Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

1963. november Ti. szombat

/

S. oldal

A zenélő doboz

M egforgatom a kulcsot, kinyitom az ezüst színű dobozt és felcsendül a Kék Duna keringő dallama.

— Kitől kaptad?

— A Fábián orvosházaspártól.

A kitüntetésemhez gratuláltak, akkor adták át. De ne írd meg, nem szeretem én az ilyesmit. Még azt hiszik a községben, hogy betetettem magam az újságba.

— Azt nem mondják, mert én kerestelek fel. másrészt pedig már benne voltál a lapban. Olvasni kezdem: A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Varga Antal, a kiskunmajsai pártbizottság függetlenített titkára.

— Fényképet tudnál adni?

— Sajnos, nincs megfelelő. Egyébként sem fémék rá — üti el tréfával a dolgot és végignéz széles alakján.

Tetszik a zenélő doboz, de röstellem ismét felhúzni.

— Pedig nem is dohányzói.

— De a vendégek igen. Tudod mi van itt november 7. óta? Az újságot sokan olvasták, meg az ilyesmi gyorsan el is terjed a községben.

Egy paksaméta táviratot, levelet mutat. Ismerősök, barátok, rokonok küldték az ország minden részéből, tele jókívánságokkal.

i veszem az egyiket talá- lomra. Nagy Szeder István, okleveles építészmérnök írta Kiskunhalasról.

— Rokonod?

— Nem, kedves ismerősöm. Nagyon szép levél. Egészen

meghatódom. Milyen szépen fogalmaz ez az ember. Egy részt hangosan olvasni kezdek:

__kitü

ntetésedről értesülve, szeretettel megszorítom a kezedet. Erezd ennek a kitüntetésnek a lényegét, amely lényeg a te számodra is több kell. hogy legyen mint csak külső jelkép.

— Igen. ez a kitüntetés nemcsak külső jelkép, mély tartalma van — mondja Varga elvtárs. — Bizonyítja a párt erkölcsi megbecsülését, elismerését 17 évi munkámért. S ezt a kitüntetést nemcsak én kaptam, hanem az egész község, mert az én sikereim az egész lakosság szorgalmán és erőfeszítésén múllottak. Egyetlen kommunista vezető sem érhet el eredményeket a nép nélkül,

V arga Antalra nem vonatkozik az a közmondás, hogy senki sem lehet próféta saját I hazájában, ő itt született. Kis- ■ kunmaisán 1915-ben. napszámos gyerek, cselédember volt a kör- j nyéki uradalmakban. A hadi- j fogságban már részt vett több , antifasiszta tanfolyamon. Haza jött és mindjárt bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Két évig volt DÉFOSZ-vezető.

— 1950. január 28-án vették fel a pártba. Ez életem egyik legszebb napja, Majd pártiskolára mentem. 1951. január 18-án választottak községi párttitkárrá. Azóta töltöm be ezt a tisztet.

Jó érzés a virágokkal, zöld növényekkel telerakott szobában beszélgetni. A két gyerek időnként be-be les. Vargáné még nem jött haza.

— Látom, szereted a virágokat?

— Nagyon. Az úttörők sárga rózsával köszöntöttek.

TV em akarok szokványos lenni. Ismerem én is Varga Antalt 15 éve vagyis amióta párttitkár. Amikor kezdte, csak bárom alapszervezet volt a községben. Most 14. Je- . lenleg egy termelőszövetkezet, négy tszcs és egy szakszövetkezet működik. Nehezíti a munkát. hogy a község lakosságának 45 százaléka tanyán él. A határ jelentős területe a homok, 1200 holdon telepítettek szőlőt és gyümölcsöst a második ötéves terv időszaka alatt. Iparosodik a község, telepe van a nyomdaipari, a finommechanikai vállalatnak, működik két ktsz

is. Sok változás történt másfél évtized alatt. Ennek leírásából akár egy regény is kitelne, főként abból, ami az emberek gondolkodásának formálódását illeti. Ezt elősegítik azok a politikai és szaktanfolyamok, amelyeket rendszeresen megrendeznek ilyenkor ősszel és télen. Aztán jár ide számos folyóirat meg újság is. Ebben a 15 ezer lakosú községben minden család előfizet valamilyen sajtótermékre, nem beszélve arról, hogy 300 körül van a televíziótulajdonosok száma is.

Tudom azt is Varga Antalról, hogy szereti az embereket és őt is szeretik. A 15 évi párttitkárság bizonyíték erre.

— A község első embere, mégis igen szerény. Mindig mindenkihez van egy-két ió szava — mondja róla dr. Fábián Lajos.

Másoknak is ez a véleményük. Még azt is hozzáteszik, hogy ez az ember cseléd volt valamikor. még a nyolc általánost sem tudta elvégezni, sokat tanult és íme sikerrel levizsgázott a marxizmus—leninizmus esti egyetemén is.

Ezzel búcsúzik tőlem:

— Tudod, ha egy feladat élötl állok, mindig eszembe jut Ka- linyin. a nagy szovjet államférfi. Lehet, hogy nem pontosar idézem: — Nemcsak tudni kel tanítani, hanem érezni is kel azt. amit tanítunk.

K. S.

Az út egyre szélesebb

dig, amíg a szomszédos Petőmben 33, nálunk 63 esztendő a gazdák átlagos életkora. Ezt csupán azért mondom, mivel erre is tekintettel ‘kell lenni, ha a gazdálkodást vizsgáljuk.

A kezdet

Az első közös év — indul a visszaemlékezés. — másutt sem volt könnyű, de nálunk aztán csőstül jöttek a bajok. A vezetők egy részének gyakorlatlanságát tetézte, hogy a gazdák sem látták még tisztán, mire is szövetkeztek. Baj volt a fegyelemmel. a munkaerkölccsel. Már a „rajt” évét mintegy félmilliós mérleghiánnyal zártuk.

A második év már lendületesebben, határozottabban indult és zárult. Már építkezésre is gondolhattunk: tető alá került — jórészt saját erőforrás fel- használásával — a 102 férőhelyes tehénistálló, gyarapodott a géppark.

Már nincs mérleghiány

Majd ismét a hanyatlás hónapjai következtek. Akkor még nem volt öntözési lehetőségük, a szárazság erősen éreztette hatását: az átlagok a tervezett alatt maradtak, a gazdák kevésbé boldogultak. Az 1964-ben megtartott vezetőségválasztó közgyűlés azután egyidejűleg a kapások művelését és a lucerna betakarítását illetően a ré- szesedéses családi művelés mellett döntött. Ezáltal végeredményében valamennyi családtagot bevonhatták a munkába. Ez a forma azóta kétségkívül beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Magasabb átlagjövedelmet és a mérleghiány megszűnését tette lehetővé. Forintösz- szegben ugyan még nem képeztek az idei évre áthozható tartalékalapot. de például lucerna- szénából olyan mennyiséget takarítottak be. amelv nemcsak „újtól-újig” fedezde bőségesen az állatállomány szükségletét, hanem még felesleg is mutatkozott belőle. — Tavaly először mint közepesen gazdálkodó tsz zárhatták az évet. s a 11 ezer forint átlagos jövedelem is — különösen így, a múlt ismeretében — tisztesnek mondható.

Idén már öntöztek

— A hagyományos száraz termesztést az idén váltotta fel az

A Tass község határában gaz-1 iálkodó három termelőszövetke- ‘ zet közül, megalakulásának évét tekintve a legfiatalabb, terület- j re viszont a legnagyobb a Rákóczi Tsz. A közös gazdaság eddigi „életútjának” a nagyobbik részét gondok, bajok nehezítették. Az idei év jóformán az első, amely szinte minden gazda- , sági vonatkozását tekintve eredményesnek bizonyult.

Dabi Sándor, a Rákóczi Tsz elnöke annak ideién ott állt a szövetkezet bölcsőjénél, a megalakulás első percétől kezdve vállán viselte a közös gazdálkodással járó gondokat. A vele való beszélgetés során nyomon követhettük az eddig eltelt öt közös esztendőt, s képet alkothattunk azokról az erőfeszítésekről, amelyek végül is odavezettek, hogy a valaha meglehetősen gyenge eredményeket felmutató Rákóczi — ma a jó közepes tsz- ek kategóriájában szerepelhet.

— Ami a tagságunknak munkában ténylegesen részt vevő hányadát illeti, az bizony ma sem ad okot a megelégedésre. — kezdi az elnök a legfőbb gondjuk felelevenítésével. — A 380 gazdából 150 f!) öregségi járulékot élvez, közülük jó néhány pedig ipari nyugdíjas, akik csak a behozott földjükkel vesznek részt a gazdálkodásban. Nem kevés az olyan élemedett korú gazdánk sem. akinek a munkájára gyakorlatilag alig számíthatunk. így a tsz-irodán havi munkaegységet csak 180 főre számfejtenek rendszeresen. AdA döntőbizottsági elnökök országos értekezlete

Pénteken tanácskozásra ültek össze a Munka Törvénykönyve módosításának értelmében ez évben megalakult munkaügyi döntőbizottságok elnökei, hogy megtárgyalják munkájuk kezdeti tapasztalatait és további tennivalóit. Az egész ország területéről mintegy 400 döntőbizottsági elnök gyűlt össze. A SZOT és a munkaügyi minisztérium vezetőin kívül részt vett a megbeszélésen dr. Szénósi Géza legfőbb ügyész is.

Bruttyó János, a SZOT elnöke nyitotta meg a tanácskozást

Veres József munkaügyi miniszter beszámolt a munkaügyi döntőbizottságok eddigi tevékenységéből leszűrt tapasztalatokról.

A bizottságok megalakítása óta viszonylag még rövid idő telt el, de tevékenységű k bizonyos mértékben máris értékelhető. Megállapítható. hogy az újonnan szervezett munkaügyi döntőbizottságok nem dolgoznak rosz- szabbul, mint korábban az egyeztető bizottságok. Tevékenységük kisebb hibáktól eltekintve máris kielégítő.

öntözéses gazdálkodás a Kiskunsági öntözőcsatorna jóvoltából. amely mintegy 5 kilométer hosszúságban vonul át földjeinken. így a többi közt 180 hold vegyszereseit kukorica. 60 hold lucerna, továbbá — összesen 100 holdnyi — cukorrépa, fűszer- paprika és burgonya jut öntözővízhez.

Idén csaknem 1200 hízott sertést és 60 hízó bikát adtunk át az Állatforgalmi Vállalainak. Kis híján másfél ezres juhállományunkban a fejési idényre jutó egyedenkénti tejhozam a tervezett 26 helyett — 35 liter. Lédús és szálastakarmányból, valamint keményabrakból egyaránt elegendő mennyiséget tartalékolunk. Silótakarmányból például számosállatonként 72 mázsa áll rendelkezésre.

A férőhelyek szempontjából szinte teljes az ellátottság, s a gépesítés mértéke is kielégítő a tsz-ben. Mindössze egy kombájn hiányát érzik nagyon. Erre — mint a járás egyik legnagyobb kenyérgabonatermesztő közös gazdaságának — múlhatatlan szükségük lenne.

Szolgálati lakások

Beszélgetésünk végén újszerű, életrevaló, hasznos kezdeményezésről számolt be az elnök. Az ipari centrumok közelsége miatt a község lakosságának több mint az egytized része indul reggelente vonaton, buszon munkahelyére, a gyárakba. Épp ezért fogadják tárt karokkal azokat a fiatal munkásokat, akik boldogulásukat a tsz-ben keresik. A Rákóczi Tsz vezetői most egy tanyaközpont megvásárlásáról tárgyalnak, amelynek épületeit összkomfortos szolgálati lakásokká alakítják majd át. Hathét. messziről jött, s az állattenyésztésben munkát találó fiatalember és családja számára biztosítanak így otthont.

— Már ebben az évben is több mint tízen kérték felvételüket. A két kezük munkáját hozzák, ami, ha a jóakarat is megvan e fiatalokban, a legértékesebb „valuta”. Igyekezetük, szorgalmuk végső fokon az egész közösség jövedelmét növeli, de nem kétséges, hogy ők maguk is megtalálják a számításukat.

Jóba Tibor

GAZDASÁGI 'FEJLŐDÉSÜNK

Hatáskör és felelősség a gazdasági életben

ipar átszervezése, a nagyvállalatok kialakítása, amely nemcsak a termelőeszközök koncentrálását célozta, hanem a jogok, hatáskörök, decentralizálását is azokhoz, akik a feladatokat végrehajtják, s akik felelősek is ezért. Az átszervezést megalapozó kormányrendelet három típusú vállalati szervezetet alakított ki: a miniszter vagy a tanács irányításával működő ipar- vállalat, a miniszter irányításával működő nagyvállalat és a tröszt irányításával működő nagyvállalat. A hatáskörök ily módon közelebb kerültek az érdemi gazdálkodáshoz és ez jelentős előrelépés.

| AZ F.LSfi | lépéseket továbbiak is követik. A gazdaságirányítási rendszer átalakítását célzó munka keretében külön bizottság tanulmányozza azt a problémát: miként illeszthetők jobban a vállalatok a népgazdaság egészébe, milyen legyen kapcsolatuk az állami szervekkel és egymással — s ez a program lényegében a felelősség, illetve a hatáskörök tudományos elemzését foglalja magában.

Természetesen nem várható minden „felülről”. A valóban felelős — mert gazdálkodási lehetőségeket nyújtó — hatáskörök kialakítására a vállalatok kapuin belül is sok még a kihasználatlan lehetőség.

Tábori András

ban magába kell foglalnia a felelősség személyektől független gazdálkodási feltételeit, magyarán: a hatáskörök tartalmi, lényegi törvényszerűségeit is.

Mit jelent nálunk a szocialista népgazdaságban a gazdálkodási felelősség, mire irányul, mi a célja? Tömören ez: hatékony, eredményes gazdálkodás a társadalmi tulajdonnal — a közösség, a társadalom javára! Ez a cél és ez a társadalmi érdek áru- és pénzviszomyokon keresztül, a gazdálkodók és a gazdálkodó egységek közvetlen, személyes érdekeltségének „áramkörein” át érvényesül, tehát a társadalmi érdek nem valósul meg automatikusan. Éppen ezért nem elegendő a „felelősség— mulasztás—büntetés” jogi vonal- vezetését alkalmazni, hiszen így csak „jó” rendeletekre — és „jó” büntetési formákra — lenne szükség a cél eléréséhez. Valójában a gazdálkodás nem képzelhető el bizonyos manőverezés. kockázatvállalás, a különböző változatok közötti választás, tehát olyan hatáskörök nélkül, amelyek erre tág teret engednek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablonszabályokkal megteremteni.

| AZ ÖNÁLLÓ, | valóban felelős hatáskörök kialakítása — amihez szorosan kapcsolódik a csupán legfontosabbakra korlátozott, ezért hatékonyabb felső irányítás —, mint ismeretes, már megkezdődött. Ide sorolható M

A gazdasági élet a köznapinál sokkal szélesebbre tágítja a felelősség határvonalát, mert itt a teljesítés objektív feltételeit is gondosan figyelembe kell venni. E feltételek vállalatonként, munkahelyenként különbözőek, de lényegük egyetlen szóval kifejezhető: hatáskör.

| vtlÉRT 1 említettük a feltételekről szólva az „objektív” szót? Sokan a gazdasági életben tanúsítandó felelősséget teljes egészében tudati tényezőkre, a gazdasági szakemberek ilyen vagy olyan tulajdonságaira szűkítik le, s az eredményeket, hibákat kizárólag a felelősségérzetre. illetve a felelőtlenségre vezetik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van. hiszen gyakran szinte hajszálra azonos körülmények közepette, az egyik vállalat vagy műhely jól. a másik rosszul dolgozik. A célravezető, tudományos elemzésnek azon| A FELELŐSSÉG | fogalmát igy körvonalazza az Űj Magyar Lexikon: „Kötelezettség, amelynek alapján valaki vagy valamely testület valamiről számot adni tartozik.” A stílusában száraz, de jogászi pontosságú megfogalmazás a felelősségnek éppen azt az elemét hangsúlyozza, amelyet a közvélemény is a legfontosabbnak ítél: felelősséggel tartozni, tehát számot adni. Innen már csak egy lépés a fele- lősségrevonásig, amely a számadás során feltárt hibákért, a felelősséghez kapcsolódó kötelezettségek megszegéséért jár.

Jogi és köznapi nézőpontból vizsgálva a felelősség fogalmát, itt már lezárulhat a kör; aki felelős — az kötelezett valamire, s ha nem teljesíti, mulasztása arányában felelősségre vonják, elmarasztalják. A gazdasági felelősség értelmezése ennél azonban sokkal tágabb, jóllehet, magában foglalja az iménti jogi körvonalazást is.