Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
1965. november SO. szombat S. oldal Nehezebb, de hssznisabb j SOK ÉVI [ tapasztalatát sűrítette egy mondatba a napokban megyénk egyik kis községének pedagógusa, amikor beszélgetésünk végén megjegyezte: „Az emberekkel való foglalkozás bizony sokkal nehezebb tudomány, mint a matematika.” Azóta mindinkább belátom a tömör megállapításban rejlő mély igazságot, ma már nemcsak fejbólintással ismerem el az idős ember által megfogalmazott mondat helyességét. A nevelés valóban nagyobb tudomány, mint a matematika. Nem csupán azért, mert nincsenek olyan határozott szabályai, mint a- számtannak, hanem mert a legbonyolultabb „anyaggal”, az emberrel foglalkozik. Talán ez az oka annak, hogy sok vállalati igazgató, termelőszövetkezeti elnök, üzemvezető inkább a könnyebbik megoldást választja, s ahelyett, hogy egy- egy esetben mélyrehatóbban foglalkozna a munkással, az „egyszerű”, vagy akár a nem is egyszerű - emberrel — elbocsátja, megbünteti, levonatja keresetének bizonyos százalékát. | EGY HÓNAPJA | is van már, hogy egy termelőszövetkezeti párttitkárral beszélgettünk. Olyan emberről volt szó, aki alapító tagja a tsz-nek, húsz éve tagja a pártnak és közel 70 éves. Feladatát becsülettel ellátta. Az állattenyésztésben — ahol dolgozott — mindig, minden a legnagyobb rendben volt. A nyáron azonban felborult ez a rend. Az idős ember inni kezdett, hanyagolta a munkáját. A vezetőség figyelmeztette, de, ahelyett hogy magatartásának okára próbáltak volna magyarázatot találni és segíteni azok megszüntetésében, rögtön elküldéssel fenyegették. Aztán egy hét sem telt bele. mikor azt mondták neki: Nincs szükség a munkájára, menjen haza. Akaratlanul is felszisszen az ember ennek hallatára, és nyomban felteszi a kérdést: Vajon e? volt a helyes, az emberséges eljárás? Szó sem lehet róla! A termelőszövetkezet vezetősége súlyosan megsértette, semmibe vette a szövetkezeti demokráciát azzal, hogy a közgyűlést megkerülve maga döntött az ügyben. Ezen túl elítélendő az is, hogy magára hagyta a korábban jó munkát végző, érdemeket szerzett embert. | SAJNOS. | nem egyedi a fenti eset. Olykor a társadalmi bíróságok és a vállalatvezetők közötti hatásköri viták, nézeteltérések mögött is ilyen rideg, bürokratikus szemlélet húzódik meg. Több olyan esetről halottunk már, hogy a vezető beosztású dolgozók — rosszul értelmezett tekintélyféltésből —például nem hajlandók átengedni egy-egy fegyelmi ügyet a társadalmi bíróságnak, ahol többen, nagyobb körültekintéssel tudnának foglalkozni vele. Igaz, hogy az adminisztratív megoldás: írásbeli megrovás, figyelmeztetés stb. egyszerűbb, hatásában azonban kétesebb is. S hogy az idős pedagógus hasonlatát tovább vigyük: az egyszeregyért csak az adja oda a magasabb matematikát, aki nyilván nem ért az utóbbihoz. Sokszor hallunk olyan indoklást is, hogy sürget a terv, a munka, nincs idő egyes emberekkel való „bibelődésre”. Mások azt mondják, hogy a munkahely nem iskola. Nagy tévedés ez! És legalább olyan káros nézet, mint amilyen, rossz hatású lehet az elhamarkodott, csupán papírokra korlátozott intézkedés. [KÉTSÉGTELEN:| a nevelés tudománya nehezebb, mint a matematika, itt nincsenek „képletek” a megoldásra. De hogy meg lehet tanulni, azt sok-sok, a fentiekkel ellenkező előjelű példa bizonyítja! Gál Sándor lünk a Krímben. Ezért az önök megyéjében sehol sem éreztük magunkat idegeneknek. Hozzájárult ehhez a mindenütt tapasztalt meleg fogadtatás is. Mindennek az a magyarázata, hogy elvtársak, testvérek találkoztak, akiket a marxizmus— leninizmus eszméi kötnek ösz- sze, a szocializmus és a kommunizmus építésének eszméje egyesít. Megyénk, s pártbizottságaink kapcsolata tehát szilárd alapokra épült, s küldöttségünknek az az egyöntetű véleménye, hogy mostani látogatásunk még inkább megerősítette e kapcsolatunkat. A két testületnek miben azonosak az adottságai, következésképpen a gondjai, s véleménye szerint szereztek-e megyénkben, hazánkban olyan tapasztalatokat, amelyek a Krímben is hasznosíthatók? krimi területi pártbizottság első titkárának a vezetésével több napon át öttagú krimi pártküldöttség járt megyénkben. A delegáció hazautazása előtt felkértük Lutak elvtársat: Nyilatkozzék látogatásuk tapasztalatairól. I Lutak elvtárs véleménye szerint hogyan alakultak érleli;-; a két megye — a Krim és Bács'Kiskun —, illetve pártbizottságainak kapcsolatai? Küldöttségünk a Bács-Kiskun megyei párt- és a megyei tanács végrehajtó bizottságának a meghívásával élve látogatott el a Duna—Tisza közére. Előzőén számos olyan Bács-Kiskun megyei elvtárssal tartottuk a kapcsolatot, akik voltak már náNegyven szakember összefogott A megyei népfrontbizottság tanácskozótermében lassan gyülekeznek. Szokatlan időpont, este hat óra tájt, ilyenkor már ritkán szoktak itt összejövetelt tartani. A belépők arcán látszik a bizonytalanság. alig-alig ismeri egyik -a másikat, bár akadnak jó ismerősök is. Agud Károly, a kecskeméti városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a házigazda, ő hamarosan összebarátkoztatja az ismeretleneket. Alúk megismerkedtek, mindjárt asztalhoz ülnek és hamarosan meg is kezdődik a tanácskozás. Agud Károly most mint a városi népfrontbizottság vezetőségi tagja emelkedik szólásra. Elmondja, miért tette lehetővé a népfront ennek a kis tanácskozásnak a megtartását. — Alig múlik el hónap, hogy a mezőgazdaságban ne számolnának be valamiféle újról. A nagyüzemi mezőgazdaságban tapasztalható hallatlan méretű fejlődés állandóan új gondolatokat vet fel, ezek megoldása a szakemberek számára nem könnyű feladat. Márpedig _ki nem akarja a legjobbat nyújtani munkájában? Az üzemek terméseredményein mérhető le a szakemberek tudása. — Ezért nekünk, mezőgazda- sági szakembereknek is szorosabban együtt kellene működnünk. Se szeri, se száma azoknak a klubszerű társulásoknak, amelyek már létrejöttek azzal a céllal, hogy a szakemberek kötetlen formában fejleszthes-. sék tudásukat. Mi is ezért gyűltünk ma egybe. A jelenlevők mintegy negyvenen, élénk helyesléssel ! fogadták Agud Károly szavait. Megindul a beszélgetés, javas-' latok röpködnek. Végül megegyeznek abban, hogy háromtagú vezetőséget választanak. Tagjai: Tóth Béla, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Gyenge László a Törekvés Tsz íőagro- nómusa és dr. Farkas Antal állatorvos. A baráti beszélgetésszerű összejöveteleken komoly programot vettek tervbe. — Mi, állatorvosok — mondta dr. Horváczi István — ugyancsak részt veszünk a klub munkájában, hiszen a mezőgazda- sági szakemberekhez tartozunk mi is. Különösen a téli járványok idején cseréltük ki tapasztalatainkat. Mondhatom, hasznosak voltak ezek a találkozók. Azt látom, hogy az ilyen közvetlen, baráti alapon folyó beszélgetésnek több az eredménye, mint a hivatalos szóval összehívott megbeszéléseknek. Érdekes és újszerű az elgondolás. Kecskemét tizenkét termelőszövetkezetének szakembereit érinti. El is jöttek valamennyien. Elhatározták, hogy a legközelebbi összejövetelen Gurabi Gyulának, a városi pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének élménybeszámolóját hallgatják meg szovjetunióbeli útjáról. A beszámolóban — amelyet filmvetítés kísér — a hallottakat megpróbálják itthoni viszonyainkra alkalmazni. Később aztán országos tekintélyű szakembereket is meghívnak majd. Hasznos és dicséretes a városi népfrontbizottság kezdeményezése az effajta szakmai klubok létrehozására. Ekkora városban, mint Kecskemét, ahol tizenkét tsz és hat szakszövetkezet dolgozik, éppen elég gondbaj adódik, amiknek a megoldását ezek az önkéntes baráti körök hasznosan és hathatósan segítik. B. J. Összegyűjtik Ligeti Károly irodalmi hagyatékát A Kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola történelmi szakköre jelentős munkába fogott: a diákok elhatározták, hogy összegyűjtik a község szülöttének, Ligeti Károly költőnek irodalmi hagyatékát. Ligeti Károly orosz hadifogságba kerülve, a forradalom után jelentős szerepet játszott az intervenció elleni harcokban, Omszkban halt hősi halált 1919-ben. Hagyatékának összegyűjtése nem könnyű feladat, mert verseinek jelentős részét Oroszországban írta. A kiskőrösi gimnázium történelmi szakköre dr. Tóth Józsefné tanárnő vezetésével mégis megkísérli az irodalmi hagyaték összegyűjtését és annak könyvben való közzétételét ] A falvakban nemrég alakul- j tak meg a szövetkezeti gazda- í ságok, s amelyeket láttunk, I már megerősödtek, és napról j napra szilárdítják további fej- ! lődésük alapjait. Megismerkedhettünk a mező- gazdasági kutató intézetek, az állami gazdaságok, s a mező- gazdasági terményeket feldolgozó üzemek munkájával is. Mély benyomást tett ránk valameny- nyi, csak elismeréssel szólhatunk eredményeikről. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sém, hogy a pártbizottságokon, tanácsokon, s az említett üzemekben, intézményekben milyen felkészült vezetők Irányítják a hatáskörükbe tartozó munkát. Ügy látjuk, hogy a felsőbb pártszervek nagy gondot fordítanak a vezetőgarnitúra kialakítására. Küldöttségünk egyik tagja, M. A. Lozovoj elvtárs, a Szim- feropoli Városi Tanács V. B, elnöke, több napon át tanulmányozta Kecskemét iparának helyzetét, s kulturális életét. De mindannyian betekintést nyerhettünk a megyeszékhely fejlődésének történetébe. Tudjuk, hogy a múltban Kecskemét — akárcsak a cári Oroszországban száz, meg száz városunk — elmaradott helység volt. Most pedig, hogy a párt vezetésével a nép kezében tartja a hatalmat, új ipari üzemek, városrészek — mint például a Lenin- város — épültek. Nem sok idő kell ahhoz, hogy Kecskemét szocialista típusú várossá váljék. Országos vezetőkkel találkozva miről tárgyaltak, s a Krim, valamint a Bács-Kiskun megye közötti további kapcsolatok erősítése végett a látogatásuk végén milyen konkrét tervek születtek? Budapesten járva találkozhattunk Kádár János elvtárssal is. Felejthetetlen élményt jelentett számunkra, hogy rengeteg elfoglaltsága mellett is szakított rá időt, s egy órán át beszélgetett velünk. Számos értékes tanácsot adott baráti kapcsolataink elmélyítésére, s arra vonatkozóan, hogy miként hasznosítsuk kapcsolatainkat. Fogadott bennünket Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára és c/rbán László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője is. Ügy érezzük, hogy a pártközpont vezető személyiségeivel való találkozásunk különösképp kötelez bennünket arra, hogy még jobban erősítsük a megyéink közötti barátság szálait. Kapcsolataink szorosabbá tétele céljából tárgyalást folytattunk dr. Molnár Frigyessel, a megyei pártbizottság első titkárával és a megye több vezetőjével. Javasoltuk, hogy a pártküldöttségeken kívül a megye szőlészeti és kertészeti szakemberei, borászai is jöjjenek el hozzánk, s a mieink viszonzzák látogatásukat. Még pedig úgy, hogy egy-két hónapon át dolgozzanak is a Krímben, illetve önöknél e szakemberek. Kétségkívül sok gyakorlati tapasztalatot szerezhetnének, illetve adhatnának át. Örömünkre szolgál, hogy a megye vezetői helyeselték e javaslatunkat, s kijelentették: semmi akadálya sincs a megvalósításának. A látottak alapján, s kapcsolatunk további erősítése említett lehetőségének a birtokában, azt hiszem, felesleges hangsúlyoznom, hogy küldöttségünk nagyon elégedett Bács-Kiskun megyei látogatásával — fejezte be nyilatkozatát Lutak elvtárs. T. L A marxizimis-leninizmus eszméi kötnek össze bennünket A krími pártküldöttség vezetőjének nyilatkozata Az elmúlt napokban többször közöltük lapunkban, hogy Iván Kondrstyevics Lutak elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tagjának, a Azzal kezdeném, hogy a sző- I lő termesztésében nagymértékben foglalkoznak Bács-Kiskun- J ban és a Krímben is. Nálunk | más ugyan a talaj, de azért I azonos gondok nyomára bukkantunk. Ezek a gondok már a múltéi. j A szőlő megfelelő sortávolsá* I gának a meghatározásáról van szó. Amellett, hogy az önök megyéjében programot dolgoztak ki a homok hasznosítására, intenzíven kihasználják a talaj- adottságokat, minden talpalatnyi földet hasznosítanak — a szőlő széles sorközű telepítésével nagymértékben csökkentet- ! ték a megművelés gondját. Lehetőséget teremtettek a művelési munkál: gépesítésének, s a kártevők elleni hathatósabb védekezésnek. Korábban nálunk, a Krímben is voltak néhányan, akik a szőlő másfél méter sortávolságra történő telepítése mellett kardoskodtak. Később minden második sort ki kellett irtanunk, s az így létrejött széles sorközű ültetvényeink nagyobb terméssel fizetnek. Ez és az önöknél tapasztalt eredmények megerősítik bennünk eljárásunk helyességét. Láthattunk önöknél olyan eljárást is, amelyet nálunk nem alkalmaznak. Bács-Kiskun megyében a törkölyből pálinkát főznek, a Krímben viszont a szőlőnek ezt a melléktermékét vagy az állatokkal etetik fel, vagy egyáltalán nem hasznosítják. Rajta leszünk, hogy az itt szerzett tapasztalataink alapján nálunk is dolgozzák fel a tör kölyt. Más hasznosítható tapasztalatot is szereztünk. Itt-tartózko- dásunk alatt járhattunk a Szekszárdi Állami Gazdaságban, s amellett, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben megismerkedhettünk a komplex gépes brigád tevékenységével, a különböző üzemszervezési kérdésekkel, tanulmányozhattuk a jól vezetett kollektíva munkájának sajátos eredményét: a teraszos szőlőültetvények létrehozásának módját Nálunk, a Krímben is számos domboldal található, s hozzálátunk majd, hogy a szekszárdi tapasztalatok felhasználásával ezeket kisajátítsuk. I A delegáció milyen benyomásokat szerzett a megyénkben tett körútja alkalmából; hogyan látja a szocializmus építésében elért fejlődésünket? Mindent megtettünk, hogy minél jobban megismerjük Bács-Kiskun megyét. Rövid itt- tartózkodásunk alatt nagy megelégedéssel tapasztalhattuk, hogy a megyei pártbizottság, a megyei tanács, s valamennyi párt-, tanácsi szerv, hatalmas munkát végzett a szocialista társadalom építésében.
