Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

1963. november Ti. szombat / S. oldal A zenélő doboz M egforgatom a kulcsot, ki­nyitom az ezüst színű dobozt és felcsendül a Kék Du­na keringő dallama. — Kitől kaptad? — A Fábián orvosházaspártól. A kitüntetésemhez gratuláltak, akkor adták át. De ne írd meg, nem szeretem én az ilyesmit. Még azt hiszik a községben, hogy betetettem magam az új­ságba. — Azt nem mondják, mert én kerestelek fel. másrészt pedig már benne voltál a lapban. Ol­vasni kezdem: A Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta: Varga Antal, a kiskunmajsai pártbizottság függetlenített tit­kára. — Fényképet tudnál adni? — Sajnos, nincs megfelelő. Egyébként sem fémék rá — üti el tréfával a dolgot és végignéz széles alakján. Tetszik a zenélő doboz, de röstellem ismét felhúzni. — Pedig nem is dohányzói. — De a vendégek igen. Tu­dod mi van itt november 7. óta? Az újságot sokan olvasták, meg az ilyesmi gyorsan el is terjed a községben. Egy paksaméta táviratot, le­velet mutat. Ismerősök, bará­tok, rokonok küldték az ország minden részéből, tele jókíván­ságokkal. i veszem az egyiket talá- lomra. Nagy Szeder Ist­ván, okleveles építészmérnök írta Kiskunhalasról. — Rokonod? — Nem, kedves ismerősöm. Nagyon szép levél. Egészen meghatódom. Milyen szépen fo­galmaz ez az ember. Egy részt hangosan olvasni kezdek: __ki­tü ntetésedről értesülve, szeretet­tel megszorítom a kezedet. Erezd ennek a kitüntetésnek a lényegét, amely lényeg a te szá­modra is több kell. hogy legyen mint csak külső jelkép. — Igen. ez a kitüntetés nem­csak külső jelkép, mély tartal­ma van — mondja Varga elv­társ. — Bizonyítja a párt erköl­csi megbecsülését, elismerését 17 évi munkámért. S ezt a ki­tüntetést nemcsak én kaptam, hanem az egész község, mert az én sikereim az egész lakosság szorgalmán és erőfeszítésén múllottak. Egyetlen kommunista vezető sem érhet el eredménye­ket a nép nélkül, V arga Antalra nem vonatko­zik az a közmondás, hogy senki sem lehet próféta saját I hazájában, ő itt született. Kis- ■ kunmaisán 1915-ben. napszámos gyerek, cselédember volt a kör- j nyéki uradalmakban. A hadi- j fogságban már részt vett több , antifasiszta tanfolyamon. Haza jött és mindjárt bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Két évig volt DÉFOSZ-vezető. — 1950. január 28-án vették fel a pártba. Ez életem egyik legszebb napja, Majd pártisko­lára mentem. 1951. január 18-án választottak községi párttitkár­rá. Azóta töltöm be ezt a tisztet. Jó érzés a virágokkal, zöld növényekkel telerakott szobá­ban beszélgetni. A két gyerek időnként be-be les. Vargáné még nem jött haza. — Látom, szereted a virágo­kat? — Nagyon. Az úttörők sárga rózsával köszöntöttek. TV em akarok szokványos lenni. Ismerem én is Varga Antalt 15 éve vagyis amióta párttitkár. Amikor kezd­te, csak bárom alapszervezet volt a községben. Most 14. Je- . lenleg egy termelőszövetkezet, négy tszcs és egy szakszövetke­zet működik. Nehezíti a mun­kát. hogy a község lakosságának 45 százaléka tanyán él. A ha­tár jelentős területe a homok, 1200 holdon telepítettek szőlőt és gyümölcsöst a második öt­éves terv időszaka alatt. Iparo­sodik a község, telepe van a nyomdaipari, a finommechanikai vállalatnak, működik két ktsz is. Sok változás történt másfél évtized alatt. Ennek leírásából akár egy regény is kitelne, fő­ként abból, ami az emberek gondolkodásának formálódását illeti. Ezt elősegítik azok a poli­tikai és szaktanfolyamok, ame­lyeket rendszeresen megrendez­nek ilyenkor ősszel és télen. Aztán jár ide számos folyóirat meg újság is. Ebben a 15 ezer lakosú községben minden csa­lád előfizet valamilyen sajtó­termékre, nem beszélve arról, hogy 300 körül van a televízió­tulajdonosok száma is. Tudom azt is Varga Antal­ról, hogy szereti az embe­reket és őt is szeretik. A 15 évi párttitkárság bizonyíték erre. — A község első embere, mégis igen szerény. Mindig mindenkihez van egy-két ió szava — mondja róla dr. Fá­bián Lajos. Másoknak is ez a véleményük. Még azt is hozzáteszik, hogy ez az ember cseléd volt vala­mikor. még a nyolc általánost sem tudta elvégezni, sokat ta­nult és íme sikerrel levizsgá­zott a marxizmus—leninizmus esti egyetemén is. Ezzel búcsúzik tőlem: — Tudod, ha egy feladat élötl állok, mindig eszembe jut Ka- linyin. a nagy szovjet állam­férfi. Lehet, hogy nem pontosar idézem: — Nemcsak tudni kel tanítani, hanem érezni is kel azt. amit tanítunk. K. S. Az út egyre szélesebb dig, amíg a szomszédos Petőm­ben 33, nálunk 63 esztendő a gazdák átlagos életkora. Ezt csu­pán azért mondom, mivel erre is tekintettel ‘kell lenni, ha a gazdálkodást vizsgáljuk. A kezdet Az első közös év — indul a visszaemlékezés. — másutt sem volt könnyű, de nálunk az­tán csőstül jöttek a bajok. A vezetők egy részének gyakorlat­lanságát tetézte, hogy a gazdák sem látták még tisztán, mire is szövetkeztek. Baj volt a fegye­lemmel. a munkaerkölccsel. Már a „rajt” évét mintegy félmilliós mérleghiánnyal zártuk. A második év már lendülete­sebben, határozottabban indult és zárult. Már építkezésre is gondolhattunk: tető alá került — jórészt saját erőforrás fel- használásával — a 102 férőhe­lyes tehénistálló, gyarapodott a géppark. Már nincs mérleghiány Majd ismét a hanyatlás hó­napjai következtek. Akkor még nem volt öntözési lehetőségük, a szárazság erősen éreztette ha­tását: az átlagok a tervezett alatt maradtak, a gazdák ke­vésbé boldogultak. Az 1964-ben megtartott vezetőségválasztó közgyűlés azután egyidejűleg a kapások művelését és a lucer­na betakarítását illetően a ré- szesedéses családi művelés mel­lett döntött. Ezáltal végered­ményében valamennyi családta­got bevonhatták a munkába. Ez a forma azóta kétségkívül be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Magasabb átlagjövedel­met és a mérleghiány megszű­nését tette lehetővé. Forintösz- szegben ugyan még nem képez­tek az idei évre áthozható tar­talékalapot. de például lucerna- szénából olyan mennyiséget ta­karítottak be. amelv nemcsak „újtól-újig” fedezde bőségesen az állatállomány szükségletét, hanem még felesleg is mutatko­zott belőle. — Tavaly először mint közepesen gazdálkodó tsz zárhatták az évet. s a 11 ezer forint átlagos jövedelem is — különösen így, a múlt ismereté­ben — tisztesnek mondható. Idén már öntöztek — A hagyományos száraz ter­mesztést az idén váltotta fel az A Tass község határában gaz-1 iálkodó három termelőszövetke- ‘ zet közül, megalakulásának évét tekintve a legfiatalabb, terület- j re viszont a legnagyobb a Rá­kóczi Tsz. A közös gazdaság ed­digi „életútjának” a nagyobbik részét gondok, bajok nehezítet­ték. Az idei év jóformán az el­ső, amely szinte minden gazda- , sági vonatkozását tekintve ered­ményesnek bizonyult. Dabi Sándor, a Rákóczi Tsz elnöke annak ideién ott állt a szövetkezet bölcsőjénél, a meg­alakulás első percétől kezdve vállán viselte a közös gazdálko­dással járó gondokat. A vele va­ló beszélgetés során nyomon kö­vethettük az eddig eltelt öt kö­zös esztendőt, s képet alkothat­tunk azokról az erőfeszítésekről, amelyek végül is odavezettek, hogy a valaha meglehetősen gyenge eredményeket felmutató Rákóczi — ma a jó közepes tsz- ek kategóriájában szerepelhet. — Ami a tagságunknak mun­kában ténylegesen részt vevő hányadát illeti, az bizony ma sem ad okot a megelégedésre. — kezdi az elnök a legfőbb gondjuk felelevenítésével. — A 380 gazdából 150 f!) öregségi já­rulékot élvez, közülük jó néhány pedig ipari nyugdíjas, akik csak a behozott földjükkel vesznek részt a gazdálkodásban. Nem kevés az olyan élemedett korú gazdánk sem. akinek a munká­jára gyakorlatilag alig számít­hatunk. így a tsz-irodán havi munkaegységet csak 180 főre számfejtenek rendszeresen. Ad­A döntőbizottsági elnökök országos értekezlete Pénteken tanácskozásra ültek össze a Munka Törvénykönyve módosításának értelmében ez évben megalakult munkaügyi döntőbizottságok elnökei, hogy megtárgyalják munkájuk kezde­ti tapasztalatait és további ten­nivalóit. Az egész ország terüle­téről mintegy 400 döntőbizottsá­gi elnök gyűlt össze. A SZOT és a munkaügyi minisztérium vezetőin kívül részt vett a meg­beszélésen dr. Szénósi Géza leg­főbb ügyész is. Bruttyó János, a SZOT elnö­ke nyitotta meg a tanácskozást Veres József munkaügyi mi­niszter beszámolt a munkaügyi döntőbizottságok eddigi tevé­kenységéből leszűrt tapasztala­tokról. A bizottságok megalakítása óta viszonylag még rövid idő telt el, de tevékenységű k bizonyos mér­tékben máris értékelhető. Meg­állapítható. hogy az újonnan szervezett munkaügyi döntőbi­zottságok nem dolgoznak rosz- szabbul, mint korábban az egyeztető bizottságok. Tevékeny­ségük kisebb hibáktól eltekint­ve máris kielégítő. öntözéses gazdálkodás a Kis­kunsági öntözőcsatorna jóvoltá­ból. amely mintegy 5 kilométer hosszúságban vonul át földjein­ken. így a többi közt 180 hold vegyszereseit kukorica. 60 hold lucerna, továbbá — összesen 100 holdnyi — cukorrépa, fűszer- paprika és burgonya jut öntö­zővízhez. Idén csaknem 1200 hízott ser­tést és 60 hízó bikát adtunk át az Állatforgalmi Vállalainak. Kis híján másfél ezres juhállo­mányunkban a fejési idényre jutó egyedenkénti tejhozam a tervezett 26 helyett — 35 liter. Lédús és szálastakarmányból, valamint keményabrakból egy­aránt elegendő mennyiséget tar­talékolunk. Silótakarmányból például számosállatonként 72 mázsa áll rendelkezésre. A férőhelyek szempontjából szinte teljes az ellátottság, s a gépesítés mértéke is kielégítő a tsz-ben. Mindössze egy kom­bájn hiányát érzik nagyon. Er­re — mint a járás egyik leg­nagyobb kenyérgabonatermesz­tő közös gazdaságának — múl­hatatlan szükségük lenne. Szolgálati lakások Beszélgetésünk végén újszerű, életrevaló, hasznos kezdeménye­zésről számolt be az elnök. Az ipari centrumok közelsége miatt a község lakosságának több mint az egytized része indul reggelente vonaton, buszon mun­kahelyére, a gyárakba. Épp ezért fogadják tárt karokkal azokat a fiatal munkásokat, akik boldo­gulásukat a tsz-ben keresik. A Rákóczi Tsz vezetői most egy tanyaközpont megvásárlásáról tárgyalnak, amelynek épületeit összkomfortos szolgálati laká­sokká alakítják majd át. Hat­hét. messziről jött, s az állatte­nyésztésben munkát találó fia­talember és családja számára biztosítanak így otthont. — Már ebben az évben is több mint tízen kérték felvéte­lüket. A két kezük munkáját hozzák, ami, ha a jóakarat is megvan e fiatalokban, a legér­tékesebb „valuta”. Igyekezetük, szorgalmuk végső fokon az egész közösség jövedelmét növeli, de nem kétséges, hogy ők maguk is megtalálják a számításukat. Jóba Tibor GAZDASÁGI 'FEJLŐDÉSÜNK Hatáskör és felelősség a gazdasági életben ipar átszervezése, a nagyválla­latok kialakítása, amely nem­csak a termelőeszközök koncent­rálását célozta, hanem a jogok, hatáskörök, decentralizálását is azokhoz, akik a feladatokat vég­rehajtják, s akik felelősek is ezért. Az átszervezést megalapo­zó kormányrendelet három tí­pusú vállalati szervezetet alakí­tott ki: a miniszter vagy a ta­nács irányításával működő ipar- vállalat, a miniszter irányítá­sával működő nagyvállalat és a tröszt irányításával működő nagyvállalat. A hatáskörök ily módon közelebb kerültek az ér­demi gazdálkodáshoz és ez je­lentős előrelépés. | AZ F.LSfi | lépéseket továb­biak is követik. A gazdaságirá­nyítási rendszer átalakítását cél­zó munka keretében külön bi­zottság tanulmányozza azt a problémát: miként illeszthetők jobban a vállalatok a népgazda­ság egészébe, milyen legyen kapcsolatuk az állami szervek­kel és egymással — s ez a prog­ram lényegében a felelősség, il­letve a hatáskörök tudományos elemzését foglalja magában. Természetesen nem várható minden „felülről”. A valóban felelős — mert gazdálkodási le­hetőségeket nyújtó — hatáskö­rök kialakítására a vállalatok kapuin belül is sok még a ki­használatlan lehetőség. Tábori András ban magába kell foglalnia a fe­lelősség személyektől független gazdálkodási feltételeit, magya­rán: a hatáskörök tartalmi, lé­nyegi törvényszerűségeit is. Mit jelent nálunk a szocialis­ta népgazdaságban a gazdálko­dási felelősség, mire irányul, mi a célja? Tömören ez: hatékony, eredményes gazdálkodás a tár­sadalmi tulajdonnal — a kö­zösség, a társadalom javára! Ez a cél és ez a társadalmi érdek áru- és pénzviszomyokon ke­resztül, a gazdálkodók és a gaz­dálkodó egységek közvetlen, sze­mélyes érdekeltségének „áram­körein” át érvényesül, tehát a társadalmi érdek nem valósul meg automatikusan. Éppen ezért nem elegendő a „felelősség— mulasztás—büntetés” jogi vonal- vezetését alkalmazni, hiszen így csak „jó” rendeletekre — és „jó” büntetési formákra — lenne szükség a cél eléréséhez. Való­jában a gazdálkodás nem kép­zelhető el bizonyos manővere­zés. kockázatvállalás, a külön­böző változatok közötti válasz­tás, tehát olyan hatáskörök nél­kül, amelyek erre tág teret en­gednek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablonsza­bályokkal megteremteni. | AZ ÖNÁLLÓ, | valóban fe­lelős hatáskörök kialakítása — amihez szorosan kapcsolódik a csupán legfontosabbakra korlá­tozott, ezért hatékonyabb felső irányítás —, mint ismeretes, már megkezdődött. Ide sorolható M A gazdasági élet a köznapinál sokkal szélesebbre tágítja a fe­lelősség határvonalát, mert itt a teljesítés objektív feltételeit is gondosan figyelembe kell ven­ni. E feltételek vállalatonként, munkahelyenként különbözőek, de lényegük egyetlen szóval ki­fejezhető: hatáskör. | vtlÉRT 1 említettük a felté­telekről szólva az „objektív” szót? Sokan a gazdasági élet­ben tanúsítandó felelősséget tel­jes egészében tudati tényezőkre, a gazdasági szakemberek ilyen vagy olyan tulajdonságaira szű­kítik le, s az eredményeket, hi­bákat kizárólag a felelősségér­zetre. illetve a felelőtlenségre vezetik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van. hiszen gyakran szinte hajszálra azonos körül­mények közepette, az egyik vál­lalat vagy műhely jól. a másik rosszul dolgozik. A célravezető, tudományos elemzésnek azon­| A FELELŐSSÉG | fogalmát igy körvonalazza az Űj Magyar Lexikon: „Kötelezettség, amely­nek alapján valaki vagy vala­mely testület valamiről számot adni tartozik.” A stílusában szá­raz, de jogászi pontosságú meg­fogalmazás a felelősségnek ép­pen azt az elemét hangsúlyozza, amelyet a közvélemény is a leg­fontosabbnak ítél: felelősséggel tartozni, tehát számot adni. In­nen már csak egy lépés a fele- lősségrevonásig, amely a szám­adás során feltárt hibákért, a felelősséghez kapcsolódó köte­lezettségek megszegéséért jár. Jogi és köznapi nézőpontból vizsgálva a felelősség fogalmát, itt már lezárulhat a kör; aki fe­lelős — az kötelezett valamire, s ha nem teljesíti, mulasztása arányában felelősségre vonják, elmarasztalják. A gazdasági fe­lelősség értelmezése ennél azon­ban sokkal tágabb, jóllehet, ma­gában foglalja az iménti jogi körvonalazást is.

Next

/
Thumbnails
Contents