Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xx. évf. 27». sz. Ara 60 fillér mm. nov.m.kedd Kádár János fogadta a krími pártküldöttség vezetőjét A delegáció látogatásai párt• és állami vesetőknél A néhány napja megyénkben I tartózkodó krími pártdelegáció tegnap Budapestre utazott. Dél­előtt az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában Kádár János, a Központi Bizottság első titkára fogadta Iván Kond- ratyevics Luták elvtársat, az SZKP Központi Bizottsága és a Legfelső Tanács tagját, a Krími Területi Pártbizottság első tit­kárát. a delegáció vezetőjét és dr. Molnár Frigyes elvtársat, a Központi Bizottság póttagját, I a megyei pártbizottság első tit­kárát. A szívélyes baráti be­szélgetés során szó esett álta­lában a magyar—szovjet és köz­vetlenül a krími terület és Bács- Kiskun megye közötti kapcsola­tokról és azok hasznosságáról. A későbbiek során a krimi területi pártküldöttséget Cseter- ki Lajos, a Központi Bizottság titkára és Orbán László, a Köz­ponti Bizottság agitációs és pro­paganda osztályának vezetője fogadta. A beszélgetésen részt vett dr. Molnár Frigyes és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A delegáció tagjai ezután a parlamentben dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettest, a Minisz­tertanács Tanácsszerveik Osztá­lyának vezetőjét látogatták meg dr. Molnár Frigyes és dr. Varga Jenő társaságában. Országgyűlés és közérzet Tovább javul Vlést tartott ** r u MOSZ megyei a szolgai falas Választmánya Háromszáztixennyolc új kisiparos kezdte meg működését falvakban Zárszámadási előkészületek Félmilliárd forint értéKkel növekedett j a leltároznivaló Megyénk 233 termelőszövetke­zeti gazdaságában és száz ala­csonyabb típusü társulásában megkezdődött az idei gazdasági eredmények felmérése, összesí­tése. A tavalyinál félmilliárd forint értékkel több, összesen 4,5 milliárd forint gazdasági ér­téket, felszerelést és épületet kell az idén számba venni. Több mint 800 brigádot jelöl­tek ki a leltározásra. A gazda­sági eredmények összesítése mellett az idén már szinte mindenütt végeznek gazdasági számításokat. Ezek segítik a jö­vő évi tervezéseket, valamint a harmadik ötéves terv mezőgaz­daságra vonatkozó elképzelései­hez is alapul szolgálnak. A költségvetési számítások, amelyekben mintegy 700 pénz­ügyi és számviteli szakember vesz részt, sok támogatást ad­nak ahhoz is, hogy fejlesszék-a jövedelmező üzemágakat, ugyanakkor felszámolják azo­kat, amelyek kevésbé gazdasá­gosak. Gomulka és Cyrankiewicz Belgrádba érkezett Zászlódíszbe öltözött hétfőn Belgrád, Jugoszlávia fővárosa, hogy méltóképpen köszönthesse magas rangú vendégeit, a len­gyel párt- és kormányküldött­ség tagjait. Wladyslaw Gomul­ka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankie- wicz, a lengyel minisztertanács elnöke, a politikai bizottság tagja, érkezett Belgrádba. Az ünnepélyesen feldíszített pálya­udvaron a vendégeket Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége főtitkára, a központi bizottság végrehajtó bizottsága titkára, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, Petar Sztambolics, a szövetségi kormány elnöke, és több más magas rangú jugo­szláv közéleti személyiség fo­gadta. A Gomulka és Cyrankiewicz vezette delegáció Joszip Broz Tito meghívására öt napot tölt Jugoszláviában. Paprikafüzér A Kaloesavidéki Fűszerpapri­ka- és Konzervipari Vállalat du- napataji telepén asszonyok—lá­nyok. ú. n. magpaprika váloga­tásával és felfűzésével foglal­koznak. Képünkön Szőke Má na — akinek átlagteljesítmén: 140 százalék körül mozog — n ponta 220 kiló paprikát fűz fel (Pásztor Zoltán felvétele.) Tegnap Kecskeméten a Kis­iparosok Országos Szervezeté­nek Bács-Kiskun megyei Vá­lasztmánya ülést tartott, ame­lyen részt vett Nagy János, a KIOSZ elnökségének tagja. Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára, Mészáros János, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa, ezenkívül a megyei tanács vb ipari osztálya, az SZTK, a KISZÖV képviselője, valamint huszonkét helyi KIOSZ csoport titkára. A tanácskozá­son Szabó Ferenc, a KIOSZ me­gyei titkára értékelte a kisipa­rosok tevékenységét és ismer­tette a feladatokat. A megye kisiparosai — mon­dotta többek között az előadó — az első félévben a helyi iparpolitikai terv rájuk háruló részét 106.6 százalékra teljesí­tették, összesen 71 millió 180 ezer forint értékű árut termel­tek, illetve szolgáltatást végez­tek. A legjobb szakemberek közül többen exportáru készítésével is foglalkoz­tak, s bekapcsolódtak az importpótló árucikkek elő­állításába. Ahhoz, hogy a mintegy négy­ezer kisiparosunk ilyen sikert ért el a helyi iparpolitikai ter­vek teljesítésében, — elsősor­ban a lakossági szolgáltatások területén —, módot nyújtott az új ipartörvény, amelynek alap­ján v fél év alatt a megyében 41 új iparjdgosítváiryt ad­tak ki. Jó ' szakemberek kapcsolódhat­tak be a kis falvak lakossági szükségleteinek kielégítésébe azáltal, hogy a gyárban dolgo­zó, de községben lakó szak­munkásoknak, ha kérték, ipar­jogosítványt adtak. Ezt tükrözi az is, hogy míg a városokban 92, addig a falvakban 318 új kisiparos kezdte meg működé­sét. Ezután a KIOSZ megyei tit­kára a kisiparosok társadalom- biztosításáról, szakmai tovább­képzéséről, anyagellátásáról be­szélt, majd hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban erősödött a KIOSZ és a párt-, állami- és tömegszervezetek kapcsolata. A helyi pártszervezetek nagy segítséget nyújtanak a kisiparosok politikai kép­zéséhez, amelyek hatása — mint az eredményekből is kitűnik — az iparpolitikai tervek teljesítésé­ben is megmutatkozott. Végül az előadó az éves he- lyiipar-politikai tervek teljesí­tésére hívta fel a kisiparosokat. N. O. Úgy nézett ki a napirendi pontok után Ítélve, mintha az országgyűlés — az esztendő végeztével — nem egészen a legégetőbb gondjainkról akar­na tárgyalni. Hiszen ismert, hogy áz ország közvéleménye most a gazdasági irányítás megjavításának vitáját, az ez­zel kapcsolatos állásfoglaláso­kat érzi a legaktuálisabbnak, összefüggésben természetesen a tervek végrehajtásával, az in­duló új ötéves terv előkészü­leteivel, illetve a lakosság élet- színvonalával, s egyéb társa­dalmi problémákkal. Az ok­tatási reformtörvény végrehaj­tása, habár valóban közérdekű és ezreket, tízezreket érintő kérdés, de talán mégsem er­ről kívánt hallani, tájékozódni az emberek többsége. ' Nos, ha akadt is kezdetben ilyen észrevétel, mire az or­szággyűlés befejezte munkáját, a sajtó, rádió és televízió hír­adásai nyomán mindenki előtt nyilvánvalóvá vált: sokkal szé­lesebb körű ma már az ország- gyűlés valamennyi ülése, amit az előzetesen jelzett program­ból sejteni lehet. Azzá teszik a gondosan előkészitett beszá­molók, a kiegészítő referátu­mok, az élénk viták és nem utolsósorban a lakosságot köz­vetlenül is érintő interpellá­ciók, s az azokra adott vála­szok. A közoktatás számos kérdé­se egyébként is sok olyan vi­tára adott az utóbbi idő­ben alkalmat, amelyben különböző nézetek, vélemé­nyek csaptak össze, s nem-' egyszer a lakosság egyik-má­sik rétegét is nyugtalanították. A gyakorlati oktatás és mun­kára nevelés egyes túlhajtott, erőltetett és a feltételekkel nem mindig számoló formája, illetve a helyes arányok meg­bontása, a pályaválasztási gon­dokat olykor nem eléggé eny­hítő iskolatípusok léte vagy nemléte, a középiskolai to­vábbtanulás lehetőségei és a növekvő igények közötti el­lentmondás, az egyetemi fel­vételi rendszer nemegyszer mechanikus alkalmazása — mind-mind ilyen le nem üle­pedett és sokakat nyugatala- nító probléma volt. Milyen le­gyen a szakemberképzés jövő­beli iránya, vagy éppen — mint Mándics Mihály képvise­lő is felvetette —, mi történ­jék az általános iskola után tovább nem tanuló, úgyneve­zett továbbképzőbe járó fiata­lokkal? S van-e megoldás a pedagógusok túlterhelésének csökkentésére, esetleg fizeté­sük rendezésére? — Hányszor hallott kérdések ezek, melyek- rek nem lehetett biztos és megnyugtató választ adni. Az országgyűlés nem tisztáz­hatott és nem oldhatott még minden, e témakörhöz kapcso­lódó problémát egy csapásra. De a hírszolgálat révén bősé­gesen informált állampolgár­nak, újságolvasónak az volt a benyomása, hogy leplezetlen őszinteséggel folyt mindezek- ] ről a szó a parlamentben és a válaszokból is a megoldás óha- :a, sőt, lehetősége csendült ki. ilyen volt például a pedagó­gusok fizetésére vonatkozó mo­mentum — melyet Kállai Gyu­la miniszterelnök is megerősí­tett —, vagy a képviselőknek adott válasz, amelyben a mű­velődésügyi miniszter felaján­lotta, hogy a továbbképző is­kolatípust az FM vegye át, s tegye a mezőgazdasági szak­munkásképzés részévé. Öröm­mel kell üdvözölni ennek az elég régóta vajúdó gondunk­nak a megoldását. Csak helye­selni lehet azt az irányvona­lat is, hogy az egyetemi fel­vételeknél a jövőben a tanul­mányi eredmények mellett fo­kozottan vizsgálják a pályaal­kalmasságot, a felvételizők er­kölcsi jellemvonásait, a fiata­lok emberi értékeit is. Szint­úgy figyelmet érdemel az érettségi rendszer fenntartása körül kialakult vita is, amely tükrözi a reális helyzetet és kívánalmakat. T alán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az országgyűlés legnagyobb érdeklődéssel kí­sért beszéde Kállai Gyula mi­niszterelnök felszólalása volt. Különösen beszédének azok a részei váltottak ki nagy vissz­hangot, amelyek a jogok és kötelezettségek egységéről szóltak. A becsületes dolgozó emberek véleményét, sürgető kívánságát és követelését tük­rözték ezek a szavak: „Kapja­nak meg minden erkölcsi és anyagi elismerést a legjobb dolgozók, minden megbecsülést a rendes dolgozó emberek, z ne juthassanak semmiféle ked­vezményhez, előnyhöz azok, akik nem szolgálták meg, s rendszerint édes semmittevésü­ket akarják az állammal meg­fizettetni.” Ugyanilyen, az ország lakos­ságának közérzetét javító kije­lentés volt az is, amely annak adott hangot, hogy „követke­zetesen kell alkalmazni az ér­vényben levő lakáskiutalási rendszert”. A miniszterelnök, a kormány lényegében itt azo­kat a jogos bíráló hangokat vette figyelembe, amelyek saj­tóban, rádióban és más fóru­mokon már hosszabb ideje szóvá tették az e területen el- burjánzó negatív jelenségeket. De lehetne még sorolni azo­kat, a közvéleményre érzéke­nyen reagáló észrevételeket, melyek azt mutatják: pártunk és kormányunk vezetői rajta tartják kezüket az ország ütő­erén. Érzik annak jelzéseit, fi­gyelik a lakosság, a választó- polgárok közérzetét és megfe­lelő intézkedésekkel, társada­lompolitikai eszközökkel, nem utolsósorban a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésével segítenek leküzdeni az egész­ségtelen tüneteket, a még he­lyenként kitermelődő antiszo- cialista jelenségeket. Ilyen értelemben az ország- gyűlés mostani ülése is sokkal tágabb tematikájú volt a na­pirendnél. Reagált szinte va­lamennyi időszerű kérdésre, melyek a lakosságot foglalkoz­tatják. S bizonyos, hogy jóté­kony hatással lesz a követke­zetes intézkedések révén az évet, s második ötéves tervün­ket „beszegő” munkára — a közelgő új esztendő előtti bi­zakodó közérzetre is. F. Tóth Pál

Next

/
Thumbnails
Contents