Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-27 / 280. szám
1965. november 2". szombat 5. oldal KECSKEMÉT közönségét napok óta foglalkoztatja a város két mozijának sorsa. A Petőfi Népe tájékoztató cikkeiből any- nyit már mindenki megismert, hogy egyrészt az Árpád mozi felújítása húzódik a vártnál is tovább, másrészt a Városi mozi tetőszerkezeti megerősítését és bejárati lépcsősorának helyre- illesztését tette szükségessé a korán bekövetkezett téli időjárás. Az egymást sűrűn követő telefonhívások, s a barátságos, vagy szemrehányó, sajnálkozó, vagy rosszalló, de kivétel nélkül a moziért aggódó felhívások, kérdések és üzenetek azt bizonyítják, hogy a közönség — joggal — mindent tudni akar. Nos tehát, mi is történt városunk két mozijával? Hegy történhetett meg az. hogy Kecskemét. — ha rövid időre is — teljesen mozi nélkül maradt? Kezdjük talán az Árpád mozival! A FILMSZÍNHÁZ 1942-ben bauxitbetonból készült. Évek során az előcsarnok födémszerkezeteiben repedések, keletkeztek, s a felújítást haladéktalanul meg kellett kezdeni. Természetesen, az új előcsarnokot nagyobb befogadóképességűre terveztettük, s korszerűbb látási és hallási, fűtési és szellöztetési viszonyok kialakítását tartottuk szükségesnek. A filmszínház teljes rekonstrukciójának tervét a megyei tervezőiroda készítette el, a kivitelezéssel a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot bíztuk meg. A szerződésben 1965. július 30-i átadási határidőt állapítottunk meg. Azóta — sajnos — már újabb egykét határidő is lejárt. A kecskeméti közönséggel együtt mégis bízunk abban, hogy a legújabban megállapított határidőre. 1966. március 31-re, megnyithatjuk az Árpád mozit Egy okkal több tehát, hogy várjuk a tavaszt. SOKKAL bonyolultabb az 50 éves Városi mozi problémája, 10 éve napirendén tartott felújítási kérdésének vizsgálata. Jegyzőkönyvek, levelek több kilója is bizonyítja ezt. Az első, | 1963-ban végzett statikai felül- | vizsgálat közvetlen veszélyt még ! nem állapított meg. Az idén ismét felülvizsgáltattuk a filmszínházat a megyei tanács tervezőirodájának statikus mérnökével. A szeptember 30-án kapott szakvélemény előírta, hogy a mozit, ha a tetőszerkezetre hóteher nehezedik, szüneteltetni kell. A Műszaki Egyetemtől most, novemberben kapott szakvélemény ezt megerősítette. s egyben korszerű javaslatot is adott a tetőszerkezet biztonságossá tételére. A/. EG VETEM szakvéleményével és megerősítési javaslatával egy időben megérkezett a nem várt hó is, mintha rendem lésre jött volna! A november 16-áról 17-ére lehullott hó szélnyomással együtt 400 mázsányi súllyal terhelte meg a mozi tetőszerkezetét. Filmszínházunk mégis állta a sarat, azaz bírta a havat. Természetesen, a mozi üzemét azonnal leállítottuk, a tetőszerkezet megerősítését és a bejáró lépcsősor helyreállítását megkezdték. S közben a hótakaró is szerencsésen eltűnt. MA MÁR tehát ismét játszik a Városi mozi. s kedves közönségünk nyugodtan foglalhat helyet megszokott filmszínházának nézőterén. Vécsy György, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója AMIKOR a többiek este hét- I kor hazafelé indulnak, ők las- ! san, kényelmesen szedelőzköd- j nek. Egy teljes órájuk van még, j kényelmesen elérik a bugaci „madzagvasutat”. Az esti égye- I lem kecskeméti hallgatói már ’ régen az igazak álmát alusszák, amikor Papp Szigeti Sándor és Hefler István feltűrt gallérral gyalogol maid a vaksötét pusztán. Az egyikük Móricgáton tanít. a másik Bugacon. Tanyai iskolában. Nekik talán nem is tűnik Olyan nagy áldozatnak ez, hiszen ilyenkor télen kis tanítványaik legtöbbje is átfagyva érkezik messze kilométerekről az iskolába. Ugyanazt teszik hétfőn, amit a gyerekek minden nap. Persze az általános iskola kü telező. Az esti egyetem pedig riet '. Miért jelentkeztek, s hogyan „bírják az iramot” ők, akik a tanyai iskolában nemcsak pedagógusok, hanem afféle mindenesek. Hefler István például tanácstag, a népfrontbizottság tagja és párttitkár a nagybugaci tszcs-ben. amellett oktató a polgári védelem tanfolyamán — hogy csak a legfontosabb iskolán kívüli elfoglaltságait említsük. AZ ÖSSZEVONT felső tagozatban tanít, „mellesleg” nős, s egy keménykötésű kisfiú apja. Miért jelentkezett az esti egyetemre? Felkutatják a veszendőben lévő népi emlékeket A díszítőmű vészkör-vezetők megyei szakbizottsága nemrégiben tanácskozást tartott Kiskunhalason. Az előadó Janó Ákos. a Thonna János Múzeum igazgatója volt. Bő szemléltetőanyaggal illusztrált előadásában a kiskun népi díszítő elemek fölhasználásáról beszélt. A hasznos, érdekes előadás eredményeként a bizottság tagjai elhatározták, hogy a következő félévben a nőszövetség helyi szervezeteivel és a múzeumokkal együtt mentőakciót indítanak a veszendőben levő népi emlékek felkutatására és megmentésére. A gyűjtött anyagból és a megyében élő népművészet mestereinek alkotásaiból a tavasz- szal reprezentatív kiállítást terveznek. amelyet egy hónapig Kalocsán mutatnak be, majd a megye más városaiban, községeiben is. Az értekezleten, amelyet Báldy Flóra megyei szakreferens vezetett, valamennyi járás képviselője ielen volt. — Még csak elsőéves vagyok — mondja —. sok tanulás van j még előttem, mégis azt mon- ; dóm; enélkül tanítani se szabadna senkinek. Gimnáziumban i végeztem, utána már mint ké- ! pcsítés nélküli pedagógus tet- I tem le a vizsgákat a tanítóképzőben. De egy pedagógus sohasem elégedhet meg azzal, hogy „befejezte az iskolát”. — Késő öregkorig mégse lehet egyfolytában iskolába .mini. Továbbtanulás az önképzés is. — Igen, dehát először is én még nem sokkal múltam 30 esztendős. Másodszor pedig: megbízhatóbb a rendszeres tanulás. Sok a munkám, de így mégiscsak szorítok rá mindennap egy kis időt, hogy elővegyem a könyvet. Sürget a következő szeminárium, a legközelebbi beszámoló, a vizsga. — DE MIÉRT választotta az esti egyetemet, ahelyett, hogy szakképesítést szerezne? — Később majd arra is sor kerül. Matematika-fizika, vagy biológia-földrajz szakos akarok lenni. De ez. úgy éreztem, fontosabb. A pedagógusnak ma már elengedhetetlenül szüksége van a marxizmusban való jártasságra. Azonfelül én párttitkár is vagyok. A. tanyán a tanító nagyon sokat tehet az emberek neveléséért, de a jószándék mellé kell hozzá a megfelelő fel- készültség is. Beszédes bizonyíték erről a jószándékról, hogy Hefler István oda-vissza kereken 80 kilométert vonatozik, hét kilométert gyalogol a téli határban minden hétfőn az esti egyetem miatt ősszel és tavasszal, jó időben könnyebb. Olyankor motorral teszi meg az utat. EGYÜTT utazik osztálytársával, Papp Szigeti Sándorral. Helyzetük szinte szóról szóm megegyezik. Papp Szigeti Sándor ugyan három megállóval odébb száll le. Alsó-Móricgáton. öt évvel fiatalabb is Hefler elv- társnál és tanítóképzőt végzett. Az első évfolyam egyik legjobb hallgatója. Pontosan felkészül, igen aktív, tanára. Gyóni Lajos mindig számíthat rá. Hogy milyen nehéz helyzetben vannak ők, a tanyai tanítók, mutatja az ő esete is: Meglestem egy város ébredését Jugoszláviai riport in. a E dkete hegyek mögött még nem bukkant fel a nap. A fényeit azonban már előreküld- te. A világosság elárasztotta az utcákat, beszökött az ablakokon és felébresztette az embereket. Űj nap köszöntött Titográd- ra. Csakhamar pörköltkávé illata árasztott el mindent. Egy nő már a szőnyegeket porolta, rázta. A szálloda előtt az utcán, a pálmafák alatt kacagó, ove- rállos lányok jelentek meg és locsolni kezdték az utakat szegélyező virágágyakat. Én meg csak álltam a szállodaablakban és néztem, néztem, ahogy felébredt a város. * Az első napon azt kutattam, honnan is indultak és hova érkeztek. Branko Kosztics, az Ifjúsági Szövetség Cérna Go- ra-i Központi Bizottságának elnöke segített. — A Fekete hegyek között kevés a föld. A megélhetésért folytatott küzdelem még ma is igen nehéz. A háború előtt nálunk nem volt ipar. Csak az ipar gyors növekedése segíthetett rajtunk. Sehol annyit nem ruháztak be a lakosság lélekszámúhoz mérten, mint nálunk. Csak a fővárosban legalább B—10 új gyár épült. S a gyárakba a hegyek közül érkeztek az új munkások. Elsősorban a fiatalok. A Titográdi Pamutipari Kombinátban például a dolgozók életkorának átlaga ma is 30 év körül van. A létszám fele pedig 26-nál fiatalabb. — Nem volt könnyű falusi if jakból üzemi dolgozókat faragnunk — mondja mosolyogva Branko Kosztics. Egészen más munkastílust kellett megtanulniuk. Megtanulták. Ma már híresneves munkások vannak közöttük. Akiknek nevét nemcsak az üzemben, de az egész köztársaságban ismerik. — Termékeink kiváló minőségűek — dicsekedett Cserve- nicza Krisztó, a munkásönkor- mányzat elnöke. — Ebben nagy részük van a fiataloknak. • A régi városrész, középkori török településhez hasonló. Alacsony házak, teljesen körülkerített udvarokkal. Igaz, a körítések már omladoznak, jelezve azt is, hogy új idők jöttek, nincs szükség a családi otthon szinte hermetikus elzárására a külvilágtól. A minaretből sem dicséri a hatalmas Allahot a müezzin messze szálló hangja, s mögötte, a mecsetben is a gaz burjánzik a beomlott tetű alatt. — Ez a múlt — magyarázta — A vizsgák előtt a kötelező ! tanulmányi szabadságot sohase tudom kivenni, mert kevesen ! v agyunk a tantestületben. De : nem is ragaszkodom hozzá. Los« időm tanulni a karácsonyi szü- ! net alatt, meg június második amikor befejeztük az i a tanítást. Év közben a kedv nény is. hogy I lu i sak három órám va* dél ■ ' • i, ! — Mikor és mennyit tud tanulni? — Hét közben semmit. Művelődési otthon igazgató is vagyok, szakköröket vezetek. Hatnyolc óra azért jut a tanulásra minden héten, szombaton este és vasárnap délután, VALÓJÁBAN bármilyen nehéz is nekik a hétfő a hosszú utazás és gyaloglás miatt, amikor ezt mondom, mosolyogva rázták a fejüket. A többinek se könnyebb. Mert az utazás némiképp pihenés is, legalább szellemileg. A többi napon viszont késő estig dolgoznak, % ha el tudnak csípni a sok elfoglaltság között egy kis időt, tanulásra fordítják. Dicséretes áldozatkészség? Megvonják a vállukat: Mi akartuk. Sőt még át is hárítják a „dicsőséget”: — Valahány szakfelügyelő meglátogat bennünket — mondja Papp Szigeti Sándor —. mindig a nevelés a legfontosabb szempontja az ellenőrzésnek. Ök ösztönöztek a tanulásra, s a legmesszebbmenőkig egyetértettek, amikor említettem, hogy jelentkezni akarok az esti egyetemre. M. L. Titográd hajnalban. kísérőm. — Hamarosan teljesen eltűnik. Az emberek űj, modern házakba költöznek, s a régi városrész már rak műemlékként emlékeztet majd a múltra. A régi időkre, amikor Montenegro lakosságának nagy része írni-olvasni sem tudott. Kevés volt az iskola, nagyok voltak a távolságok. A sziklás, kopár hegyek között, ha egy-egy kis termékeny völgy akadt, azon csak néhány család tudta megtermelni a szükséges termékeket. Ott éltek elzárkózva a világtól, a maguk szűk kis közösségében, sokszor nem ;s tudva a világ folyásáról. Azokon a földeken ma is élnek. dolgoznak emberek. De ugyancsak elcsodálkozik, aki először vetődik el közéjük. Nem ritka a nylonharisnyái», gyapjúdigános öszvérhajtő, aki nyugodtan megjelenhetne bármelyik világváros utcáján. Csak az öregek viselik még a régi di- vatú ruhadarabokat. A gondolkodásuk azonban már sokat változott. Gondoskodnak róla a tanyaközpontok iskolái, az írást* olvasást oktató önkéntes tanítók, az újságok, maga a megváltozott életforma. — Azért ne gondolja, hogy a múltnak már semmi nyoma sincsen. Minden nap újra és ú meg kell harcolni a régíve . hogy győzhessen az új. * Egy város ébredését lesem meg és egy egész nép újjászületésével találkoztam. Sv >6 Béla Következik: Tájak, emberek, baritok. Kisülni a vaskűti gyerm ekmüvészekröl F-inte az egész világon ismeri u- a vaskúti gyermekkép- zöii.uvész kört. Legutóbb Indiából kaptak meghívást, hogy az ott megrendezendő gyermektajz- kiállításon vegyenek részt. Jé munkarendjük példaként állítható az ország valamennyi képzőművész köre elé. A Népművészeti Tanács a megyei Filmstúdió segítségével most módszertani kisfilmet készíttetett munkájukról. Ilyen eddig az országban még nem készült, úgyhogy nemcsak a megyében, hanem országszerte minden nagyobb városban be fogják mutatni. A 100. óra után Csehszlo vákiában jelenleg érdekes tudományos kísérlet folyik, amelynek célja az alvás nélküli tartós ébrenlét tanulmányozása. A kísérletre önként jelentkezett 4 fiú és 2 lány, mindannyian 30 és 24 év közöttiek, hétfő reggel óta nem alszanak. Pénteken délelőtt immár egyfolytában 100 órája vannak ébren. A prágai tudományos intézet munkatársai az eddigi tapasztalatokról a következőket mondották: A tartós ébrenlét tanulmányozásának ez a nyolcadik kísérlete — mondotta O. Bednarova, az egyik tudományos munkatárs —, azonban ez az első eset, hogy a kísérlet égy teljes csoporttal folyik. A fiatalok számára a legkritikusabb éjszaka a negyedik, a csütörtökről péntekre virradó volt. Hangulatuk rövid időközönként változott, az egyik pillanatban frissnek tűntek, a következőikben pedig úgynevezett mikro- állapo-tba estek (ez olyan állapot, amikor egy-két másodpercre megszűnik az ébrenlét). A válságos időpont hajnalban 3 és 6 óra között volt. Ekkor ingerültebbekké váltak, [ a lámpafény is bántotta őket. Eb- 1 renmaradásukhoz állandó mozgásra ! volt. szükség, mert ülve azonnal elaludtak volna. A kísérlet résztvevői mindannyian átlagon felüli műveltséggel rendelkeznek, mégis most már vannak olyan időszakok, amikor a legegyszerűbb kérdésre sem fdnak feleletet adni. A kísérlet szombat reggel 6 órakor fejeződik be, ezt orvosi vizsgálat követi, majd kb. H órakor — több mint 130 óra után — aludni L térnek. Tíz óra alvás után ébresztés és étkezés következik. majd úifltofo 14 óra NEHÉZ A HÉTFŐ Ismét játszük s Város' mozi
