Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-18 / 272. szám
Gazdag számvetés Mérlegen a bajai járás KOFA-mnnkája A beszámoló, amelyet nemrégiben a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a községfejlesztést irányító tevékenységéről terjesztett elő a megyei tanács vb testületi ülésen, számvetéssel is felért. Még hozzá sokatmondó számvetéssel. Mert, ha a mindennapi munka sodrában, a községek fejlődésével kapcsolatban könnyen hajiunk is csak az újabb igények és gondok észrevételére, semmi nem homályosíthatja el azokat az eredményeket, amelyeket alig nyolc év alatt a járás elért. A lakosság véleményére támaszkodva A községfejlesztés első, úttörő tapasztalatai sűrűsödtek abban a programban, < amelyet — a megyei párt- és tanácsi politika irányelvei alapján — a járási tanács határozatilag a második ötéves tervidőszakban tűzött ki megvalósításra. A hét pontba foglalt tervezetnek ez volt a lényege: a elérésének záloga a lakosság véleményére való támaszkodás. S a valóra váltás csaknem ötéves munkájára visszapillantva, miről, adhatott számot a bajai járás? Beszédes eredményekről és újabb értékes, tapasztalatokról. Maradjunk ' azonban az előbbieknél. A lakosság évenkénti hozzájárulásaiból . képzett községfejlesztési alap, az elvégzett 14 millió 651 ezer forint értékű társadalmi munkával, valamint a felhasznált helyi anyagokkal együtt meghaladta a S3 millió forintot. Ma a bajai járás 21 községe közül 13-ban törpevízmű üzemel, kettőben most épül, és az öt év alatt csaknem 34 kilométerrel bővült az egészséges ivóvizet szállító hálózat A burkolattal ellátott 84 ezer négyzet- méter út és közel 101 ezer négyzetméter új járda a KÖFA összkiadásának 20 százalékából készült a járás községeiben. S hogy mennyire érvényesült a községek fejlesztésében a lakosság véleménye, arra külön is figyelmet érdemlő példa a következő: A járási tanács nemcsak tudomásul vette a külterületi lakosság járdásítási igényét, hanem határozott is ennek kielégítéséről. így épültek járdák például Hódunán, Budzsákon, Püspökpusztán és Bácsszent- györgyön Három új és Öt bővített, illetve korszerűsített kultúrház, 12 új tanterem, újjávarázsolt iskolák, a fejlesztett óvodai hálózat, 9 napközis konyha, s hosszan lehetne sorolni, mi minden valósult meg a járás lakossága hasznára a községfejlesztési alap forintjaiból. Példaadó gondoskodás Van azonban a bajai járásban néhány olyan kezdeményezés, példaadó törekvés, amely külön is figyelmet érdemel. Ilyen az öregek napközi otthoHavonta ezer televíziójavítás a kiskőrösi járásban A napról napra szaporodó televízió- és rádiókészülékek száma növekvő feladatok elé állította a Kiskőrösi Vegyes Ktsz szervizrészlegének szakembereit is. A kiskőrösi járásban ugyanis 14 községben kell elvégezniük a televíziók és rádiók, valamint a háztartási villamosgépek javítását. s lehetőleg a helyszínen. A nyári hónapokban átlagosan 500 televízió javítását végzi el a szerviz. Október közepétől a következő év márciusáig azonban a javításra szoruló készülékek száma megkétszereződik. Gond az alkatrészhiány A részleg négy műszerésze, a tanulókkal együtt két jól felszerelt szervizgépkocsin járja a községeket. Munkájuk ió szakmai felkészültséget igényel és gondos időbeosztást. E tekintetben nincs is hiba. annál több azonban az alkatrészhiány miatt. — Jelenleg például kilenc tv-készülék „vesztegel” műhelyünkben alkatrészek hiányában — mondja Vegyolka Sándor műszerész, aki a távollevő részlegvezetőt helyettesíti. — De a megjavítás időpontját illetően még csak biztatni sem merjük a tulajdonosokat. Egy-egy tv vagy rádió rendbeszedésére egyébként — a bejelentéstől számítva — nálunk sem vár senki két-három napnál tovább, ha a tönkrement alkatrészeket pótolni is tudjuk! — teszi hozzá sietve. — Üjabb gondot okoz azonban a nemrégen sajtóban is közölt rendelet, mely szerint a tv- és rádiójavító-szolgáltató szervizeknek a nyolc napnál hosszabb javítási időt igénylő készülék helyett — a tulajdonos kívánságára — cserekészüléket kell kiadni. Mi szövetkezetiek. sajnos, nem rendelkezünk egyetlen darabbal sem és nem tudjuk, milyen úton-mó- don lehetséges a beszerzésük. Nehéz helyzetünkben jelenleg legalább 10—15 cserekészülékre lenne szükségünk, hogy a rendelkezésnek eleget is tehessünk — mondja beszélgetésünk végén a fiatal műszerész. Less-e cserekészülék? Felkerestük a kérdés megválaszolásában illetékes megyei szervet, ahol a következőket tudtuk meg: A KISZÖV elnöksége — mivel a GELKA-szervi- zek többé-kevésbé már berendezkedtek cserekészülékek kiadására — mindenképpen arra törekszik, hogy a szövetkezeti tv javító-szolgáltató részlegek szintén hozzájussanak ilyen készülékekhez. Ehhez megfelelő anyagi feltételek biztosítása szükséges. A KISZÖV hamarosan előterjesztést tesz az OKISZ-nál a probléma sürgős megoldására. Cserekészüléket egyelőre azonban csak a garanciális javításokat végző kiskőrösi és a kalocsai szövetkezeti szerviz részére szereznek be. V. I. I nainak létrehozása. S ezzel ismét a lakosság gondjainak, vé- I leményének ismeretéhez kanyarodtunk. Hiszen a helyi tanácsoknak ez adta az ötletet a munkában megfáradt, idős emberekről való gondoskodás új módjához. Az év végéig — a megyei tizenkettőből — tiz ilyen napközi otthon a bajai járás községeiben működik, mégpedig közmegelégedésre. S hogy ezek hogyan jöttek létre? Az épületek kialakítására a helyi tanácsok a községfejlesztési alapjukból vállalkoztak, a szükséges berendezésekre pedig a termelőszövetkezetek adtak össze félmillió forintot. A szociális problémák megoldását úgy is segítik a községi tanácsok, hogy például a Bácsbor- sodi Szociális Otthon bővítésére és a bajai kórház fejlesztésére 200—200 ezer forintot szavaztak meg. Foly tonos kutatással Az öregek napközi otthonainak létesítéséhez nyújtott termelőszövetkezeti támogatás említésével máris érintettük a másik jelentős kezdeményezést. Ezt a legtömörebben talán így jellemezhetnénk: a segítő szándék és egyben a különböző anyagi források felkutatása, céltudatos összefogása és hasznosítása a nagy közösség érdekében. Ide tartozik — már a következő évi tervekre vonatkozóan — ama elgondolás, hogy a községi tanácsok nemcsak igénylik a tsz-ek segítségét, hanem, ha a tsz kíván létrehozni a lakosságot szolgáló valamilyen létesítményt, hajlandók azt a koz- ségfejlesztési alapból támogatni is. Például tsz orvosi rendelő stb. esetén. Vagy: a mozik és kultúrhá- zak összevonására való törekvés. Ehhez az adta az ötletet, hogy a kisebb községekben a külön-külön fenntartott kultúrház és a mozi kihasználtsága nem gazdaságos. Az összevonással viszont a két nagyterem közül a megfelelőbbet a színház és mozi előadásra egyaránt alkalmassá lehet alakítani, a másikból pedig az igényeknek megfelelően könyv-tárat, klubszobát, szakköri helyiségeket stb. lehet kialakítani. Az elmondottakon túl még sok minden szóba került a Bajai Járási Tanács V. B. számvetésében. Ami azonban a legfigyelemreméltóbb: a járásban nemcsak ismerik a lakosság községfejlesztési igényeit és törekszenek azolf kielégítésére, hanem ennek kapcsán is érvényesítik a közgazdasági szemléletet, s szinte folytonos nyugtalansággal keresik, kutatják az egyre jobb, célszerűbb módozatokat, megoldásokat. S ez a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező ötéves tervben a bajai járás még erőteljesebben előrelép a községek fejlesztésében. PETŐFI NfiPÍ A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klsbun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weltiiec Pántot. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tamácshte Seerkeaztőségl telefonközpont; 36-Wi 25-1*. Kiadóhivatal« Kecskemét, Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető) a helyi postahivataloknál te kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Klskun megyed Nyomda V. Kecskemét — Telefont ll-ÍS. miumm rr * Őszi betakarítás a tavon Korán reggel van. Hűvös szél fodrozza a tó vizét. A városi ember hátán végigfut a hideg. A halászok azonban otthon érzik magukat a parton és a vízen. Egész lábszárat befedő gumicsizmában. vízhatlan fehér kötényben és karvédőkkel, a nagy hálót egy hordágyfélére téve, indul a menet a csatorna, a „halágy” két partján, a zsilipig. Ezen már előző nap beengedték az áldozatokat. Fekete István, a Szegedi Halgazdasághoz tartozó Péteri-tó halászmesterének utasítására, nagy szakértelemmel behelyezi!: a nagy hálót, két halász a két parton rúd segítségével igar- zitja, hogy egyetlen hal se tudjon visszaszökni. Három-három halász a parton, vállára vetve húzza a háló kötelét. A víz mozgásáról találgatják, mennyi lesz a fogás. A kör egyre szőkébb lesz. és a zárózsilipig elúszott, megriadt halak hada visz- szafordulva. a hálóba akad. Az a szerencse, hogy már nem messze kell húzni a terhet. Mintha óriási s zódásü végből spriccelték volna tele a csatorA parafákat szerelik fel a 34 méteres hálóba Fekete István halászmester irányításával. Ez a 10 kilós anyahal társaival együtt a teleltetőbe kerüL nát, úgy habzik, mozog, sistereg a víz. Az első húzás sikerült. 30—35 mázsára becsülik a halászok. A 34 méteres hálót rögzítik, merítő hálóval, úgynevezett száklcal merik kosárba, onnan a válogató asztalra, arról pedig kádakba osztják szét a zsákmányt, minőség szerint. Közben számolják és mérik is. A mérésre Lengyel Mihály, a Szegedi Halgazdaság főagronómu- sa ügyel. S amikor az első húzás zsákmányát osztályozták, megtudjuk az eredményt: az első hú- zá<? közepesen sikerült. 41 mázsa halat fogtak ki, ebből 38,80 mázsa áruhal. 2610 darab, 21.9 kg anyahal, ez 39 darab jól megtermett ponty és a kisebb anyajelöltek, ezek „csak” 3—5 kilósak. De maradt még a tóban 133 390 darab, tehát ilyen fogás mellett még ötvenszer végighúzhatják hálójukat a tó vizén. Tóth Miklós (Rádi József felvételei.) A* áruhal csúzdán a kis tóba, ahonnan a HALf.RX utján
