Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

1965. október 8, péntek

1 «Ha!

Kátyúból ■— egyenes útra

3. Forint és a bizalom

Jövedelmező lenne számukra is, ha kaphatnának — a Mathi- ászhoz hasonlóan — legalább tíz hold szőlőiskolát.

Határukon folyik el Dunavöl- gyi-főcsatorna. Pár száz hold öntözése — kezdetnek — aránylag nem nagy beruházással is lehetséges volna.

— Most nem úgy van. mint egy éve is. Már készen a hetedik kazal takarmány. Ugyancsak kazalban van vagy 400 mázsa hereszéna és 250 mázsa somkó- ró. A muharszéna is lesz hét- n yolcszáz mázsa — sorolja a brigádvezető. — Van 480 birkánk is. A földek még szegények, trágyázatlanok. Az a ter- vü\ik. hogy hízómarhákzt állítunk be.

Sokféle terv, elképzelés röpköd a levegőben, míg egyszeresük Szabó megjegyzi:

— Forint nélkül semmihez se lehet kezdeni...

Holczman elgondolkozik, majd hozzáfűzi:

— És a bizalom. Most már jönnek az emberek. Igaz, akad még néhány akadékoskodó, de több a segítség. A Parag család, no meg Ajpliék és még sokan mások, dolgoznak szívesen. Mert van értelme.

— Farkas Ignáccal meg vannak elégedve?— dobom be a váratlan kérdést. — Azt mondják, hogy keménykezű ember...

— Selyömember nem is jó vezetőnek! — jegyzi meg egyikük, s mindketten bólogatnak rá.

S az jut eszembe, hogy kifelé jövet Sági József elvtárs. a községi párttitkár így jellemezte őket röviden, találóan: „Parázsemberek”. S azokat a napokat idézte, amikor még a kilépési hangulat uralkodott el a Kossuth Tsz gazdái közt. Ásóval, kapával állták akkor útját a hivatalos ügyben érkezőknek. Csak a higgadt és emberséges szó csitította le őket.

Mert lehet itt szót érteni mindenkivel és lehet a jóra is serkenteni a népet, csak a szándék legyen becsületes. A „Selyöm- em bérnek” errefelé úgy látszik ma már nincs becsülete.

Búcsúzóul még egy kényes kérdés:

♦-K*

;v>ir

S&, ' v

Amikor ott jártunk — szeptember elején — a rozsot vetettek. Azóta már zöldéi! a vetés.

(Pásztor Zoltán felvételei.)

A sertéstelephez érünk. Buzi Lászlóné. a gondozó mutatja az állományt: 106 süldő, 29 anyadisznó, 20 kismalac, egy ártány, két kan és egyelőre hat hízó ...

Tisztaság, rend. van, de az asszony panaszkodik. Messzi laknak, vagy három kilométerre. Szeretnének közelebb kerülni, de akkor nem engedik meg neki a saját hízó tartását. Most csak hagyján, de mi lesz télen, amikor járhatatlanok az utak.

A közgyűlési beszámoló jut eszünkbe. Tavaly 77 malac és 57 süldő pusztult itt el. A hanyag gondozás, rossz takarmányozás következtében sok jószág megfagyott a télen.

A mostani Rondoró házaspár lelkiismeretesnek látszik. Vajon nem lenne ki fizetőbb a sertéstelep melletti tanyák egyikébe költöztetni őket. még a rossz idő beállta előtt? A gyanakvás ezúttal nyilvánvalóan túlzott. A gyakoribb ellenőrzéssel — más a helyzet itt is, mint tavaly ilyenkor — és a jól megválasztott bérezéssel bizonyára elejét lehetne venni az esetleges visz- szaélésnek.

A tanácsházán cteik

László elnökhelyettessel beszélgettünk, aki jól ismeri a Kossuth Tsz problémáit, hiszen néhány hónapig — amikor az előző elnököt felfüggesztették egy vizsgálat során — ideiglenes vezetője is volt a szövetkezetnek.

Ö is úgy látja hogy a Mathi- ász és a Kossuth Tsz gazdaságilag is jól kiegészítené egymást. Az egyik szőlős gazdaság, a másik szántóban gazdagabb. Volt is már egyszer kísérlet az egyesülésre. de akkor a Mathiász- beliek még nem szavazlak rá. A mostani fejlődés, s egy sikeres esztendő bizonyára meghozná ennek is a feltételeit.

— A kérdés csak az. nem a mostani év volna-e erre a legkedvezőbb? — teszi fel a kérdést Csík elvtárs, s érvei igen meggyőzőek. De ennek eldöntésére nyilván a két szövetkezet tagsága lesz maid hivatott.

Ami a jövőt illeti, erről így vélekedik az elnökhelyettes:

— Az idén nyilván termény- feleslegük lesz. rá kellene állni a viszonylag gyorsan megtérülő baromfitenyésztésre.

Munkerőben bővebben vannak. mint a Mathiász Tsz. ez is a közös összefogás irányába hat. S a jelenlegi kétfelé való köny- velgetés is megszűnne az egyesülés által.

F. Tóh Pál

Következik:

Sérelmek és vélt sérelmek helyett..,

[BEFEJEZŐDTEK [ a nőtanácsok vezetőségeit újjáválasztó járási, városi küldöttértekezletek. E tanácskozások célja természetesen nemcsak a „tisztújítás” volt. hanem az is, hogy összegezzék egy-egy járás, város nőmozgalmának eddigi eredményeit, s meghatározzák az újabb feladatokat.

A fontos és népes asszonyfórumokon elhangzott beszámolók beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Mert kivétel nélkül alaposan és sokoldalúan elemezték a falusi, városi asszonyok helyzetét, azokat az eredményeket. amelyeket a gazdasági munkában, az önművelésben, a közéleti tevékenységben elértek. A járási, városi küldöttértekezletek alapján mindezekről bizonyára részletes összefoglaló születik majd az októberi megyei nőtanácskozásra. Ezért most nem is a beszámolókban felvázolt eredményekről, feladatokról kívánunk szólni, hanem arról, ami ezek hatására, kiegészítéseként a hozzászólásokban elhangzott.

| MIRŐL*} is esett a legtöbb * 1

szó? Ügy gondoljuk, nemcsak az

1 asszonyok, a nőmozgalom szá- : mára hasznos, tanulságos, ha ezekre röviden visszatérünk, j A felszólalásokban legtöbbet { szereplő kérdések, megállapítá- ! sok, észrevételek a munkára i vonatkoztak. A gyárban, tsz-ben j végzett munkára, mely életük,

| gondolataik nagy részét köti le a szürke hétköznapokon is. Kitűnt például, hogy a termelőszövetkezetekben nemcsak gyarapszik a nők aránya, de az általuk elvégzett munka értéke is egyre gyorsabban emelkedik. Szinte nincs olyan, általuk is elvégezhető munka, amiben ne számíthatnának rájuk — s ez egyre több gazdasági vezetőt ösztönöz elismerésre. Még mindig akad azonban olyan közös gazdaság, ahol tudják, hogy számíthatnak a nőkre, szólnak is. ha gyors segítségre van szükség —, de már a munkaegységkönyvben

elfelejtik elszámolni az elvégzett munka értékét. Ilyen esetet tett szóvá az egyik dávodi felszólaló is. A jászszentlászlói Aranyhomok Tsz-ben, a szakemberek megállapítása szerint is mintaszerűen ápolt gyümölcsös női munkacsapatát meg az bosz- szantotta, hogy sohasem tudták előre, mit kapnak azért a munkáért, amit el kell végezniök... Bizony ezek olyan dolgok, amelyekre érdemes felfigyelni, s egyúttal változtatni is, csak így soksaorozódhat meg az asszonyok munkakedve, teljesítménye.

Á gödör két oldala

A megye valamennyi termelőszövetkezete megkapta a felhívást, miszerint: az őszi vetések előtt, azokon a területeken. ahol kalászost követ a gabona, 50 holdanként nyolc — egyenként fél négyzetméter és 60 centi mély gödröt kell ásni, s a kitermelt földet alaposan átvizsgálni, s külön-külön kiszedni belőle a mocskospajor. a drótféreg és a gabonafutrinka lárváit. Az üvegekbe összegyűjtött férgek száma alapján az illetékes járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai állapítják meg, hogy mely táblákon kell talajfertőtlenítést végezni.

A kellő számú gödör ki nem ásása esetére a felhívás kilátásba helyezi a szabálysértési eljárás megindítását. Végül rendelkezik a talajfertőtlenítés elvégzésének módjairól.

Pesir István, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke papírt és ceruzát vesz elő. Számol.

— Mi 1200 holdon vetünk gabonát gabona után — jegyzi meg. — Ez azt jelenti, hogy 60 köbméter földet kell kiásni és a szó szoros értelemben átbogarászni. Most, az őszi „munkacsúcs” idején. Honnan vegyünk ehhez elegendő embert? Ráadásul a férgek kiválogatását nem is bízhatjuk akárkire... Ezag- ronómusi feladat.

— Ha az utasítást végre akarjuk hajtani, akkor Félegyháza határában 336 köbméter földet kell megmozgatni — teszi hozzá Szánthó Andor váró« főmezógazdász.

12

— Egy-egy agrononrusra köbméter föld jut...

A tény az, hogy számos gazdaságban valóban veszélyes méreteket öltött az említett kártevők elszaporodása. E területeken feltétlenül indokolt a talajfertőtlemtés. Az is igaz, hogy a növényvédelem felelősségteljes feladat, hiszen a jövő évi kenyérről van szó. Csakhogy azt is meg kell állapítani, melyek azok a táblák, amelyeken a férgek száma eléri a veszélyes mértéket. Mert minden területen védekezést folytatni, ahol kalászos az elővetemény — kissé drága mulatság. A fél- egyházi Vörös Csillagban csupán a HCH nevű védekezőszer több mint 80 ezer forintba kerülne. Másrészt félő, hogy nem lenne elegendő vegyszer, ha általános — és jelentős részben felesleges

— védekezést végeznének a gazdaságok.

Suba Sándor megyei növényvédelmi felügyelővel egyetértünk. Már ami a védekezést illeti. A gödrök számát viszont egy kissé sokall- juk. A férgek elszaporodása ugyanis nem egyik napról a másikra, hanem hosszú hónapok során megy végbe. Ezt a folyamatot minden valamirevaló agronómusnak szemmel kell kísérnie. Tekintettel a kétségtelen veszélyeztetettségre — jó, ha biztosra mennek a tsz-ek, s ott, ahol kártevő fenyeget, a gödörásást is pártfogoljuk. Ám arra ügyeljünk, hogy — stílszerűen szólva — ne essünk át a „gödör másik oldalára”.

H. JX

| HOGY [ a munkaszervezés, a termelés kérdéseibe miért érdemes és kell jobban beavatni a szövetkezetek asszonytagjait, arra jó példa a kalocsai járási nőtanácskozáson elhangzott felszólalás. A bátyai Miskei Já- nosnénak éppen „jól tájékozottsága” adta az ötletet, hogy a tanácskozáson felhívással forduljon a járás asszonyaihoz és az őszi munkákban való részvételre, a munka jó megszervezésére mozgósítsa, kérje őket. Ez a felhívás — az azóta érkezett hírek szerint — nem maradt hatástalan.

Elhangzott jó néhány észrevétel a munkafeltételek megteremtésével, javításával kapcsolatban is. Ahhoz, hogy az ősz folyamán és a jövő évben a gyermekes anyák is teljes értékű munkát végezhessenek, több helyen bővíteni kellene az óvodákat, napközi otthonokat. Tudják, hogy erre mindenütt nem futja állami erőforrásból —, de véleményük szerint nem is kellene mindig kivárni ezt. Mint ahogy Alpéron tették, szükség esetén a szövetkezet másutt is hozzájárulhat az iskolai napközi bővítéséhez, mert nem sajnálnák hozzá a fáradságot a legtöbb helyen a község lakói sem.

| A TANÁCSKOZÁSOK I jellemzője a társadalmi kérdések iránti érdeklődés volt. Ezek kapcsán foglalkoztak sokat a tanuló és egyúttal dolgozó családok problémáival, hangsúlyozva, hogy számos helyen több segítséget, erkölcsi támogatást érdemelnének. Szinte mindenütt szóba került a család- és ifjúság- védelem, és e célból a társadalmi összefogás hatékonyabbá tétele, különösen a bajok, gondok megelőzésére. Ez nyilvánvalóan nemcsak a nőtanácsok feladata, még akkor sem, ha ebből elég jelentős részt vállalnak. Űgyis. hogy például ezután nemcsak az állami gondozásba vett, nevelőszülőkhöz került gyerekek sorsát kísérik figyelemmel, hanem felkeresik azokat a szülőket, akiktől el kellett vinni egy időre a gyerekeket, mert a társadalom megítélése szerint alkalmatlanná váltak nevelésükre.

A felszólalásokból ítélve több helyen kísérik gondos figyelemmel és segítik a nőtanácsok aktivistái a cigányok szocialista társadalmunkba való beilleszkedését. A sükösdi nőtanácstitkár például elmondta, hogy a községben élő cigánycsaládok gyermekei számára vasárnap délelőttönként rendszeres gyermekfoglalkozásokat szerveztek a művelődési házban, s ennek hatására könnyebben, gyorsabban illeszkednek be az iskola életébe.

| SZINTÉ] kimeríthetetlen e felszólalások témája. A tanulság azonban az eddigi részletekből is leszűrhető. Munkakedvben, ötletekben, őszinteségben — új életünk formálása közben és érdekében — nem szűkölködnek az asszonyok. Ám az. hogy mennyi hasznot hah majd mindez a társadalomnál — nem egyedül rajtuk múlik.. Azokon is, akik gondjaik megoldásában, javaslataik, kéréseik teljesítésében segítségükre lehetnek.

E. É.

és ha akkor ők sem ellenzik, mi benne vagyunk.

Átvágunk a csintowai részre. Ezek a jobb földek. Kísérőink a kukoricát nézegetik szakértelemmel. Helyenként negy- 1 ven-ötven mázsára becsülik holdanként, s az átlagot 30—35-re.

Tiszta, gondozott a sertéstelep, de az állományt még gyarapítani lehetne;

— Azt hallottuk, hogy fontolgatják az egyesülés gondolatát? Igaz volna ez?

— Voltak kint a járástól is — mondja Holczman — és valóban szó esett erről is. Ez volna az ésszerű. De nem akarjuk, hogy szemrehányás legyen és azt mondják, a Kossuth lerontotta a Mathiász eredményeit. Ezért úgy gondoltuk, várunk még eav évet

Hosszasan beszélgettünk Holczman Györggyel, az arany- egyházi brigádvezetővel és Szabó Sándorral, a Mathiász Ts2 cséplési ellenőrével.

A „hencegés”, ahogyan tréfásan mondták, váltakozva folyj a régebbi rossz napokat idéző gondolatokkal. Ezután megint az eredmények voltak soron.

ASSZONYOK fórumán