Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

19*3. október 12, kedd 3. oldal „ Balkezesújítás Az izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezetben járva, örömmel hallottuk, milyen jelentős mennyiségű szőlőtermés kerül exportra. — Csak azok a göngyölegek! — mondja fejcsóválva, szem- n)el látható nemtetszéssel Farkas János főkönyvelő. És el­sorolja, hogy az idén a Hunga- rofruct olyan rekeszeket bocsá­Á felesleges készletek 67 százaléka került vissza eddig a népgazdaság vérkeringésébe Meg kell gyorsítani ax elfekvő anyagok értékesítését amely a korábbiak során bi­zonytalanságot szült és ezzel akadályozta a rendelet végre­hajtását. A tanácskozások nyo­mán született intézkedések ked­vezően éreztették hatásukat. Június 30-ig 6 százalékkal nö­vekedett a feltárt készletek ér­téke, a második félévi leltározá­sok után pedig már elérte az 51 millió forintot. tott rendelkezésükre, amelyek a eélnak — nevezetesen a hazai gyümölcs külföldi népszerűsí­tésének — aligha felelnek meg. A vasúti rakodás során al­kalmunk nyílt személyesen is meggyőződni a ládák állagáról. Sőt — mint a mellékelt kép mutatja — lencsevégre is kap­tuk, hogyan „válnak be” ezek a gyakorlatban. A háromcentiméteres pere­mű, hétcentiméteres lábakkal ellátott, úgynevezett pvc-reke- szek rakodás közben összeros- kadnak, elcsúsznak, félrebillen­nek. — A tsz-nek, illetve a gaz­dáknak nem kellene, hogy fáj­jon a feje emiatt. Mi az árut exportminőségben adjuk át és hiánytalanul meg is kapjuk az ellenértéket. Egy fillér kárunk sem származik tehát. De ha már a vagonbarakás előtt ilyen labilis állapotban van az áru — a rekeszek ugyanis nem bírjál; a dűlőutak viszontagsá­gebbi típusúak közt ennél jó­val megfelelőbb is akad. Hogy mi szükség volt ennek az „újí­tásnak” a bevezetésére — az rejtély. Azon az áron, amennyi érték ily módon veszendőbe megy, bizonyár^ jóval- masz- szívabb, erősebb, teherbíróbb göngyölegekbe is kerülhetne a mindeddig megbecsült, s a jó hírnévre továbbra is számot tartó magyar szőlő. J. T. Kedvező lendületet vett az ér­tékesítés is: Augusztus 20-ig — a saját felhasználással együtt — a feltárt készletek 67 száza­léka került vissza a népgazda­ság vérkeringésébe. Sokat se­gített ebben a KISZÖV és a megyei tanács közös anyagbör­zéje is. ahol három nap alatt l millió 255 ezer forint értékű anyag cserélt gazdát. A továbbiakban valószínű­leg nehezebbé válik a kész­letek értékesítése. Az anyagok egy részére ugyan­is csak széles körű piackutatás­sal lehet vevőt találni és nem jelentéktelen azoknak az elfek- vőségeknek az értéke sem, ame­lyek a raktáraikban töltött idő alatt végképpen elavultak. Az MNB megyei igazgatóságának a dolgozói júniusi vizsgálatuk alkalmával 4 millió forint érté­kű selejtezésre váró anyagot tártak fel. Összegezve az eddigi tapasz­talatokat, megállapíthatjuk, — hogy a rendelet végrehajtása nyomán a megyében eredmények is jelentős szüléitek. Elégedettségre azonban nincs okunk. Egyrészt azért, mert az értékesítés határideje gyorsan közeledik és félő, hogy az anya­gok egy része a vállalatok nya­kán marad, másrészt azért, mert bár a tavalyihoz viszonyítva sokat javult, még mindig nem kielégítő a vállalatok anyaggaz­dálkodása. Egyes üzemekben idén is nagy* mennyiségű feles­leges készlet rakódott le. A hátralevő hónapokban te­hát, meg kell gyorsítani a fe­leslegek értékesítését és meg kell akadályozni, hogy újabbak keletkezhessenek. B. D. Új osztály indul a gépésstechnikumban Állatorvosnapok Az állategészségügyi szerve­zet továbbfejlesztését és a fer­tőző állatbetegségek elleni ha­tékonyabb védekezést szolgáló intézkedések tervét ismer, ette dr. Kádár Tibor, a Földműve­lésügyi Minisztérium állategész­ségügyi főosztályának vezetője a hétfőn megnyílt állatorvos­napokon. A kétnapos tanácsko­AZ ELMÚLT ÉV januárjá­ban új iskola nyitotta meg ka­puit a megyeszékhelyen: a Me­zőtúri Mezőgazdasági Gépész­technikum levelező tagozatának kihelyezett osztálya. • A gépészképzés fontosságát talán felesleges is hangsúlyoz- j nunk; fejlődő, a kézi erőt egy- I re inkább nélkülözni tudó me- ; zőgazdaságunknak mind több ! jól képzett szakemberre van ! szüksége. Megyénkben annál i fokozottabb jelentőséget kap ez ! a gépészeti tudnivalókat a kö- I zépfokon ismertető iskola,, mi- I vei hasonló jellegű intézmény mindeddig nem működött. Dankó Gézával, a Bányai Jú­lia Gimnázium helyettes igaz­Húsz éve a tanácsházán TOEM VÉLETLENÜL mondják, hogy a szem a lélek tükre — ez jutott eszembe ismerkedésünk első pillanatában. Emberi melegségről árulkodó, bizalmat gerjesztő szempár. Aztán a határozott fel­lépése, megfontoltsága ragadott meg, aho­gyan a hivatali főnökével tárgyalt. Nagy­szerű lehet ilyen munkatárssal dolgozni! — formáltam magamban a véleményt, amelyben a tanács vb elnöke megerősített: — Katonáné a vb-apparátusunk egyik legrégibb, kipróbált dolgozója, akit köz- ségszerte tisztelnek, becsülnek. — Bizony, életem jókora darabja telt el a tanácsházán, 1945. szeptembere óta na­gyon sokszor átléptem itt a küszöböt. De ha most választani kellene, boldogan kez­deném itt újra! — vallja önmagáról Ka­tona Józsefné, az Izsáki Községi Tanács V. B. gyámügyi és szociálpolitikai elő­adója, s egyben anyakönyvvezetője. Pedig sok minden sűrűsödik az eltelt húsz év­ben. _ Mint gépírónö kezdtem annak idejen az e löljáróságon. Mennyit változott azóta a világ! Minden jegyzőkönyvet én vezet­tem. s jól emlékszem rá, hogy a kivétel nélkül módos képviselőtestületi tagok, bármiben voltak érdekeltek, mindig meg­szavazták egymásnak. És mennyire más a tanácsi testület! Soha nem felejtem el: 1950. október 22-én nálunk a moziban gyűlt össze a megválasztott tanács. Fel­emelő volt a hangulat, mert a lakosság látta, hogy csakugyan az ő képviselői ve­szik kézbe a község irányítását. 4 Z APPARÁTUSON belül is más ■^vezetők és dolgozók kapcsolata. Va­lahogy sokkal emberibb. Azelőtt például, ha beteg volt valamelyik gyerekem, nem is mertem elkéredzkedni.. i s Katonáné kisgyerekeiből 17 és 19 éves nagylányok lettek azóta, akik az édesanya munkájában is szerepet kaptak. Hogyan? — Általában szomorú, de a szívemhez mégis igen közeli a gyámügyi munka. Mert minden gyerek helyzetét az édes­anya szemével vizsgálom, az enyéimre gondolok. Mióta nagyobbak lettek a lá­nyaim, többször magammal vittem őket egy-egy környezettanulmányra. Így vol­tam vele: hasznukra válik, ha az élet árny­oldalaival is megismerkednek. NEMEGYSZER hasznát vettem magam is. Mint például, amikor így formált véleményt az akkor középis­kolás Lujzi lányom: ..Anyu, nagyon saj­nálom a gyerekeket, de a szülők bűne. hogy így élnek!” Lám. ő is észrevette — lepett meg, mert bizony, az a legször­nyűbb, amikor az ember tapasztalja, hogy a szülő, az apa. vagy az anya léhaságát, gyakran iszákosságát sínyli a gyerek... — Egyébként, a munkahelyi környeze­temen kívül a lányaim iskolai nevelése a felfogásomra is hatott. Mert őszintén szól­va. valamikor vallásos voltam. Ma pedig boldog vagyok, hogy Luizikámnak. aki a földművesszövetkezetnél KISZ-titkár. egyik legnagyobb vágya, hogy a párt tagja le­hessen. — Ne haragudjon, hogy egyik szavamat a másikba öltöm — jegyzi meg kedvesen —. de annyi minden az eszembe jutott most. LYAN ÉRDEKES volt az első há­'' zasságkötés ... Ügy remegtem, ami­kor összeadtam a fiatal párt: Tőzsér Jó­zsefet és Kármán Erzsébetet. Az akkori vőlegény az Aranvhomok Tsz párttitkára, s azóta is. valahányszor találkozom vele. mindig megjegyzem: Maguk olyan kedve­sek nekem!... — A szociálpolitikai munka, az idős. elesett emberekkel való törődés... Ezt is nagyon szeretem. Egyedül az érző szíven- | nél a munkánál ugyancsak kevés. Olykor bizohy, elő kell venni a szigort is. ha a gyermeki hálátlansággal találom magam szemben. Mert jött már hozzám sírva olyan nyolccsaládos idős néni. akivel egyik gyereke sem törődött, s bíróságilag kellett köteleztetni őket az anya támogatására. De találkoztam már a hálátlanság olyan vál­tozatával is. amikor a felnőtt és tehetős gyerek kijelentette: „A földje a tsz-ben van, tartsa el a tsz!’’ Öröm viszont, hogy az igazán rászorulók részére van segély­alapunk. Jó érzés, hogy a járási tanácsnál mindig segítségemre vannak a szociális otthoni elhelyezéseknél. És hálás vagyok az állandó bizottságuknak, mert mindig számíthatok rá. ha feladatkörömbe vágó döntés meghozataláról van szó. / J^MBERSÉG, gondos körültekintés minden egyes ügyben, ez az alap­ja a megbecsülésnek, szeretetnek, amely Katona Józsefnél a községben körül veszi. Pedig 1950. óta rengeteg gond megoldásá­ban kellett közreműködnie hivatalában, és azon kívül is. Mert egyéni gondjaikkal sokan megkeresik otthonában és mindig segítőkészségre találnak. — El sem tudom mondani — sorolja felcsillanó tekintettel —. hogy milyen jól esik hallani: „Kedves Katonáné... Lujzi- ka ... aranyoskám ...” Mert igencsak így szólítanak a községben. Meg amikor az özvegy Udvari néni nagy csokor virágára gondolok, amit távollétemben tett be az irodámba, hálából, a jó szóért. Egyszóval: érezni a bizalmat — ennél talán nincs is nagyszerűbb dolog! És biztosan ezért van. hogy nem szövök más terveket: úgy mint eddig, boldogan élni a családommal, tel­jes odaadással végezni a munkámat to­vábbra is.,. Perny íren gatójával beszélgettünk a na­pokban a szakoktatásnak erről a formájáról. A kihelyezett ta­gozat ugyanis az említett kö­zépiskola épületében kapott he­lyet, osztályfőnöke pedig Dan­kó elvtárs. — Az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának kezdemé­nyezése nyomán jött létre az együttműködés a mezőtúri tech­nikummal. A pártbizottság az­óta is minden támogatást meg­ad, állandó segítséget nyújt, AZ ISKOLA egyébként úgy­nevezett keresztféléves rend­szerben működik, vagyis — el­lentétben az oktatás megszo­kott formáival — a tanév, a nyári hónapok kivételével, ja­nuártól decemberig tart. A közismereti tárgyakat szaktár­gyak — általános mezőgazdasá­gi ismeretek, mechanika, gép­elemtan, rajz stb. — egészítik ki. Hetenként kétszer négy órá­ban foglalkozunk a hallgatók­kal. a heti óraszám tehát 32. IDÉN MÁR két osztály ké­szül az év végi vizsgákra, ösz- szesen csaknem ötven a növen­dékek létszáma. Vannak köz­tük szövetkezeti gazdák, gépál­lomási és vállalati dolgozók is; nem egy közülük a megye egé­szen távoli részéről, sőt, van­nak olyanok is, akik más me­gyékből látogatják az órákat. Az elkövetkező januárban — amennyiben kellő, számú nö­vendék jelentkezik — az „anya­iskola” újabb első osztály in­dítására nyújt lehetőséget." Vár­juk tehát — október 20-ig — az általános iskolát vagy a kö­zépiskola negyedik osztályát el­végzett érdeklődők jelentkezé­sét. Követelmény: legalább két­éves szakmai gyakorlat, s emel­lett a munkaadó írásbeli javas­lata. Magyarból, rajzból és matematikából kell felvételi vizsgát tenni, amelyre novem­ber első hetében kerül majd sor. Eddig "tízen jelentkeztek már, de háromszor ennyi szük­séges ahhoz, hogy az oktatás­ban újabb évfolyam vehessen részt. ALIG NÉHÁNY NAP van te hát hátra a jelentkezési határ­időig. Gépet kedvelő, az iránt érdeklődő vagy ahhoz értő fia­taljainknak feltétlenül érdemes fontolóra venni a lehetőségeket és élni a kínálkozó alkalommal. zást az Agrártudományi Egye­sület rendezi a Technika Házá­ban. Az állatorvosnapok meg­nyitó ülésén részt vett Keserű János, földművelésügyi minisz­terhelyettes, Manninger Rezső, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke. valamint a Jugosz­láv Állatorvosok Szövetségének küldöttsége is. Az elmúlt hónapokban több­ször beszámoltunk már arról, hogyan halad a megyében a vállalatoknál elfekvő anyagok, félkész és kész termékek fel­tárása és értékesítése. Most. a negyedik negyedév kezdetén időszerű ismét számvetést csi­nálni, annál is inkább mert a rendelkezés értelmében — a kötöttségektől mentes, szabad áregyezkedésen ala­puló értékesítés határideje december 31-én lejár. A megyei vállalatok az év elején nem éltek kellőképpen azzal a lehetőséggel, hogy anya­gi következmény nélkül fel­mondhatták az idei terv telje­sítéséhez szükségtelen megren­deléseket. Az első negyedév végéig felbontott szerződések ér­téke a termelési érték 0,5 szá­zalékát sem érte el. A kezdeti bizonytalanság abból fakadt, hogy a gazdasági vezetők egy része nem látta világosan a ren­delet célját, népgazdasági je­lentőségét és azt sem. milyen hatást gyakorol majd a feltárás és értékesítés a vállalat gazdál­kodására. Ezt felismerve a járási és a városi párt- bizottságok az MNB me­gyei Igazgatóságával közö­sen, tanácskozásra hívták össze az érintett üzemek gazdasági és politikai veze­tőit. E megbeszéléseken sikerült tisz­tázni számos olyan kérdést, I gait —, elképzelhető, mennyit j romlik a minőség a későbbi ! szállítás’ folyamán. Sőt- kétsé- | ges, hogy egyáltalán átveszik-e majd. Mindez nem öregbíti sem mezőgazdaságunk, sem ke­reskedelmünk jó hírnevét. A MÉK helyi kirendeltségén | sem nyilatkoznak túlzott elra- j gadtatással az idén forgalomba hozott rekeszről. Hiszen a ré­

Next

/
Thumbnails
Contents