Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

3. A dunapataji Űj Élet Tsz egyike a kalocsai járás legna­gyobb közös gazdaságainak: te­rülete meghaladja az ötezer holdat. A gazdálkodással sok gond volt az előző években, sőt, az elmúlt esztendőt még fél­millió forintnál nagyobb össze­gű mérleghiánnyal zárták. Az idei év sem indult olyan kilátásokkal, mintha a részben kicserélődött új vezetőség ki tudná rántani a szekeret a ká­tyúból. Az állatbetegség alig­hogy szűnőben volt, amikor jégverés, majd vízkár sújtotta a közös gazdaságot. Reménysé­geiket azonban még így sem adták fel. Most, az év vége fe­lé közeledve, már elmondható, hogy... No, de erről nyilatkoz­zék inkább Papp István főagro- nómus. Jól fizet az olajlen — Mivel szűkében vagyunk a kézi munkaerőnek, főként a kevéssé munkaigényes növény- kultúrák termesztésére tértünk rá. így 50 holdon például olaj­lennel kísérleteztünk, s az ered­mény igazolta is elképzelésün­ket. Csupán ebből az ipari nö­vényből 400 ezer forint — a tervezettnek a négyszerese — volt a tiszta bevétel. Jövőre megnégyszerezzük a termőterü­letet is. Ugyancsak nagyobb te­rületen kerül sor a hasonlóképp jól fizető fajtaborsó termeszté­sére is. A számbelileg jelentősen meggyarapodott géppark lehe­tővé tette, hogy a gépek maxi­mális kihasználása révén a munkákat idejében és jó minő­ségben végezhessék el. A kommunisták az élen Sok a fiatal a traktorosok soraiban. Közülük rekrutálódik a párttagok zöme is. És tagad­hatatlan, hogy az olyan kom­munisták, mint Dietrich Antal vagy Képe István — hogy csak néhány nevet említsünk — pél­damutató helytállása az egyik legszámottevőbb „húzóerő”. A KIOSZ megyei szervezete nemrégiben megbeszélést tar­tott az ipari tanulók helyzetéről. A résztvevők — a megyei, a járási és a városi tanács kép­viselői. az országos szervezet kiküldöttje és a megyei ipari- tanuló-iskola igazgatója voltak. Megvitatták az elhelyezkedés le­hetőségeit a különféle szakmák­ban. Némelyikben túl sok a je­lentkező, másutt viszont na­gyon nehéz tanulót szerződtet­ni. Divatos szakma az autósze­relő, a fodrász és a szabó. An­nál kevésbé kedvelt a kőmű­ves, a villanyszerelő és a szoba­festő. A jelenlevők egyetértettek ab­ban, hogy a pályaválasztási ta­nácsadást jobban meg kell szer­vezni az általános iskolákban. Ebben az esetben az úgyneve­zett nem divatos szakmákra is több jelentkező lenne. A már létrehozott iparitanuló tanácsok gondosabban ellenőrizzék a ta­nulók munkakörülményeit és szociális helyzetét. Van mit. hi­szen bőven akad hiba úgy a munkaadóknál, mint a szülők­nél, vagy a tanulóknál. Gya­kori, hogy a szülők nem törőd­nek a gyerekek tanulmányi elő­menetelével; nem keresik fel a tanárokat és a mestereket. Fe­lelősségre kell vonni azokat a kisiparosokat, akik nem tartják be az ipari tanulók számára elő­írt munkaidőt A tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak: — figyelembe véve az elhang­Persze, tudni kell azt is, hogy az erőgépek vezetői ha­vonta rendszeresen készpénz­ben kapják meg a teljesített műszaknorma után járó bérü­ket. — Lehetőségeinkhez mérten a legkorszerűbb agrotechnikai módszereket igyekszünk alkal­mazni. Gondot fordítunk az ésszerű vetésforgók kialakításá­ra. Az idén vásárolt két gép segítségével az eddiginél na­gyobb mennyiségű műtrágyát juttatunk talajba. Az istálló- j trágyának szűkében lévén, nap­raforgó és somkóró zöldtrágyá­val is pótoljuk a talajerőt. Nem kis mértékben a jól be­vált agrotechnikának, valamint a szorgalmas munkának kö­szönhető a kukorica idei ma­gas terméshozama is. Nehézsé­gekbe ütközik azonban a más­fél ezer holdról betakarított ter­més tárolása. Góréjuk mindösz- sze hetvenvagonos. Hozzávető­leg 235 vagonnyi kukoricát kellene tárolniuk. A megyei gabonafelvásárló vállalat e gond enyhítésére felajánlotta ugyan öt góréját, ezek azonban csupán 75 vagont vesznek fel. A fennmaradó mennyiséget szükséggórékban, esetleg priz­mákban tárolják majd. Tiszta lappal... Vékony Csaba, a beszélgetés­be kapcsolódó főkönyvelő, a háromnegyedéVi statisztika igen biztató adatairól tesz említést. Szavaiból kitűnik, hogy ebben az évben , a tsz minden tarto­zását — köztük az esedékes földjáradékot is — rendezte. Gazdasági tervüket minden bi­zonnyal teljesítik és nemhogy mérleghiány nem fenyeget most, de előreláthatóan jelentős plusszal zárják a gazdasági évet. Rövidesen sor kerül hitel- tartozásaik kiegyenlítésére is. Ilyen előzmények után nyu­godtan tekintenek az elkövet­kező év elé, amelyet annyi, buktatókkal teli, balszerencsés zottakat — törekedni fognak, hogy az érdekelt szervek segít­ségével minden lehetőt megte­gyenek az ipari tanulókért. esztendő után, végVe „tiszta l lappal” kezdhetnek el, bebizo­nyítva, hogy ebben a község­ben is — amelynek szövetke- : zeti gazdaságai hosszú időn át meglehetősen gyenge eredmé­nyeket mutattak fel — lehet jól és sikeresen gazdálkodni. J. T. Új bauxitbánya Kincsesen Az Aknamélyíto Vállalat szak­emberei új bauxitbánya feltá­rásán munkálkodnak Kincsesen. A bánya építői elérték a 131 méteres szintet és a lejtakna utolsó szakaszán dolgoznak. Ez­zel egy időben építik a szállí­tást szolgáló függőaknát is. A bánya érdekessége: nem a fel­színen, hanem a bánya mélyén működik majd az új gépház. Képünkön: szorgos munka a 131 méteres legalsó szinten. (MTI-foto — Percze Lajos felvétele.) A NAGY Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszte­letére, október 6-án építészeti kiállítást rendez a Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda. Az ér­deklődőik e kiállításon megis­merkedhetnek az elmúlt évek­ben született legszebb tervekkel és képet kapnak arról a fejlő­désről is, amelyet a tervezőiro­da a megalakulása óta eltelt fél évtizedben elért. A jubileum alkalmából te­kintsünk vissza a tervező iroda eddigi útjára Papp Dezső igaz­gató és Sági Károly főmérnök segítségévek A KECSKEMÉTEN korábban működött két tervező részleg egyesüléséből alakult 1958-ban az ÉM Lakótervező Vállalat Kecskeméti Tervező Irodája, amely egy évvel később a te­rületileg illetékes Szegedi Ter­vező Vállalat fennhatósága alá került. 1960-ban vált önálló vállalattá és azóta a Bács-Kis­kun megyei Tanácsi Tervező Iroda címen működik. | Kezdetben az iroda létszáma alig érte el a negyven főt, ma pedig már 170 alkalmazottat foglalkoztat. Az elkészült mun­kák alapján több korszakra le­het osztani az elmúlt öt évet. Megkülönböztethetjük az iskola- tervezések időszakát, a kultúr- ház-korszakot. a tanácsi válla­latok telepeinek tervezési hul­lámát. Az utóbbi időben egyre nagyobb teret nyer feladataik között a lakóházak, hidak, utak, a mezőgazdasági üzemek épüle­teinek tervezése. A MEGVALÓSULT tervek közül kiemelhetjük a tiszákécs- kei, a lászlófalvi és a kiskun- majsai kultúrházat, amelyek már a művelődés szolgálatában állnak. Most készülnek a bács­almási és a tompái művelődési ház tervei. A megyeszékhely városrende­zési munkái közül a Lenin-, a Széchenyi- és a Hunyadivároa lakóházainak terveit említhet­jük elsősorban, de a Széktói Sta­dion és a rövidesen felépülő Széchenyi tér 1—3. szám alatti üzletházas lakóépület terve is az irodában dolgozó fiatal mér­nökök hozzáértését dicséri. A jövő évi feladatokról szól­va az iroda vezetői elmondták, hogy a Kardoskút—Dunaújvá­ros közötti gázvezeték vonalán az összes magas építésű létesít­ményekés bekötőutak tervezését is dolgozóik végzik. E munka azért érdemel különös figyel­met. mert — mint ismeretes —• e vezetékből kapja majd Kecs­kemét is a földgázt. TERVEZIK MAR a Széche- nyiváros új negyedének lakóhá­zait és a volt 'Beretvás-szálló helyén épülő ötvein lakásos épü­letét is, amelynek két szintjén az OTP helyi kirendeltsége kap szállást. A Dózsa György úti lakótelepen 240 lakás készül az irodában született tervek alap­ján. Befejezésül Papp Dezső arról szólt, hogy a tervező iroda fej­lesztésében a megfelelő szak­emberek kiválasztása és alkotó közösséggé kovácsolása játszot­ta a legnagyobb szerepet. Ez a munka.még ma sem fejeződött be. Erédményként könyvelhetik e], hogy az ország különböző tájairól Kecskemétre került mérnökök megszerették munka­helyüket. évről évre kevesebben néznek másik „gazda” után, las­san kialakul a tervező iroda törzsgárdája. K. G. H. P. Semmi sem lehetetlen A cári uralom idején, amikor Leningrá- lot még alapítójáról, Nagy Péter cárról, ’étervámak nevezték, egy mellékutcában ok oszlopú, szép, de kissé rideg épület int. Szmolnij Intézet volt a neve, grófok, árók lánykái nevelkedtek benne. Csendes rolt ez az intézet, ritkán verte fel csendjét ókedvű kacagás. A nemesi lánykákat iltotta ettől az előkelő intézeti rendsza­bály. A kislányok és a nagyobbak is alig ’árták, hogy tizennyolcadik évüket betölt- ék és kikerüljenek börtönnek érzett is- mlájukból. Ez a Szmolnij Intézet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején vált világ- zerte ismertté. Lenin elvtárs és vezérkara t Szmolnij bői irányította a cári hatalom negdöntésére, a nép hatalmának megszer- ősére indított csodálatos orosz forradal- nat. Maga Lenin Is a Szmolnij egyik zerényeh berendezett szobájában lakott eleségével. Nagyezsda Konsztamtyinová- ral. Két vaságy, szék, egy kopott kerevet, így kisasztal, amelyen a telefon állt, ez mit a szoba minden bútorzata. Lenin leg- öbbször dolgozószobájában aludt egy ke­reset, nehogy hosszabb időre elszakadjon ontos, sürgős munkájától. Az ország népe lyomorúságos viszonyok között élt. A ke- nény tél hamar beköszöntött, s vele az éhség. Lenin együtt nélkülözött népével, s bizony, hol volt mit ennie, hol nem volt. lenikitől nem fogadott el semmit, jól tud­ta, hogy szájuktól vonnák el, amit neki adnak. Egyszer egyik hűséges embere állt- őrt ajtaja előtt, és éppen azon tűnődött, ho­gyan lehet majd egy ilyen hatalmas or­szág írástudatlan népét kiemelni a sötét­ségből. S hogyan tud majd a nép ezzel a temérdek gazdagsággal gazdálkodni, amit a Nagy Októberi Forradalom nekik har­colt ki, és amiért még mindig verekedni kell a forradalom ellenségeivel. Aztán mégis szertefoszlottak kétségei, ha Lenin­re, s Lenin legbensőbb munkatársaira gondolt, akik olyan szilárd hittel bíztak a maradéktalan győzelemben, a forradalom óriási erejében, a népben. Gyomra korgott. Zsebében egy darab rozskenyér, a parancsnokságon kapott élel­miszeradagja. Resteilte az őrhelyén elfo­gyasztani, meg aztán arra gondolt, hogy később még jobban megéhezik. Lépteket hallott. Lenin jelent meg az ajtóban. Arra kérte, szerezzen egy szere­lőt, valami baj van a telefonnal. Az őr készségesen vállalkozott arra, hogy megjavítja. Lenin arca felderült. Örült annak, hogy embere ért éhhez a munkához is. S amíg az őr a telefonnal bajlódott, ő belemerült munkájába. Noha, javában folyt még a harc a forradalom ellenségeivel, ő már terveket dolgozott ki népe életének megjavítására, az írástudat­lanság felszámolására. Egyszerre csak felállt, a pohárszékhez ment, kinyitotta. A szekrény polcai üre­seik, nem volt abban még egy darab szá­ráz kenyér sem. Visszaült íróasztalához, s folytatta mimikáját. Az őr megcsóválta a fejét, s azt gondolta: éhes lehet és nincs mit ennie. Kenyéradagját óvatosan kettétörte, s valósággal odalopta Lenin íróasztalára Lenin szórakozottan bólintott, s letört a kenyérből _ egy darabkát, anélkül, hogy munkájából felnézett volna. Egy idő múlva érdeklődött, mi van a telefonnal. — Megcsinálom — mondta az őr maga­biztosan — megcsinálom. Semmi sem lehetetlen — tette hozzá biztatóan. ^ Lenin elmosolyodott, s megismételte az őr szavait, a forradalom győzelmére gon­dolva: — Semmi sem lehetetlen. Kemény küzdelem, nehéz harcok órán győzött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, és a legnagyobb harcok színtere, az egykori cári palota, ma a világ egyik legszebb képtára, a szovjet nép közkincse Békésen folyik előtte a nagy idők nagy tanúja, a gyönyörű Néva folyó. S ha kor­látjára hajolnak a világ minden részéről érkező turisták, mesél nekik az Aurora hős matrózairól, a Téli Palota ostromáró' Lenin divtára legendás alakjáról, a soko< szenvedett, szívósan küzdő népről, amely­nek semmi sem volt lehetetlen, ha a for­radalom ügyéről volt szó. A. Tolsztoj nyomán — írta; Qsyát Erzsébet Megbeszélés az ipari tanulók helyzetéről kiállításon mutatják be a legszebb terveket Jubileumra késsül a Báes-Kiskun megyei Terveső Iroda Bizonyítanak az Új Élet gazdái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents