Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
S. «Mal Í j feladatok előtt A megszokott gyártmányró’ áj termékre való átállás minder' üzem vezetőinek és dolgozóinak gondot okoz. Éppen hasonló gondok között találtuk legutóbbi! látogatásunkkor a Kiskunfélegyházi Alföldi Cipőgyár kollektíváját. A gyermeklábbelik készítéséről ugyanis áttértek a felnőtt női és férfi cipők gyártására. Az alig néhány éve működő fiatal üzem dolgozóinak 70 százaléka nő. és betanított segédmunkás. Becsülettel helytállnak a termelésben, s a rájuk bízott részfeladat elvégzésében akár szakmunkásokkal is felvennék a versenyt. Gyermekcipőből naponta két műszak alatt 2200 párat készítettek, s jó munkájukra jellemző, hogy általában a „meó” a cipők 90 százalékát első osztályúnak minősíti, y Az új termékre való átállással 850—900 pár női és férfi cipő készítését tervezik egy műszakban, s a gyár lelkes munkás és műszaki gárdájának ez bizonyosan sikerülni fog. Tóth Miklós Százhúszkilós „perselyek” Felföldi Mihályné körültűző februárban került a® üzembe, Nemcsak hogy elsajátította a különböző fogásokat, de már segíti a szakmában gyakorlat lanabb dolgozókat. (Radi József felvételei.) Élő perselyek? A hasonlat elkoptatott, de annyi bizonyos, hogy gyönyörű állatok a miskei Egyetértés Tsz hízott sertései. A felületes szemlélődő azt hihetné. dekára azonos súlyúak. Az átlagsúlyuk mindenesetre 115—120 kiló között van. És ezek a fehér hússertések csak héthónaposak! Szemfényvesztésről nem lehet szó. Hanem? Molnár Károlyné főkönyvelő néhány adattal kellően jellemzi az állattenyésztés magas színvonalát. Már tavaly is 13,61 forint volt a kilónkénti ráfordítás —, amikor az értékesítési ár 18,18 forintot ért el átlagosan. A hízónként! napi súlygyarapodás 50—60 deka volt. Az idén még jobbak lesznek az eredmények. & gondozó helytállása és lelkiismeretessége is fontos ebben a munkában. Rövidesen valamennyien hozzáfognak a szakmunkásképző tanfolyam elvégzéséhez. Részesedésük? Kilónkénti súlygyarapodás után 30 fillér, amit munkaegységre számítanak 4t- Ezenkívül munkaegységenként 10 forint prémium és 400 hízónként egy választási malac jár a részükre. Havonta 1000—1200 forint előleget kapnak. Jelenleg több mint ezer sertést gondoznak. Majd minden hónapban leadnak száz hízót Volt olyan hónap, 1 hogy a fií- zónkénti súlygyarapodás elérte a 34—35 kilót. 1. súlya háromhetes korban meghaladja a 60 kilót. Nemcsak a törzskönyvet, az eseménynaplót is vezeti Ferencz Károly. Ha megellett egy koca, azt öt helyre kell bevezetni. Elmondja, hogy legutóbb Tolna megyéből vásároltak négy svéd fehér kant. keresztezés céljából. Ezek a fajták az eddigieknél is hosszabb testűek, s remélhető, hogy nyolchónapos korban a mostaninál is nagyobb átlagsúlyt érnek el. Erre az évre 831 hízó átadását tervezték Már biztosak benne, hogy több mint 1150-et értékesítenek. Ez megközelítőleg kétmillió 400 ezer forint bevételt jelent. Hogyan teremtik elő a takarmányt? — Nem könnyen — válaszol a főkönyvelőnő. — A kukorica százalékos, de a gazdák csak egyhetedét kapják a termésnek Az egész terület vegyszerezett. Az idei terméssel elégedettek lehetünk... Az abraktakarmányt tápra cserélik. A táphoz lucernalisz- tet kevernek. Gondosan, hozzáértéssel. Nyáron azonban soha nem feledkeznek meg a friss zöldlucernáról. Tízhetes koruktól az állatokat már hízásra fogják. 4. 1 3. | A telep csöppnyi irodájában a brigádvezető megmutatja a törzskönyvet, amit év elején vezettek be. A 94 anyakoca „személyi adatai” szerepelnek benne, továbbá az elles időpontja, a malacok száma, az átlagsúly, és még több más adat. A kocák törzsszámot, az utódok ellési sorszámot kapnak, így az utódok minden tulajdonsága visszavezethető az elődökre, s kedvezőtlen tapasztalatok esetén mód van azok kiselejtezésére. Már az idén is hárommal csökkentették ily módon a kocák számát. Melyek most az elitpéldányok? — A Rigó, a Dévaj, a Kajla — sorolja a brigádvezető, nevükön nevezve az anyaállatokat — Mindegyiknek tíz a választási átlaga. Malacaik összA törzskönyvezés bevezetése, valamint az önetetők felállítása Bolla Károly főagronómus elhatározására történt. Az utóbbi hasznát is nagyon dicséri a brigádvezető. Azt mondja, a súlygyarapodás szemmel láthatóan „megugrott”. Valamennyi épületüket téliesítettek és korszerűsítették. A telep fölött az új vonalú hidroglóbus csillog, majdnem mindegyik épületben vízvezeték van már. A tsz-központban a főagronómus egy térképet terít elém. — Pár éven belül nyolc új épülettel gazdagodunk — mutatja. — Megkétszerezzük a kocalétszámot, s tenyésztéshez nevelünk alapanyagot, eladásra is. A kilónkénti tiszta haszon itt eléri a tíz forintot. A hizlalásnál is mód van a ráfordítások csökkentésére. Sokat ígérőek a tervek. Csak győzzék takarmánnyal is. De nincs mitől tartaniuk: a tsz több száz holdja része a kalocsai öntözőfürt területének. H. D. *' Nemes Imréné a csákózó üzem minden gépén dolgozott mar. Jelenleg cipötalpat szab. Ferencz Károly brigudvezető egyéni gazda korában is szívé- | sen és sikerrel foglalkozott a | sertéstenyésztéssel. Tapasztala- j tait alkalma van a közösben ! kamatoztatni. Mezőgazdasági ; szakiskolát is végzett. Minden reggel ötkor a telepen van. Nemcsak az ő, hanem a hat „Nyújtott világítás“ a to'óházban A he tény egyházi. Egyetértés Termelőszövetkezeti Csoportban 1963 őszén fogtak hozzá a közös baromfitenyésztéshez. Tavaly nyolc hónapon át 800-as tyúkállományt tartottak, s ez idő alatt 167 tojás volt a tyúkonA második ötéves tervben a gazdálkodás növekedése gyors és erőteljes volt, helyenként meghaladja az 50 százalékot. A következő ötéves tervben tehát arra kell törekednünk, hogy az adott feltételekkel megfelelően gazdálkodva, azok lényeges emelése nélkül tudjunk megfelelni az előttünk álló követelményeknek. A közéleti tevékenység a második ötéves terv időszakában ugrásszerűen fellendült. Tanácsaink testületi munkája, a választók ^észvétele a testületi határozatok végrehajtásában nagymértékben emelkedett. Ezt nemcsak a testületek üléseinek aktivitása bizonyítja, hanem az a sok tízmillió forint forint értékű társadalmi munka és pénzfelajánlás, melyet a község — és városfejlesztési feladatok elvégzése érdekében lakosságunk végzett és tett. Mégis indokolt szemügyre venni közéleti tevékenységünket úgyis, hogy rámutassunk hiányosságaira. Többet várunk például az értelmiségtől, főleg a felszabadulás óta egyetemet végzett fiataloktól. Nemcsak azért, mert lassan az értelmiségnek ez a része teszi kf a képzett emberek többségét, hanem azért is, mert úgy érezzük, hogy az értelmiség sokkal többet tehetne és tehet a feladatok magasabb színvonalon való megoldásáért. A többletigény alapja az is, hogy társadalmunk rendkívül nagy anyagi áldozatot hozott és hoz a közép- és felsőfokú képzés fejlesztésére, hatásának növelésére. és ma is óriási terheket vállal. Nyilvánvaló, hogy szakmai munkájuk és hivatásuk jó ellátása mellett a közéletben K való aktív részvétel is hozzátartozik a kötelesség teljesítéséhez. ülőn kell szólni a vezetők közéleti tevékenységéről. Magatartásukat a társadalom fokozott figyelemmel kíséri, megnyilvánulásaikból ‘ következtetéseket von le. Ezért feltétlenül indokolt, hogy a vezető — legyen az bármilyen állSmi, társadalmi . szerv, intézmény élén, tevékenykedjék valamelyik termelőszövetkezetben stb. — közéleti tevékenysége szerves kiegészítő része legyen munkájának. Szükséges ehhez annak felismerése. hogy a vezetői tevékenység önmagában nem tekinthető közéleti jellegűnek. Azzá csak akkor válik, ha a beosztás szerinti kötelessége magas szintű elvégzése után, azon fölül tesz eleget közéleti kötelezettségének. Gyakorlatilag ez azt jelenti. hogy a vezetőnek minden alkalmat meg kell ragadnia a nyilvánosság előtti véleményalkotásra. az állásfoglalásra, a nemzetközi és hazai események kapcsán. A vezető megnyilvánulásaival, magatartásával neveljen, mozgósítson és szervezzen. TV em tekinthető jó vezetö- 1 ’ nek, aki munkaköri kötelességének elvégzése után kiszakítja magát a napi eseményekből, nem teszi meg kötelességét, a szocialista közélet feladatai (politikai, gazdasági, szociális, kulturális és sport stb.) szervezésében és élénkítésében. Gátolja közéletünk kialakulását az anyagi érdekeltség fogalmának helytelen, túlhajszolt értelmezése. Találkozunk olyan jelenségekkel, amikor egyesek minden megnyilvánulásukat. vagy munkálkodásukat azok díjazásával hozzák összefüggésbe. De fellelhető olyan jelenség és téves értelmezés is. hogy a társadalmi munka elvégzése olyan kötelesség, melyért semmiféle ellenszolgáltatás és elismerés nem jár. Mindkét véglet helytelen és káros, mert egyrészt a közéleti tevékenység, a társadalmi munka olyan jellegű, hogy azt a közösség iránti felelősségtudattól áthatva végzik, másrészt pedig feltétlenül szükséges és indokolt. hogy a különböző szervezetek, testületek, intézmények és vállalatok keressék, találják meg a lehetőséget a társadalmi tevékenység elismerésére, jutalmazására stb. Az egészséges közélet kialakulását gátolja a helyenként még mindig fellelhető funkcióhalmozás. Nem helyes, ha valaki erejét meghaladó feladatok elvégzését vállalja, többet rak vál- laira, mint aminek teljesítésére saját munkakörének egyidejű példamutató elvégzése mellett képes. E gyakorlati jelenség két szempontból is káros: egyrészt nem tud valamennyi kötelességének megfelelni, s az ilyen ember előbb-utóbb saját munkáját is elhanyagolja. Másrészt viszont a túlzottan sok funkció vállalása tulajdonképpen másokat is kirekeszt a közéletből. ¥ tt kell említést tenni a közéleti tevékenység és a magánélet közötti összhang szükségességéről. Nem lehet eredményes az a közéleti munkás, aki nem tartja be azokat az erkölcsi normákat, amelyekért küzd, amelyeket javasol, hitelét veszti a szép beszéd a szocialista erkölcsről, ha a családi élet rendezetlen és a különböző tettekben a szavak szemben állnak a tényekkel. Gátolja a közéleti embertípus kialakítását a régmúltból visz- szamaradt nemtörődömség, közömbösség, a bírálattól való tartózkodás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” alapján való gondolkodás. Mint gátló tényezőről kell szólni arról, hogy egyes munkahelyek vezetői rossz szemmel nézik, ha beosztottjaik valamelyik társadalmi szervezetben tevékenykednek. E vonatkozásban is érvényesíteni kell a törvényes előírásokat, melyek kötelezővé teszik a vezetők számára, hogy segítsék elő beosztottjaik közéleti munkálkodását, biztosítsák a különböző társadalmi testületek megmozdulásain, ülésein való részvételt. J¥¥ ég nem ismertek a har- madik ötéves terv megyénkre vonatkozó célkitűzései, előre látható azonban, hogy tartani tudjuk az ütemet, a fejlesztésnek azt a tempóját, ami a második ötéves tervre volt jellemző. Ugyanakkor megnövekedett feladatként áll előttünk, hogy ,az adott eszközökkel jobban, racionálisabban bánjunk mint eddig és minden tekintetben javítsuk a lakosság kommunális, kulturális ellátását, életszínvonalát. Ehhez azonban az szükséges, hogy megyénk minden dolgozója, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt legjobb tudásukkal, hozzáértésükkel segítsék a célkitűzések megvalósítását. Segítsék elő a szocialista demokratizmus szélesítését, szocialista államunk népi állammá történő fejlődését. hogy ezzel is előbbre vigyük a szocializmus felépítésének ügyéi kénti átlaghozam. Egy-egy tojás 93 fillérbe került, s darabjáért. 1,70 forintot kaptak. A tojástermelés országosan is jó eredményét annak ellenére érték el, hogy a baromi!kát megfelelő ól hiányában egy rögtönzött juh- hodályban helyezhették el. A , „tojatási idény” végeztével az j állományt eladták az Országos ‘ Baromfiipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységének. A korszerűbb tartási viszonyok megteremtése céljából a j tszcs — saját beruházási összeg felhasználásával — megbízta a Szabadszállási Vegyes és Építő Ktsz-t korszerű tojóház megépítésével. A még berendezés nélküli tojóházat egyébként már három hónap óta hasznosítják. Benne tartják azt a 2700 jércét és 225 kakast, amelyeket augusztus elején Dunaegy házán, illetve rá két hónapra a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságból vásároltak. A jércék átlagos súlya negyedév alatt 92 dekáról 2 kilóra gyarapodott, ami a két baromfigondozó. Konfár Ferencné és Sziijártó Józsefné lelkiismeretes munkáját dicséri. A tojatásra való „felkészítés” végett november 11-e óta több eledelt — átlag napi 14 dekát — kapnak a .jércék. Más módon is növelik tojókészségüket. Ügynevezett „nyújtott világítást” alkalmaznak, ami azt .iélentí, hogy a tojóházban a nanke’+é- nél három órával korábban n napszálltánál pedig két ór;'"—l később gyújtják fel. illetve oltják le a villanyt. t. r. 140 ezer pulyka — nylontasakban Megkezdődött a karácsony pulykaszezon a Baromfiipar Válalat Kecskeméti Telepén Naponta 5 ezer pulyka kerül r kopasztóba. s a terv szerint december 15-ig 140 ezret dolgoznak fel. Az ízletes húsú. pecsenyének való szárnyasokat nyiontasakban exportálják az év végi
