Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

Iníág >roíet>K j & MEGYEI PÁRTB1 r xx. fivr. 2S2. sz. Ara 60 fillér «65. okt. 2, szombat Áttekinthetetlen helyzet Indonéziában Ellentmondó hírek as államcsínyről DJAKARTA. (MTI) A djakartai rádió pénteken bejelentette, hogy Sukarno-elle- nes államcsínyt hiúsítottak meg. Az elnök kormányát a had­sereg kebelén belül tevé­kenykedő „Tábornokok ta­nácsa” elnevezésű klikk akarta megbuktatni, ezt azonban megakadályozta a „Szeptember 30. akció” elneve­zésű mozgalom, élén Untung al­ezredessel, az elnöki testőrezred parancsnokával. Minthogy hírügynökségi tudó­sítások nem jutnak ki Djakar- tából, a távirati irodák egyetlen hírforrása a djakartai rádióköz­lemény. Ez — az AP és a DPI idézetében — egyebek között bejelentette: A „Tábornokok tanácsa” egy felforgató tevékenység céljából szövetkezett cso­portból állt, amelyet az amerikai központi hírszerző hivatal támogatott. is — megalakítják a hasonló forradalmi tanácsokat. Ezekben olyan polgári és katonai szemé­lyek vesznek részt, akik a „Szeptember 30. akciót” fenn­tartás nélkül támogatják. Egy későbbi híradásban a djakartai rádió leszögezte, hogy az Indonéz Forradalmi Tanács Indonézia szabad és tevékeny külpolitikáját Délkelet-Ázsia és a világ békéjének érdekében, nem változtatja meg: A djakartai rádió egy újabb közlése szerint Egész napos vita a takarmánytermesztésröl és az állattenyésztésről Befejeződött a megyei tanács ülése Pénteken Baján, a Fegyveres Erők Klubjában a megyei ta­nács ülésének második napján megnyílt a vita a beszámoló fe­lett, valamint az állattenyésztő telepeken az előző nap tett lá­togatások tapasztalatairól. A megyei tanács tagjain kívül je­len volt és felszólalt Magos hászló, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Állattenyésztési Fő- igazgatóságának helyettes veze­tője és dr. Monori Miklós, az Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője is. Elsőnek dr. Bodóczky László emelkedett szólásra és — hi­vatkozva a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál és a keltetőállomáson tett látogatá­sára — elmondotta, hogy az idén 285 millió forintot produkáló, s ugyanakkor korszerűtlen üzem mielőbbi felújítására van szükség. Nem indokolt a keltetőállamás megszüntetése sem, sőt, a bőví­tését kellene szorgalmazni, mi­vel a törzsállomány zöme a kör­nyékbeli gazdaságokban talál­ható. Benei Sándor a juhászat mi­nőségi fejlesztésére és a tsz- építkezés korszerűsítésére hívta fel a figyelmet. Dr. Gajdócsi István elmondotta, hogy ha a bajai járás tsz-ei a kukorica összes területén alkalmaznák a sortrágyá­zást, 11 ezer sertéssel többet hizlalhatnának meg évente. Szükséges a takarmánykeverés jobb megszervezése, hiszen csu­pán a tataházi Petőfi Tsz-ben évente több mint félmillió fo­rintba kerül a táp helyszínre szállítása. Ezenkívül szólt az ál­lattenyésztő szakemberek kép­zésének és a beruházások meg­javításáról. Pálmai Máté, ugyancsak a tapasztalataira hivatkozva, han­goztatta, hogy a nagyobb hoza­mok elérése nem kis részben a gondozókon, illetve azok anyagi ösztönzésén múlik. Filá- kovity Vitályosné felvetette an­nak szükségességét, hogy a ház­táji gazdaságok is kapjanak ba­romfitápot. Dr. Veréb János elterjesztésre javasolta a tsz- közi állattenyésztő és hizla­lótelepeket, de csak a meg­felelő takarmányalap bizto­sításával, Miklós János a maximális ál­latlétszám elérését tűzte ki el­érendő célul. Ács Sántha Istvánná, elmon­dotta, hogy az üzemi konyhák felállítása sokat segítene a tsz-ek munkaerőgondjain. Vá­mos Ferenc az állattenyésztés gépesítésében jelölte meg a leg­sürgetőbb tennivalót. Szendrei Józsei hangsúlyozta, a tsz-közi vállalkozásoknak alapvető fel­tétele, hogy a mostaninál na­gyobb önállóságot kapjanak. Pesír István a külföldön bevált módszerek jobb hasznosítására és elterjesztésére hívta fel a figyelmet. Magos László reálisnak tar­totta a beszámolóban is hang­súlyozott célkitűzést, hogy a Homokhátságon az állattartást — létszámát tekintve — a mos­tani szinten kell tartani, az intenzív takarmányter­mesztő körzetekben — a Du­na mentén és a bácskai löszhátságon — pedig fej­lesztésre van szükség. Szólt a szakmunkásképzés, to­vábbá a házi törzskönyvezés fontosságáról is. Dr. Monori Miklós — egye­bek között — az állati termé­kek felvásárlásának növelését említette meg célkitűzésül. Dr. Tompa Béla a homoki termesz­tés belterjességének megvalósí­tását részletezte, s ez — mint mondotta — a nagyüzemi ál­lattenyésztés nélkül nem kép­zelhető el. Az elhangzott hozzászólásokat dr. Glied Károly foglalta ösz- sze, s válaszolt a felmerült kér­désekre is. A vita Erdősi Jó­zsef zárszavával ért véget, s ez alkalomból köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjainak és a munká­ban részt vevő szakembereknek a téma alapos előkészítéséért. Majd szavazás következett, s a megyei tanácsülés egy­hangúlag elfogadta a beszá­molót és a határozati javas­latot. A továbbiakban a tanács fo­lyó ügyeket tárgyalt. Interpel­lációkat a következő tanácsta­gok jelentettek be: Ballai Ist­ván, Kása Istvánná, Harmath Lajosné, K. Szabó Sándor és Árvái István. Kérdéseikre a legközelebbi tanácsülésen kap­nak választ. A csoport az utóbbi időkben igen tevékenynek bizonyult, fő­leg azzal összefüggőben, hogy augusztus első hetében Sukarno elnök betegségen ment keresz­tül. Minthogy a Sukarno elnök halálába vetett reményük nem valósult meg. október 5-én, a fegyveres erők napján, kor­mányellenes akciót akartak végrehajtani, s azt tervezték, hogy Kelet-. Közép- és Nyugat- Jávából csapatokat vezényelnek Dj akartába. A rádió bejelentette, hogy az államcsíny szervezői közül húsz tábornokot letartóztat­tak. A „Szeptember 30, akció” mintájára — mint a rádió a to­vábbiakban közölte — a fővá­rosban megalakítják a „Dewan Revolusi Indonesiat”, az Indo­néz Forradalmi Tanácsot, s or­szágszerte — tartományi, járá­si, kerületi és községi szinten Az utóbbi években rendkívül megnövekedett a lakosság tár­sasutazások iránti igénye a vá­rosokban és községekben egy­aránt. Erről beszélgetünk Sán­dor Imrénével, az IBUSZ kecs­keméti irodájának vezetőjével. — Az utazási kedvhez képest már kicsi az IBUSZ hálózata. Hiszen megyénkben Kecskemé­ten kívül csak Baján. Kiskun­halason és Kiskunfélegyházán van utazási iroda. Az igény pedig jóval több, mint ameny- nyit ezek megfelelően tudnának lebonyolítani. Ezenkívül me­gyénkben a nagy távolságok is indokolják az IBUSZ-hálózat bővítését. az „Indonéz Forradalmi Ta­nács” az ország „legfőbb hatóságának” szerepét tölti be. Elnöke: Untung alezredes. A tanács megalakulásáról szó­ló közlemény kijelenti, hogy a szerv „az egész indonéz nép eszköze”. A forradalmi tanács fennhatósága alá rendelte a mi­nisztertanácsot. s felszólította a kabinettagokat, hogy a továb­biakban is lássák el hivatali teendőiket, mindaddig, amíg az új kormány meg nem alakul. Az AP-hírügynökség pénteken délután azt jelentette, hogy Ma­laysiában lehallgatták a dja- kartai rádiót, s eszerint Masu­tion hadügyminiszter „leverte Untung alezredes államcsínyét”. Ezt az állítólagos djakartai köz, lést a malaysiai rádió azonnal átvette. A nyugati hírügynökségek ak- (Folytatás a 2. oldalon.) A növekvő társasutazási igény nemcsak nálunk, hanem or­szágosan tapasztalható. Ezért ez év elején megállapodás jött létre az IBUSZ és a SZÖVOSZ között utazások szervezésére. Tavasszal kísérletképpen öt me­gyében bevezették már az együttműködést, s a szerzett jó tapasztalatok alapján a mód­szert újabb öt megyére — köz­tük Bács-Kiskun megyére — terjesztik ki. Szövetkezeti kirendeltségeink kizárólag társasutazások lebo­nyolítására jogosultak, de akár bel-, akár külföldi útról van szó, a lakosság rendelkezésére állnak. Az ezzel kapcsolatos tel­jes ügyintézés elvégzésével te­hát ugyanazt a segítséget ad­ják a csoportosan utazóknak, mint az utazási irodák. Bekap­csolódnak a megyei utazási program propagálásába és szer­vezésébe is. Emellett egy-egy vállalat, intézmény vagy gazda­ság külön kívánalma szerint is szerveznek kül- és belföldi programokat. Hogyan készültek fel az új feladatra a szövetkezetek? — Erről Sallai Istvántól, a MÉ­SZÖV osztályvezetőjétől kap­tunk felvilágosítást. — A személyi feltételek es egyéb követelmények szem előtt tartásával 13 takarékszö­vetkezetet és 9 földművesszö- vetkezetet jelöltünk ki IBUSZ- tevékenységre. Megtudtuk még, , hogy az IBUSZ-szolgálat megszervezése az egész megyére kiterjedően történt. A 22 kirendeltség — ésszerű beosztás szerint — va­lamennyi község kívánalmainak eleget tesz. Az, hogy az eddig 4 helyett október 1-től összesen 26 helységben lehet a társasuta­zásokra jelentkezni és az ezzel kapcsolatos teendőket elvégez­ni, jelentős idő- és pénzmegta­karítást is jelent az érdeklő­dőknek. L G. É. A tanácsülés résztvevői. 22 új társasutazást szervező kirendeltség Együttműködés az IBUSZ és a MÉSZÖV között

Next

/
Thumbnails
Contents