Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

I „Fehér foltok” a város peremén Délután 5—6 óta, letelt a munkaidő. Az üzemekben, hi­vatalokban dolgozó asszonyok rohannak a kisgyerekért a böl­csődébe, majd bevásárolni az élelmiszer, a zöldség, a háztar­tási boltba. Persze, előfordul a fordított sorrend is, amikor elő­ször a bevásárlás, majd a gye- rekszállítás a második műszak bevezető programja. Utána? Gyalog, kerékpáron, autóbuszon sietés haza, vacso­rát készíteni, takarítani, s egyéb házimunkát végezni. Sok­szor a város peremére, több ki­lométerre a központtól, a mun­kahelytől, hiszen nem lakhat mindenki a város közepén. S a külvárosokban is sok olyan dolgozó nővel találkozhatunk, akiknek férje váltott műszak­ban dolgozik, így aztán a „hi­vatalos” munkaidő utáni min­MEGJEGYZES A közvélemény képviselőinek védelmében A SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ érkező levelek olvasása közben mindannyiszor kellemes, melen­gető érzés kerít hatalmába. Mert, mit tartalmaznak ezek a levelek? Egyrészt a község, vá­ros életében elért kisebb-na- gyobb eredmények hírüladását, nyilvánvalóan olyan céllal, hogy az efeletti örömet megosszák az egész megye lakosságával. Más­részt a hibák, fogyatékosságok szóvatételét, gyakran javaslato­kat is a kijavítás módjára — a közösség érdekében. Mélységes tiszteletet ébresz­tenek bennem íróik iránt ezek a híradások és észrevételek. Mert, mindig ez jut eszembe: milyen keservesen is szánom rá magam egy-egy rokoni, vagy baráti levél megírására. S lám, a levelezők, tudósítók: a közvé­lemény képviselői a napi mun­kájuk mellett, gyakran a késő esti órákban időt szakítanak rá, hogy tollat ragadjanak, levelet írjanak a szerkesztőségnek. S bizony&’a jó érzéssel könyvelik el soraik megjelenését és még inkább, ha észrevételük nyo­mán intézkednek is a hiba ki­javítására az illetékesek. örvendetes dolog, hogy egyre inkább általánossá válik: nem maradnak válasz és szükséges intézkedés nélkül a levelezőink, tudósítóink által felvetett fo­gyatékosságok. S mi több, szá­mos érintett vállalat, intézmény, gazdaság köszönő sorokkal kez­di a reagálását. Mert, érzik a jelzésekben a segítő jó szándé­kot, Ám, akadnak ez alól — a sajtótörvény által is előírt — jó szokás alól rossz kivételek is. Például olyan, hogy nem érke­zik válasz a bíráló, észrevétele­ző írásra. Még gyakoribb azon­ban a cikkíró közérdekű fára­dozását. segítőszándékát figyel­men kívül hagyó, felháborodott, s olykor bizony, tiszteletlen rea­gálás. Hadd említsek csak egyetlen, friss keletű példát: A KÖZELMÚLT napokban egyik külső segítőtársunk — aki mellesleg községi párttitkár — szóvá tette, hogy a helyi földművesszövetkezet még a ta­vasszal célrész jegy zést szerve­zett gázcserételep létesítése cél­jából. Az ígéret akkor úgy hang­zott, hogy a telep még ez év­ben megépül. Mivel azonban en­nek még semmi jele nem mu­tatkozott, tudósítónk a közösség érdekében feltette a kérdést: Lesz-e gázcseretelep?” A me­gyei illetékes szerv köszönettel vette a jelzést, s mivel a téma­körben több helység lakossága is érdekelt, őszinte tájékoztató választ adott a problémára. _ E válasszal szinte egyidejűleg levél érkezett az illetékes járá­si szerv vezetőjétől is, aki sér­tődött, csipkelődő hangon így kezdte a válaszát: ..Bár a Tisz­telt Kérdező helyben Is kap­hatott volna választ az illetéke- . soktól, de úgy látszik, így ha­tásosabbnak tartotta...” Ufa na részletes magyarázat követke­zett, majd a válasz végén a meglepetés. Igen, meglepetés, mert a bevezető sorokkal ellen­tétben így fejeződik be a levél: „Merem remélni, hogy a cikket azok is olvasták, akiken múlik a lerakat építésének megkezdé­se és segítenek nekünk abban, hogy az ígéretünket beválthas­suk a gázfogyasztók örömére.” Vajon, amikor a válasz megírá­sához kezdett az érdekelt szerv vezetője, még nem látta ezt a — levele végén felfedezett — összefüggést? FELESLEGES és nem is hasz­nos az efféle érzékenység, a sértődött, csipkelődő vagy ép­pen az elutasító hang. Hiszen levelezőink egy-egy közösség ér­dekében szólnak, a fogyatékos­ságokat — és nem személyeket — támadják, amikor észrevéte­leiket megírják. Legyünk hálá­sak a közvélemény eme képvi­selőinek, tiszteljük, becsüljük, sőt: bátorítsuk őket! Mert. jó célt, a közös ügyünket, az elő­rehaladásunkat szolgálják. P. I. den feladat elvégzése reá vár — a dolgozó nőre. Közelebbről vizsgálva, szem­betűnő ellentmondások keve­rednek ma még a dolgozó nők második műszakjában. Az egyik ilyen ellentmondás lényege: a mosógép, a hűtőszekrény, a por­szívó korszakában sokszor ki­lométereket kell gyalogolni egy kis sóért, paprikáért, a kenyé­rért a külterületeken. Hol vásároljanak ? Nem véletlenül foglalta te­hát határozatába a következő­ket a megyei pártértekezlet: „Nagyobb gondot kell fordíta­ni a városi peremrészek kor­szerű üzlethálózatának kialakí­tására A VIII. pártkongresszus, az országgyűlés múlt év júniusi ülésszaka szintén behatóan fog­lalkozott a kereskedelmi háló­zat fejlesztésével, s idézhetnénk a kecskeméti városi párt-végre­hajtóbizottság egyik, két évvel ezelőtti ülésének beszámolójá­ból is az ezzel kapcsolatos problémákat, feladatokat. A 47 ellátási körzetre osztott Kecskeméten például Voelker- telep a legáldatlanabb városré­szek közé tartozik. A Semmel­weis, a Malomköz utca lakói csak a meglehetősen távoli Nyitra utcai kis boltba járhat­nak vásárolni, ami bizony időt, fáradságot jelent. Mintegy két kilométer körzetből járnak eb­be a korszerűen felújított kis boltba, akárcsak a Dárdai tele­pi üzletbe. Innen — egészen a Daróczi közig — kb. egy kilo­méter hosszúságban és két ki­lométer mélységben egyáltalán nem található élelmiszerbolt, de a Barnevál mögötti új lakóne­gyedben sem. Ami még hiányzik ... A Daróczi- köz elején levő útelágazáshoz és a Daróczi köz közepén régóta időszerű lenne már egy élelmiszerüzlet létesí­tése. Modern, egyemeletes társas­házak sora emelkedik az Esz­perantó utcán, az önkiszolgáló bolt azonban ide is egy kdlo­Korlátlan mennyiség Az illetékes állami szervek­kel együttműködve a földmű­vesszövetkezetek a következő években megteremtik a kiörege­dett háztáji-házikert. gyümöl­csösök rekonstrukciójának fel­tételeit. A kitűnően értékesíthe­tő, jól jövedelmező málna és szamóca szaporító anyagából az idei őszön már mindenütt szinte korlátlanul vásárolhatnak a föld­művesszövetkezeti telepek és le­rakatok. Almából 680 000-ret, a Októberi napsütés (Pásztor Zoltán felvétele.) legjobban bevált őszibarackok­ból 600 000-et, kajszibarackból 316 000-et, körtéből pedig 176 000- ret értékesítenek a háztáji-ház- kerti termelők körében. A meg­növekedett forgalom zavartalan lebonyolítására az egész ország­ra kiterjedő lerakathálózatot szerveztek: 60 állandó és mint­egy 2000 ideiglenes telepen vá­sárolhatnak. válogathatnak a gazdák. Az eíőzetes tervek sze­rint 1970-ig együttesen 13 mil­lió törzses gyümölcsfacsemetét, 16 millió szőlőoltványt, 57 mil­lió szamócatövet és 11 millió egyéb bogyóst kapnak a háztáji gazdaságok. méterre esik, s az erre lakók érthetően nagyon várják már az új ABC-áruház megnyitását a Csilléry-telepen. A Kandó Kálmán és a Szol­noki út sarkán — az aluljárón túl — egyetlen agyonzsúfolt ön- kiszolgáló bolt működik, innen aztán végig a Béke -fasoron, s a konzervgyár környékén me­gint csak nincsen hol vásárolni. Ám, nemcsak a Voelker-te­lep, a Hunyadiváros, hanem a többi peremkerület ellátása is megoldatlan ma még. Ilyen kö­rülmények között joggal merül fel a kérdés: Mikorra várható előrehaladás a peremboltháló­zat fejlesztésében Kecskemé­ten? A Leninváros lakói jövőre már igénybe vehetik ABC-áru- házukat, a cukrászdát és a kis­vendéglőt. A Csilléry-telepen szintén jövőre ABC-áruház, kisvendéglő nyílik, s a Széche­nyi város ban 1967-ben kerül sor hasonló objektumok felépítésé­re. De mit ígér ez az esztendő? Perembolt és cukrászda épül a Rendőrfaluban, a Matkói úton, elkészül a Halasi üti zöldség­bolt, s idesorolhatók a már mű­ködő új boltok is a Rendőrfa­luban és a Miklovicsfaluban. Tervek és a megvalósulás A megye, a város vezetői azonban jól tudják, mindez még mindig kevés. Éppen ezért a Méheslaposon már kijelölték az új bolt helyét és most folyik a tárgyalás a hunyadivárosi és a Daróczi -közben létesítendő élelmiszerüzletekről, továbbá a Barnevál melletti boltról is. A tervek szerint ezek építé­séhez jövőre látnak hozzá. S ami örvendetes: a Széchenyivá- rosban már nem akarják meg­ismételni azt a Leninvárosban elkövetett hibát, hogy a lakó­negyed felépítése után kezdje­nek hozzá a kapcsolódó — töb­bek között a kereskedelmi — beruházások megvalósításához. A perembolthálózat-fejlesz- tés egyik legnagyobb akadálya — akármilyen furcsán is hang­zik — az évek óta kísértő- te­lekhiány. Mivel szinte minden talpalatnyi helyet értékesítenek magánszemélyeknek, a külterü­leten egyszerűen nem áll ren­delkezésre olyan terület, ahol érdemes, szükséges lenne bol­tokat létesíteni. A Voelker-te- lepen, a Hunyadivárosban és más peremrészeken egyaránt észlelhető ez az akadály. A szükséges anyagi eszközök biztosítása mellett tehát a meg­felelő helyen biztosított telek is feltétele annak, hogy a perem­boltok hálózatának fejleszté­sét — a megyei pártértekezlet határozatának és a lakosság ér­dekeinek megfelelően — meg­gyorsítsuk az előttünk álló idő­szakban. Bubor Gyula Ahol nem unatkoznak a fiatalok A címben szereplő követikez- ; tetés levonására Walter György császártöltési tudósítónk sorai indítottak bennünket. S hogy nem véletlenül, ím% a bizony­ság: „Szeptember végén — írja tudósítónk —, megnyitotta ka­puit a császártöltési művelődé­si otthon ifjúsági klubja, meg­kezdődtek a foglalkozások. Az első — filmvetítéssel egybekö­tött — előadást Takács Zoltán százados tartotta. A második foglalkozás előadója Angeli Má­tyás, a helyi művelődési otthon igazgatója volt. A klub tagjai ez alkalommal a nagy orosz zeneköltő, Csajkovszkij mun­kásságából kaptak ízelítőt. Eh­hez a programhoz szervesen kapcsolódott az október 3-án, vasárnap megrendezett buda­pesti kirándulás, amikor is 30 fiatal megtekintette az Opera­házban Csajkovszkij balettjét, a Diótörőt. Városnézés követ­kezett ezután. A fiatalok meg­ismerkedtek az Országházzal, az Erzsébet híddal, a Nemzeti Galéria új kiállításával, s a szép program vidámparki já­tékkal és állatkerti sétával fejeződött be.” Végül megállapítja Walter György: „Az ifjúsági klub si­keresen kezdte meg működé­sét, s a fiatalokat a következő hónapokban is gazdag program várja.” Walter György leveléhez azonban úgy véljük hozzákí­vánkozik egy kis kommentár is. Ez pedig így hangzik: Jó lenne, ha másutt is követnék a császártöltési példát. Hogy miért? Csupáncsak azért, hogy a megye más községeiben se unatkozzanak az ősz és a tél folyamán a fiatalok . .. Cikkünk nyomán Az izsáki kenyér... „Szeptember 18-i számukban Sz. E. levelezőjük Izsáki pana­szok című cikkében többek kö­zött kifogásolta a helyi sütő­üzemünkben készülő kilós fe­hér kenyér minőségét... Soha sem utasítottunk vissza kifo­gást vagy bírálatot, ha az jo­gosnak bizonyult — írja szer­kesztőségünknek küldött levelé­ben Somogyi József, a Kecske­mét és Vidéke Sütőipari Vál­lalat műszaki vezetője —, az izsáki panasz, megítélésünk sze­rint, azonban minden alapot nélkülöz. A kenyér minőségét ugyanis az ottani új üzemben rendszeresen ellenőrizzük, sőt, időközönként még felügyeleti szerveink is szigorú vizsgálatot tartanak. A panasz valószínűleg régebbi keletű, amikor még a régi sütöde üzemelt, mert ép­pen a bíráló cikk megjelenése előtti napokban nyert megálla­pítást, hogy az izsáki kenyér minősége nemcsak kielégítő, ha­nem — kifogástalan.” * Sz. E. izsáki levelezőnk a napok­ban személyesen is felkereste szer" kesztőségünket, s miután ismertet­tük vele a sütőipari vállalat műsza­ki vezetőjének levelét, elmondotta, hogy a helyi sütőüzem (feltehetően a bírálat hatására) most már való­ban kifogástalan fehér kenyeret ké­szít. Viszont megfelel a ténynek, hogy alig egy hónappal azelőtt so­kan panaszkodtak a községben, ép­pen a fehér kényé.* minősége ellen. (V.) PETŐFI NÉPE * Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja * Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Melős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-39. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér hé Telefon: i?-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető* 4 helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. "i/etésl dl* 1 i hónapra IS torira ios-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon; 11-85. i Index; 35 065*

Next

/
Thumbnails
Contents