Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

M65. november 16. kedd 5. oldal Padlócsere — kötélhúzással A tízmillió forintért épült és messze földön híres tiszakécs- ’kei művelődési ház mozitermé­ben időnap előtt tönkrement a gumipadló. Már az építők óvást emeltek az ellen, hogy egy olyan teremben, ahol naponta 500 ember tiporja a padlót, a tervhez hűen gumit terítsenek a lábak alá. A kivitelezőnek lett igaza — sajnos — és most garanciális javítás folytán mag­nezitpadló készül a moziterem­ben. A padlókészítés idejére — három-négy 'hétre — be kell zárni a mozit. Csupán ez az egy mozi van a községben. Így te­hát, mintegy 30 ezer forint be­vétel vallja kárát a garanciális padlócserének. A község lakos­sága pedig hosszabb időn ke­resztül szórakozási lehetőség nélkül marad. A Moziüzemi Vállalat életre­való javaslatot tett a garanciális javítást elvégzendő Bács-tCiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatnak: hosszában osszák ketté kötéllel a mozitermet és Lenin müveitől a kisregényig Ot év alatt Beszélgetés Kovács Bélával, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetőjével „MÁTYÁS KIRÁLY LOPNI MEQY" Ha valaki ránéz, először csak a nagy, okos, kék szemeik, látja. A szőke hajú Juhász Gyurika az egyik legjobb tanu­ló a Kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Ál-,, talános Iskola II. osztályában. Társai szeretik mindenkinek segít a tanulásban, aki csak rászorul. — IVÍit csinálsz a szabad idődben? — Olvasolc, meg játszom. Már sok könyvet olvastam. A „Pál utcai fiúk”- at is. Nagyon saj­náltam a Nemecse- ket. mert ő azt akarta, hogy' a fiú­ké legyen a grund. És aztán, mikor az övék lett. meghalt. — Ki írta ezt a regényt? — Molnár Ferenc. — 'Mindig meg­szoktad nézni az író .nevét? r- Igen,. mert ha tetszett, mást is ol­vasok tőle. — Mit szeretsz játszani? — Focizni. Kö­zépcsatár vagyok. Csak az a baj, hogy ritkán kapok lab­dát. — Melyik a ked­venc tárgyad? — Azt még nem, tanuljuk. Otthon van egy szép tér­képünk. Sokat né­zegetem. Tudom már, melyik a világ legmagasabb hegy­háromszorosára emelkedett a politikai könyvek forgalma a megyében A pártoklatási évad indulásával megnőtt a kereslet a po­litikai kiadványok iránt. Megyénkben hét járási székhelyen működik a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem, számos mar­xista középiskola, politikai tanfolyam és szeminárium indult. A különféle oktatási formák kötelező és ajánlott irodalmának terjesztéséről a Kossuth Kiadó Bács-Kiskun megyei Kirendelt­sége gondoskodik. Felkerestük Kovács Bélát, a kirendeltség ve­zetőjét és az évad tervei iránt érdeklődtünk: — Az oktatási évad megin­dulásakor minden évben hirte­len megnő a forgalmunk — mondotta Kovács Béla —, hi­szen ilyenkor szerzik be a hall­gatók könyveiket. A múlt évek­hez viszonyítva az idén roha­mos emelkedés tapasztalható. A pártoktatás valamennyi for­máját tekintetbe véve, mintegy hatvanezren tanulnak ebben az évadban marxizmust. Az utóbbi években igen gyors ütemű a fejlődés a marxizmus—leniniz­mus tudományának mindhá­rom ágában. A filozófia, a tu­dományos szocializmus és a politikai gazdaságtan tárgykö­rében. újabb és' újabb művek jelennek meg. Az élet is számos új kérdést vet fel. Érthető, hogy nő az érdeklődés kiadványaink iránt, hiszen szüntelenül lépést tartanak a mindennapi élettel. A párt folyóirataiban különö­sen ' sok friss, eleven, vitára serkentő anyagot találhat az olvasó. I — Hogyan tesznek eleget a pártszervezetek a politikai kiadványok terjesztésében rájuk háruló féladatoknak? — Az érdeklődés kiadvá­nyaink iránt a megye 750 párt- szervezetében természetesen különböző. Vannak egészen ki­emelkedően eredményes propa­gandistáink. A Vegyipari Gép­gyárban, Kiskunfélegyházán, fo­kozatosan nő az érdeklődés a politikai irodalom iránt. Ugyan­ezt mondhatjuk el a kalocsai kórházról is. Nagy érdeklődést tapasztalunk kiadványaink iránt a jánoshalmi, továbbá a tataházi és a nemesnádudvari pártszervezetben. Különösen jó a bajai fehérneműgyáriak és a csúcsa: a Mount Everest. Dr. Hegedűs Kál­mánná, a napközis tanító néni kettőt ta%>sol. Tüstént rá- szegezödnek a fi­gyelmes tekintetek: — Befejeztétek a számianleckét? Ak­kor megkérjük Gyu­rikát, meséljen ne­künk valamit. Gyurika kiül a kisszékre és mesél. — „Mátyás ki­rály lopni megy’’... — Nem, zavarja a sok, ráfüggesztett, kíváncsi gyermek­szem. Szinte el­játssza a mesét, ami Mátyás király­ról és a bakáról szól. K. Zs. finomposztógyáriak politikai könyvterjesztő munkája. Folyó­irataink népszerűsítésében a Kecskeméti 9. AKÖV, a Kecs­keméti Konzervgyár II. telepe, valamint a Kecskeméti Cipő­gyár pártszervezete jár élen. Az ÉM Fémmunkás Kiskunha­lason mindenfajta politikai irodalom terjesztésében kitű­nik, a Kecskeméti Fémmunkás viszont csak a folyóiratok ter­jesztésében jó. Folyóirataink közül a Társadalmi Szemle, a Nemzetközi Szemle és a Párt­élet terjesztése kielégítő, a Bé­ke és Szocializmus terjesztésé­ben lemaradtunk. Egy érdekes, új hírem is van az olvasóink számára: a Társadalmi Szemle januártól új alakban, bővített terjedelemben jelenik meg, fi­nomabb papíron. Példányon­kénti ára 5 forint lesz, évi elő­fizetése azonban csak 42 forint. — Tavaly új kiadásban jelentette meg a, Kossuth a klasszikusok műveit. Milyen az érdeklődés a kiasszikiisok és a kiadó időszerű sorozatai iránt? — Elsősorban a második ki­adásban megjelenő Lenin ösz- szes műveit említeném. Ebből az 55 kötetre tervezett sorozat­ból eddig nyolc kötet jelent meg. Négyszázötven előfizetőt tartunk nyilván, ez a szám ki­elégítőnek mondható. A másik nagy sorozatunk Marx—Engels: összes művei. Harminchat kö­tetre tervezik, eddig II jelent meg. E sorozat terjesztésében nagyobb propagandamunkára volna szükség. A fiatalság kö­rében igen nagy népszerűség­nek örvend ugyanekkor a 4 fo­rintos kisregénysorozat,‘ vala­mint a 8—10 forintos áron for­Ilyenekre szoktuk mondani: tisztes * öregember. ősz haját takarosán megfésülte, éles_ ba­rázdás arca frissen borotvált. Egyszerű ru­hája tiszta, gondozott. Akármilyen idős is — bár ebben korban nem említik így — azt gondolja magában az ember: „Akár szépen vasalt ingét, akár szürke pulóverét nézem, meg kell adni: jól áll rajta...” Aztán a beszéde is milyen szabatos, lé­nyegre törő. Az öregekről beszél, de nem érzeleg. Józanul, tárgyilagosan szól — té­nyekről. Milyen tartása van ennek a hat­vanhat esztendős elvtársnak. Külső is, bel­ső is. Mindkettőt a belső meggyőződés tartja egyensúlyban, emberi tartalmassága az elsődleges. Szemében, arcvonásaiban nagy összpon­tosítás, mielőtt hangosan elmondja, amit megfogalmazott. Csak éppen cigarettát tartó keze mozdul egy kicsit. — Valahogy úgy érzem — s nem egy­magám tapasztalatából szűröm ezt le — hogy azért nem úgy törődnek az öregek­kel, nyugdíjasokkal, amint azt a párt és a kormány is szeretné.. . Mennyire kelle­ne nálunk, Kiskunmajsán is egy otthon, ahol összejönnének. Volt már itt valame­lyik évben nyugdíjas-klub, de eloszlott a semmibe. Nem támogatták. . . Igaz, a mű­velődési ház igazgatója jövő évi program­jába vette, hogy legyen. Ott, abban a szép, új épületben. ' Nem is annyira a magam nevében be­szélek erről. Én is nyugdíjas vagyok, de el tudok menni a pártba, a tanácshoz, vb- nek, pártbizottságnak tagja vagyok,_ a szö­vetkezetnél mint ellenőrző bizottsági tag tevékenykedem... Azt szokták mondani: olyan idős az ember, amilyennek érzi ma­gát... De nincs mit szépíteni a dolgot: Az élet értelme még ilyen lekötöttség mellett is rádöbbe­nek néha, bizony öreg vagyok... Ott van az öreg Puskás. Elmondja nem­egyszer. Jól esne valakivel szót érteni, hi­szen most már úgy ráér. Benéz a kultúr- házba; fiatalok. Láb alatt van. Belátogat máshová; úgy érzi felesleges, láb alatt van... juj őst megáll pár másodpercig a be­**■ szédben. Oldalról felnéz, szeme mozdulatlan. Mintha mérlegelné, mond­ja-e, nem-e? Végül egész halkan közbe­veti. — Ahogy említettem, én még benne vagyok, mozgok a közéletben, de... Be azért van úgy, hogy én is megérzem: itt- ott kinéznek. Nem rosszindulatról van itt szó. de vannak dolgok, amiket fiatal fia­tallal, öreg öreggel szeret meghányni-vet- n-i. Tudja az elvtárs, milyen kis figyelmes­ségektől megvidámodnak az öregek? Fia­talok ezt nem. képesek talán átérezni... Mikor úgy magányából szökve indul az öreg nyugdíjas az utcára, az is lelket önt belé, hogy lám egy fiatalabb ismerős arra fordítja a fejét, ugye még köszönéssel is megtiszteli. Hát csak nem felejtik el, még számon tartják, szólnak hozzá... Szükség van rá. .. Mert, ahhoz szólnak még, akire számítanak... Legyen egy zug, ahol otthon érezheti magát, magakorabeliekkel is a nyugdíjas. Kártyázgathat, sakkozhat. Izgulhat egy meccsnek a tv-ben... És miért ne érde­melnének meg egy-egy előadást? A világ- helyzetről, a község életéről, meg ami egy nyugdíjast érdekelhet. Nemcsak én vagyok veterán. .. Tizenki­lencben egy századot adtunk, mi maj­mai ak, amikor a szegedi határban a fran­ciákkal szemben védtük a proletárdikta­túrát. .. Mentünk a Vörös Hadsereggel Lé­va alá, Szenteshez... Aztán jött a fehér terror, jómagam négy és fél hónapig vol­tam lágerban... Hallottunk jajszót, lát­tunk halálra kínzott elvtársakat... Milyen gyötrelmas volt az élet Horthy alatt! Mun­ka, elbocsátás, munka, elbocsátás. Ha va­laki ki merte nyitni a száját, mindjárt mondták a „verset” a gazdák: „Majd jön Francia Miska, ellátja a bajotokat, csak pofázzatok!” Szóval, elvtárs, akik a munkánkkal, éle­tünkkel is politizáltunk, álltunk jó páran a puskacső előtt kemény időkben, nem akarunk kiesni az életből. Az rosszabb, mint... IJem rólam van szó, ismétlem. Nekem megvan a nagy ismeretségem, be­osztása van még az időmnek. . . De, akik­nél dolgozik a család, egész álltó nao ma­gukra hagyatkozva, nehezen viselik az öregséget.. . Legyen egy Otthon, ahol heti kétszer, háromszor együtt-tölthetik az időt. olvashatnak, szórakozhatnak, öregember olyan kicsivel beéri már.. . De hányán életre kapnának még közülük!- Volna ked­vük egy-két emléket átadni az ifjúság­nak. . . Mert azért — magunk közt va­gyunk, elvtárs. megmondhatjuk -— itt-ott többet tudnak Ledere íelüpve’őről . An- eyaV’-ról, Robinsonról, a beaf'"°--'krő' mint a mai öregek egykori JtuBZ'-'ödéséWh elük ..kikeolalták”, meghare-olták nekik ~zt a mai természetes, jó világot. .. Igaza van Kovács Ferenc eMácsnak Tóth István galomba kerülő „középregény'’ sorozat. , Tények és érvek című népnevelő sorozatunk a min­dennapi élet problémáit tár­gyalja közérthető nyelven, rö­vid terjedelemben. Ezt a so­rozatunkat — sajnos, a párt- szervezetek nem terjesztik kel­lő szorgalommal. Annál na­gyobb viszont az érdeklődés esztétikai sorozatunk és a Ko­runk világnézeti kérdései című sorozat iránt. A világpolitikai eseményekkel foglalkozó iroda­lom egyre nagyobb érdeklődést ébreszt. Ilyen sikernek köny­velhető el Burchett: Dzsungel­háború Dél-Vietnamban című műve. — A politikai jellegű szép­irodalom igen gazdag válasz­tékát kínálja a Kossuth. Mi­lyen műveket keres a közön­ség? / — Már utaltam az előbb a kis- és középregény sorozatok­ra. Ezek közérdeklődésre szá­mot tartó kérdéseket tárgyal­nak izgalmas formában. Az ol­vasók nagyrészt a fiatalok kö­zül kerülnek ki. Ez a célja végeredményben a sorozatnak: szórakoztatni az embereket, de ugyanakkor jó irányban tudat- és jellemformálást végezni. Ilyen vonatkozásban még a ka­landregény sem lebecsülendő. — Kiadványaink terjesztői elsősorban a párttagok, a párt- szervezetek — mondotta befeje­zésül a megyei kirendeltség vezetője. — Éppen ezért hiba volna, ha a pártszervezetek zárt körben propagálnák kiad­ványainkat. Régebben ez ugyan elég gyakran megesett, ma már azonban a legtöbb he- helyen a mi megbízottunk is ugyanolyan népszerű, s ugyan­olyan élénk forgalmat bonyolít le, mint az Állami Könyvter­jesztő Vállalat üzemi bizomá­nyosa. Számos pártonkívüli is akad a megyében, aki önkéntes terjesztője kiadványainknak. Mi nagyra becsüljük munkáju­kat, különösen most, amikor jönnek a téli esték, s kivált­képp falun jobban lesz idő és sokan olvassák a Kossuth Ki­adó népszerű kiadványait is. B. J. Az MS/BT küldöttsége hazautazott Moszkvából MOSZKVA (MTI) A Magyar—Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége Varga Gyulának, a Za'a me­gyei Pártbizottság első titkárá­nak vezetésével hétfőn délben Moszkvából repülőgépen haza­utazott Budapestre. A küldött­ség tíz napot töltött a Szovjet­unióban. ebből az utolsó négy napot Grúziában. A magyar de­legátusok részt vetlek a moszk­vai november,7-i ü - -ken, Grúziában tanulmányoz iák az ottani baráti társaság munkáját; ellátogattak ipari üzemekbe, szovhozokba. Vasárnap este V, M. Sztriga- nov, az OSZSZSZK művelődés- ügyi miniszterhelyettese, a Szov­jet-Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese búcsúvacso- ":’t adott a küldöttség tiszteié­‘ t&MA először az egyik, aztán a másik felében végezzék el a padlócse­rét. Könnyein meg lehet tenni, hiszen a moziterem bal és jobb sarkában van bejárati ajtó. Így — félházzal — az előadásokat lehet folytatni. Elfogadja a javaslatot a kivi­telező? Nem! Az indok ez: akkor kétszer kell felvonulni. A valóság pedig az, hogy egy­szeri felvonulással megoldható a padlócserének ez a formája, hiszen a magnezit kötése olyan gyors, hogy ha ma befejezték a jobb oldalon, holnap már kezd­hetik a bal oldalon, legfeljebb egynapos bezárással máris ta­poshatja az új padlót a közön­ség. Jóindulat és megértés dolga az egész. Mégis, most folyik a kötélhúzás — erre meg amarra, j Ahelyett, hogy a moziterem | hosszában húznák ki az elvá- j lasztó kötelet és kezdenék a I padlócserét a fent leírt, egészen j Logikus és elfogadható módon., j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents