Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

I Kozmetika Hajápolás Az emberek évezredek óta testük legmutatósabb díszének a szép, dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű selymes tapintású,'puha, rugal­mas. Színét a hajszálban lera­kodott festék és levegő meny- nyisége határozza meg. A haj növekedése igen lassú, legfel­jebb napi fél mm-t, tehát há­rom hetenként 1 centimétert nő. A növekedés azonban nem végtelen, mert a hajszálak vé­ge állandóan kopik. Az ápolás legfontosabb té­nyezője a rendszeres hajmosás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros, vagy száraz ter­mészete. Általában a kétheten­kénti hajmosás egészséges. Az erősen zsíros haj mosá­sához kéntej . gyógyszappan, a WU 2 shampon ajánlatos. A zsíros haj szárítására télen igen jót tesz a kvarckezelés. Ered­ményesek a szeszes készítmé­nyek, például a Birkenwasser, Figaro-hajszesz használata. Ezek szeszben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógyhatású anyago­kat tartalmaznak. Zsírtalanít­ják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a viszketést, meg­szüntetik a korpásodást. Fokoz­zák a hajhagyma vérbőségét és ezzel elősegítik a hajszálak fel- újulását és növekedését. A Cao­la fertőtlenítő shamoon a kor­pás, túlzsíros fejbőrnek hasz­nos. S. F. ŰJ .MAGYAR BŰTQRÖK Az utóbbi tizenöt évben az életforma változásai, az embe­rek növekvő kultúrigénye, de leginkább a kis méretű, mo­dem lakások építése teljesen átalakította hazánkban a lak- berendezést. Eltűntek a sötét hálószobabútorok, a nehéz ba- rokk-utánzatú kárpitozott gar­nitúrák, s helyüket iparművé­szek által tervezett, kis mére­tű, több célnak is megfelelő bútorok foglalták el. A ma­gyar bútortervezés ma már nemcsak a megváltozott élet- körülményeket, igényeket ve­szi figyelembe, hanem a vi­lágdivatot is. A világdivat előtérbe he­lyezte a fal mentén felál­lítható, kis méretű, széles­ségben és magasságban egymásra helyezhető búto­rokat. Ehhez igazodva tervezték meg a „Hangulat” lakószoba-beren­dezést, amely elnyerte a köny- nyűipar legszebb terméke” cí­met is. A Hangulat szobabútor egészében, de részleteiben is alkalmazkodik a mai ember életmódjához. Háromajtós szekrényében akasztós és pol­cos, fehérnemű-rakodóterület van. Három szekrénytípussal —, az üvegezett felsőrészű edényszekrónnyel, könyves­polccal, iratpolcos íróasztallal egészíthető ki, teljes falszéles­séget elfoglaló szekrénysorrá. A berendezéshez tartozik két fekhely, s ezek többféle módon rendezhetők el. A fekhelyek végébe állított ágyneműtartó helyettesíti a kisszökrényt, he­lyet ad az éjjeli lámpának, de rakodóasztalkának is megfe­lel. Két fotel, dohányzó- és ét­kezőasztal, négy szék teszi teljessé a berendezést, amely­nek ára hozzávetőlegesen ti­zenötezer forint. A „Hangu­lat” berendelés darabonként is megvásá­rolható, hiszen ez a bútor­mennyiség két teljes szoba berendezéséhez is elegendő. szült. Szekrénysora kétajtós ruhaszekrényből és három, változatos térelrendezésű szek­rényből áll. Egyik szék rény felül üveges polcok­kal — könyveknek, alul zárt szekrényrésszel fehérneműnek alkalmas. Az alul fiókos-ajtós, félül kétajtós rész pedig be­rendezhető bárszekrénynek, íróeszközöknek. Ebhez a szo- baberendezéshez kétszemélyes rekamié, egy dohányzóasztal Kendő, sál... A kendő már évek óta divat, s „uralmát” ezen az őszön is tartja. A jó érzékkel kiválasz­tott kendő színével ízlésesen kiegészíti az öltözéket. Szám­talan kötési formája lehet: Vi­seljük előrekötve, menyecské­a színe a cipő és a táska szí­nével megegyezzék. Őszre meg­felel a béleletlen bőr, vagy a nagyon divatos magas szárú bánion. Télre viszont bélelt kesztyűre van szükség. Erre az időszakra ajánlatos a bolyho­zott bélésű meleg Dederon- kesztyű. Az ernyő divatos, és esős időbén nélkülözhetetlen. A „nőies” forma, a hosszú, kar­csú nyél változatlanul népsze­rű. Újdonság az, hogy az ernyő pasztellszínekben — világos­kékben, citromsárgában, hal­ványlilában divatos. Ez nem­csak a „viselőjének” előnyös, hanem a szomorú, esős időben vidámabbá teszi az utca ké­pét is. A. E. A „Hangulat” szobaberendezés nem véletlenül kapta nevét. Fehér és mogyorószínű fakom­binációval készült a fekhe­lyek és ülőbútorok kárpitozása narancssárga, .bordó, türkizkék, halványszürke, citromsárga vagy fekete. Ezekkel a színha­tásokkal egy-egy berendezett szoba valóban vidám, otthonos képet mutat. (Lásd képünkön.) A „Csillag” olyan bútorúj­donság, amelyet a vidéki bú­torboltokban csak előjegyzés­re lehet kapni. Ez is bizonyít­ja sikerét. A „Csillag” szobabe- rendezés is a korszerű lakbe­rendezési élvek alapján ké­és két fotel tartozik. A bútor alapszíne világos, gyöngyház­fényű poliészter bevonattal. A rekamié kárpitozása lehet sö­tétlila, szürke-fekete kombiná­ció, vagy meggyszínű. Az új magyar bútorok színhatásukban kelleme­sek, s nem a faanyag fe­lülete, inkább a bútor for­mája érvényesül. A kiegészítő kárpitozott búto­roknál figyelembe vették a színharmóniákat, a sima, min­ta nélküli szöveteket használ­ták. \ K. M. sen, magasan a kontyra tűzve, vagy cselesen megcsavarva. Ki­ki úgy, ahogyan a legjobbnak véli. Persze a kendődiyat min­den évben’ hoz valami újdon­ságot. Mintában például most az összemosódott színek jutot­tak előtérbe. A pöttyöst, bár sokan kedvelik, és állandó di­vatnak számít,'- most háttérbe szorítják a geometriai minták. Új alapanyag is született: a szatén nylon, és a műselyem- szatén. Mindkét anyagnak jó tartása van, a legkülönfélébb kötési módokhoz is kiválóan alkalmasak. Őszre a tisztase­lyem, nylon, műselyem, a már említett szatén nylon és mű- selyem-szatén kívánatos, télre pedig a gyapjúból, kasmírból és műszálas anyagokból ké­szült kendő. A sálat gyapjúból kedvelik a legtöbben, de ismert a fi­nom minőségű kasmír és őr­lőn. . Férfiaknak, nőknek egy­aránt ajándékozható. A kesztyű viseléséről csupán azt kell tudnunk: fontos, hogy Tl/Munkából hazaér- kezve, legna­gyobb meglepetésemre, egy csapat gyerek fo­gadott. A konyhában minden felforgatva, fiam, meg pajtásai egymást túlharsogva közölték: — Mi most őrsi ösz- szejövetelt tartunk... El kell készíteni a fa­liújságot ... Meg kell írni a naplót... Meg kell szegezni a zászló- rudat... Amint láttam, a mű­veletet meg is kezdték, erre vallott az alapos felfordulás. A szeges doboztól kezdve a ra­gasztóüvegig mindent előszedtek, elborítottak a nagy munka eszkö­zei. Persze, mindegyik okosabb és ügyesebb szeretett volna lenni a másiknál, egymás ke­zéből szedték ki a munkát. Következmé­nye: a rendetlenség nagyobb, a munka eredménye semmi. Fél­retéve otthoni teendői­Örsi összejövetel a lakásban met, elszántam magam a segítésükre: — Kinek van poli­technikából ötöse? Jancsi és Dodó jelent­kezett. 'f'iétek a szer- M számosláda és az őrsi zászló. Kinn, a verandán szegezzétek meg szépen a rudat. En majd kivasalom a zászlót. — Ki az, aki ügye­sen rajzol? A fiúk ta­nácstalanul néztek egy­másra. — Ti ketten, üljetek az asztalhoz, majd segítek — nyug­tattam Zolit és Kál­mánt. Elkészítjük a faliújságot. Te pedig addig megírod az őrsi naplót — ahogyan kell, hiszen te vagy a kró­nikás! A fiúk rögtön mun­kához láttak. A veran­dán kopácsoltak, az asztalnál a fehér kar­tonra felkerültek a ké­pek, a betűrajzolásban persze segíteni kellett, s elkészítettünk egy úttörőjelvényt is, a fa­liújság felső sarkába. Kiderült, hogy Kálmán szépen ír, Jancsi mű­anyagdróttal megerő­sítette a rúd végét. Igaz, hogy Zoli a ra­gasztótól könyökig ma- szatos lett és Dodó kétszer ráütött az jjuá- ra zászlószegelés köz­ben, de mindezen csak mulattunk. Szép lett a napló, a faliújság és meg sem látszott, hogy valaha törött volt a Mókus őrs zászlaja. A fiúk örültek, mert víg volt a hangulat. Kijelen­tettem, ha minden hol­mit a helyére raknak, megtanítom őket egy régi kedves dalra. Tíz perc sem telt bele, hangosan fújtuk a dalt. Amikor véget ért az őrsi összejöve­tel, megállapítottam, hogy jól viselkedtek, s ha kedvük van — elő­re jelezve —, máskor is jöhetnek. Szívesen segítek. Ez régebben történt, és most az ötödik ösz- szejövetelt tartottuk. Vetítettünk már dia­filmet, beszélgettünk arról, ki a hős. kivag­dostuk az újságokból az autóképeket egy ké­szülő őrsi kiállításhoz és két szülő állított már meg az utcán: — Mondja, nem rosszalkodik a fiam maguknál azon az ösz- szejövetelen? Otthon nem nagyon bírok vele. r Kj'rdekes, én ezek- nek a fiúknak csak a jó tulajdonságait ismerem. D. A. A repülésről A KÖZELMÚLTBAN IBUSZ - utazásra nevezett be egy há­zaspár. Indulás előtt azonban azzal a kéréssel keresett fel egyikük, hogy orvosi igazol­vánnyal bizonyítsam: nem re­pülhet. De miért is akarta az igazolvánnyal a befizetett elő­iSOl^a leget menteni? Hót évvel ko­rábban a kékesi szanatórium­ból zzal küldték haza, hogy a magaslati levegő ártalmas számára. Ezért gondolta, hogy akinek a Kékes magas, annak a repülőút még magasabb. Kétségtelen, hogy a magas­ság növekedésével csökken a légnyomás és az oxigéntarta­lom. Ezért, ha valaikinek a lég­zőfelülete (tüdőtágulat, tüdő­műtét után, tüdőasztma, gyul­ladásos folyamatok stb. követ­keztében) kisebb, hátrányosab­bak a légzésfeltételei, az ilyen ember előbb fullad, s általá­ban érzékenyebben reagál az oxigénmennyiség és a légnyo­más csökkenésére. A magas hegycsúcsokra igyekvő expedí­ciók tagjai is ezzel a jelenség­gel találják magukat szemben, csak itt még ritkább a leve­gő, s nem csupán ülni, de mo­zogni is kell. A több ezer mé­ter magasan közlekedő repülő­gépek túlnyomásos kabinnal vannak felszerelve, amelyek normalizálják a gépben ural­kodó oxigénikonoentrációs vi­szonyokat. A levegő ritkább, tehát oxi- génszegényebb volta á szívbe­tegeknek is hátrányos. LÉGNYOMÁSSAL összefüg­gő kellemetlenség a fülpatto­gás, mely átmeneti hallásza­varral járhat; emelkedéskor a repülőgépben uralkodó légnyo­más csökken, a fül dobüregé­ben viszont a levegőmennyi­ség, illetve a nyomás nem vál­tozik. Ezért a dobhártya kifelé domborodik; feszülésérzést eredményez. Ha a repülőgép leszáll, a külső nyomás foko­zódhat, a dobhártya befelé tü- remkedik, ha a dobüregben a magasságban aktuális levegő- nyomás alakult ki és maradt fenn. Ez a helyzet, vagyis az eltérés a dobhártya külső és belső felületén észlelhető lég­nyomás között azért jön létre, mert a garat és a dobüreg kö­zött összeköttetést biztosító csa­torna nyeléskor, ásításkor nyí­lik, egyébként csukott. Ezt a kinyílást a repülőút alatt álta­lában az étkezéssel, cukorka­rágással kívánják biztosítani. Gyulladásos folyamatok az orr­ban és a garatban, valamint ugyanitt jelenlevő daganatok, polipok ezt a kinyílást zavar­hatják. A repülőgép változó sebes­sége. irányváltozásai, vagy zu­hanása az egyensúlyszervre gyakorolnak hatást. Ez a hatás igen kellemetlen lehet. A kó­ros tünetek általában a követ­kezők: verejtékezés, fokozott nyálelválasztás, hányinger, há­nyás. szívdobogás. Gyermekek, érzékenyebb idegrendszerű nők, alkoholisták általában rosszab­bul tűrik a szokatlan helyzet­változásokat. MÉGIS mi lehet a végső ta­nulság? Tulajdonképpen min­denki utazhat repülőgéppel — hiszen betegszállítás is folyik légi úton. Csak a géptípust kell ellenőrizni, ha az utas a légi úttal befolyásolható betegség­ben szenved. A tengeribeteg­séghez hasonló légibetegség egyébként gyógyszeresen is ke­zelhető. Or. Honfi Géza

Next

/
Thumbnails
Contents