Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-13 / 241. szám
1965. október 13, szerda 5. oldal A munkával szoros kapcsolatban Félmillió esztendős emberi koponya Páratlan régészeti leletek A KECSKEMÉTI Gáspár ^ ® András Iparitanuló Intézetben a nevelők nagy hányada párttag. Az arány itt jóval magasabb mint m4s iskolában. Az összesen nyolcvantagú tantestületben több mint húszán tagjai a pártnak. Érthető, hogy élénk, az iskola életének minden rezdülésére érzékenyen reagáló, s amellett igen hatékony a pártélet ebben a nagy létszámú iskolában. Elevenné és hatékonnyá teszi az is, hogy az elvtársak 1 sokat vitáznak, bátran állást -foglalnak és véleményt nyilvánítanak a felmerülő kérdésekben. Taggyűléseiket az őszinte légkör, felelősségérzet és eleven vitakészség jellemzi. így történhetett meg, hogy a pártszervezet titkára a múlt héten megtartott taggyűlésen — amely a Központi Bizottság ideológiai irányelveit tárgyalta — arra hivatkozhatott, hogy ezekről a kérdésekről már a legutóbbi két taggyűlésen is sok szó esett. A vezetőség tehát viszonylag könnyű helyzetben volt, amikor a beszámolót összeállította, hiszen támaszkodhatott az eddigi viták során felmerült kérdésekre, a viták csomópontjaira és a feladatokról folytatott, az egész pártszervezetet, sőt a pártszervezeten kívül az egész tantestületet foglalkoztató eszmecserékre. A BESZÁMOLÓ természe- tesen nem csupán az eddig felmerült kérdések foglalata volt. A rendszerezésen kívül lelkiismeretes vizsgálódást folytatott a vezetőség az iskola belső életét érintő kérdésekben. Mindenekelőtt leszögezte a beszámoló, hogy ebben az iskolában még sokoldalúbb a kapcsolat a gyakorlati élettel, mint más tanintézetekben. Hiszen itt az üzemek életének hatásai is érvényesülnek, a nevelőmunká- fcan tekintettel kell lenni ezekre a hatásokra, s ugyanakkor a tanulóknak az üzemekben szerzett tapasztalatai, élményei több lehetőséget is teremtenek a nevelés és meggyőzés számára. A beszámoló tekintélyes helyet szentelt annak a kezdeményezésnek. amit az idén vezettek be a Kecskeméti Iparitanuló Iskolában. Bevonták a szakelméleti kiképzésbe a gyakorlati oktatókat is. Ezzel egyrészt továbbtanulásra és önképzésre buzdítják őket. másrészt levesznek bizonyos felesleges terheket a tanárok válláról, s felszabadítják őket a hatékonyabb nevelő munka számára. Ugyanakkor, hogy a szakoktatók mindjobban megfelelhessenek az újabb, s minőségileg igényesebb követelményeknek, hároméves pedagógiai és szakmai továbbképzést szerveztek részükre. így valóban elérhető idővel, hogy a tanárok és a gyakorlati oktatók egyaránt képzett nevelőkké válnak. IVEM AKARJUK ismételni 1' « teljes beszámolót, ki kell azonban még emelnünk belőle azt a pontot, ameiy az iskola tanári karának közéleti tevékenységét elemezte. Megállapította a pártvezetőség, hogy a tanárok mind nagyobb részt vállalnak az iskolán kívüli közéleti feladatokból, elsősorban természetesen a művelődés j gondjaiból. Külön megemlítette a beszámoló Imre Gábor elv- társat. aki a városi művelődési állandó bizottság és a kecskeméti Művészklub elnöke, Báron Lászlót, aki főképp a báb játszók nevelésében és művészi irányításában szerzett érdeme- aket, valamint Varga Mihályt, aki az irodalmi színpad munkájában, a szavalómozgalomban és a helyi irodalmi életben tevékenykedik. A hagyományoknak megfelelően valóban eleven vita követte a tömör, alig egyórás beszámolót. A nevek említése nélkül a következőkben röviden inkább a vita csomópontjait igyekszünk érzékeltetni: Valóságos forradalom zajlik le ma a pedagógiában. Erről beszélt az első hozzászóló. A pedagógus munkája látszólag apró kis hétköznapi tettekből áll. Nem „mutatós” munka. De ezeknek a tetteknek a le óbb részletekig célszerűeknek kell lenniük csak ekkor születhet meg a hétköznapi munkából a minőségileg új eredmény. JJ TALT itt a hozzászóló ar- ra, hogy mennyi ellenvetés hangzott el korábban a pedagógiai munkatervvel kapcsolatban. Többekben talán csak a kényelmesség okozta a tiltakozást. Valószínűbb azonban, hogy nem látták jól, nem ismerték eléggé ennek a feladatnak a célját. Ezért nagyon fontos. hogy minden új vállalkozás és feladat előtt tisztázzuk a célokat, jussunk egyetértésre, s a megállapodás azután, valóban mindenkire kötelező legyen. Érdekes megjegyzés hangzott el a külföldi utazásokról és a nyugati eszmeáramlatok beszü- remléséről. Valóban, az utóbbi időben mind többen utaznak külföldre tanárak, sőt diákok is, s amellett igen sokan megfordulnak Kecskeméten a nyugati országokból jött turisták. Tanulóinkat és tanárainkat fel kell vértezni a felületes Iá-: . lásmód ellen — hangoztatta egy j hozzászóló. A hozzászólások egy része azokkal a nehézségekkel foglalkozott, amelyekkel a tanulók és az iskola maga is a munkahelyeken szembetalálja magát. Némelyik üzemben az oktatók munkaidejének tekintélyes része a nevelés helyett azzal telik el, hogy verekedniük kell a vállalattal a munka jobb megszervezésért, Az üzemekben tapasztalható tervszerűtlenség néha más vonatkozásban is érezteti káros hatását. Legutóbb az egyik vállalatnál szélnek eresztettek tíz frissen szabadult szakmunkást. Olyan szakmában, amelyre pe- í dig nagy szükség van. A tíz feleslegessé vált fiatal dolgozó vasbetonszerelő volt. jfiZO ESETT arról is, hogy náluk sok a tanyáról jött tanuló. S közöttük valóban sokan állnak még a nacionalizmus különféle áramlatainak és a vallásos világnézetnek hatása alatt. Rájuk különös gondot kell fordítaniuk a nevelőknek, s valóban igen érzékelj yen kell reagálniuk minden megnyilvánulásra,. a váratlanul felmerülő kérdésekre is. Helyeselték a taggyűlés résztvevői azt a tételt, amelyet az ideológiai irányelvek úgy fogalmazott meg, hogy: a körülmények önmagukban nem nevelik szocialistává az embert. Valóban ők is tapasztalták, hogy sokáig csak az oktatással kellett törődni az iskolában, a tudatformálással nem. Ha az ideológiai irányelvek lényegében nem is állítanak új feladatokat a nevelők elé, minőségileg más munkát, jobbat követelnek ezentúl tőlük. Nagyon súlyos gond ma még az iparitanuló-képzésben az iskola és a munkahelyek jobb együttműködése. Az egyik hozzászóló említette, hogy a Le- ninvárosban a tanulók panaszkodnak, mert gyakran tétlenkedniük kell. A fiatalok dolgozni akarnak, nem annak örülnek, ha nincs munkájuk, hanem annak ha van, ha tanulhatnak, ha fejlődhetnek. Felvetődött a taggyűlésen az a már nem új gondolat is. hogy meg kellene próbálkozni önálló tanépítkezés- sekkel, s később esetleg jó néhány» szakmában önálló tanműhelyek létesítésével. A MEGYEI pártbizottság jelenlevő tagja számos figyelemre méltó kérdést és javaslatot feljegyzett, hogy tájékoztassa róluk a felsőbb szerveket is. Méltán fejezte ki megelé- I gedését és elismerését azért a 1 felelősségteljes munkáért, amely- j nek nyilvánvaló tükre volt ez a taggyűlés is.-. M. L. ban, Müggelheimben levő különleges iskolán. Müggelheimben. a többi légionáriussal együtt. Anatolijt egy fabarakkban szállásolták el: Fekete uniformist kapott, bakancsot lábszártekerccsel, egyensapkás melyen régi orosz kokárda díszlett két betűvel: .,SP”. Társai is átalakított és átfestett régi lengyel, belga, szovjet egyenruhát kaptak. Egyébként Rahnenkampf százados, az iskola igazgatója ügy vélekedett, hogy ez a keletről küldött csőcselék jobbat úgysem érdemel. Anatolij gyorsan hozzászokott az idegen toliakhoz, illetve váll- lapokhoz. Az iskolában gépkocsivezetőnek tanították ki. Vo- rogyin. az oktató, egy bizonyos fehérgárdista emigráns, volt cári pilóta érthetetlen rokon- szenvet tanúsított iránta. Annál is különösebbnek tűnt ez. mert Vorogyin mindenkit gyűlölt; a lengyeleket azért, mert elszakadtak Oroszországtól, a németeket azért, mert eltűrték a bol- sevizmust, most pedig ellenállnak és nem adják meg magukat a németeknek, még II. Miklós cárt is gyűlölte, mert, hagyta. hogy agyonlőjék. Vorogyin sizofrén volt. de az autókhoz nagyon értett. Pro- horovot legjobb tanítványai közé számította Anatolit részt vett erődítmények és utak építésében Rómánál. Genovánál. Milánónál. Firenzében, több tonnás teherautókat vezetett Franciaországban. Bordeaux-ban bunkereket épített a tengeralattjárók elleni védekezés céljából. 1942 december 20-án levelet írt Szergij atyának, Rigába: ..Szeretnék sokat szenvedett hazánk javára dolgozni.” Még Szergij is elcsodálkozott egykori háziszol- gájának képmutatásán. Az egyházfő már Párizsból kapja Anatolij következő üzenetét: ....azt te rvezik, hogy a Vlaszov-had- sereggel Moszkvába irányítanak, a patriarchátusra!” Moszkvába. amikor ebben az időben a Volga és a Don között Paulus huszonkét hadosztálya esett gyűrűbe és semmisült meg? De ezek a szavak talán nem is tűntek különösnek, elolvasva Anatolij levelének egy másik sorát: Párizsban a Gestapo hálójába kerültem.” Tapasztalt „halászok” szőtték a hálót Bizonyos Gebrikov segítette hozzá Anatolijt, hogy Bordeaux-bői Párizsba juthasson. Ennek az embernek érdekes élete volt. Oroszországban született. 1919-ben Belgiumba disszidált. Franciaországban tanult, szolgált a Vatikánnál, majd Bécsben. azután pedig, hogy Franco megfojtotta a köztársasági Spanyolországot. Madridban bukkant fel. Alig hogy felhúzták a nácik a horogkeresztes zászlót az Eifel toronyra, Gebrikov már Párizsban termett. ö hozta . össze Anatolijt Gehringer kollégájával, Fischer- rel. az SD vezetőjével. Tőle kapta Prohorov első párizsi megbízatását: figyelje a fehér emigránsok hangulatát. Prohorov hamarosan munkához látott.. Igaz. eleinte nem nagy sikerrel. Első párizsi ismerőse Szerafim metropolita lett. az a figura, aki Fischert egyáltalán nem érdekelte. Köztudott volt ugyanis, hogy Szerafim, pontosabban Vlagyimir Rogyionov, a fasiszta érzelmű fehéremigránsok fejeként mérhetetlenül gyűlölte a Szovjetuniót, az ő hangulatára tehát Fischer korántsem volt kíváncsi. Szerafim atya vitte a fiatal A hír így szól: „Tovább folytatják a vértesszőlősi ásatásokat. ..” Tovább — hisz olyan szenzációs leletre bukkantak a kis falucska mészkőbányáiban, amelyre felfigyelt a tudományos világ: a Bécsben ülésező nemzetközi régészkonferencia azonnal egy ■ különbizottságot, Az ősember telephelyi expedíciót küldött a Fejér megyei faluba. A világ híres régészeiből, paleontológusaiból, antropológusaiból álló bízott-' ság a magyar kutatókkal a legújabb- leletről, egy koponyáról megállapították: több mint félmillió esztendővel ezelőtt élt emberé. A csontok, a tűzhelyek, szerszámok a legrégibb ősember eszközei, településének nyomai. A nagyértékű lelet kétéves szakadatlan tudományos munka eredménye. Ezen a vidéken már ezelőtt is bukkantak az ősembertípusú tanya nyomaira. Néhány évvel ezelőtt azonban Pécsi Márton földrajztudós földtani kutatásokat végzett ezen a vidéken. Az ő jelentése nyomán indultak meg az ásatások. A feltárások nyomán értékes anyagokat: kezdetleges kő- szerszámokat, állatcsontokat, tüzelési nyomokat találtak, amelyekről a különböző tudományágak szakemberei egybehangzóan megállapították, hogy koruk mintegy félmillió év és az emberiség történelmének e, részlet az ásatásról, legrégibb időszakát képviselik. A „nagy lelet” augusztus 21-én került elő. A legrégibb emberfajta, a Homo erectus koponyatöredéke. Az ásatások vezetője, dr. Vértes László, így nyilatkozott a kutatások legújabb eredményeiről: „Két-három hét, és munkánkat befejezzük, összegezhetjük az eredményeket. Azonban már most is meg lehet’ állapítani, ez a lelőhely nagyon rövid idő alatt világhíressé vált, hiszen nemcsak Európában, de világviszonylatban is az egyetlen hely, ahol a legrégibb ősembernek az eszközeit településének körülményeit és csontmaradványait együtt megtaláltuk. A kecskeméti népművelés terveiből A kecskeméti városi tam'cs 1 művelődési osztálya és a K SZ j városi bizottsága a napokban összehívta a . középiskolák nevelő tanárait,- kultúrfelelőseit és a művészeti csoportok vezetőit, hogy ismertessék velük azokat a jelentősebb kul:ur lis eseményeket, amelyekre ebien az évben a megyeszékhelj en sor kerül. légionáriust a Gestaoóhoz és ott bemutatta dr. Reichlnek. A doktor elragadóan udvariasnak mutatkozott, itallal és olcsó szivarral kínálta és amikor a felbátorodott Prohorov aevba-főbe dicsérte S’°’'gij exarchát. felkiáltott: „Ilyen metropolita kellene nekünk!” Az elbűvölő dr. Reichl természetesen tudott arról, hogy partizánoknak álcázott -Gestapó- emberek a Kaunasi utcán tizenkét golyót eresztettek az egyházatya testébe és hogy a nyomokat eltűntessék, egyúttal útitársait is agyonlőtték a gépkocsivezetővel együtt, sőt egv véletlenül arra járó kislányt is meggyilkoltak. Persze felesleges tudnia erről a fiatal légionáriusnak, ezért hát búcsúzás közben, dr. Reichl mindössze annyit jegyzett meg hoav beszélgetésükkel igen elégedett, s reméli, Prohorov úr a jövőben is jóindulattal lesz a Gestapo szerény munkatársai iránt. Prohor,óv hamarosan állandó látogatója lett a fehéremigráns szalonoknak. Egyházi ismeretségei természetesen nem korlá tozódtak Szerafim atyára. (Folytatása következikJ A közeljövőben irodalmi estet rendeznek Sánta Ferenc és Buda Ferenc részvételével. Kecskemétre látogat az évad során Darvas József, Juhász Ferenc, Mesterházi Lajos, Veöres Sándor, Nagy László. Neves irodalomtörténészek, kritikusok előadást tartanak a TIT irodalmi szabadegyetemén Füst Milánról, Lengyel Józsefről, Illyés Gyuláról és másokról. A neves külföldi és magyar művészek közreműködésével tervezett hangversenyek a lakosság korszerű zenei ízlését lesznek hivatva alakítani. Nagy érdeklődésre tarthat számot a megyebeli képzőművészek kiállítása, a drámatörténeti előadássorozat, Borsos Miklós szobrászművész kiállítása, a filmmúzeum előadásai, a színház vezető művészeinek részvételével rendezendő ankét is. A tanulóifjúság nagy számban vesz részt ebben az évben az öntevékeny művészeti csoportok szemléjén. Az iskolai házi szavalóversenyek legjobbjai városi versenyen mérik ösz- sze erejüket április 11-én a költészet napján. Az irodalmi színpadok fesztiváljával április 4-én a^ felszabadulási ünnepségek műsorát teszik gazdagabbá. Sor kerül még tánczenei fesztiválra. az énekkarok nagyarányú szemléjére, szellemi fe'törőkre, s az ifjúsági klub ke e- tén belül ankétok kiá 1 tá«ok rendezésére. A KISZ-bizottság további segítséget kíván nyújtani az iskolai klubok munkájához. V, M. 0
