Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

1965. október 12. kedd 5. oldat Művelődési otthon a tsz-ben Önkéntelenül elhagyott csatatér jut az ember eszébe. A hosszú teremben keresztül-ka- sol drótok, raituk szőlőmara­dék, a padlón szemét, papírda­rabok: mi .történhetett itt. Semmi rendkívüli. Szüreti mulatságot tartottak a tiszaúi- falui Tisza Termelőszövetkezet új művelődési otthonában. Üj művelődési otthon a Tiszá­ban? Ez a termelőszövetkezet négy kilométerre van a falutól, inkább elrugaszkodik tőle. mint hogy közeledne féléié. Van tíz kilométer is a területének leg­távolabbi része. Ezért kellett az úi művelődési otthon. — Százötezer forint és ren­geteg társadalmi munka van benne — mondja Lénárt József párttitkár. A szövetkezet nemrégiben ün­nepelte fennállásának tizenötö­dik évfordulóját. Komoly, meg­alapozott gazdaság a „Tisza”, kétszázhetven család találta itt ' meg a számítását. Nagy kiter­jedésű tanyavidék a területe. 1 északnak húzódik hosszú L- j alakban. Két tanyai iskola van I rajta. Fái István KISZ-titkár. aki j városról került ide bérelszámo- | lónak, a párttitkárral együtt | egyik leglelkesebb mozgatója a I kultúrotthonnak. Ok ugyan klubnak ne. vezik. dehát nem a név a fon­tos. Szerintünk túlnőtt a klub fogalmán. Szabályos, két évre tervezett művelődési programja van. Hajításnyira van innen az egyik iskola. Ennek a vezető­iét. Horti Sándort kérték fel a művelődési otthon vezetésére. Tiszteletdíjasként persze, hogy a rendszeres, fegyelmezett mun­ka ily módon is biztosítva le­gyen. A tanító felesége mint bábszakkörvezető tevékenyke­dik az otthonban. Azonkívül ő a kihelyezett könyvtár kezelője d Jugoszláv táuczeuekar Kecskeméten A SZABADKAI Mladost ifjú­sági művészegyüttes könnyő- és tánczenei hangversenye főleg azért volt tanulságos, mert a gyakorlatban bizonyította be, hogy létezik jó és eleven tánc­zene a nálunk lelenleg — első­sorban az ifjúság jelentős része körében — egyedül üdvözítőnek tartott ún. luxemburgi gitárze­nén. a Beatleseket unalomig utánzó divatőrületen kívül is. Pedig ennek az együttesnek a tagjai sem holmi szakállas öre­gek, akik saját egykori emlé­keiket akarják az újabb gene­rációkra rá tukmálni, hanem va­lamennyien jókedvű, muzsikálni szerető fialalok akiknek játé­kán érződik, hogy szívvel.lélek­kel csinálják, teljesen amatőr alapon, vállalva a rendszeres munkát, s az ezzel járó tanu­lást. Az eredmény: elismerés, fesztiváldíjak és nem utolsó­sorban: népszerűség, sikerek azok előtt, akiknek muzsikáju­kat szánják. Ha nem így lenne, ilyen viszonylag nagy létszámú együttest nem is lehetne tartó­san összetartani. Az együttes karnagya' és mű­vészeti vezetője. Kovács József, kérdésünkre elmondotta: tuda­tosan törekszenek arra. hogy ne csupán szűk rétegnek az igé­nyeit elégítsék ki. hanem úgy muzsikálianak. hogy az minél többek kedvere való legyen. NAGY KÁR, hogy ezt az es­tet éppen azok nem hallották, akik a legtöbb tanulságot levon­hatták volna belőle: a kecske­méti ifjúság amatőr tánczené- szei. Talán a Piarista Gimná­zium nagytermének nem túl vonzó atmoszférája tette, hogy vendégeink igen csekély számú közönség előtt adták elő műso­rukat (vagy egy kis szervezési hiba is becsúszott?). Ezért azok számára akik a személyes él­ményben nem részesültek, szó­ban próbáljuk tolmácsolni né­hány további észrevételünket. AZ EGYÜTTES három zene­karának (vonós, fúvós, dixie­land) valamennyi tagja biztos hangszerjátékos, szép tónussal, tisztán játszik, az összhatás ép­pen ezért kellemes, dinamika és hangszín tekintetében változa­tos: erőteljes, de sohasem torz vagy túlerőltetett. Mindannyian kedvesek, jókedvűek, sőt ápolt külsejüek és iól öltözöttek. Szép hangú és temperamentumos szólistáik (pl. Saric Tamara. Maranic Maria. Dorozsmai Ka­tarina) elsősorban — énekelnek. a szó eredeti értelmében, oly­kor kis mozgással emelve ki a dalok ritmikus lüktetését. Kö­rülbelül egyenlő arányban ját­szanak hazai és külföldi (első­sorban olasz és angol—ameri­kai) számokat. (Hallottunk ter­mészetesen néhány gyengébb számot is. de hiszen a tánczené­től nem kérhetünk számon re­mekműveket.) Végül: egyetlen olaszul énekelt dal kivételével minden szám az előadók anya- nyelvén. tehát szerbül vagy ma­gyarul szólalt meg! Körber Tivadar J GOLO'/A NOV DOKUMENTUM ttgíNyE ír. Szergij Voszkreszenszkij. a volt dmitrovói érsek és a moszk­vai patriarchátus titkára éles eszű és óvatos ember volt. Nagy terveket szőtt. Már látta magát, mint a moszkvai patriarchátus főméltóságát. Természetesen az­után, hogy Hitler bevonul a Kremlbe. Annyira azonban nem volt óvatos, hogy leplezze gyű­löletét a bolsevikok iránt. 1942 októberében így írt a „Pravo­szláv keresztyén" c. folyóirat­ban: „A bolsevik fegyverek győ­zelmét kívánni annyit jelent, mint nemcsak Oroszország, de egész Európa, az egész keresz­tyén világ pusztulását kívánni. Ezt a győzelmet az úristen nem engedheti meg. A bolsevikok el­pusztulnak!” Voszkreszenszkijnek a pszko­vi Gebietskommisar ezt távira- tozta: „A Führer megbízásából köszönetünket fejezzük ki szü­letésnapja alkalmából küldött jókívánságaiért és ajándékaiért”. Az exarcha többek között segí­tett az áruló Vlaszov-hadsereg összetákolásában is. Anatolij az egyházfővel való beszélgetés után érezte, hogy megtalálta biztos támaszát. A kolostorban noviciusa. ponto­sabban háziszolgája lett, segí­tett neki az egyházi teendők ellátásában is. És minden a leg­nagyobb rendben ment volna, ha nem jön közbe az a húsvéti is. Nappal pedig: óvónő Féleg.v- házán. Mit várnak ettől az ízléses, háromszáz személyt befogadó művelődési otthontól? Itt az emberek öt-hat kilométerről ké­pesek vasárnaponként gyalog, kerékpáron bemenni a faluba szórakozni. Nos. itt a villany, vásároltak egv filmvetítőgépet. Ezentúl minden vasárnap sza­bályos mozi lesz a tanyán. Mo­zigépész: a tanító. Filmet ad a MOKÉP. És a távolságok? Például a Borsihalmi iskolától és mesz- szebbről a szövetkezet gépkocsi­jával hozzák be és vissza a ta­gokat a moziba és egyéb ren­dezvényekre. A rendszeres szak­munkásképzésre is. ami novem­berben indul itt az új művelő­dési otthonban, állattenyésztési szakon. Harmincán jelentkeztek rá. IKerncaak mulatságokat tar­tanak itt. A szépen legépelt mű­velődési tervben ilyenek szere­pelnek. Ismeretterjesztő előadások, időpont és előadó személye már kitűzve. Szakmai előadások. Az innen messze eső borsihalmi iskolánál is tartanak előadáso­kat. összevont felnőttoktatás az általános iskola VII—VIII. osz­tályából. Kirándulások: Aggte­lek. Dunántúl, Gyula. Szarvasi arborétum. Csehszlovákia és Ausztria (ez már részben meg­valósított terv!), nagyobb ünne­peken nótaestek, népünnepé­lyek. Zene? Egyelőre rádióT magnó, de lesz saját zenekar is. Mert itt számottevő fiatal gárda van. ötven fiatal tagja van a tsz-nek. akikre minden­ben lehet számítani. És állan­dóan jönnek is vissza. Itt van a központi gépműhely, csupa szakmunkás ifjúval. Itt vannak a traktorosok. Most kezdődik náluk a szocialista brigádmoz­galom. Azt mondja a oárttit- kár: amióta az úi művelődési otthonban megindult a munka, I egészen más az élet itt. Ha leszáll az est. összeülnek a sakkozók. Tíz játékos vetél­kedik — egyelőre — egymás­sal. Bekapcsolják a televíziót szólhat a rádió. Időnként el­jönnek a pestiek: a Kőolajipari Gépgyár dolgozói patronálják az üzemet. Ügy mondják: ren­geteg segítséget kapnak tőlük. Aztán az Alkotmány Termelő- szövetkezet dolgozói is gyakor­ta átjönnek. Rendszeresen meg­beszélik termelési tapasztalatai­kat. Van hol összejönni. Van művelődési otthon! Sxép, okos és nagyon kor­szerű kezdeményezés ez. Nagy összefogással, aránylag kevés költséggel megmutatták, hogyan lehet idegen segítséget nem várva önerőből küzdeni a „fe­hér foltok” ellen Balogh József ebéd, amelyen a Sicherheitsdienst egyházi referensének, Gehrin- gemek a szeme megakadt a bal­ti exarcha szerény noviciusán. 2. IDEGEN TOLLAKKAL A háború után többet beszél­tek a fasiszta Németország tit­kos rendőrségének, a Gestapó­nak a rémtetteiről, mint a Si­cherheitsdienst, az SD bűnös üzelmeiről. Pedig ez a politikai felderítő szolgálat, mely a hit­leri birodalom biztonságát volt hivatott védelmezni, a fasizmus legnagyobb és legkiterjedtebb titkos szolgálata volt. Heydrich meggyilkolása után Kaltenbrun- ner vezette, aki közvetlenül Himmlernek tartozott felelős­séggel. Az SD tevékenysége az élet minden területére kiterjedt: diverziós cselekedeteket hajtott végre, politikai gyilkosságokat és provokációs puccsokat szei'- vezett. Még Hitler közvetlen ap­parátusát is ellenőrizte, ugyan­így az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet. Kartotékain békésen megfértek egymás mel­Kajkinék Budapesten Mi a titka Arkagyij Raj'kin népszerűségének? Erre a kérdés­re kerestük a választ négy év­vel ezelőtt, amikor a szovjet vendégművész napok alatt az ország kedvence lett. Ezt kér­dezzük most is, amikor együt­tesével, a Leningrádi Miniatűr Színház társulatával újra eljött Budapestre. Jobban ismerjük és jobban is értjük már művésze­tének céljait és eszközeit, Ezért talán a válasz is pontosabb lett. Raj kin mindenekelőtt színész. Már gyermekkorában a szerep- formálás, az emberábrázolás le­hetőségei izgatták. Igyekezett el­lesni a környezetében megfigyel­hető emberek jellegzetes voná­sait, majd sűrítve, karikirozva visszajátszani ezeket a vonáso­kat. Fellépett diákszínpadokon, műkedvelő együttesekben, ké­sőbb hivatásos színész lett. Ez­után találkozott csak a legin­kább testére szabott műfajjal, a pódium és a kabaré lehetősé­geit egyesítő miniatűr színház­zal. A találkozásból életre szóló szerelem született. Rajkin a szí­nész mozgásával, gesztusával, hangutánzó tehetségével szinte újjáteremtette a műfajt, amely­nek a Szovjetunióban ma leg­inkább az ő neve ad rangot. A Leningrádi Miniatűr Szín­ház együttese tehetségesen, ha­tásosan valósítja meg vezetőjé­nek elképzeléseit. Bátran hada­kozik művészete eszközeivel a fejlődést nehezítő fonákságok ellen. Célba veszi a bürokráciát, a művel ellenséget, a gyávák fe­lelőtlenségét, a hatalommal visz­Arkagyij Rajkin. az OSZSZSZK népművésze. szaélők kíméletlenségét és osto­baságát. Egyik-másik jelenet hosszadalmasabb és érzelme­sebb, mint szeretnénk. Ezek né­zése közben sem feledkezünk meg azonban arról, hogy Raj­kin és színháza mindig a jó ügyért, a társadalmi fejlődésért, igazságos, emberséges világun­kért áll ki a porondra. D. T. Verbunkos a pusztán MJ égmúlt időket idéz a Ber- ta kútja a szentmiklósi határban. Történetét még jól ismerik a község öregjei. Az ősi csordakútról legendák keltek szárnyra. Hajdani fosztókák- ban, disznótorokban meséltek egy szerelmes gulyásbojtárról, aki bánatában belevetette ma­gát. A kút ma is ott áll, ahol majdnem kétszáz esztendővel azelőtt, a roppant területű szi­kesek közepén. S valóban ráil­lik a költő megkapóan szép ha­sonlata: „Óriás szúnyognak nézhetné valaki, Mely az öregföldnek vérit most szíjjá ki.’’ ¥1 anem a körülötte serény­kedő emberek ez egyszer nem az életet adó vízért nyi- korgatják az ostorfát. most csu­pán diszlet az, akár a föléje boruló, tiszta égbolt és a min­dig hallgatag, végtelen puszta. Néhány órára ugyanis osztrák és magyar filmesek szállták meg az egykori „tehénjárást’, lett miniszterek és tábornokok, diplomaták és nagykereskedők, írók és zenészek. Innen men­tek a jelzések a Gestapóhoz. Az SD volt a fej, a Gestapo a kéz. A megszállt területeken az SD tanulmányozta a szovjet- és pártszervek irattárait, irányí­totta a kémelhárítást, harcolt a hazafiak ellen. A papság el­lenőrzése csak kis része volt az SD tevékenységének: miután az egyház létezett, nem lehetett fi­gyelmen kívül hagyni már csak azért sem. mert az orosz papok között nem kevés ellenzője volt az „új rend”nek. sőt még par­tizánok is kerültek ki közülük. . .. Gehringer, az SD egyházi referense már régóta figyelte Szergij Voszkreszenszkij exar­cha ténykedéseit. A német fegy­vereket dicsőítő imák. a Führer- nek küldött ajándékok nem tudták elleplezni a tapasztalt felderítő elől az egyházatva tit­kos és egyáltalán nem önzetlen elgondolásait (Folytatása következik.) évszázada járja a „slrázsames- ter verbunkos táncát” — s íme most a kamerák előtt, az egész világ gyönyörködtetésére! És milyen magabiztosan irányítja a kilenc, táncos öreg legényeket Lukács bácsi, szinte a csodával határos. A ztán ismét rajtuk ..a vi­lág szeme”, a kameráké, és lassan- tempósan indul a tánc... Lengnek-lobognak a borjúszájú ingek, csattognak a csizmás bokák, zengnek a sar­kantyúk. .. És Schreiber Clau- die, a fiatal osztrák filmrende­ző nagyon elégedett a produk­cióval. Az osztrák televízió megbízásából járja hazánkat e stáb a MAFILM egyik forgató- csoportjával, hogy egy köze! egyórás ismeretterjesztő színei filmet készítsenek Magyaror­szág idegenforgalmi nevezetes­ségeiről, s legszebb tájairól. A filmre eddig tizenegy európai ország nyújtotta be igényét a bécsi televízióhoz, s mint meg­tudtuk, hamarosan nálunk i> bemutatásra kerül. Kovács Sándor ;/Jetre szélé szerelem... hogy felvételeket készítsenek a bécsi WDS filmgyár részére a kiskunok legősibb és egyben legszebb táncáról, a kiskun verbunkosról. Ennek kilenc strófából álló szövegét Kun Miatyánkos Szappanos Lukács bátyánk találta meg a harmin­cas években Látós Sára néni­nél, a betyármarasztaló Kűkúti csárdában. „Kiskunságban verbuválnak, Csapj fel öcsém katonának, Csuha-ha-ha-ha! ~ mint büszke sasmadár száll fel a dal az égnek a ke­mény nyakú, egyenes derekú öreg legények ajkáról (közülük a legfiatalabb is túl van már az ötödik „ikszen”). s bokázó léptük, mintha valami ősi szer­tartást idézne... — Ez a tánc történelmünkből száll nagyapákról unokákra és talán ez p legszebb benne — mondja megilletődve a nyolc­vanadik évét már a „saroglyá­bán hordó” Szappanos Lukács bácsi. A felvételek szünetében be­szélgettünk. Elmondta közben még azt is- hogy immáron fél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents