Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-24 / 277. szám

. cA'inöe EŰ) aroOjCznígtSii Közérdekű bejelentések Kalocsán Legutóbbi ülésén a Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a lakosság közérdekű bejelentéseinek intézését, az ez­zel kapcsolatos tapasztalatokat, problémákat vitatta meg. Az erről készült beszámoló hű ké­pét adja a város dolgozói ak­tivitásának, az egyre inkább ér­vényesülő és ható demokratiz­musnak. S természetesen, nem­csak ennek. Nyomon követhet­jük az egyes bejelentések sor­sát a tanácstagi fogadóórától a megvalósításig, hiszen a lakos­ság jelzései nem „szállnak” el nyomtalanul. A városi tanács azáltal is biztosítja a dolgozók részvételét az államhatalom gya­korlásában, hogy igényli a vé­leménynyilvánítást, kezdemé­nyezést, az ellenőrzést és be­vonja őket a megvalósítás mun­kálataiba. Vizsgáljuk azonban közelebb­ről, mit tartalmaz a végrehajtó bizottság által megvitatott be­számoló? Mindenekelőtt azt, hogy az elmúlt években növekedett a lakosság köz­ügyek iránti érdeklődése, egyre inkább magáénak érzi a várost, részt vállal a kom­munális beruházások meg­valósításának gondjaiból, munkájából. Különösen a fogadóórákon ta­pasztalható, hogy az emberek bizalommal fordulnak a tanács­tagjukhoz, mert tudják, hogy az észrevételük, javaslatuk jó ke­zekben van. Hét évvel ezelőtt, 1958-ban a tanácstagi fogadóórákon össze­sen 380 közérdekű bejelentést tartottak számon Kalocsán. Az elmúlt esztendőben már 482-t, míg az idén háromnegyed év alatt 515 bejelentéssel fordultak a város lakói a tanácstagokhoz. Helytelen volna a számok emelkedéséből arra következtet­ni, hogy Kalocsán sok az elin­tézetlen feladat, hogy a város vezetői elhanyagolják a kom­munális problémák megoldását. Elvétve bizonyára ilyen is akad, de az emelkedő tendencia a már említett nagyobb aktivitás­sal, van összefüggésben. A be­jelentések között sok olyannal találkozunk, amelyek néhány évvel ezelőtt még aprónak, je­lentéktelennek minősültek vol­na. Ma azonban mór az ilyen CIKKÜKK HÍOMÁN Adjunk értelmet életüknek KISSÉ megilletődve olvastam „Az élet értelme” című cikkben azt a megállapítást, hogy „azért nem úgy törődnek az öregek­kel, amint azt a párt és a kor­mány szeretné”. A kijelentés talán kissé túl­zott, hiszen nem volt még ed­dig olyan társadalmi rendszer, amely többet törődött volna a társadalom — munkából kiöre­gedett tagjaival, mint a mienk. Az öregek problémája ma már túlnő a család keretein. Üjság, televízió, rádió folytat arról vi­tát — kisebb-nagyobb nyilvá­nosság előtt —. hogy milyen módszerek, lehetőségek vannak az öregek helyzetének javítá­sára. Egyes helyeken már évekkel ezelőtt létesítettek nyugdíjas klubokat. Ezek azonban csak városokban életképesek, közsé­gekben más megoldást kell ke­resnünk. öregek napközi ottho­na elnevezéssel így hoztuk létre azokat az otthonokat, melyek­ben minden öreg — legyen nyugdíjas vagy nem — meg­találja egész napi társaságát, művelődési, szórakozási lehető­ségeit, Az állam tartja fenn ezeket, s biztosit itt napi egy­szeri étkezést is. MEGYÉNKBEN a bajai járás párt- és tanácsvezetői ismerték fel elsőkként ez otthonok szociá­lis, társadalmi jelentőségét. 22 községből — tízben már mű­ködnek ilyenek. Igazi társadalmi összefogás volt ez az öregek ér­dekében. Termelő- és földmű­vesszövetkezetek. ktsz-ek léptek akcióba, s az államra csak any- nyi hárul, hogy a folyamatos működést biztosítsa. Sok községben hasonlóképpen megvolna talán az akarat öre­gek napközi otthona létesítésé­re, csupán helyiséghiány az akadály. A megyét járva viszont szá­mos helyen tapasztaltam, hogy a milliós költséggel épült mű­velődési házak egész nap zárva vannak, csak késő délután, este veszi igénybe azokat a község lakossága. Miért ne lehetne a kultúrház egy-két kisebb szo­báját nappalra az öregeknek át­engedni? öregek napközi otthona azon­ban nemcsak községben mű­ködhet. Egy-egy nagyobb ter­melőszövetkezet is alapíthat ilyet saját öregei részére. Ezek működtetését is biztosítja az állam. VAN TEHÄT MÓD arra, hogy otthonokat teremtsünk az öregeknek, ahoi jól érezhetik magukat a kortársaikkal. Csak hozzá kell látni a megvalósítá­sukhoz, mert az idősek csak kérő szavukat hallatják, tenni ók már keveset tudnak. A köz­ségi párt. tanács és társadalmi szervek vezetőin múlik, hogy egyéb tennivalók mellett ezt is szorgalmazzák. Mint már említettem, jelen­tékeny társadalmi és szociális szerepe van az öregek otthoná­nak. Minthogy 400 forint jö­vedelmen alul térítésmentesen kapnak ebédet az öregek, nem érzik többé tehernek magukat a családban. Nem kívánkoznak szociális otthonba, hiszen együtt lehetnek családjukkal, a meg­szokott környezetben tölthetik életük hátralevő részét, nyugal­mat, biztonságérzetet találnak. Van tehát törődés az öregek­kel, csak egyes vezetők nem ve­szik észre a napi munka mel­lett, hogy ez is feladatuk. Nem keresik a módját, hogyan való­sítsák meg. helyi segítséggel is az idősek kérését, holott ah­hoz az állam is minden támoga­tást megad. SOSEM SZABAD felednünk, hogy az országot azok az em­berek is építették, akiket ma öregeknek nevezünk. Megér­demlik. hogy tőlünk telhetőén megszépítsük napjaikat, értel­met adjunk életüknek. Dr. Deák Árpád megyei saoc. pol. csoportvezető „apró” gondokat is a maguké­nak érzik a kalocsaiak. Annyi­ra, hogy például rögtön jelzik, ha valahol behorpad a járda, elromlik a közvilágítás, felmondja a szolgálatot a nyilvános táv­beszélő. Természetesen, nem csupán ilyen jellegűek a közérdekű be­jelentések. Nemcsak „aprónak” tetsző problémák megoldását sürgeti a lakosság. Olyanok is felvetődnek, mint például egyes városrészek vízellátása, villany- hálózat bővítése, csatornák ja­vítása. és így tovább. Legtöbb bejelentés a tanács vb építési és közlekedési osztá­lyát érinti. Ebben az évben pél­dául 98 esetben fordultak ta- nácstagukhoz az emberek az említett osztály hatáskörébe tar­tozó problémával. Ezek a gon­dok természetüknél fogva kizá­rólag közérdekűek, s azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le a kis híján száz bejelentésből, hogy a város vezetői és lakói között jó, gyümölcsöző a kapcsolat. A ta­nácstagok komolyan veszik meg­bízatásukat és — mint a fen­tiek bizonyítják — munkálko­dásukat, erejüket teljes mérték­ben a város fejlődésének érde­kében, a közösség javára hasz­nosítják. A tanácstagoknak a lakosság­gal való példás kapcsolata mel­lett a városi tanács végrehajtó bizottságát dicséri, hogy e tekin­tetben hivatása magaslatán áll. Abból mérhető ez le, hogy a vb szakosztályai szinte kiemelten kezelik a lakosság bejelentéseit, javaslatait. A legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülésen például már arról tárgyaltak, hogy a szakigazgatási osztályok vezessenek előjegyzési nyil­vántartást azokról a kérel­mekről, javaslatokról, ame­lyek megvalósítására csak a későbbiekben van lehetőség. Tapasztalataikat, módszereiket érdemes lenne más városoknak is átvenni, sőt a községek szá­mára is sokat adhatna a kalo­csai példa tanulmányozása. An­nál is inkább, mert a lakosság közérdekű bejelentéseivel való gondos törődés nemcsak a la­kosság és a helyi tanács között szükséges jó kapcsolat érdeké­ben fontos, hanem a demokra­tizmus szélesítése, az általános fejlődés is ezt követeli meg. Gál Sándor 12 mezőgazdasági szakfilm A Magyar Televízió és a Föld­művelésügyi Minisztérium ismét megindítja mezőgazdasági szak- filmsorozatát. Az első filmet november 25-én 18,30 órától lát­hatják a tv-nézők. A film köz­vetítését november 28-án, va­sárnap 15.50 órakor megismét­lik, ezt követően — a karácso­nyi, újévi időszak kivételével — minden csütörtökön, illetve va­sárnap jelentkezik a TV 12 szak- filmből álló mezőgazdasági so­rozata. (MTI) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista MunkáspSn Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat' Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér La. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ée kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra IS forrni Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: U-85. Index: 25 065. Tovább bővül a szovjet fotógépek választéka A moszkvai G UM-áruház egyik leglátogatottabb része a fotoosztály. A napnak nincs olyan órája, hogy ne lenne töm­ve vásárlókkal. De bőven akad szemlélő a vitrinek és az utcai kirakatok előtt. Mit is látnak a kíváncsi moszkvaiak? A legegyszerűbb gép a Jukor, amely a mi Pajtásunkhoz ha­sonlít. s sok gyerek ezzel teszi meg az első lépéseket a fényké­pezés világában. Nem igen is­mert nálunk a sztereofelvéte- lekre alkalmas, tükörreflexes Szputnyik. A nagyobb igénye­ket elégítik ki a Veszna és a Staféta. Az előbbivel 41 felvétel készíthető 24 x 32 mm méretben, az utóbbival 12 felvétel a 6x9-es filmre. A Drug már az igényes fotósok gépe, 1:2 optikája nem cserélhető, redőnyzárja 1/2— 1/1000 mp között állítható. Az Északi-sarktól a Karakum siva­tagig egyaránt használható a Leningrad. Optikája l:2-es Ju­piter, redőnyzárja 1—1/I000mp értékek között állítható. A fo­tózás teljes kényelmét szolgálja a beépített fénymérős Zorkij— 11. Az optika köré épített fény­mérő automatikusan állítja a gépet a mindenkori világításnak megfelelően. Az Ekran, a Ne­va—2, a Lada, a Sport—3 és a Quarz mind 8 mm-es filmfel­vevőgépek. Az elmúlt években az OFO- TÉRT sok szovjet fényképező­gép-típust hozott forgalomba. Az idei karácsonyi vásáron is­mét számos szovjet gép között válogathat a hazai vásárlókö­zönség. Legolcsóbb gép a 300 Ft-os tükörreflexes Ljubitelj és a 330 Ft-os Szmena—8. A Szme- na—8-as hátfala levehető, ami nagyon megkönnyíti a film cse­réjét. A Zorkij—-6 950 forintba, a Zorkij—4 1700 forintba kerül, tokkal együtt. Mindkét gépnél ’ a kereső a szemhez állítható, így a rövidlátók is szemüveg nélkül fényképezhetnek. Az 1:2- es optikájú Kijev—4-et 2400 fo­rintért árusítják és újdonság lesz a beépített fénymérős FED —4. Ez a gép Industiár l:2-es optikával mindössze 1400 forint­ba kerül. Kaphatók lesznek majd a Sport—3 és a Quarz tí­pusú filmfelvevőgépek,' valamint a nyugatnémet Rolleiflex auto­mata, a Six tómat fénymérő és a pehelykönnyű Braun Hobby örökvakú. A felsorolt gépek nagy része a napokban a vidéki és budapesti OFOTÉRT-üzleték- be kerül. <t. *r>> Kérés moziügyben A balotaszállási mozi régeb­ben csütörtöki napokon tartott előadásokat. Aztán — miért, miért nem — péntekre, leg­utóbb pedig vasárnapra tették át a vetítést. A téli hónapok­ban. az említett munkanapokon este 7 órakor kezdődtek az elő­adások. Ez jó volt. mert mi, a tsz állattenyésztői, is elmehet­tünk. A legújabb rend szerint vasárnap délután 3 órakor kezd a filmszínház. Emiatt egyetlen előadásra sem juthatunk el, mert elsősorban az állatokat kell ellátnunk. Kértük ugyan a hétórai kezdést, de magyarázat nélkül elutasítottak bennünket. Ezúton is kérjük az illetéke­seket, tegyék lehetővé, hogy a jövőben 7 órakor kezdhessen a balotaszállási mozi. Mert aki csak az esti órákban jut sza­bad időhöz, annak is jólesne szórakozásképpen megtekinteni egy-egy jó filmet. Andóci Balogh Pál Nyugatra indulnak az apróvadak Amióta elkezdődött a vadászidény, állandóan ezrével lógnak a kecskeméti hűtőház „fogasain” a puskavégre került nyulak, fá­cánok, de — mint a képünkön látható — akad őz és vaddisznó is. Látogatásunk idején Szeleczki József, a MAVAD Kecskeméti Ki- rendeltségének a raktárosa éppen szállításra készítette elő a mély­hűtött árut. A Bács megyében lőtt vadak zömét nyugati államok­ba exportálják. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents