Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-09 / 264. szám
Í965. november 9, kedd 3. oldal Új szőlők és gyümölcsösök A közös gyarapodása Kiskőrös négy szakszövetkezetében E sorok írójának alkalma volt részit venni Kiskőrösön azon a megbeszélésen, ahol a helybeli négy szakszövetkezet elnöke számolt be a MÉSZÖV vezetőinek a közös gazdaságok eddigi fejlődéséről és a további teendőkről, tervekről. Négy évvel ezelőtt tíz szakszövetkezet alakult Kiskőrösön. Különböző összevonások következitében számuk jelenleg négy. Mit végeztek eddig? Hogyan formálták a járási székhely arculatát? Mit terveznek megvalósítani a következő években? E kérdésekre is választ adtak a beszámolók. Ötvenötmillió forint közös vagyon Kétségkívül a Petőfi Szak- szövetkezet érte el a legnagyobb fejlődést. Közös vagyona 17 millió forintot ér. Év végére azonban a Rákóczi is hasonló gyarapodásról adhat számot. A Kossuth 9, a Toldi 12 millió forintot halmozott fel eddig. összesen tehát csaknem 55 millió forintot ér a négy gazdaság közös vagyona. Ennek nem kis hányadát- képezik a nagyüzemi telepítések. Hozzászámítva a most ősszel betelepítendő területet, 540 hold közös szőlőt és 330 hold gyümölcsöst mondhatnak a magukénak. Ebből csaknem 600 holdon a Rákóczi és a Petőfi Szakszövetkezet létesített ültetvényeket. Az utóbbi közös gazdaság vállalkozása egyébként is figyelemre méltó: másik két szakszövetkezettel együtt Kas- kantyú határában 220 holdon létesít új szőlőt. Több gép kellene Mind a négy szakszövetkezet saját gépparkkal rendelkezik, A lakása válások országa 1911-ben a Rannyeje Utro (Kora reggel) című orosz lap beszámolt Moszkva fejlesztési távlatairól és szkeptikusan meg500 esztendő kellett volna. Tavaly több mint 400 ezer moszkvai költözött át 112 ezer új lakásba. Az idén több mint 120 A nemrég felépült Hjmki—Ilovrino lakónegyed Moszkvában. jegyezte; „Moszkvának ötszáz évre lesz szüksége ahhoz, hogy fővárosi arculata legyen .. Akkoriban Moszkva elég szánalmas látványt nyújtott: a lakóházak fele, ha ugyan nem nagyobb részé, fából volt, kétharmad részéből hiányzott a csatornázás, négyötöd részét szénnel és fával fűtötték, sok házban nem volt villanyvilágítás. Aszfaltburkolata egyetlen utcának sem volt. S nézzük a mai Moszkvát! Külső képét és rendezettségének fokát tekintve Moszkva nem marad el a külföldi fővárosok mögött. Röviden szólva a szovjethatalom idején 3—4 évtized alatt sikerült elérni azt, amihez az idézett újság szerint ezer lakást adnak át a lakosságnak, a szovjet fővárosban. Nagyarányú építkezés folyik a többi városban is. A legutóbbi 30 esztendőben a Szovjetunióban 770 új város keletkezett. A Szovjetunióban a lakás- építkezés gyors ütemét a munkálatok iparosítása, s mindenekelőtt az ipar új ágazatának az összeszerelhető vasbetonclemo- ket gyártó iparnak a megteremtése tette lehetővé. Összeszerelhető vasbetonelemekből még 10 évvel ezelőtt évente 3 millió köbmétert állítottak elő, most ez a mennyiség 55 millió köbméterre emelkedett. Jelenleg ilyen vonatkozásban a Szovjetunió első a világon. egyenként 4—6 traktorral, számos munkagéppel, köztük nagy üzemi — Rapidtox elnevezésű — permetezővel. — A közöst már kielégíti a jelenlegi gépállomány — mondotta Pálfalvi Pál, a Petőfi elnöke. — De a gazdák egyéni területének korszerű műveléséhez jóval több gépre lenne szükség. — A Rákóczinak főként új pótkocsik kellenének, mivel sokfelé ágaznak el a területei. A gondon még inkább segítene egy új tehergépkocsi. Közös állattenyésztéssel csak a Kossuth foglalkozik. A 300 férőhelyes sertéshizlaldát teljes mértékben kihasználják. Az alapanyagot saját tenyésztésből pótolják. Erőteljesen építkeznek: a közeljövőben elkészül a takarmányos, a góré és a süldőszállás. Elfogyott a terület Az új ültetvényeket szerződött munkacsapatok művelik. Általános gond, hogy a törzsgárdát meglehetősen nehéz kialakítani. A Rákóczi-nak 84 szerződött munkása volt az idén, de nem egyszer előfor- \ dúlt, hogy csak 15-en jelentek j meg. Alapvető oka ennek a szállítójármű hiánya. Kovács I János, a Kossuth Szakszövet- ; kezet elnöke szerint a munka- : erővel kapcsolatos nehézségeket megoldják azáltal, hogy a ' "imnázium egy-egy osztályával kötnek szerződést. Egyöntetű az a vélemény, hogy az elkövetkező évek során a közös gyarapodásnak elsősorban a járulékos beruházá- | sok megteremtésében kel] testet öltenie. Ami a nagyüzemi telepítések folytatását illeti, mind a . négy szakszövetkezet kifogyott az erre alkalmas területből. A Kossuth emiatt nem teljesítette eddig sem az ötéves tervben meghatározott feladatát. A Toldi új gyümölcsösének kis hányadát ki kell selejtezni, mivel alkalmatlan területre telepítették. Időszerű viszont a gazdák művelésében levő parcellás szőlők felújítása. A Petőfinek több mint 700 holdja elöregedett. A gazdák különösen szorgalmazzák a szőlők közti „hézagok” betelepítését. A Toldiban leginkább a gyümölcsfák ültetésében látják a rekonstrukció alkalmas útját. H. D. Szombaton. — amint arról már hírt adtunk — a megyei párt- bizottságon több kiemelkedő munkát végzett pártmunkás részesült kormánykitüutetésben. Képünkön Király István, érseltcsanádi veteránnak Erdősi József, a megy« pártbizottság titkára nyújtja át a Munka Érdemrend aranyfokozatát. Ugyancsak délelőtt nyújtotta át Kecskeméten dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést Búza Dezsőnek, a Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének. Talaj Javítási kísérletek A bajai járásban gazdag tőzeg- és lápföldlelő helyek vannak. Tőzeg van Nemesnádudvaron, Érsekcsanádon, Sükös- dön, Felsőszentivánon tőzeges lápföldet találtak. Bátmomostor határában szintén van lápföld. Mast ősszel 30 ezer köbmétert termelt ki az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat. Ezt a lápföldet a szomszédos Csátalja homokföldjének javítására használták. A nagy- baracskai Űj Tavasz Termelő- szövetkezetben 25 holdas területen mélyszántással egybekötött lápföldes kísérlet kezdődött. A tőzeggel és lápfölddel történő talajjavítást a homoki kísérleti parcellákon már az idén is alkalmazták a kukoricánál és jelentős terméstöbbletet értek el a járás több községében. Ha üst mondanák : fessem !e történetem hősének a külsejét, nem tudnék eleget tenni a kívánságnak. Fogalmam sincs róla, hogy akiről írok: barna, szőke; alacsony, magas; sovány, kövér; idős. vagy fiatal? Fizikai mibenlétének egyetlen jelét sem ismerem. Csak a nevét és a lakóhelyét. És még egyet ismerek nagyon jól- A hősünkben lakozó embert, de inkább így írva, nagybetűvel, ahogy a költők szokták: Embert! Aki még nagyobb lett előttem, miután képtelen voltam szemügyre venni a „hordozóját”. S aki nem egyedüli jelenség társadalmunk leghatalmasabb rétegében, amelyet „kisemberek”, „egyszerű emberek”, a „tömeg” néven személytelenül szoktunk emlegetni. Hogy szűkebb körben is mennyire nincs egyedül, erről beszélgettünk dr. Gyarmati Kálmán főorvossal, a kiskun- halasi kórház vértranszfúziós állomásának vezetőjével. Elmondotta, hogy a nem sokkal több, mint két éve működő állomásnak már négyezer önkéntes véradója van. Bőven, kétszeresen is kielégítik a négyszázágyas kórház vérszükségletét. A kórház mindig rendelkezik friss vérrel. S mi lesz a felesleggel? Plazmát, vagy a gyógyszergyárban oltóanyagot készítenek belőle. A vérből, amelyet csupán ezen a tájon úgy adnak minden térítés nélkül négyezren, hogy telefonon., levélben, vagy táviratban történő felkérésre ők maguk keresik fel a transzfúziós állomást. mivel a halasi vérgyűjtők „nem kiszállá sosakri A itt kezdett megrajzolódni előttem az Ember, aki természetesnek veszi az áldozatvállalást, ha a másokon való segítésről, nemegyszer ember- *■ » társak életének a riílílPí* ___ me gmentéséről van 8»Ili Múl szó. Eseteket ismertetett a főorvos, a véradók egyébként sem sablonos magatartásától elütő számos esetet, ami mind megírni való, mert nemes lelkületre vall, például szolgál. — Itt van a többi közt Gulyás An- talné esete. És figyeljünk jól. A kórházban egy betegnek halaszthatatlan szüksége volt vérre. Igen ám. de kiderült, hogy azon kevesek — az embereknek mintegy a 15 százaléka — közül való, akiknek vére a „O” RH- negatív csoportba tartozik. Ilyen vér pedig hiányzott a készletből. Lázas keresgélés a transzfúziós állomás kartotékjai között, amelyeken az önkéntes véradók szükséges adatai szerepelnek. Az 505- számú kartoték adta a megnyugvást — s okozta az újabb izgalmat. Minden megfelel — de otthon lesz-e Gulyás Antalné, aki Balotaszálláson, a IV. kerület 18. szám alatt lakik? S ha megkapja a táviratot, eljön-e? Vért adni? Elment a távirat — s ólomlábon haladt az idő. Eljön-e?! Egyszeresek motorkerékpár robogott a kórház udvarára, a hátsó ülésről Gulyás Antalné szállt le. Vért adni. Immár hetedszer. • ni Először 1963. febaz erdőben s? £? is kétszer abban az évben- Tavaly is7 kétszer. S az idén is volt már itt, június 18-án. A szóban levő napon október 28-at írt a naptár. — Magam is elérzékenyültem — mondta dr. Gyarmati — miután elmesélte, hogy éppen lakodalomban volt, amikor a postás árkon-bofcron keresztül megérkezett a felkérő távirattal. Gulyásné nem habozott, elszaladt a szomszédhoz, hogy hozza be a motorkerékpárján. Gyönyörű téma, ezt az asszonyt közelebbről is meg kell nézni. Hogy mondja el: mit érzett, amikor megkapta a táviratot? Milyen erő állította fel a lakodalmas asztaltól, a vígság, öröm, az élet asztalától — hogy egy másik, egy halódó életen segítsen? Mi, hd, mikor plántálta belé ezt az erőt? Kitől nemesedett ilyenné? Nem sok időm volt, de kiszámítottam, hogy autóval oda-vissaa fa óra alatt megjárom Balotaszállást, s még fél órám marad, hogy a fentieket kipuhatoljam Gulyásnétól. A tanács egyik tisztviselőnője nem ismerte az asszonyt. Irdatlan nagy a község határa, a széles tanyavilágban egymástól kilométerekre is laknák az emberekMélyül a téma: az ismeretlenségben* a kérkedés nélküliségben, „távol a világ zajától” is érvényesül a törvény, az egymásért élés íratlan törvénye. — Én, ismerem Gulyásnét — sietett végül az adóügyi tisztviselő a segítségemre. — Tíz kilométerre lakik innen. Az erdőben. Férje az erdész. De autóval nem tudnak elmenni hozzájuk. A vastag homoktakaró miatt járhatatlan az út. — Ezt ne mondja meg a gépkocsivezetőnek— Rendben van. A 6-os kilométerkő előtt forduljanak jobbra. Nemsokára ott erőlködött gépkocsink a föld-, azaz homokúton. És száz méterrel odébb meg kellett állnunk. Igaza volt az adóügyi tisztviselőnek. Időm híjén gyalog nem vághattam neki a több kilométeres útnak. Ott álltam percekig a homoktenger szélén, s néztem a távolban ho mályló erdőt. A messziséget, amelyet mégis közelségnek éreztem. Egy asszony miatt; amiatt, mert ott, az erdő sűrűjében, él egy — Ember- Sárján István