Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

1&S5. október 5. kedd 1 afSsí Januártól már termel I Korszerű gyár épül Kalocsán H|í Az eddig felvázolt néhány tény is bizonyítja, szük­ségszerűen napirendre került a pártpolitikai munka hatéko­nyabbá tétele a kiskőrösi Pető­fi Szakszövetkezetben. Ennek egyik módjára cikkünk első részéből következtethetünk: a gazdasági vezetők, különböző munkaterületekért felelősök sem tekinthetik kizárólagos tevé­kenységüknek a termelés szer­vezését, irányítását. Emberek vannak rájuk bízva, őket ne­velni, felfogásukat, magatartá­sukat formálni, szintén feladat. A párttag gazdasági vezető ki­váltképpen nem választhatja szét önmagában a szakembert és politikust ágy. hogy az utób­bi lénye csak pártrendezvényen érvényesül. Ha ezen a téren előrelépés történik, a pártszervezet szak- szövetkezetben dolgozó tagjai­nak. vezetőinek nem kell időn­ként energiájukat elsősorban a gazdasági vezetőkre tartozó fel­adatokra fordítaniuk. Több idő jut a nagyszámú szövetkezeti tagság megismerésére, a velük való alaposabb, közvetlenebb beszélgetésekre. Mert mint láttuk, „alapanyag” van a pártpolitikai munkára. A felsorolt derék szakszövetkezeti gazdák mellett százak végzik lelkiismeretesen kötelességüket a családi földeken. Nem lehet tagadni, hogy őket a közös tennivalók, tervezések, fejtöré­sek számára is megnyerni csak úgy lehetséges, ha velük több­ször ért szót a pártszervezet. Nem kis munka, nem kis idő, amíg a mostani tizennégy alap­szervezet! tag — még ha szá­muk duplájára növekszik is — eljut a tagok jó részéhez. KB Tiszteletre méltó őszinte- séggel világította meg Szűcs Lászlóné elvtársnő, hogy az emberismeret nem értelmez­hető felületesen. Nem egy funk­cionárius húzódozna az alábbi „negatív” példa elmondásától, pedig ennek mélyére tekintve komoly következtetésre van mó­dunk — Csak gyakori eszmecserék­ből. benyomásokból sem mér­hetjük meg pontosan, mennyit ért a felvilágosító munkánk, és hogy mint vélekednek a párt­ról az emberek. Van egy fiatal szakszövetkeze­ti gazda, akit szintén az emlí­tettek közé sorolhatok. Rend­szeresen belátogat a központba, ide hozzám is. Érdeklődik, vé­leményt mond, kérdez, mindig tájékozott a szövetkezet dolgai­ról. öröm vele időt tölteni, mert nem olyan magának való ember, már a szövetkezet szint­jén gondolkodik. Szóval, biztos voltam benne, hogy ismerem, s ő is tudja, mi a pártszervezet. Bejön nem is olyan rég a szo­kásos beszélgetésre. Kötetlenül cseréljük gondolatainkat a szö­vetkezet ügyeiről. Egyszer hir­telen irányt változtat a mon­danivalóban Azt mondja: „Tu­dom, maga itt a párttitkári leendőket is végzi, de megkérde­zem: párttag is?” Rosszul teszi, aki most meg­rökönyödik. Még akkor sem kell, ha a továbbiakat közöljük. „Azért szeretném tudni — foly­tatta a fiatalember —, mert ha párttag, akkor nem mondom el, amit akartam.. .* SKjj Persze, hogy azért el- "" mondotta, amiért jött, hi­szen a barátságos párttitkárnő­nek nem került fáradságába, hogy emlékeztesse a szövetkeze­ti gazdát: mennyi hasznos be­szélgetésen győződhetett meg ad­dig is, hogy a pártszervezet ugyanúgy az egyes tag, mint az egész szövetkezet javát akar­ja. azon dolgozik, mint akárme­lyik becsületes, jóakaraté gazda. — A meglepődés perceiben, éppen ennek a különös szituá­ciónak a fényénél értettem meg több mindent — emlékezett Költözés előtti hangulat­ban vannak már az Elektro­mos Készülékek és Anyagok Kalocsai Gyáregységének dol­gozói. Eszük, szívük még a régi telephelyen van, gondolataik azonban már a volt cementipa­ri vállalat helyén épülő üze­müknél járnak. Mindez termé­szetesen nem gátolja őket a ter­melésben. Félévi tervüket jelen­tősen túlteljesítették, s nem romlottak a termelés mennyisé­gi és minőségi mutatói később sem. Augusztusban például a termelési tervet 127,5, az egy főre eső tervezett termelési ér­téket 29 százalékkal szárnyalták túl. Délután hiába keresem az EKA vezetőit a régi telepen, az új üzemépítkezésnél van vala­mennyi. Itt találom többek kö­zött Finta Tibor beruházási előadót, Svecz 7oltán üzemmér­nököt, Varga Kálmán számvi­teli vezetőt. A jó gazda lelkese­désével vezetnek körül az épü­lőfélben levő műhelyekben — mint mondják —, a város leg­korszerűbb üzemét akarják itt megszervezni. Pontosan kidol­gozott ütem szerint halad majd a termék műhelyről műhelyre. — Itt a G jelű épület — mu­tatja a beruházási előadó. — Ez az anyagraktár. Még el sem hagyja az anyag az épületet, máris a lemezollóhoz kerül le- darabolásra. Egy összekötő fo­lyosón át a leszabott lemezek a gépműhelybe vándorolnak. A prés, fúró, lemezvágó, élhajlító, ponthegesztő, csiszológépeket már szerelik. Egy ajtón át az elektro­mos- és autogénhegesztéseket végző műhelybe jutunk. Majd néhány métert az udvaron át szállítják a félkészterméket a csiszolóműhelybe. Ez arról lesz nevezetes, hogy óránként 3600 köbméter teljesítményű szűrő- berendezés cseréli majd itt a levegőt. Korszerűségére jellem­ző, hogy a fűtést is megoldja, oly módon, hogy a meleg leve­gő szűrve áramlik vissza a mű­helybe. Ezután hosszabb utat teszünk az udvaron át. — Ide, az F jelű épületbe ke­rül át a félkésztermék, ahol lú­gos eljárással rozsdátlanítják, zsírtalanítják — veszi át a szót az üzemmérnök —, majd szál­lítószalagra kerülnek az alkat­részek, amely a festőműhelybe viszi. Itt egy év múlva már elektrosztatikus eljárással feste­nek. A szárítást infra-alagútban ban végzik. A következő helyiség egy úgynevezett üzemraktár, ahon­nan az eddig elkészült alkatré­szek 38 méter hosszú szerelő- szalagra kerülnek, amely mel­lett hatvan ember dolgozik majd. A szalag végén már ösz- szeszerelve szedik le a kész fénycsőarmatúrákat és csoma­golják. Néhány méterre innen pedig épül már egy modul­barakk, az lesz a készáruraktár. — S mikorra készül el telje­sen a gyáregység új telepe? — kérdezem kőrútunk befejezté­vel. — Január elsején már itt sze­retnénk njegkezdeni a terme­lést — válaszolta a számviteli osztály vezetője. — Annál is inkább, mert az idei hatvannal szemben jövőre százmilliós ter­melési tervet kell végrehajta­nunk. — Mit jelent termelékenység szempontjából az új telephely jól szervezett kialakítása? — Azt, hogy 70 százalékkal nagyobb termelési terv végre­hajtásához mindössze csak 15 százalékkal több munkást kell alkalmaznunk. — Hogyan halad az építke­zés? — Kalocsa város vezetői­től, valamint anyavállalatunk­tól az EKA-tól igen sok segít­séget kaptunk. Több vállalat kapcsolódott be az építkezés­be. A készáruraktárt a mi sa- játrezsis brigádunk, a szerelő- műhelyt a városi tanács KÖFA- brigádja, az anyagraktárt, a gépműhelyt, a hegesztőműhelyt, az Asztalos- és Építőipari Ktsz, a benzin- és festékraktárt a szolgáltató vállalat, a belső út­hálózatot a Kalocsai VKG Vál­lalat építi, s igen jól haladnak a munkával. A TMK-, valamint a festőműhely építését, a csa­tornázást, a transzformátort, a belső világítást, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat végzi. Sajnos, náluk lassabban megy a munka. A legjobban a festőműhellyel van­nak elmaradva, s ameddig az el nem készül, nem is lehet üzem­be állítani gyárrészlegünk új telepét — mondotta aggodalma­san a számviteli vezető. Minden tekintetben korsze­rű, a gazdaságos termelés kö­vetelményeinek megfelelő üzem épül az EKA gyáregysége ré­szére Kalocsán. Reméljük, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat is részese lesz annak, hogy a harmadik ötéves terv küszöbén ez az üzem is megkezdhesse a ter­melést. Nagy Ottó HÚSZ EV MULTAN Szombaton Baján találkozót rendeztek a húsz évvel ezelőtt alakult MADISZ volt tagjai. | __I ŰSZ ÉV az ember életé­* * ben nagy idő, de a tör­ténelemben csak egy pillanat. Erre a pillanatra emlékeztünk szombaton a húsz éve alakult Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ bajai szervezetének tagjai. Kicsit meghatódtam, amikor a Bajai Fegyveres Erők Klubjá­nak bejáratánál — itt volt a találkozó — egy if jú ember em­léklappal ajándékozott meg, amelyet a MADISZ-embléma díszített. Ez az esti talákozó az egész napi műsor koronája volt. Reggel 9 órakor a volt MA- DlSZ-székháznál kis ünnepség aztán a Déry-kertben koszorú­zás a szovjet hősök emlékmű­vénél, később pedig a találko­zást előkészítő bizottság hat csoportra oszolva a volt MA- DlSZ-tagok sírjait koszorúzta. „Augusztusi" forgalom — októberben — Igazán nem lehet panasz a vénasszonyok nyarára a ven­déglátóiparban sem — vála­szolták kérdésünkre a Bács- Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalatnál. — Minden várako­zást felülmúlt az eddigi októ­beri forgalom, olyannyira, hogy ezt csak a legmelegebb augusztusi napokhoz lehet ha­sonlítani ... A megyében levő öt kiren­deltségünk tájékoztatása sze­rint, szombaton és vasárnap 1700 kg fagylalt, 185 hektoliter poharas és palackozott sör, és 3800 üveg üdítő ital fogyott. Ba­ján és Félegyházán egyébként az éttermek és presszók előtt, a kellemes időjárásra való te­kintettel, ismét megnyitottuk a teraszokat is ... B. Gy. Bprómagvak termesztésére szerződnek megyénk gazdasá­gai. ^Eddig mintegy 8600 holdra az őszi vetésű különböző bük­könyök, répcék termelésére történt megállapodás a Mező- gazdasági Magtermeltető és Ellátó Vállalattal. Megyénk kö­zös gazdaságai jövőre is több mint 30 ezer holdon foglalkoz­nak vetőmagszaporítással. Több száz ember vett részt ezen a demonstráción. És az esti órákban, amikor el­foglaltuk helyünket a Fegy­veres Erők Klubjának zászló­val díszített, felvirágozott dísz­termében, mintegy háromszá­zan az ország minden részéből, valamennyien elgondolkoztunk, mit is tettünk az elmúlt húsz | évben, hogyan segítettük for­málni új világunkat. Ezt a bel­ső emlékezést segítette az ün­nepség programja. Pető József városi KISZ-titkár megnyitó szavai után Borsos György, a megyei KISZ-bizottság első tit­kára emlékezett a hősi kor­szakra, a lelkes harcokra, a húsz év előtti ifjúságra. Han­goztatta, hogy a MADISZ a párt segítője volt azokban a nehéz időkben, amikor első­rendű feladat volt az ország újjáépítése. A MAI KISZ-fiatalok pél­' ' daképnek tekintik az akkori ifjúságot és bár azóta felépült egy új Magyarország, a '{úsz év előtti ifjúság helytállá­sa szüntelenül serkent a mai feladatok megoldásában. Csanyik László, a MADISZ volt városi titkára részletesen beszámolt az ifjúság akkori hő­si tetteiről. Volt bőven mit fel­sorolnia. Az újjáépítésben pél­dát mutatott az akkori fiatal­ság. Néhány nappal ezelőtt új­ságokat lapozgattam. A Bajai Hírlap akkori számai között sok olyat találtam, amely a I MADISZ-fiatalok megmozdulá­sairól adott hírt. Az egyik leg­nagyobb 1945. júliusában volt, amelyről a 27-i lapszám adott hírt. Reggel mintegy 300 lelkes fiú és lány indult a vasútállo­más újjáépítésére. Délutánra már négyszázan voltak. Nagyon szép munkát végzett ez az if­jú sereg. Több vagon szemetet, ócskavasat szedtek össze, kerí­tést építettek és szépen rendbe­hozták a vasútállomást és kör­nyékét. Az akkori jelszava a MA- DISZ-nak ez volt: Egység. S az egység jegyében küzdött ez a fiatalság a szabadság megvédé­séért. Kerestem az akkori ro­hammunkásokat a padsorok­ban. Bizony legtöbbjüknek ha­lántékát már kezdi fehérre mosni az idő. A vékony fiatal­emberekből, a sudár lányokból komoly, meglett családapák, családanyák lettek. A két évti­zed elsurrant mellettük ered­ményekkel, harcokkal, gondok­kal gazdagon. A szünetben beszélgettünk. A régi rohammunkások jól em­lékeznek az akkori időkre. f MLÉKSZEL, — mondta *■' egyikük — sóba-vízbe bablevest és kukoricamáiét et­tünk, az volt az ebéd. pedig de nehéz volt a gerenda. Egy vékonyarcú, vidám szemű férfi körülmutatott. — Itt táncoltunk ebben a te­remben. Ott volt a „majomszi- get”. A nehéz munka mellett ju­tott idő a szórakozásra is. Azt mondták akkoriban, hogy erős az ifjúsági szervezet Ba­ján. Volt olyan gyűlés, ahol hatszázan is részt vettek. Sok segítséget adott a pártnak ez az ifjúság. Erről beszélt Csa­nyik József a veteránok nevé­ben. Az ifjúság együtt harsogta a kommunistákkal: Földet visz- sza nem adunk. Együtt küzdött a város előrehaladásán az ak­kori városi pártszervezettel. Az ünnepség második részé­ben színvonalas kultúrműsor­ban gyönyörködhettünk, amely­ben jelentős részt vállaltak a volt MADISZ-tagok. CZÉP emlékezés volt ez a bajai találkozó. Érde­mes lenne követni a példát másutt is. Kereskedő Sándor Szűcs Lászlóné. — íme a bizo­nyíték: ha a pártszervezet, a párttagok csak szakmai, gaz­dasági kérdésekben hallatják szavukat, s huzamosabb időn át megfeledkeznek arról, hogy mint kommunisták politizáljanak is az emberekkel —. ez lehet a kö­vetkezmény. A pártonkívüliek nem látják a különbséget, hogy az élcsapat tagjai abban is töb­bek, amit szemléletnek, tájéko­zottságnak, messzebblátásnak mondunk. Tehát világnézetük határozott, korszerű, helyére tudják tenni az eseményeket. Az is tanulság a kis epi­zódból, hogy amikor a szűkebb vagy nagyobb közös­ség dolgairól beszélgetünk pár- tonkívüliekkel és közös nevező­re hozzuk a szép, mindannyiunk javát szolgáló elképzeléseket, örülünk a jó javaslatoknak, mi is tanítjuk a dolgozókat —, ne „szégyeljük” kimondani: mind­ez a párt politikája. Az a cé­lunk, hogy minden hasznos tö­rekvést. fizikai és szellemi ener­giát összefogjunk... Többet kell beszélgetni az em­berekkel. A jó politikai nevelő munkának ez a nyitja. Ezt ki­válóan felismerték Kiskőrösön, a járási és községi pártszerve­zetek egyaránt. — Juhász elvtárs, a községi pártbizottság titkára igen sokat segít, hogy mind a mai alap­szervezetünknél, mind a többi­nél komoly fordulatot vegyen a pártpolitikai munka. Szinte nincs nap, hogy be ne jöjjön hozzánk is. Jön velünk az elv- társak. a pártonkívüliek közé. Keresi a jó módszereket. Kitűnő és újszerű kezdemé­nyezés Kiskőrösön, hogy a leg­utóbbi taggyűlések a kommunis­ták tapasztalatszerző tanácsko­zásai is. Egy-egy alapszervezet­nél az ott legaktuálisabb kér­déskomplexumot tűzik napi­rendre az irányelvekből. Meg­hívják más alapszervezetek kép­viselőit, vezetőit is, sőt párton kívüli felelős beosztásúakat is szívesen látnak. Hogy mennyire igaza volt Szűcs Lászlóné elvtársnőnek az emberekkel való foglalkozás tar­talmasságára vonatkozó vélemé­nyével — amely nélkül a párt­építési munkát sem lehetne el­mozdítani a holtpontról —, egy másik megjegyzés is alátá­masztja. Boldóczfki Sándor, a Rákóczi Szakszövetkezet elnöke egy ilyen taggyűlés után jelentette ki. — Nem is gondoltam, hogy taggyűlésen ilyen komoly kérdé­sekkel is foglalkoznak, mint pél­dául az emberekkel való törő­dés, a munkaerkölcs kialakítá­sa... A gazdaságvezetőknek is sok segítséget jelent, amikor ez gyakorlatban is megvalósul. Ha a gazdaságvezető így vélekedik —. akkor maga is belátja, hogy ő sem csak szakember, hanem politikus is. Ennek megértése sem megy' azonban magától. Tóth István Amiről, beszélnek Addig kényes az ügy míg mélyére nem nézünk m.

Next

/
Thumbnails
Contents