Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

1965. november 2«. péntek 3. oldal Van-e Öntözővíz a Homokhátságon? n. A bugaci kísérlet megnyug­tató feleletet adott. A három­száz méter mélységig hatoló fúrás itt összesen 120 méter durvahomokot tárt fel. Ebből a hatalmas vízadó rétegcsopotból mindössze 20 méter került be- szűrőzésre, s az eredmény: per­cenként 2000 liter víz! Meg­jegyzendő, hogy itt új szűrőzé- si technológiát is kipróbáltunk, az úgynevezett pálcavázas szű­rőt, s a hozamot ez is lényege­sen növelte. Ami a nagy vízhozamnál is sokkal biztatóbb eredmény: az Ös-Duna völgyének kiterjedt te­rületén szinte mindenütt 80—120 méter a beszűrőzésre alkalmas vízadó réteg. Megfelelően mé­retezett és korszerű technikával készített egyetlen kútból tehát percenként akár 3000—4000 li­ter vizet is kaphatunk. Elérhe­tők tehát nálunk is azok a víz­hozamok, amekkorákat például Kaliforniában érnek el a réteg- vízkutakkal, s amelyek szak­körökben közismerten sok tíz­ezer hektár szőlő és gyümölcs öntözéses termeléséhez szolgál­nak alapul. S ha ez gazdaságos az amerikai tőkéseknek, akik a félgyarmati latin-amerikai or­szágokból igen olcsón juthat­nak a gyümölcsfélékhez, bizo­nyára nálunk is igen gazdasá- res kútból 100—200 holdas ker- vizekből történő öntözés. Egy-egy 2000—4000 perclite­res kútból 100—200 holdas ker­tészet öntözhető gazdaságosan. A mélyfúrású kút viszonylag magas beruházási költsége te­hát nagy területen oszlik meg, a fajlagos beruházás így nem sokkal nagyobb mértékű, mint például a 600—800 percliteres csőkutaké. A kertészeti kultúrák ön­tözésére megvannak tehát a kedvező viznyerési feltételek. S a bugaci kísérlet azt is igazol­ja, hogy az Ös-Duna völgyének lerakódásai nagy területen ta­lálhatók meg: Ladánybene, Ke­rekegyháza, Orgovány, Bugac, Kiskunmajsa vonalától keletre szinte mindenütt, azaz a Ho­mokhátságnak a nagyobbik ré­szén. A rémi kísérleti kút egy má­sik vízföldtani egység problé­máinak a tisztázásához járult hozzá. Az Ös-Duna ugyanis a Bácska és Jánoshulmi-plató te­rületén keresztül a mai Dunán­túl felől is kapott mellékfolyó­kat. Ezek lerakódásait is ismer­tük néhány helyről, de nem tel­jes vastagságukban. És egyál­talán nem ismertük az ezek alatt elhelyezkedő, még a ki- édesedő utolsó tenger korszaká­ban keletkezett üledékeket. A rémi fúrás feltárta e tel­jes rétegsort. Kiderült, hogy a dunántúli mellékfolyók üledé­kei vékonyabb rétegsort alkot­nak: 150—170 méter mélységig találhatók, finomabbak is az Ös-Dunáénál, de jó vizadók: percenként 1000—1300 liter vi­zet adó kutak erre a rétegsor­ra is telepíthetők. Sőt, a bács­kai süllyedékben pl. Mátétel- kén, egy 3000 percliteres kút is ezt a rétegsort csapolja meg. Jó vízadó a tengeri-tavi homo­kos üledék is; Rémen ebből nyertünk percenként 1250 liter jó minőségű vizet. Ha tehát nem is olyan kedvező fettételek kö­zött, mint az Ös-Duna völgyé­ben, de a Bácskában és János­halma—Kiskunhalas környékén is 1000—1500 percliteres kutak építhetők, sőt, kedvezőbb eset­ben, 2000—3000 literesek is. Itt is megvannak tehát a kertészeti kultúrák gazdaságos öntözésé­nek a vízbeszerzési lehetőségei. A kísérletek azonban még nem fejeződtek be. Még kutatni kell mindenekelőtt a vízföld­tani határterületeket, így főleg Szánk, Kiskunmajsa, Kisszállás, Tompa. másrészt Orgováay. Bo­csa, Pirtó vonalában. Kísérle­tezni kell még kedvezőbb kút- technológiával is. Érdemes, eset­leg néhány év múlva, új szi­vattyútípust is kikísérletezni. A sokszor mély nyugalmi vízszint miatt — főleg Jánoshalma kör­zetében — a víz ugyanis csak búvárszivattyúval hozható a fel­színre. E szivattyúhoz pedig elektromos energiára van szük­ség, s maga a szivattyú kényes. Másrészt percenként 2000—3000 liter víznek akkora emelőma­gassággal történő kitermelésére, hogy a nyomás a szórófejeknél is meglegyen, .még nincs is ha­zai gyártmányú búvárszivaty- tyú. A kétszeres üzemköltség (búvárszivattyú plusz öntöző­gépcsoport) megfelelő mélykút- szivattyúval, esetleg kompresz- szor-kombinációval elkerülhető. A további kutatásoknak és kí­sérleteknek ezekre is ki kell terjednie. Ks végül: szükség van igen gondos és sokoldalú mezőgaz­dasági kísérletekre is. Nemcsak a vízadagolást kell igen válto­zatos feltételek között kísérle­tileg vizsgálni, hanem a gazda­ságossági kérdéseket is. A me­zőgazdasági kísérletek támoga­tásában természetesen a helyi szerveknek és intézményeknek döntő a szerepe. Dr. Simon László a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára Fiatalok gazdasága — Hol dolgoznak a brigád tagjai? — Kukoricát törnek, répát szednek, traktort vezetnek, ta­karmányt szállítanak hirtelen nem is tudnán» megmondani, hányfeié dolgoznak ... Ezt Szegedi Antal mondja, a tompái Szabadság Tsz ifjúsági brigádjának vezetője, s egyút­tal a KISZ-alapszervezet titká­ra. A közös gazdaság udvarán állunk, esőt hozó novemberi fel­hők alatt. Nem messze tőlünk a csővázas szín felé kukoricával megrakott szekerek haladnak. Bármerre nézünk, mindenütt te­vékeny nyüzsgés. Önállóan és eredményesen Néhány adat a brigádra vo­natkozóan: hatvanötén vannak, az átlagos életkor 20—21 év, s a szocialista címet két ízben nyer­ték el. Ez a tömör jellemzés is so­kat elárul. A fiataloknak itt Védőöltözet a fákra Nagy gonddal ápolják a négy évvel ezelőtt telepített 48 holdas almást a kiskőrösi Toldi Szak- szövetkezetben. A gondoskodás már a fák elültetésekor meg­mutatkozott. a gazdák minden egyes csemetét dróthálóval vet­tek körül, hogy megvédjék őket a nyúlak rágásától. Néhány fa azóta kinőtte a ..védőöltözetet”, s azt most újakkal pótolja Va­lent Pál, Szentgyörgyi István, Szentgyörgyi János és Pintér Sándor. döntő szerepük van a gazdálko­dásban. Nyáron, az iskolai szü­netben számuk 150—180-ra nö­vekszik. Olyankor szinte itt ta­lálható a község fiatalságának színe-java, s a diákok is szíve­sen dolgoznak a kertészetben, ahol mindig akad számukra ten­nivaló. A brigád 65 állandó tagjának ezer hold területe van a közös­ben. Ezen önállóan gazdálkod­nak. És nem is akárhogyan! Az egyik 30 holdas kukoricatáblá­ról holdanként 70 mázsa csöves tengerit takarítottak be. Mel­lesleg: jórészt nekik köszönhe­tő az is, hogy a közös gazdaság tavasszal majdnem 400 holdon honosította meg a fészkes ku­koricavetést. Burgonyából is jó az eredményük, 87 mázsás át­lagot értek el. Sztrinkó István elnök — aki éveinek számát tekintve ugyan­csak a fiatalabb korosztályhoz tartozik akárcsak a brigádveze­tő — ehhez még hozzáfűzi: — Korántsem csak azon az ezer holdon tevékenykednek. Ahol szükség van rájuk, min­denütt megjelennek. Munka té­len is van: kukoricamorzsolás, fakitermelés, trágyahordás, vagy szállítás. Minden tavasszal tíz hektárt erdősítünk. Ez is az ő feladatuk. A major körül pedig társadalmi munkában ültetik a fákat Erre az évre 30 forinton fe­lül tervezték a munkaegység értékét. Évközben sok kiesésük volt, de év végén annál na­gyobb erőfeszítéseket tesz a kö­zös, hogy pótolja a hiányokat. Ügy tűnik, ez sikerül. Egyhetes kirándulás — Jó öt évvel ezelőtt úgy 1960. február tájékán, mindjárt az átszervezés után összehívtam a fiatalokat, ide, a központba — emlékszik Szegedi Antal. — El is jöttek vagy tizenöten, szótlanul, órás késéssel állítot­tak be, a teremben egymástól minél távolabb húzódva ültek le. A KISZ-szervezetet azért létrehoztuk, lassan oldódott is a jeges hangulat, s arról be­széltünk, hogy a szövetkezetnek szüksége van ránk, nekünk is itt kell megélnünk. És ha már így van, miért ne élhetnénk szebben és jobban? Elhatároz­tuk, hogy megteremtjük a szó­rakozás és a tanulás lehetősé­geit. Nem ment könnyen. De év végére már negyvenötén lettünk. •. A vezetőség is felfigyelt a KISZ-istákra. Megalakult az ifjúsági brigád. Később a köz­gyűlés megszavazta a félhold- nyi jutalom háztájit. Ám ennek fejében az ifjúsági brigád tag­jainak évente 300, illetve — nők esetében — 200 munkaegységet kell teljesíteniük évente, to­vábbá 20 órát társadalmi mun­kában kell eltölteniük és a KISZ-szervezet taggyűlésein is jelen kell lenniük. Majd a ve­zetőség a fiatalok részére kibé­relt egy házat a tsz-központ szomszédságában. Itt minden es­te alkalmuk van összejönni. Évente egyszer egyhetes kirán­duláson vesznek részt, s ezt a közös természetbeni hozzájáru­lással segíti. A kiránduláson természetesen a szövetkezet töb­bi gazdája is részt vehet. Az idén például Sikondán voltak. Aranykosxorús jelvény Tanulás? Traktoros- és szak­munkásképzés, mezőgazdasági technikum kihelyezett osztálya, KISZ-oktatás — ezek a lehető­ségek. Élnek is valamennyivé!. Tíz fiatal ösztöndíjasa is van a szövetkezetnek, egy kivételével mind helybeli. Nem csoda, ha a tsz pártszer­vezete túlnyomórészt a fiata­lokra támaszkodik. Tavaly négy KISZ-istát vettek fel a párt alapszervezetébe. Ám a kap­csolat korántsem csak ennyi. A KISZ-gyűlésein, összejövetelein mindig részt vesznek az idős, nagy tapasztalattal rendelkező kommunisták. Ugyanakkor a fiatalokat is meghívják a párt­taggyűlésre. Az ifjúsági brigád és a KISZ szinte egyet jelent a tompái Szabadság Tsz-ben. így mind­kettő számára nagy elismerés Szegedi Antal legutóbbi kitün­tetése. Megkapta az aranyko­szorús KISZ-jel vényt. Mint az eddigiekből kitűnik, a fiataloknak nincs kivételezett helyzetük a közösben. Csupán lehetőségeket biztosítottak a ré­szükre, s egy kissé tanították is őket a lehetőségekkel élni. Ez a törődés máris meghozta gyü­mölcsét: a Szabadság Tsz a fia­talok gazdasága. Hatvani Dániel Sajtótájékoztató a nőmozgalom időszerű kérdéseiről A december 11-én és 12-én sóira kerülő nőkongresszust megelőző küldöttgyűlések ta­pasztalatairól. a kongresszus elő­készületeiről tartott tájékoztatót csütörtökön a Magyar Sajtó Há­zában Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának tit­kára. Bővítik a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét Az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács a közelmúltban foglalkozott a tsz-ek gazdasági melléktevékenységének helyze­tével Megállapította, hogy ez a tevékenység a szövetkezetekben előnyös, sőt, szükségszerű. Mó­dot ad a tagság egyenletes fog­lalkoztatására, a mezőgazdasági melléktermékek és a szállítást kevésbé tűrő termények egy ré­szének helyi feldolgozására, a szállítási költségek és vesztesé­gek csökkentésére. Emellett je­lentős jövedelem-kiegészítő is, főként azokban a kedvezőtlen természeti adottságú szövetke­zetekben, ahol a mezőgazdasági termelés egymagában nem ké­pes a lakosság eltartására. Mindezek alapján az Országos Termelőazövetkezu U Tanács; ál­lást foglalt a gazdasági mellék­tevékenység továbbfejlesztése, kiszélesítése mellett. Ezt a továbbfejlesztést akadá­lyozza az 1961. évi, jelenleg is érvényben levő rendelet, amely — nagyrészt az akkori körülmé­nyeknek megfelelően — megle­hetősen szűk körűen szabályoz­za a termelőszövetkezteik gaz­dasági melléktevékenységét, A Földművelésügyi Minisztérium­ban ezért megkezdték egy új jogszabály előkészítését. A most készülő jogszabály- tervezet szerint a termelőszö­vetkezetek gazdasági mellékte­vékenységét főként két terüle­ten kívánják számottevően ki­bővíteni. Az egyik a mezőgaz­dasági termékek feldolgozása. Most ugyanis nagyon sok olyan, főként kertészeti termék vész kárba, amelynek elszállítása és gyári feldolgozása nem kifize­tődő, sőt, meg sem oldható. Feltétlenül gazdaságos lenne például, hogy ha a nyers fo­gyasztásra és konzerválásra al­kalmatlan gyümölcs, zöldség egy részéből maguk a szövetkezetek készítenének szörpöt, pálinkát, savanyúságot. Ehhez sokhelyütt meg is van a szükséges felsze­relés, az Élelmezésügyi Minisz­térium azonban csak a legrit­kább esetben ad a szövetkeze­teknek gyártási engedélyt. A tervezett továbbfejlesztés másik iránya a különböző vál­lalatok, üzemek részére végzen­dő bérmunka. Elmondotta egyebek között, hogy a kongresszust országszer­te nagy érdeklődés előzi meg. A küldöttválasztó gyűléseken mintegy 500 ezren vettek részt a nőtársadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői. A felszó­lalók általában kisebb-nagyobb közösséget érintő kérdésekről beszéltek, közérdekű, a nőtársa- dalom széles rétegeit foglalkoz­tató problémákról fejtették ki véleményüket. A küldöttértekezletek részve­vői felhívták a figyelmet arra is: fokozott gondot kell fordí­tani az élet minden területén a nők szakmai képzésére, ügyel­ni kell arra. hogy ne terme­lődjék újra szakképzetlen gene­ráció a nőkből. A küldöttértekezleten elhang­zott vélemények, javaslatok, a nőtársadalmat foglalkoztam problémák minden bizonnyal hangot kapnak maid a kong­resszus fórumán is. A lányok, asszonyok decemberi „parla­mentje” megszabja maid a kö­vetkező időszak tennivalóit a nőszervezetek számára, s állás- foglalásaival hozzájárul felada­taink eredményesebb, gyorsabb megoldásához is — mondotta Ortutay Zsuzsa,

Next

/
Thumbnails
Contents