Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

1965. november 17. szerda 3. oldal Idei feladatok, jövő évi tervek j a Kecskeméti Hűtőházban Bátran elmondhatják majd az év végi számvetésnél a Kecskeméti Hűtőház dolgozói: Sok gonddal-bajjal küszköd­tünk idén, de sikerült teljesíte­nünk a ránk szabott feladato­kat. Elég megemlítenünk a gon­dok közül azt, hogy hónapokig elhúzódott a mélyhűtő alagút bővítése és emiatt a tervezett­nél lényegesen kevesebb gyü­mölcsöt, zöldségfélét tudott fel­dolgozni az első félévben a hű­tőház. A terméskiesés pótlására és természetesen azért is, hogy ne maradjanak munka nélkül az emberek, a vezetőség kény­telen volt menetközben módo­sítani a gyártás összetételét. Többek között bevezették a mélyhűtött, szirupos vegyes­gyümölcs gyártását és az új cikk a külföldi piacon is sikert aratott. Év végéig 15 vagonnal szállítanak a Német Demokra­tikus Köztársaságba. A vártnál lényegesen kevesebbet ugyan, de sikerült 5 vagon őszi sóskát és parajt tartósítani és a jégkrém- gyártás mennyiségét is jelentő­sen növelték a tavalyi évhez viszonyítva. A helyes gazdasági intézke­dések és a dolgozók szorgalma meghozta gyümölcsét: az év végéig előreláthatólag 20 szá­zalékkal teljesíti túl mennyi­ségi tervét a hűtőház. Forint­értékben „toronymagas” túltel­jesítés várható, de ezt a gyár- j tás összetételében beállt váltó- i zás miatt — a tervezettnél j magasabb termelési értéket ho- j zó árukat készítettek — nem ; könyvelhetjük kizárólag a jó j munka javára. Fenntartás nél- j kül dicsérhetjük viszont azt, j hogy a tavalyinak csaknem a ! kétszeresét, összesen 11 millió forint értékű árut exportálnak. Bár év végéig még jócskán van mit tennie a hűtőház dol­gozóinak: jelentős mennyiségű mélyhűtött vegyes gyümölcsöt, sárgabarackot és gyümölcskré­met készítenek a hátralevő he­tekben, az üzem vezetői már a jövő feladatait tervezgetik. A hűtőiparban országosan is egyre inkább érvényre jut az a helyes elv, hogy az egyes üze­mek, a környék mezőgazdasági termelésének megfelelően ala­kítsák ki a gyártás összetéte­lét. Ezért a hűtőház vezetői ar­ra számítanak, hogy mindenek­előtt a sárgabarack, a meggy, a szőlő és néhány zöldségféle feldolgozását kell növelniük. Kecskeméten és környékén bő választékot kínál a szőlő, in­dokolt tehát, hogy már most gondolkoznak a hűtőházak > azon, hogyan lehetne az eddigi- i nél nagyobb mennységű szőlőt felhasználni a különféle mély­hűtött készítmények ízesítésére, díszítésére. A kertészet újabb seregszemléje Nem egészen fél év múlva ismét megnyitja kapuit a szo­cialista tábor országai mezőgaz­dasági terményeinek jelentős hányadát felvonultató repre­zentatív sereg*zem!e. az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállítás. Az első ilyen bemutatót 1961 áprilisában rendezték meg, s a látogatóknak akkor is egészen október közepéig volt alkalmuk gyönyörködni a kiállított szőlő-, gyümölcs- és zöldségfélékben, dísznövényekben, stb. A kiállí­táson a magyar mezőgazdaság sikerrel szerepelt: terményein­ket összesen 650 éremmel — köztük 333, az első díjat jelen­tő aranyéremmel — jutalmaz­ták. Ez utóbbiakból egyébként 22-t a megyénket képviselő ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok és kísérleti intézetek hoztak haza. A jövőre ismét megrendezés­re kerülő erfurti kiállításon ker­tészeti termékeinket 600 négy- j zetméter alapterületű pavilon- j ban mutatják be. Áprilisban a j többi közt a hajtatott zöldségek, j hajtatott és vágott virágok; jú- ; liusban a zöldség- és gyümölcs- ! félék, kaktuszok; augusztusban a nyári vágott virágok, szép- (emberben a virágkötészeti al- j kotások, ezt követően pedig a j faiskolai anyagok, majd az j előbbieken kívül a szőlő „ve­télkedőjét” tartják meg. A hazai nagyüzemi gazdasá- ; goknak, intézményeknek, válla- ; latoknak, és az egyéni terme- j löknek a kiállításon való rész- i vételét a Földművelésügyi Mi­nisztérium Mezőgazdasági Ki­állítási Irodája szervezi. Az iro­da december 15-ig fogad el je­lentkezéseket. I I- I A lúdtenyésztés iráni az elmúlt két év során világszerte megnö­vekedett az érdeklődés. Jugoszlá­viában 1970-re 4 millió lúd te­nyésztését. irányozták elő. Bulgá­ria a gyorsabb ütemű fejlesztés, az export növelése érdekében az állományból történő szaporulat felnevelése, hizlalása mellett Iz­raelből is importál napos állatot. Jelentősen növekszik Lengyelor­szág liba tenyésztése. A Német Szövetségi Köztársaság, mint leg­nagyobb libahús-importőr, elmúlt évi exportjának mintegy 50 szá­zalékát Lengyelországból fedezte. Csehszlovákia tavaly már ezer tonnát exportált ebből a fontos, közkedvelt baromfiból Nyugat' Németországba. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni az Egye­sült Államokat sem, amely az európai piacokon mint felvásárló versenytársiként jelentkezik. A tő­kés országokban ugyanis a lúd- tenyósztés teljesen háttérbe szo­rult. Nyugaton a tömése« liba- hizlalást állatvédelmi rendszabá­lyok tiltják. A libahizlalásnak a legtöbb nyugati országban sem hagyományai, sem kialakult mód­szerei nincsenek. I 2­Hazánkban megvan, a lehe­tőség mind a nagyüzemi, mind a háztáji lúdtenyésztés fejlesz­,.Költöznek” a csirkék Csík Já­nos raktáros segítségével az elő- nevelőből az utónevelőbe. gát növelte tervezési rendsze­rünk fejlesztése, a kötelező terv­mutatók számának csökkentése. Ezt követően bevezették az ér­tékesítési irányok — külkeres­kedelem, beruházások — szerinti tervezését, amely fokozta a tervben kitűzött célok és a szük­ségletek össz,hangját. A terve­zésben — egyre szélesebb kö­rűen — alkalmazásra kerültek a különféle gazdaságossági szá­mítások. Igen lényeges a vállalati gaz­dálkodás fejlődése is a nyereség­részesedési rendszertől a mai devizaérdekeltségig bezárólag. A nyereség különböző formáinak alkalmazása elméletileg és gya­korlatilag is igazolta, hogy a tervgazdálkodásban létjogosult­sága van a gazdaságosságnak, a jövedelmezőségnek, a nyereség­nek. Megnőttek a vállalatok pénzügyi alapjai, illetve telje­sen új, gazdaságilag célszerű alapokat képeztünk: így a mű­szaki fejlesztési, a garanciális, az exportfejlesztési alapot. | FONTOS~j lépés volt a terme­lői árak rendezése, amikor is megszüntették a gazdasági tisz­tánlátást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat. Ma­gyarországon talán éppen az ár­képzésben értük el a legna­gyobb eredményeket. Jelzi ezt az is, hogy több iparágban — — például a műszer-, 9 gyógy­szer-, a műanyagfeldolgozó ipar­ágban — rugalmas árképzést ve­zettünk be, s áraink a ráfordí­tás arányokon túl a használha­tóságot, a műszaki színvonalat is figyelembe veszik. Fokozott gyártmányfejlesztésre ösztönöz a gyártmányfejlesztési árkiegészí­tés és az árkiegyenlítési forgal­mi adó. Jelentős lépés volt az eszközlekötési járulék bevezeté­se. Fogyasztói árrendszerünk is lényegesen rugalmasabb (lásd: az alkalmi árleszállításokat, ár­emeléseket). a divatcikkek piac­ra dobására ösztönöz, (divatfelár stb.). I A MUNKAÜGYI 1 gazdálkodás­ban az 1957 előtti béralapellen- őrzéssel szemben előrehaladást jelentett az átlagbérellenőrzési rendszer és ezzel egyidejűleg a különböző bérformák rugalmas alkalmazása. Szinte évről évre módosult, fejlődött a prémium- rendszer, a legutóbbi miniszter- tanácsi határozatot erről éppen a közelmúltban közölte a sajtó. Az anyag- és készletgazdálko­dás korábban merev rendszere is rugalmasabb lett, nőtt a rak­tári kiszolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsö­dött a megrendelési rendszer, differenciált hitel- és kamatpo­litikát alakítottunk ki. Ebben az évben pedig teljesein szabad ke­reskedelmi módszereket alkal­maznak a feleslegessé vált kész­letek hasznosítására. E tények felsorolása is elegen­dő bizonyíték arra, hogy: a) 1957-ben gazdasági irányí­tásunkban gyökeres változások történtek; b) a gazdasági irányítás — gyorsabb-lassúbb ütemben — de állandóan fejlődőit, tökélete­sedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már annak­idején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nos, azért, mert a felismerés: folya­mat, a fejlődés eredménye, a gyakorlati tapasztalatok általá­nosítása. Természetesein van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt mások voltak gazdasági viszonyaink (szétaprózott, egyéni gazdálko­dáson alapuló mezőgazdaság, ke­vésbé fejlett ipar stb.) és — nem utolsósorban — gazdasági veze­tő kádereink képzettsége és gya­korlata is más színvonalon állt. I MOST, I a megváltozott körül­mények lehetővé és szükségessé teszik' hogy a gazdasági irányí­tásnak nemcsak egyes elemeit, hanem egészét továbbfejlesszük, tökéletesítsük. Most sem azzal az igénnyel, hogy „tökéleteset” alkossunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes” irányítási rendszer létrehozását. A lényeges: olyan módszerek ki­alakítása. amelyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá te­szik egész gazdálkodásunkat. Dr. Varga György HA LÚD, LEGYEN KÖVÉR tésére. Megyénkben, de különö­sen Kiskunfélegyházán régi ha­gyományai vannak ennek a fon­tos állattenyésztési üzemtágnak. Mindezek után tegyünk láto­gatást a Kiskunfélegyházi Lúd­tenyésztő és Hizlaló Tenjielő- szövetkezetközi önálló Vállal­kozásnál, amely három terme­lőszövetkezet és a helyi föld­művesszövetkezet összefogásá­ból üzemel. Martin Lajossal, a vállalkozás igazgatójával járjuk az épülete­ket. Arról beszélgetünk, hogy éppen a bevezetőben említett körülmények ösztönözték e vál­lalkozás létrehozását 1963. áp­rilisában. A körutat mégsem a libával kezdjük, hanem a csirkenevelő­be is betekintünk, hiszen a liba nem ad egész évi munkát az üzemnek. Negyvenkétezer csir­kéjük van jelenleg. Vegyes hús­hibrid. Négy darab ötezres ne­velőházuk és egy ötezres liba­hizlalójuk van. Három ötezres tojóház is épült, A csirkék : négyhetes korban kerülnek az előnevelőbői az utónevelőbe. Éppen most folyik a négyhete­sek átszállítása. — Ezerötszázas törzsállomá­nyunk van. A tenyészanyagunk New Hampshire-i fajta — tájé­koztat az igazgató, miközben figyeljük, hogy miként kerül­nek ketrecekbe a rugkapáló, hangoskodó jószágok. Most ilyenkor van a libatö­més ideje. Ez teljes üzemben folyik. A fehér tollas, hosszú nyakú jószágok nagy izgalom­mal várják az etetést, amely délután 3-kor kezdődik. A tö­més gépesített. A Zentai—Bu- kovszky féle tömőgéppel tör­ténik. Két és fél óra alatt 380 jószágot töm meg vele két asz­Mennyit híztatok libuskáim? Hetenként mérik a jószágokat. A hizlalási idő öt hét. ni. Nagyon gazdaságos a toll és a máj exportja is. Talán az sem közömbös, amit a szakem­berek ezzel kapcsolatban még külön megjegyeznek,1 hogy 3 baromfifajok közül a lúd ab- raktakarmány-igénye van leg­közelebb a hazai fehérjeszegény takarmánytermesztés lehetősé­geihez. A jelenlegi, lucerna­kukorica takarmánybázissal a mostani lúdállomány többszörö­sét lehetne felnevelni. Jellemző, hogy míg a tojás, pecsenye­csirke, pecsenyekacsa termelés­ben az import takarmányhá­nyad 35—10 százalék, a lúdnál ez csupán 10—15 százalék. Folyik a tömés. Az asszonyok ügyes kézzel, gyakorlott mozdu­Ogyes asszonykezek, a gép segítségével végzik a tömést. A képen Tóth Istvánná és Fazekas Lászlóné. szony. Tizenegy ilyen gépük van. — Érdemes megjegyezni — mondja az igazgató —, hogy az említett gépet nem fogadták még el újításéként, de nálunk már jól bevált. Saját műhe­lyünkben gyártottuk le, nem várva, míg az újítás a bürokrá­cia útjait megjárja. öy A bevezetőben arról volt sző, hogy milyen keresett a liba a világpiacon. Érdemes megemlí­teni, hogy a tőkés piacokon egy kilogramm pecsenyecsirkéért 40—50 centet, a vágott, tisztított libáért 70—30 centet lehet lattal veszik sorba a fehér tol­lasokat. Végezetül megkérdezem az igazgatót: mik a tervek a jövő­re nézve? — Tizenkétezer libát hizlal­tunk ebben az évben. Jelenleg bértömést végzünk, 2300 líb:;‘ hizlalunk a Zöld Mező és ezret a Vörös Október Termelősz" vetkezet részére, 700-at pe-.' saját értékesítésre. Jeleni: csak az előnevelés és a hizla­lás folyik a telepen. Szeretnénk megoldani az utónevelést is, s ennek érdekében egy négye?’-. -, libautónevelőt építünk és be­vezetjük a villanyt és a vizet a telepn^den épületébe. á K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents