Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
mm TECHNIKA tudomány A cukorrépa múltja, jelene, jövője A cukor a XVI. században Hazánk egy résziének adottsá- A cukorrépa-termesz lés t úgy már széles körben elterjedt, úgy- gai a cukorrépatermesztés szem- szokták jellemezni, mint a gaz- hogy a cukornád mellett másik pontjából elég jóik. Általában dálkodás intenzitásának fokmé- cukortartalmú növény után kel- páradús napfényt és aránylag rőjét Termesztése megkívánja lett nézni. így merült fel az hosszú tenyészidőt igényel. Tér- az intenzív vetésforgó alkaJma- Elő-Ázsiában főzeléknek tér- mesztése sok gondot, munkát zását, a megfelelő tápanyagvisszapótlást, a gondos talajmü- velést, a növényápolást. Mindezt a cukorrépa annyira meghálálja, hogy a ráfordított munka költségei fokozottan megtérülnek. Értékesítésével járó melléktermékei — a gazdaságban visszamaradó répafej, a cukorgyártás során termelődő szörplé és répaszélet — segítik az állattartást, főleg a tejtermelést. Ezt szocialista üzemeink mindjobban belátják, és pl.: 1964-ben már 231600 kát. holdon (az 1930-as években 100 000 kát. holdon) termeltek cukorrépát, amelyből 44 5 090 tonna cukrot állítottak elő. H. J. Kisalakú zajmérő élesztett leveles répa használhatósága. A répa cukortartalma azonban ekkor még nagyon kevés volt (5—7%), és kezdetben ennek is csak a felét tudták kinyerni. Megkezdődött a nagyobb cukortartalmú répák kiválogatása és továbbtenyésztése, úgyhogy 1858-ban már 14% cukrot tartalmazott a répa. A nemesítés továbbra is ebben az irányban halad: ma cukortartalma átlagosan 17—18%. Magyarországra 1790 körül Tessedik Sámuel hozta be az első répamagot, az első cukorgyár pedig 1830-ban kezdte el működését Nagyfödémesen. A századfordulón már exportra is termeltünk cukrot. okoz, de megéri a fáradságot. A talaj előkészítés, a vetés általában nem tér el a többi mező- gazdasági növényétől, speciális munkafolyamata viszont az egyelés. Ez okozza munkaszervezési szempontból is a legtöbb gondot, a gépesítésre végzett kísérletek azonban jó úton haladnak. Ugyanez vonatkozik a szedésre is. Kiszedés után kupacba dobálják a répát, és fejelik. A gépi betakarításnál ezeket a folyamatokat is géppel végzik, de hazánkban a teljes gépesítés még nem terjedt el. Remény van azonban arra, hogy a jövőben ezzel a módszerrel jelentősen csökkenteni lehet a termesztés költségeit. Munkában a magyar gyártmányú cukorrépa-betakaritógép. A villamos zörej, a nehéz kalapácsok dörömbölése, s a többi zaj károsan befolyásolják azemSzínes tv-adás az űrön keresztül A „Molnyija” elnevezésű tv-központból. Az adás képe és szovjet távközlési mesterséges hangja kifogástalan volt. Ké- hold segítségével 9 órás színes pünkön a moszkvai tv-központ- tv-adást sugároztak a moszkvai ban visszaveszik a színes adást. bér idegállapotát. A kellemetlen zajok tompítják az ember figyelmét, csökkentik munkaképességét, és rongálják egészségi állapotát. A zajok megszüntetése, illetve tompítása tehát fonto3 feladat és ezért a Szovjetunióban is jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. A zaj ellen folytatott küzdelem új zaj mérőkészülékek magszerkesztéséhez vezetett. A zajos környezetben dolgozók a zsebükben hordják e készülékeket, s azok szüntelenül mérik a munkásra ható zajokat. A hang- hullámok behatolnak a készülék mikrofonjába, elektromos árammá alakulnak át majd a regisztrálóba jutnak. A készülék számlapján elhelyezett nyilak állandóan jelzik a zaj erejét és így kellő támpontot adnak az egészségre káros munkakörülmények megjavításához. Trolibuszrendszerű tehergépkocsi A belorusz autógyárban él- készült a Bel az—E 524 trolibuszrendszerű billenőszekrényes tehergépkocsi. Teherbírása 65 tonna, haladási sebessége 50 km/óra. Négy, villamosmotorral hajtott kereke van. ezek a> energiát trolibusszerű áramsze dőkből kapják, de a villamo energia előállítható saját Diese' motor működtette generátorra is. ' mß, pEgy-egy villanymotor telje [ OT sítménye 200 kW. A trolibusz rendszerű tehergépkocsi jó használható a szén- és ércbá nyászatban. Jobb oldali képűn ÉÉjj£|«HÉ9E kön: — „Belaz—E 5J4" kipró- bálása közben. Gondok, panaszok, vélemények Hol az a járda, hol az az át ? Már évek óta, amióta a kecskeméti új lakónegyed épül, minden ősszel előtérbe kerül a lakosság közlekedésének problémája. Az idei szorgos munka láttán joggal hihették az ittlakók, hogy az idei ősz meghozza a régvárt változást az útviszonyok tekintetében. Sajnos nem egészen így történt. Elkészült ugyan a legfontosabb, a korszerű műút. amely a járművek áthaladását biztosítja. Még mindig megoldatlan azonban a gyalogos-átkelőhely a két útvonal — Lenin körút, Halasi út — torkolatánál. Sok még a földhányás, a gödör, a kőhalmaz, kisgyerekekkel bizony különösen nehéz itt az átkelés. Nem jutott fedőréteg a ki- lencemeletes házak felé vivő járdaszakaszra. A teherautók, melyek a kis bolt elé állnak, illetve a parkosításhoz hordják a földet, sártengerrel árasztják el a gyalogosok útját. De ennél is nagyobb gond a temetőn át való közlekedés. Már egy éve határozott utasítás született a lakótelepen át a Béke tér irányába haladó út elkészítésére. (A Megyei Beruházási Iroda erről szóló levelét ma is őrizzük!) A sok kisgyerek azonban még ma is nélkülözi ezt az útvonalat. A délutános elsős tagozatos gyerekek a gyéren világított temetőn át járnak haza, a szülők nem kis nyugtalanságára. Esős időben pedig ez az út is járhatatlan, az E 5-ös úton való közlekedés pedig este szintén eléggé veszélyes lehet gyermekek számára. Nyilván megfelelő szervezéssel — mint más területen is — meg lehetne gyorsítani ezeket a munkafolyamatokat. De az ígéret ehhez kevés. Végre a gyalogos emberek gondjain is segíteni kellene ezen a korszerű és lassan befejezéshez közeledő lakótelepen. T. P. Árdrágítás vagy bürokrácia? A lélek nélküli, bürokratikus ügyintézés ritka példájával találkoztak egy kiskunfélegyházi államosított ház lakói. A Móra Ferenc tér 16. számú házban három család lakik, hat felnőtt és négy gyerek, őket érte a sérelem. és az a gyanú, hogy a világon egyedülálló az egy főre eső vízfogyasztásuk, és képesek voltak arra. hogy egyik negyedévről a másikra az amúgy is magasan kimutatott vízfogy tisztást megnégyszerezzék. Nem tudja az ember, nevessen-e. vagy bosszankodjon, amikor ilyen hihetetlen esetekkel találkozik. Az első negyedévben még „csak” 202 forint volt a ház vízdíja. a három lakó már ezt is magasnak tartotta. Utána hosszú szünet következett. Hiába ostromolták a községgazdálkodási vállalatot, hogy fizetni szeretnének (mert egyszer már megjárták: másfél évre visszamenőleg hajtották be rajtuk a vízdíjat, amikor „háziúri’-csere történt az államosított házaknál). A második negyedre nem kaptak vízszámlát., s már úgy látszott, hogy a harmadikban is elmarad, végül megkapták a két negyedévit egyszerre: 2256,20 forint összeggel. Ekkor látták, hogy nem is volt olyan magas az első negyedévi fogyasztás: 103 köbméter, mert a második és harmadikban már 862 köbméter vizet fogyasztottak. Nyolcszázhatvankétezer liter víz elfogyasztása komoly telje- sítmóny. Nem is hiszi el senki, talán még az sem. aki kiszámlázta. De hát a vízóra ennyit mutatott, és szerencse, hogy nem többet. A vita még folyik a lakók és a községgazdálkodási vállalat között, s addig még sok víz elfolyik a vízórán keresztül a közeli szennyvízcsatornába, míg ezt az összeget valahol bevételként elkönyvelhetik. T. M. „Könyvesedési" vitánk Legyen, vagy ne legyen? Ezzel a kérdéssel nem a sok vihart kevert népesedési vitához kívánok megjegyzést fűzni! Nem! Ügy látszik azonban, hogy a korunkkal járó „legyen, vagy ne legyen?", „Kicsi, vagy kocsi?’’ problémához fűződik egy újaob hamleti kérdés — a könyvvel kapcsolatban. Véleményem — és a rengeteg könyvreklám szerint — névnapra, születésnapra, karácsonyra, újévre, húsvétra stb.: legszebb ajándék a könyv. Szervezünk ugyebár könyv,napokat, könyvheteket, könyvhónapokat. Azonkívül van könyvvásár, könyvárleszállítás, miegyéb. Mind arra ösztönöz, hogy szeressük meg nemcsak a könyvet, hanem a könyvvásárlást is. Eddig magam is gyakran vettem könyvet, örültem, ha egy- egy szűkre szabott példányszámból nekem is jutott és gyűjtögettem a kötetek sorai szerény albérleti szobám szekrényébe, no meg a tetejére is. Amikor már alig-alig fértek, kedves házinénim mindig új helyet jelölt meg részükre. Szép álmaimnak azonban egyBaromfiállománycsere Teljes baromfiallomány-cse- rét hajtottak végre Apostagon és Tasson. Más községben is naposliba, pulyka és kacsa kihelyezésével segítették elő a törzs- és árubaromfi termelését, így például Hartán, ahol meg- , háromszorozódott ennek követ- j keltében a tojáshozam. csapásra vége lett. Hiába legszebb ajándék a könyv, hiába tanít, nevel és szórakoztat, hiába díszíti szobámat és hiába volt dédelgetett álmom, hogy valamikor majd főbérlcti lakásom magánkonyvtárácan töltöm nyugdíjas éveimet. Mind ennek vége. Leintettek. Öles betűkkel jeleni meg nemrégiben az első olyan reklám, ami összetörte gyermekded légváraimat: „Zsúfolt könyvtára porié hó a lakásban!,..’’ — így riogat a hirdetés. Hát érdemes volt kuporgát- nőm? Érdemes volt a Jókai-soro- zatot meg nem reggeliznem? Könyvszekrényt nem i eszek. Azt már be nem engedné házinénim a szobiba Mit legyek? A könyveket meg nem ehetem öt évre visszamenőleg se vacsorázhatok zsíroskenyér helyett téliszalámit. Ezentúl inkább kritikus szemmel figyelem a hirdetéseket. P—SPETŐFI NEPK A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kislrun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l Hónapra la formt Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskémé' - Telefon: 11-85. index: 25 065.
