Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-04 / 260. szám
1965. november 4, csütörtök 3. oldal Ezernyolcszáz tv és kisgép havonta a Két nap a javítási idő a Ismét lesz telefonügyelet Felkészült a csúcsforgalomra a GELKA Egyre hosszabbak, hűvösebbek az esték. Jólesik a szoba barátságos melege és ha még a televízióban is szórakoztató műsor van, akkor kellemesen telik az idő. Előfordul azonban, hogy a műsor ugyan jó, a készülék viszont vibrál, recseg, dudál, szóval mindent elkövet, csak azt nem, amit kellene. — Vajon mikorra javítják meg? — vakarja ilyenkor a fejét a bosszús tulajdonos. — Két napon belül — adja meg a választ Palotás Ferenc, a GELKA kecskeméti kirendeltségének vezetője. Ügy gondoljuk, hogy ez a felelet minden tv-tulajdonost megnyugtat. De hogy még jobban tudja értékelni a javítási idő rövidségét, elmondjuk azt is, hogy havonta átlagosan 1800 televízió és háztartási kisgép fordul meg a GELKA javítóműhelyében. A decemberi csúcsforgalom idején pedig ennek a többszöröse. Tavaly például 4500 javítás esett az év utolsó hónapjára. A megyeszékhelyen kívül a környező községekben és a tanyavilágban is dolgoznak a kecskeméti kirendeltség dolgozói. A vidéki javításokat nehezíti, hogy mindössze egy gépkocsi áll rendelkezésükre, de a jó munkaszervezés eredményeképpen a külső területeken is lényegesen csökkent a rendelési idő. Az előzetes tájékozódás szerint tehát nem lesz fennakadás az idei év végén sem. Mint Palotás Ferenc elmondta, ismét működni fog a telefonügyelet is. A munka meggyorsításához j természetesen a tv-tulajdonosok segítségére is szükség van. A GELKA dolgozói azt kérik, hogy a bejelentett időben tartózkodjanak otthon a megrendelők, így ugyanis nem vesztegetik felesleges „sétálgatással” az idejüket a szerelők és több idő jut az igények kielégítésére. . Holman Péter „ Keresztmetszet" a jövedelmezőségről A sertés- és a sxurvasmarha-tenyésxtés eredményei és gondjai a bajai járásban Az első Szerdán a vakok állami intézetében: átadták rendeltetésének az intézet új részlegét, a több mint száz fiatalt befogadó kollégiumi épületet. A több mint ötmillió forintos költséggel létrehozott kollégium az első ilyen intézmény hazánkban. 118 vak fiúnak és leánynak nyújt korszerű elhelyezést és ellátást, s teszi lehetővé, hogy mint ipari, illetve középiskolai tanulók vagy főiskolai hallgatók, zavartalanul, eredményesen folytathassák tanulmányaikat. Jóváhagyta a jövő évi költségvetési tervezetet a megyei tanács Nem egy közös gazdaság van a bajai járásban, ahol az éves bevétel nagyobb hányada az állattenyésztésből származik. Mondhatni, ez a fő termelési ág a megye déli részén. így tehát döntően meghatározza a gazdák jövedelmét is. Nem mindegy, hogy milyen költségekkel jár az állattartás, s az sem, hogy milyen méreteket ölt egy-egy gazdaságban. A járási tanács vb mezőgazdasági osztályának munkatársai nemrégiben alapos felmérést készítettek az állattenyésztés helyzetéről és gondjairól. Megjelölték a szükséges tennivalókat is. Érdemes szemügyre venni a fontosabb megállapításokat. A dekák h aí ványoxódásu Legjelentősebb a marha- és a sertéstartás. Főleg az utóbbi. A távlati tervekben leginkább ez áll nagy „felfutás” előtt. Természetesen a létszám csak olyan mértékben növelhető, amilyen Ez azt jelenti, hogy a hízók 26 nappal később érték el a kívánt súlyt, mint korábban. Az ebből származó többletráfordítás a járásban: több mint ötmillió forint. Lám, a néhány deka mekkora hatványozódásra képes! Egy kiló súlygyarapodásra átlagosan 5,1 kiló — a tavalyinál fél kilóval több — abrakot használtak fel a tsz-ek. A többlet- kiadás megközelíti a kétmillió forintot. Költséges „takarékosság“ Az első fél év végén 13 327 szarvasmarha volt a tsz-ek közös állományában. Ebből a tehén kevés híján négyezer volt. Ami az utóbbit illeti — főként a száj- és körömfájás következtében — kisebb csökkenés mutatkozik. A fejlesztés egyik útja kétségkívül a mostaninál olcsóbb takarmánytermesztés. Ám olyan olcsó takarmányozást nem lehet elképzelni, hogy az alacsony nagymértékben nehezíti az építési kapacitás és többféle építési anyag , hiánya. Majd az állandó bizottság nevében indítványt tett a második ötéves tervben végzett községfejlesztési munka összesített értékelésére és jutalmazására. A vitát követően a megyei tanács egyhangúan elfogadta a jövő évi költségvetési és községfejlesztési tervezetet. A továbbiakban dr. Varga Jenő javaslatot tett a megyei tanács 1966. évi munkatervére vonatkozóan, majd a megye takarmánytermelésének és állat- tenyésztésének fejlesztéséről szóló tanácsi határozat-tervezet elfogadását indítványozta. A tanácsülés a jövő évi munkatervezetet elfogadta, a tervezetet pedig határozattá emelte. Ezt követően Takács Sándor (Kecskemét), Merlinger Gyulá- né (Fülöpszállás) Retek J. Pál- né (Bácsalmás), Rózsa Imre (Solt), és K. Szabó Sándor (Izsák) tanácstagok jelentettek be interpellációt. Végezetül a soron következő tanácsülés időpontját határozta meg a megyei testület és döntött annak napirendjéről. ütemben nő a férőhelyek száma és a takarmánytermesztés hozama. Év végére ötezer koca a közös gazdaságokban — a józan számítások szerint ez a létszám elérhető. Tavaly az egy kocára j®tó szaporulat 11,9 malac volt. Több is lehetett volna, ha a takarmányozásban, az almozásban. s általában a gondozást illetően nem mutatkoztak volna alapvető hibák. A tavalyi sertéselhullásból származó kiesés — csak a takarmányköltséget számítva — megközelíti az egymillió forintot. Tsz-tagonként ez 266 forint jövedelemcsökkenésnek felel meg. A közös gazdaságok több mint 38 ezer hízott sertés átadására szerződtek az idén. Az első félévben 16 és fél ezret adtak át. Az elemzésből az is kiderül, hogy a hízókénti napi súly- gyarapodás 42 deka volt, a tavalyinál hét dekával kevesebb. tejhozam ne legyen ráfizetéses. Az első félévi tejtermelés a 42 ezer litert sem érte el, s a napi istállóátlag 4,7 liternek felel meg. De ez néhány gazdaságban — a katymári Vörös Csillag, Üj Élet, a madarasi Dózsa, a bácsszantgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben — a két liternek is alatta van! Nem csoda, ha e gazdaságokban a tejhozam értéke a gondozók munkabérét sem fedezi. Vannak persze kiemelkedő eredmények is: a fel- sőszentiváni Üj Élet Tsz-ben 8,3, a tataházi Petőfi Tsz-ben 9 literes az istállóátlag. Ha a többi közös gazdaság is az ezt megközelítő hozamról adna .számot — s ez megoldható —, évente összesen 7—8 millió forint többletbevételre tehetnének szert. A szövetkezetek 1746 hízó- marhát értékesítettek az első félévben, több mint öt mázsás átlagsúllyal. A napi súlygyarapodás átlagosan 75 deka. Az erre felhasznált 4 kiló keményítőértéket fél kilóval növelni lehetne, s ennek következtében a hizlalási idő; is 14—15 százalékkal megrövidülne. A gazdaságiknak arra ' kell törekedniük, 'hogy átlagosan a napi 90 dekás súlygyarapodást érjék el. Megtakarítást nem a takarmány rdennyiségének csökkentésével, hanem az olcsóbb előállítással és a megfelelő ösz- szetétel alkalmazásával lehet elérni. És csakis akkor, ha pontosan betartják az etetés idejét, s nem változtatják naponta a takarmányféleséget. Már egy-két sxásalék is... A gazdaságok törődjenek a gondozók munkakörülményeivel is, s úgy szervezzék az állattartást, hogy egy-egy gondozóra minél több jószágot lehessen bízni. A majorokat mielőbb el kell látni a legszükségesebb berendezésekkel: villany, víz. takarmánykeverő stb. Az áliatok kor- és súlycsoportjának megfelelően állítsák össze a takar« mányok adagját. Nem mellőzhető a gondos számítás sem, főként a fiatal állatok fehérjeigényét illetően. A takarmánytermő területeket az állattartás szükségletének és fejlesztésének megfelelően kell kialakítani. Egyes gazdaságokban a pillangósokat még a nyár folyamán feletetik. A hideglevegős szénaszárítást is kevés tsz alkalmazza, holott a fehérje megóvásának ez az egyik legbiztosabb módja. Sok gazdaság még nem rendelkezik a ventillátoros szárítóval, s ennél is furcsább, hogy jövőre sem tartanak rá igényt. Rendkívül fontos — állapítja meg a felmérés —. hogy a gazdaságok jövedelmezővé tegyék az állattenyésztést. Már egy-két százalékos javulás is milliókkal növelheti a bevételt. H. D. (Folytatás az 1. oldalról.) képpen a különböző fejlesztési feladatok megvalósítására tervezett kiadások is emelkednek. A községfej lesztési alap kiadási tervezetét részletezve többek között kiemelte, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben kerül előtérbe az egészség- ügyi és szociális létesítmények építése. A megye út- és járda- hálózatának bővítése céljából az útépítésekre 146,7, a járda- hálózat bővítésére pedig 82,8 százalékkal magasabb a tervezett ráfordítás, mint az 1965. évi. Borbély Lajos pénzügyi osztályvezető végezetül hangsúlyozta, hogy mind a költségvetés, mind a községfejlesztés jövő évi tervei tükrözik a lakosság széles rétegeinek akaratát, igényeit, törekvéseit és áldozatkészségét is, s az előterjesztést — a kiadott határozati javaslattal együtt — elfogadásra ajánlotta. Ezt követően a vitára került sor. Benei Sándor, a megyei pénzügyi állandó bizottság elnöke afeletti megelégedésének adott kifejezést, hogy a jövő évi költségvetési tervezet összeállítása helyesen tükrözi az állandó bizottság javaslatait, kezdeményezéseit, következésképpen a megye lakosságának véleményét. Emellett a tervszerűség, élethez való alkalmazkodás tekintetében a múlt évinél is nagyobb célratörést és szakszerűséget tükröz. A továbbiakban kifejtette, hogy noha a költségvetés és a községfejlesztési alap együttesen tekintélyes ösz- szeget biztosít a tanácsi kezelésű utak és hidak felújítására, az a célt szolgáló állami támogatás csökkentése nem szolgálja a takarékosság szempontjait. Búza Dezső, a megyei községfejlesztési állandó bizottság elnöke a most tárgyalt költség- vetés végrehajtásával kapcsolatban — az idei tapasztalatok alapján — néhány problémára irányította a figyelmet. Nevezetesen, hogy a célkitűzések — főleg a kisebb értékű — létesítmények — megvalósítását Rendszeresen megjelenik a bajai szociális otthonban néhány, kedves mosolyú fiatal- asszony és ilyenkor ismét érezhetik a család, a gyerekek sze- retetét azok a gondozottak is, akik öregségükre magukra maradtak. A Finomposztó Vállalat vöröskeresztes brigádja vállalta ezt a szép, valóban szocialista emberhez méltó feladatot már évekkel ezelőtt. A munkacsapatban dolgozók zöme családanya és férjről, gyerekekről kell gondoskodnia a napi munka után. Pihenőidejükből lopják el az öregeknek szentelt órákat ezek az asszonyok, mégsem érzik terhesnek. A brigád közös kasszájából — minden fizetéskor összeadnak néhány forintot — még apróbb ajándékokra: meleg harisnyára, édességre, egy-egy szál virágra is futja. A vöröskeresztes-név arra utal, hogy mindannyian tagjai az üzemi vöröskeresztes szervezetnek és a véradónapokon általában ők állnak a sor elejére. Munkájukról röviden csak ennyit mondunk: a kezük alól kikerülő exportáru minősége ellen még a külkereskedelmi vállalatok árgus szemű minőségi ellenőreinek sem volt kifogásuk soha. Nem akarjuk elsietni a dolgot, de minden reményük megvan arra, hogy idén negyedszer is elnyerik a szocialista címet. Az év végi értékelésnél — az elmondottakon kívül — bizonyára azt is javukra írják majd, hogy november 7-e tiszteletére külön vállalást tettek: a nemrégiben bevezetett új exportcikk gyártására tanítják meg a szövődé fiatal dolgozóit. Képünkön négy asszonyt mutatunk be a kiváló brigádból. Balról jobbra: Mátyási Ferenc- né, Simon Ilona, Hornyák Já- nosné és Bisztricky Mihályné. A VÖRÖSKERESZTES BRIGÁD
