Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

Húszmillió forint beruházással új, korszerű felvásárlótelep épül Kiskőrösön A kiskőrösi MÉK vasútállo­más melletti átvevő telepére ko­ra reggeltől késő estig érkeznek a téli gyümölcsládákkal megter­helt tehergépkocsik. A telep dol­gozói szinte ki sem látszanak a munkából: a rakodók egymás kezébe „röpítik” a súlyos gyü­mölcsládákat, az asszonyok és lányok boszorkányos ügyesség­gel válogatják, osztályozzák az almát, hogy azután ízléses cso­magolásban mielőbb a vagonok­ba kerüljön. 220 vagon alma Vendéghegyi Béla kirendelt­ségvezető, elmondotta, hogy a kiskőrösi telep november 9-ig! 167 vagon almát vásárolt fel, il­letve indított útjára, de az idény végére még mintegy 53 vagon ‘ almaszállítmánnyal kell számol- ' niok, vagyis így összesen 220 va- , gonnal. A 22Ö vagon alma fo- ; rintértéke előreláthatólag meg­haladja majd a nyolcmilliót, il­letve ilyen nagy összeget fizet- j nek majd ki a termelőknek. A szőlőfelvásárlás a kedvezőt- I len időjárás miatt az idén na- j gyón gyenge volt, mindössze 50 ; _____________ Sú lyos szer n cséllenség Az lowa állambeli Keokuk- | ban csütörtökre virradó éjjel súlyos szerencsétlenség történt. A hálaadás napja, Amerika nemzeti ünnepe alkalmából a nemzeti gárda helyőrségi lakta­nyájában rendeztek táncmulat­ságot. Javában tartott a bál, amikor hatalmas robbanás hal­latszott. a bálterem mennyezete beomlott és tűz ütött ki. Jelen­tések szerint öt holttestet talál­tak de lehetséges, hogy még több a halálos áldozatok száma, mert nem ismeretes, mi lett azoknak a kisgyerekeknek a sorsa, akikre az alagsorban vi­gyáztak. Valószínűleg gázrob­banás történt. vagonnal szállíthattak belőle a . telepre, szilvából viszont 110 va- i gonnal és ennek is 65 százalé­kát külföldi piacokra irányítot­ták. Megoldódott a munkaerőhiány , Jól emlékszünk még arra a í két év előtti tudósításra, amely­ben többek között arról is ír­tunk, hogy a telepen kevés a hely a gyümölcsök és zöldség­félék tárolására, valamint feldol­gozására. Gondot okozott akkor a munkaerőhiány is. Ez utóbbi azóta megoldódott: a telepnek1 jelenleg 61 dolgozója van és an­nak is 80 százaléka nő. Ez az arány kedvező, mivel azt is mu­tatjuk, hogy a kirendeltség a nők számára igen alkalmas és jó kereseti lehetőséget biztosító foglalkozást nyújthat. Havi át­lagkeresetük ugyanis az 1500— 1700 forint között váltakozik, függően attól, hogy ki milyen gyorsan képes megszerezni a munkájához szükséges gyakor­latot és emellett természetesen szorgalmasan és pontosan is végzi feladatát. Előrelátó gondoskodás Üjabb két év múlva azonban elvethetik már a másik gond­jukat is- új átvevőtelep építé­sét kezdik meg tavasszal, mint­egy 18—20 millió forintos beru­házással. Az új telep berendezé­se a legkorszerűbb lesz és azon­kívül szociális létesítményekkel is ellátják. A fejlesztési tervek már a kirendeltség birtokában vannak és a beruházási összeg szintén a rendelkezésére áll. — Az új átvevő és feldolgozó telep kapacitása a mostaninak a többszöröse lesz. Kirendeltsé­günknek tulajdonképpen öt hó­nap alatt kell lebonyolítania, illetve megoldania a felvásárlá­si, értékesítési és exportfelada­tait, s tekintettel arra, hogy a több száz holdas új gyümölcste­lepítések, főként almások, a kö­vetkező esztendőkben sorra ter­mőre fordulnak, mindent elkö­vetünk, hogy már a jövő idény re új üzemünknek jelentős ré­szét felépíthessük — mondotta beszélgetésünk végén a kiren­deltség vezetője. V. X. Az írószövetség közgyűlése A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése a választmányi be­számoló feletti vitával csütörtö­kön folytatta munkáját. A ta­nácskozáson megjelent Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese. A vita befejeztével a tanulságok ősz- szegezése után — kerül sor a Magyar Írók Szövetsége új tisztségviselőinek megválasztá­sára. (MTI) Űi életmentő gyógyszer NAP KÖZBEN Gondolatok egy meghívd kapcsán Déli egy órakor elnéptelened­tek az irodák a tassi tanácshá­zán. Csak egyetlen ember ült munkába mélyül ten az íróasz­tal mögött. Bánovics István, a vb elnöke. — Számba veszem a mai el­intéznivalókat. aztán elszaladok én is ebédelni — mondotta. — Mert utána folytatjuk a dél­előtt megkezdett munkát: az intézkedési terv' végrehajtásáról tárgyalunk a tsz-ek vezetőivel. Estére ízedig hivatalos vagyok a Petőfi Tsz vezetőségi ülésére. Nem is hiszik az elvtársak, hogy milyen nehéz az időt jól be­osztani! Itt van például a hol­napi munkarendem. Hallgatom a következő napi program felsorolását, s már éppen kimondani készülök, hogy bizony nem lehet könnyű, ami­kor az elnök elvtárs egy füzet­lapra írott levélkét emel fel az asztalról. — És még ez is. Az általános iskolából arra kértek, küldjem ki tanácsi pecséttel és az én alá­írásommal a nyolcadikosok szü­lői értekezletére szóló meghívó­kat. Már el is küldtem, és sze­retnék ott lenni holnap ezen az értekezleten is. — Ami azt illeti, nem a leg­ildomosabb megoldás a vb el­nökét ilyen feladatra felkérni — gondolkoztam hangosan. Báno­vics elvtárs azonban gyorsan közbeszólt: — Biztosan van valamilyen oka ennek a kérésnek. Meg nem is haszontalan az. ha az ember mindenről tájékozódik. — Ez helyes, de ... — hoza­kodtam elő több ellenvetéssel. Valóban hasznos, ha a tanács vb elnöke személyes meggyőző­dés alapján is tájékozódk a Község életének részleteiben, restületvezetői beosztásában ve­szi ennek hasznát. De hogy egy szülői értekezletre szóló meghí­vónak csak a tanács pecsétjével és a vb elnök aláírásával le­gyen eredménye? Miért nem jelent ugyanennyit, ha — te­szem azt — a szülői munka- közösség elnökének aláírásával küldik el a meghívót? Hiszen az értekezlet, fontosságát nem a meghívó aláírása, hanem a gye­rekek nevelésével kapcsolatos megbeszélnivalók húzzák alá. Ebben pedig minden szülő ér­dekelt! Gondolat, gondolatot követett. Végül is — mintegy a beszélge­tést summázva — ismerős té­mánál kötöttünk ki: Nincsenek arányosan elosztva a társadalmi tisztségek. Néhány ember a köz­ségben gyakran azt sem tudja, hogyan ossza be az idejét, hogy többféle társadalmi feladatának eleget tudjon tenni. Mások meg? Talán nem kapcsolódnának be szívesen egy-egy kis részfeladat ellátásába? Nem valószínű. A hiha inkább ott lehet, hogy egy­szerűbb még egy kis „pluszt” annak a vállára tenni, aki a közéleti tevékenysége folytán már jól ismert a faluban, mint az eleddig kevéssé ismert, de tettre kész embereket a közös­ségi munkába bevonni. Pedig jóllehet, ha az ugyan­csak meglehetősen elfoglalt he­lyi pedagógusok igényelték vol­na a szülői munkaközösség se­gítségét a meghívók elkészítésé­hez, bizonyára még az érdekelt szülők közötti személyes agi- tációval is szívesen segítettek volna az értekezlet jó előké­szítését. P. I. A Chinoin Gyógyszerárugyárbau megkezdték egy új penicillin­származék, a Methicillin üzemszerű gyártását. Az új gyógyszer — amelyhez hasonlót eddig import útján kellett beszerezni — olyan hatóerővel rendelkezik, mint amilyennel egyetlen antibio­tikumunk sem. A gyár új terméke nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, exportálása — elsősorban a baráti országokba — már megkezdődött. A Chinoin Gyógyszerárugyár munkásnői steril körülmények között ampullázzák a Methicillint. (MTI Foto.) Újabb feladatokra vállalkoznak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai Körkérdést intéztek a közel­múltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának számos tagjához: futja-e idejükből, ere­jükből arra. hogy a városok és falvak életének különböző terü­letein újabb feladatokat vállal­janak a mozgalomban. A vála­szokból kiderült, hogy a nagy tekintélyű és munkahelyükön is erősen elfoglalt szakemberek szívesen állnak a hozzájuk for­dulók rendelkezésére, s készek arra, hogy a megyei, a járási vagy községi népfrontbizottsá­gok segítségére legyenek. A kiaknázásra váró lehetősé­gekről tájékoztatták az érdekelt népfrontbizottságokat, amelyek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közvetítésével kér­hetik a különböző szakemberek támogatását, tanácsát. (MTI) Gombaszüret a bányában Különleges munkával foglal­koznak a tatabányai XIV-es akna néhány vágatában. Nem található itt egyetlen fejtőkala­pács, szállítószalag, rakodógép, vagy más bányászszerszam. A korszerű vastámokkai övezett vágatokban a feketén csillogó szénfal helyett fehéren virító gombafejek fogadják a belépő­ket. Nem szenet, hanem gombát „termelnek” itt a bányászok. A különleges ötlet a szénbá­nyászati tröszt egyik főmérnö­kétől származik. A bányász­konyhák étlapjának gazdagítá­sára javasolta, hogy már ki­szolgált vágatokban honosítsák meg a gombatenyésztést. Ha­mar elsajátította néhány bá­nyász — a Budatétényi Gomba­termelő Vállalat segítségével — a szénműveléstől merőben el­A teherautó árut ho­zott az üzletbe. A por­tékát behordták már, a kocsikísérő még a boltban intéz valamit. A szomszédban kisebb üzem működik. Az egyensapkás portásnak most semmi más dol­ga nincs, mint ülni a kopott hokedlin, a fül­ke előtt — és újságot olvasni, Ezt rémséges ko­molysággal végzi, mert ugye a jól tájékozottság minden kapus erényei közé tartozik. Időköz­ben azonban szerét ejti, hogy szemüvege felett odapislantson a járdaszegélyhez simuló gépkocsira. Azon is a vezetőre, aki éppen fütyürészni kezd vala­mit és kilógatott kezé­vel koppantgatja a rit­must a karosszéria ol­dalán. Tíz sor olvasás, utána felpillantás. Me­gint az újság, ismét a sofőr — e kettős tény­kedés tölti ki a portái munkaidejének perceit. Kicsit nyitva áll a szá­ja, és mindig olyankor csuk rajta cuppantva, Mit mondott a kábái asszony? amikor rácsodálkozik a gépkocsivezetőre. Az észre is veszi. Vidá­man szól oda. — Mond-e esőt, pa­pa? — Ez-é? — emeli az öreg a Hétfői Híreket. — Nem az időjárás eb­ben az érdekes, ha­nem az, hogy a nők az egész világon rákap­tak az italra. Nyugat- Berlinben, meg Ame­rikában már több az iszákos nő, mint férfi. Írja. hogy a pesti ki­józanító állomáson ke­zelt iszákosok majd­nem egynegyede nő volt. Jó lesz vigyázni az asszonyokra miná- lunk is — figyelmeztet felemelt mutatóujjá­val. úgy általában — és nevet hozzá göcögve. — Hallja, ebben, színtiszta igazat mon­dott — csap egy lel­keset a kocsiajtóra a fiatalember. — Tudja, mennyi ittas nőt lát­tam pár hét alatt eze­ken a Bács megyei borvidékeken? De mennyit! — legyint vi­gyorogta. — Annyit beszélnek olyankor, mint a kereplő, han­gosan vihorásznak, pi­ros a képük, ég a sze­mük. Hű, ha egyik- másik a keze közé ka­parintana. aki csak úgy kivirul a jó bor­tól! — Hát ez megesik, ahol sok a bor. Azért van... — korrigálná a keszeg kis portás a szőlővidéket ért rej­tett kis szúrást. Maga merre való? — Pestről járom az országot. Tudja, egyik Kecskemét közeli köz­ségben nagyon rám­ijesztett valaki a múlt pénteken. Este volt már, haltok a főut­cán. Egyszer csak egy feketeséget világít meg a lámpám. Keresztben az utón. Olyan gyor­san fékeztem ijedtem­ben. hogy a fejem majd leesett a nya­kamról. Na, mondom, még ez kellett. Valaki elütötte, és otthagyta. Leugrok, nézek egyik oldalba, másikba, van- e valaki a közelben, hogy tanúm legyen. Jobban szemügyre veszem: hát egy asz- szony. Az a pár járó­kelő meg csak neve­tett: „No, azt nem olyan könnyen taka­rítja el onnét, mert megvan nyolcvan kiló. JózanonV’ — tették hozzá. Már rajtam kezdtek heccelődni. lg\t aztán nem volt mit tenni, hajánál fog­va igazítottam odébb, az árok füves oldalá­ba. Elég az hozzá, nem álom ilyenkor szőlős­vidéken autót vezetni. A szinte fonál vé­kony bajszú portás nem szól. Majdnem sértődötten kel fel, és magával viszi a hoked­lit a fülkébe. Tóth István térő új munkaműveletet. Ren­des napi munkájuk mellett „má­sodállásban” tenyésztik a gom­bát. Ma már ugyanolyan szak­értelemmel fognak hozzá a spe­ciális trágyakeverék elkészítésé­hez. mint például a szén falrob­bantáshoz. A gombacsírákkal te­lepített vágatokban nem okoz különösebb gondot a megfelelő hőmérséklet biztosítása sem. Az ügyeskezű bányászok gon­dos munkája bőségesen gyümöl­csözik. Gyakran szüretelnek és minden szüret után elégedettek. Már 65 dekás gombafejet is „betakarítottak”. Eddig több mint 5 ezer kilogramm gombát hoznak felszínre a bányakasok, és nemcsak a bányászkonyhákra szállítottak, hanem jutott belőle a balatongyöröki bányászüdülő­be is. A jó példa ragadós. A gomba- termesztő tatabányai bányászok híre eljutott az ország más bá­nyavidékére is. A nógrádiak, a mecsekiek és a középdunántú­liak tanulmányozták nemrég kí­váncsian a bányabeli „mezőgaz­dasági munkát”. [Illll! PETŐFI NEPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó vállalat. Celelős kiadó: Mezei István Igazgat* Szerkesztőség: Kecskemét. Várost Tanácsná2 Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Wa Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH l nőnapra IS forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon? 11-65 Index: IS 065, r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents