Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-17 / 271. szám
I960, november 17, szerda 5. oldal K atoüaélet Ifi vár az újoncra a hadseregben í A Katonaélet című könyv megjelentetésével a Zrínyi Katonai Kiadó arra vállalkozott, hogy a fiataloknak bemutassa mi vár rájuk a bevonulás után a hadseregben. A könyv nagy részét olyan katonák írták, akik sokéves kiképzői, nevelői múlttal a hátuk mögött mindenre válaszolhatnak, ami a leendő katonákat érdekli. Számos ankét előzte meg a könyv összeállítását. A megbeszélések alapot adtak ahhoz miről kérnek tájékoztatást a fiatalok, mit szeretnének tudni a katonai szolgálatról, a hadseregről. A könyv a tények ismertetésén túl életképeket, riportokat, fényképes tudósításokat is tartalmaz. Szerzői nem szédítik a katonaéletet, olyannak ábrázolják, mint amilyen. Az olvasó „belép” a laktanyába, a hálókörletbe, a tantermekbe, a sportpályákra, de a gyakorlótérre is „elkíséri” a katonákat, megtudja, hogyan zajlik le a harcgyakorlat, sőt a I légvédelmi rakétások életébe is j betekinthet. Jelentős helyet kaptak a j könyvben azok az ismeretek, j amelyek nélkül nehéz eügazod- j ni a hadseregben. A rendfokozatok, a napirend, a szolgálat, a fenyítés—dicséret rendje, a szocialista verseny formái, a hadsereg központi szervei és intézményei — mind, mind fontos tudnivalók. A párt és KISZ élet kérdéseire,, a kulturális és a sportolási lehetőségekre is választ kap az olvasó. A gyakorlati ismeretek, tanácsok mellett a könyvecske foglalkozik néphadseregünk feladatával, szervezetével, s számot ad a férfivá érés nevelőiskolájának szelleméről, hangulatáról, a katonák gondolatairól, érzéseiről. A könyv egésze: ízesítő, kóstoló a katonaéletből, s • e kóstoló után a sorköteles fiatalt már ismerős környezetbe szólítja a behívó parancs. K. N. Vándorló osztályok „sétáló" kollégium 5153 folyóméter irat A belépő orrát rögtön megcsapja az az ódon, jellegzetes szag, amely a régi könyvekből, iratokból árad. Ezek közt. a már történelmi értékű irományok közt dolgoznak a megyei levéltár munkatársai. 5153 folyóméter anyaguk van. fők nem kötetben, vagy oldalban — folyóméterben számolnak.) Most a kun területekhez tartozó mezővárosok, a hűber- uralom és az abszolutizmus korának iratait rendezik. Az utóbbi azért is nehéz feladat, mert j latin és német nyelvtudás szükséges hozzá. Az anyag téma és hely szerinti rendezését rendkívül bonyolult számrendszerrel végzik. A «mjegyzéket a Fond-jegyzák alapján készítik el. Munkájukhoz azonban a közönség szolgálata is hozzátartozik. Sok magánember keresi fel a levéltárat ügyes-bajos dolgaival. Az egyiknek a nyugdíj kérelemhez, a másiknak a szakmája igazolásához kellenének okmányok. Az ilyen kéréseket I a levéltárosok igyekeznek azon- | nal teljesíteni. Ez az „azonnal” sokszor félnapos munka eredménye. A levéltár élete színes, érdekes. Gyakran keresik fel az iskolások. vagy egy-egy érdeklődő külföldi csoport. Ilyenkor a levéltáros idegenvezető lesz, és elkalauzolja a látogatót a különös, számunkra idegen, elmúlt korokba, ahol ő nap mint nap dolgozik. Csütörtökön gépkocsinyereménysorsolás Az Országos Takarékpénztár november 18-án. csütörtökön délután 4 órakor a MOM Csörsz utcai művelődési házában rendezi a gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek sorsolását. A július 31-ig váltott 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvekre 205 autót I sorsolnak ki. Nagyon nehéz Palásti Béla igazgatót Kiskőrösön megtalálni. Vagy órán van az iskolában, vagy pedig a gimnázium és a szakközépiskola adta sok teendő veszi él az idejét. Most itt az ebédlőben jöttem össze vele egy kiadós beszélgetésre. A pincében, ami ezúttal ebédlő. A kollégium diákjai étkeznek itt és a pedagógusok. Szerényen ízléses a berendezése, önkiszolgáló rendszerrel kapják meg ételüket az ide bejövök. Két óra tájt jár az idő, a diákok már sorj áznak lefelé, aztán lassan a pedagógusok is asztalhoz ülnek. A „hasznos“ iskola gondjai A kiskőrösi gimnáziumot „hasznos iskolá”-nak hívják errefelé. Nem mintha más iskola haszon nélkül való volna, dehogy. Ám. megyénk szőlő- és gyümölcstelepítvényei sok-sok szakembert kémek és ezek egy része itt tanul a szakközépiskolában, ami a gimnáziummal közös igazgatás alatt működik. Hat osztályban 148 tanulót képeznek a gimnáziumi tanulmányok mellett szőlész- és borászszakemberré. Ezért hívják Kiskőrös környékén a szőlők és borok birodalmában „hasznos iskolá”-nak. — Sajnos — mondja az igazgató — nagyon sok a mi gondunk. Nem a szokásos iskolai gondok ezek. Azt hiszem, ritkítja párját ez az iskola: 12 osztályunknak összesen nyolc, tanterme van. Mégis, állandóan délelőtt tanítunk. Naponta más tanteremben Kiskőrös szűkében van az iskoláknak. Az egyre fejlődő járási székhely iskolahálózata alig fejlődik. Építkezések terén — más vonatkozásban is — el van maradva. Jelenleg csupán a földművesszövetkezeti áruház építkezése folyik csigalassúsággal és a Szarvas Étterem mellett készülődnek nagyobb munkához. Ezzel szemben a tanév elején lebontották az öreg Pe- tőfi-iskolát, falomladékai még j ott mutogatják a múltat. Mikor hordják el onnét vajon? Elmondja az igazgató, hogy I amíg az öreg iskola állt, vala- ’ hogy megvoltak. Most azonban ... A kollégium nappali épületének két tanulószobáját délelőtt tanteremnek veszik igénybe. Azonkívül a kultúrott- honnak nevezett kisteremben kapnak néha-néha helyet. A Rákóczi Szakszövetkezet is odaadja — ha éppen nem kell neki — kistermét tanteremnek. És a pékség is. Ámde. ebben az egyetlen teremben tartják a mezőgazdasági technikum kihelyezett tagozatának előadásait és itt jön össze a vízműtársulás, a népfront és a földművesszövetkezet is értekezlete'-re. Ritkán jut tehát itt hely a szakközép- iskolának. — Természetes — vallja be az igazgató — hogy ez az áldatlan helyzet rányomja bélyegét a munkánkra. A diák, naponta új és új hatások alatt, állandóan változó körülmények között fegyelmezetlenebb, hanyagabb, rendetlenebb. Határozotton lemérhető a nívóbeli csökkenés, amióta — az öreg iskola lebontása következtében — ez a tanteremhiány beállott nálunk. De más baj is van. Amikor az iskolából kibocsátott középkáderek többszörösét igényelné megyénk mezőgazdasága, a kiskőrösi szakközépiskola ebben a tanévben' több mint egy osztályra való jelentkezőt utasított vissza. A tavalyi 417 tanulóval szemben az idén 367 diákja van az iskolának. Dacolnak a mostoha helyzettel A gimnáziumhoz és szakközépiskolához természetesen, — diákotthon is tartozik. Ez a szakközépiskola ugyanis országos intézet, más megyékből is jönnek. Igen, de valójában nincs kollégium. Mert, a jelenlegi állapot egy nyolc év óta vegetáló szükségmegoldás. Negyvennyolc gyerek lakik bent a diákszálláson. Fiúk valamennyien. Az ő helyzetük se rpzsásabb, mint az előbb említett vándorló osztályoké. Vészi József kollégiumi igazgató megmutatja a „nappali” épületet. Az ebédlő célját szolgáló pince felett két tanulószoba és a legszükségesebb mellékhelyiségek: ez minden. Hol alszanak? — kérdezem. — Ügy egy kilométerre innen. az evangélikus templom mellett van az éjjeli szállás. Azt azonban csak szigorúan alvásra lehet használni. A menetrend: felkelés, félóra tisztálkodás, öltözködés, aztán — ha esik, ha fúj — elindulunk a nappali épülethez. Ott reggeli', leckeismétlés, majd: irány az iskola. Csak este kilenc órakor mehetünk ismét az éjjeli szállásra. Ké ti aki Ság? Szó szerint az. És a sok sétálás, a helyzet adta viszontagság nyilván itt is a tanulás rovására megy. — A mi diákjaink megpróbálnak felülkerekedni a mostoha helyzeten. Ügyesen, okosan kihasználják az időt, nem any- nyira a kollégiumi helyzet rontja az átlagukat, hanem a tantermi problémák. Persze, ez a helyzet sem maradhat fenn sokáig, hiszen csak az tartja ébren bennünk a reményt, hogy a helyzetet ideiglenesnek tudjuk. Válasz a reményekre Meddig tart ez a kiskőrösi „ideiglenesség”? A megyei tanács művelődés- ügyi osztályán erre a kérdésre elmondották, hogy a kiskőrösi gimnázium bővítésének megkezdése már elhatározott tény. 1966-ban megindulnak egy négytantermes szárnyépület építésének munkálatai. És a kollégium sorsa? Ez — egyelőre — még bizonytalan. Főijük a tervkészítés, illetve a régebbi terv módosítgatása egy 162 személyes fiú—leány kollégium felépítésére. Még néhány részletkérdést tisztázni kell, aztán ez az építkezés is megindul. Reméljük: hamarosan! Balogh József említettek érzékeltetik, milyen szövevényes ez: belső tartalmát tekintve mégsem nevezhető másnak, mint az osztályharc új tonnájának. < Világosabban szétválaszthatok ft frontok az ideológia terén. Közgondolkodásunkban a bur- asoá ideológiának még számottevő maradványai lelhetők fel. Csak példaként említjük a két társadalmi rendszer erőviszonyainak bizonytalan megítélését, a nacionalizmust, a kleri- kalizmus felbukkanását, a szellemi életünkben olykor tapasztalható behódolást a burzsoá kultúra előtt, az egoizmust és más l asonló, ismert, jelenségeket. Mindezek éreztetik hatásukat a társadalom arculatán, s létük igazolja az ideológiai harc szükségességét. Az ellenük való — valóban nem könnyű, de szükséges — fellépés: osztályharc. A nemzeti egység szocialista jellegét nem lehet másképpen biztosítani, mint a szocializmus fejlődését gátló — s fentebb csak vázlatosan említett — jelenségek elleni harccal: osztály- harccal. A szocialista nemzeti egység politikája nem az osztályharc megszüntetését, hanem annak új, formáiban változott szakaszát jelenti. A vezető erő kérdése A történelem tanúsítja: minden társadalmi rendszernek megvan a maga vezető osztálya. Ez az osztály az alapvető termelőerők- tulajdonosa. A termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista társadalomban a munkásosztály, szűkebben a nagyipari munkásság a vezető erő. Olyan osztály ez. amely a kor legmodernebb termelőerőivel van kapcsolatban, a termelési folyamatban megszervezett, és így politikailag is leginkább szervezhető, olyan osztály, amely — elég az utolsó évszázadokra gondolunk — számszerűségében, társadalmi súlyában is folyamatosan nő, s amelyet — nem utolsósorban — semmiféle érdekszál nem fűz a kizsákmányoló társadalomhoz. Oktalanság lenne ezt a vezető szerepet éppen a szocializmus építésének időszakában elvitatni. Vannak, akik azt vetik ellene, hogy a munkásosztály egy része — öntudatát tekintve — nem feltétlenül alkalmas e vezető szerep betöltésére, A döntő az osztály objektív helyzete, mert ugyan kétségkívül kihatott a munkásosztály politikai arculatára, hogy az utolsó két évtizedben nagy volt a „beáramlás” a munkásosztályba, s a régi osztáljdudatos munkások egy része különböző irányító funkciókba került, de ne feledjük el. hogy az utóbb említettek a maguk helyén éppen a munkásosztály vezető szerepét erősítik! Egyesek azt is felvetik, hogy a munkásosztály vezető szerepe „elvileg” ellenkezik a nemzeti egység gondolatával. Az ilyen felfogás éppen a nemzeti egység legbelső, lényegi tartalmát: szocialista jellegét szorítaná háttérbe. Mint ilyen, ellenséges álláspont; s a társadalmunkban még jelentős polgári befolyást tükrözi. — Vajon nem az értclmis/g hivatott a társadalom vezetésűre? — mondják mások — a tudomány és a technika gyors fejlődésére hivatkozva. Az értelmiség nemcsak a polgári társadalomban, hanem nálunk is eredetében, összetételében, ideológiai arculatában még igen tarka képet mutat. Különböző osztályokból eredő közbülső réteg. Wright Mills amerikai író „Fehérgallérosok, Amerika középrétege” című könyvében így ír róluk: „Ha van valami, amire törekednek, akkor ez a középút, márpedig ez elérhetetlen, vagyis nem más, mint egy képzeletbeli társadalom illuzórikus útja. Belsőleg szétforgácsoltak, nem egységesek, külsőleg pedig hatalmasabb erőktől függnek.” Az értelmiségnek számottevő szerepe volt és van a társadalmi átlakulásokban — mint valamelyik társadalmi osztályhoz csatlakozott erőnek, érdekei kifejezőjének. Szerepe nálunk is ez. Nagyra becsüljük a munkás- osztály történelmi hivatásának teljesítésében, a szocializmus építésében végzett munkájáért. Milyen érdekek is lennének azok, amelyeket az értelmiség a munkásosztály érdekeitől eltérően. esetleg azokkal szemben érvényesítene? Njdlvánvaló, — hogy csak a szocializmussal ellentétes érdekek lehetnének ezek. M i az, ami a vezető szerep kérdésében félreértésre adhat alapot? Régebben sokan a munkásosztály vezető szerepét kizárólag „káderkérdésnek” tekintették. Természetesen, ma is az arra alkalmas munkások vezetőhelyre kerülnek, de a munkás- osztály vezető szerepe nem csökken azzal, ha más osztály vagy réteg tagja vezető posztra jut, hiszen — ott a munkásosztály politikáját érvényesíti! I j módon A ma vezető szakemberének elengedhetetlen jellemzője kell, hogy legyen a szocializmus ügyéhez való hűség. „Nem arról van szó, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség helyett követeljük a szakismeretet hanem arról, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás elsp követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése” — mondotta Kádár János a párt VIII. kongresszusán. A munkásosztály vezető szerepe tehát, ma új módon érvényesül. Fő vonalakban ugyanezek érvényesek a munkásosztály forradalmi pártjára is. Az egyes társadalmi osztályok szerepe — akár kapitalista, akár szocialista társadalomban — általában az osztály vezető csoportjának tevékenységében fejeződik ki. Ez a vezető csoport — a politikai párt. Nem véletlen tehát, hogy a szocialista nemzeti egység kapcsán ellenfeleink a párt vezető szerepét támadják megint csak a „nemzeti egység”, a „szövetségi politika” jelszavait használva spanyolfalként. Sokan az eddigi „mellőzöttség” jogán követelték a pártonkívüliek vezető pozícióba helyezését, de ez nem jelentett általános „helycserét” — ahogy ezt egyesek értelmezni kívánnák. Itt ismét a nemzeti egység szocialista jellegének érvényesítéséről van szó: a politikai hűség — fő követelmény! A szocializmus építése egyre újabb, s egyre bonyolultabb feladatokat teremt. Milyen más erő lenne alkalmas e nehéz, tudományos felkészültséget, egyöntetű szemléletet és józan előrelátást követelő feladatok megoldásának irányítására, mint a munkásosztály forradalmi pártja? A munkásosztály és élcsapata, a párt tehát, a szocialista nemzeti egység megteremtésének döntő tényezője, s szövetségeseivel, a társadalom más rété-' geivel összefogva ennek az egységnek következetes megvalósítója. F. S.
