülését, ha hiányzik az összhang, akkor akadályozza. feladatok megoldására bonyo­lultabb, finomabb szerszámokat készít az ember, úgy merül fel a bonyolultabb gazdasági fel­adatok napirendre kerülésekor a megfelelő irányító rendszer kidolgozásának igénye. | AZ ELMÜLT[ évek tapasz­talatai közül több arra figyel­meztetett, hogy gazdasági irá­nyító rendszerünk már nem eiéggé korszerű és a jövőben egyre nehezebb lenne vele meg­valósítani gazdaságpolitikánkat. Ezért kerül sor az irányítórend­szer átalakítására. Mindebben semmi rendkívüli és különös nincs. Ahogyan a bonyolultabb | JELENLEGI I gazdasági irá­nyító rendszerünk a szocializ­mus építésének kezdeti szaka­szán alakult ki. Akkor még a termelés mennyiségének növe­lése volt a legfontosabb feladat, ezt segítette pl.: az anyagi ér­dekeltség rendszere is. Ma már a minőség és a gazdaságosság javításában kell érdekeltté ten­ni a gazdasági vezetőket, dol­gozókat egyaránt. A tervezés rendszelében az volt a helyzet, hogy szigorú központi tervelő­írásokkal biztosítani kellett a népgazdaság számára szükséges és csak szűkös mennyiségben meglevő cikkek termelését. Most már — lényegében — túl va­gyunk ezen, s az a döntő, hogy a tervezés és ennek nyomán a termelés is gyorsabban, rugal­masabban alkalmazkodjon a változó belföldi és külföldi igé­nyekhez. Ez a tervezésben is bizonyos decentralizálást felté­telez. Összefoglalva: a gazda­ságpolitikai céiok sikeres meg­valósítása megfelelő gazdasági irányító rendszert követel. Bognár Gyula szükség. Mint később látni fog­ják a tiszakécskeiek aggodalma nem volt alaptalan. Válaszul a megrendelő el­küldte annak a levélnek a má solatát, amelyben az Energia­gazdálkodási Hivatal kazán- vizsgálati szolgálata közölte: előzetes engedélyre nincs szük­ség. A TARTÁLYOK elkészülte után a megyei tanács beruhá­zási irodája — a tervosztály jogutódja — felkérte a Csepeli Művek Tartály Felügyeletéi: küldjön ki szakembert az át­vételhez. A szakértő jött, látott és megállapította: a gyártmány elfogadhatatlan, mivel sem a terv, sem a kivitelezés nem fe­lel meg a szabványban rögzí­tett követelményeknek. Mondanunk sem kellene ta­lán — hiszen ez többnyire így szokott lenni —, hogy a terve­ző változatlanul jónak tartja tervét és az üzem is szilárdan állítja, hogy a munkát a terv­nek megfelelően végezte el. Tartályügyekben járatlanok lé­vén, nem tudjuk eldönteni ki­nek van igaza. Annyi azonban bizonyos, hogy egy olyan cikk gyártásához, amilyet a tisza­kécskei üzem még sohasem ál­lított elő, nagyobb körültekin­téssel kellett volna hozzálátni. És ez a megrendelőre is vonat­kozik. ELHISSZÜK, hogy a szerző­déskötés idején még valóban nem kellett előzetes gyártási engedélyt beszerezni, de ennek ellenéi-e véleményt kérhettek volna az érdekelt felek vala­melyik illetékes szerv szakem­berétől — például attól, aki vé­gűi — „eső után köpönyeg” — megállamtotta. hogy a termék nem felel meg az előírások­nak. B. D. Nagyobb felelőséggel... Többször adtunk hirt arról, hogy az őszi munka során milyen derekasan helytállnak a mezők dolgozói. Az erőfeszítések dicsé“ rete mellett azonban egy elma­rasztalással is találkozunk, amely a kiskunfélegyházi Dózsa Terme­lőszövetkezettel kapcsolatos. E sze­rint a szövetkezet mind a beta­karítással, mind a vetéssel elma­radt és ezen túlmenően a talaj­előkészítési munkák minősége sem kielégítő. A szervezetlenség és a kapkodás miatt a Dózsa már a nyáron el­maradt az aratással, amelyet utol“ sónak fejezett be a városban. Már javában folyt a betakarítás, ami­kor a szövetkezet kombájnját kezdték javítani. Egy munkafázis eltoiódása aztán macával hozta a többit, Késett a tarlóhántás, nem volt megfelelő a talajmunka. Emiatt egyszeríí szántásba került a búza, amelyből a hét elején 165 hold még nem volt elvetve, és a cukorrépa jelentős része a föld­ben van. városi tanács vb mezőgazda- sági osztálya nyolc erőgépet cso­portosított át a Dózsa segítésére más termelőszövetkezetekbol, ahol már végeztek a munkával. A se­gítséget a vezetőség nem' szívesen vette és három traktorost el is küldött, mondván azt, hogy ré­szükre nem tudnak biztosítani meleg ételt. Egyébként a Dózsá“ nak tizennégy saját, talajmunká-a alkalmas erőgépe van. tehát gé­pesítettsége fölötte van a v os tizenegy termelőszövetkezetének. Mindenesetre furcsa dolog, ami joggal bánthatná a vezetők önér­zetét, hogy a Dózsa földjei mel­lett levő Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tábláin már szépen zőldell az őszi vetés. Mindezt azért tesszük szóvá, mert a Dózsa Termelőszövetkezet komoly ténye­ző Kiskunfélegyháza város, de a megye mezőgazdaságában is, é nem lehet közömbös az esetleg , terméskiesés. Bodnár András elvtársnak, mini felelős poszton álló kommunistá­nak, a tsz elnökének, érdem elgondolkozni, hogy a párt- és á: la mi határozatok be nem tar'á-uí kárt okoz a társadalomnak és a szövetkezeti közösségnek egyaránt. Kereskedő Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents