Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Egyetlen percig ég és föld között MOSt kÖVCtkCZÍk 8 hajrá Lenyűgöző látvány volt! — emlékeznék a nézők, akik lát­ták a múlt vasárnap Kecskemé­ten a sárkányozó ejtőernyősö­ket levegőbe emelkedni. Az óriási fehér gomba lassan elvált a földtől, s magával ragadta a magasba utasát. Ijesztő gondo­lat: öt kilónyi selyemre bízva egy ember élete! Számtalanszor láttunk ejtő­ernyőst repülőgépből ugrani. De felemelkedni a földről, mint va­lami óriás sárkányt, még soha. Üj sportág a sárkány-ejtőer­nyőzés. Az idén kezdték ország­szerte az M HS-sportolók. nan sportolnak az MHS ejtőer­nyős szakosztályaiban. Eddig hiába készültek télen át az ug­rásokra, nyáron legfeljebb csak néhány alkalommal jutottak hozzá, amikor az MHS szállító­gépet tudott küldeni. Ezután vi­szont voltaképpen akármelyik falusi legelőn gyakorolhatják az ugrást, nem kell hozzá más, ésak a speciális ernyő, egy 200 —300 méteres acélk&tél, s egy teherautó. Ezzel a módszerrel ugyancsak egyetlen percre emel­kedhetnek a levegőbe, de meg­tanulhatják az ejtőernyő keze­lését, irányítását és a földet- érést — ennek a sportnak leg­fontosabb elemeit. Nem beszél­ve arról, hogy gyakrabban be­lekóstolhatnak válóban csodála­tos élményt jelehtő szépségeibe. AZ MHS ejtőernyős szakosz­tályaiban így hát, az idén meg- növékedett a fiatalok lelkesedé­sé. rhuhkakedvé. Október 1-ével a kezdők is hozzáláttak a fel­készüléshez a tavaszi ugrásokra. A vasárnapi bemutatón Ko­vács Józsefét és Pócsföldi Bélát, a kecskeméti ejtőernyős szak­osztály tagjait láthattuk. Ami­kor Pócsföldi indult, már erő­sen keresztbefújt a szél. a fel- szállömezőn. Nehéz helyzetben f vőlt. A leszállás után alkalmunk volt beszélni vele. Amikor a rosszul sikerült startot említet­tük, elnézően mosolygott: — Ilyen bemutatókon az em­ber nem választhatja ki az ideális körülményeket, mint az iskolaügrások alkalrftával. A kö­zönség azért jött ki, hogy lás­son, s md természetesen, nem akarunk csalódást okozni. — Egyébként tökéletesen veszély­telen az ejtőernyőzésnek ez a módja. Ma már igen. De nem eleinte. Két-három éve, amikor először hallottak Magyarországon a sár­kány-ejtőernyőzés külföldi kí­sérleteiről, többen megpróbál­ták, csak úgy „feketén”, enge­dély nélküli Köztük ■ Pócsföldi is. Felemelkedett, úgy a viliany- drótok magasságába — amikor az ejtőernyő egyik széle begyű- rődött. s ő visszahuppant a földre. Alaposan összezúzta ma­gát. Azóta jó néhány kísérlet, a külföldi és hazai tapasztalatok egybevetése, s áá ejtőértiyők át­alakítása folytán a sárkány-ej­tőernyőzés teljesén veszélytelen sport lett. Minden szakosztály kapott egy ejtőernyőt külön er­re a célra. Jövőre már a kez­dők is ezzel a módszerrel sajá­títják el a legelemibb fogáso­kat. A megyében mintegy hatva­Sikerüli Martjün is Tovább tart a Dózsa őszi jó szereplése. Elégedettek voltak a hétten a kecskeméti szurkolók, hiszen az NB Il-es csapat ki- élégítfette elképzelésüket, ide­genből elhozta mindkét pontot, mégefcdig nem akármilyet, és ezzel a Dózsa pontszámban is­mét beérte a bajnokság esélye­sét. Vasárnap már az őszi 10. for­duló mérkőzéseit vívják. — Ha vasárnap a 9. fordulón túljutunk és nem szakadunk le — akkor már nem lehet baj — sóhajtotta még augusztus élé­jén egy szurkoló. Nos, kíván­sága teljesült. Mit hozhat tehát az utolsó nyolc mérkőzés? Mi­előtt ennek fejtegetésébe kezde­nénk, vessünk egy pillantást a tabellákra. Lássuk először mi volt a tavaszi végeredmény: 1. Eger It ! ! 3 29:14 23 2. Bp. Spartacus 17 9 5 3 33:1« 23 3. Kecskemét 17 10 3 4 30:17 23 4. Szóin. MÁV 17 10 3 4 26:17 23 5. borsodi B. 17 7 5 5 23:1* 19 Ha ugyanezen öt csapatnak, csak az őszi kilenc fófdülóbán elért eredményét vizsgáljuk, ak­kor az alábbi táblázatot kap­juk: 1. Eger 9 5 2 2 20: 9 12 2. Borsodi B. 9 5 2 2 13:7 12 3. Kecskemét 9 s 2 2 10: 6 12 4. Szóin. MÁV 9 4 1 4 10:11 9 5. Rn. SnartamiK. 9 3 2 4 12:11 8 Az ősszé! négy egyenlő pont­számai álló csapát vélt, most a két táblázat összevetése után már csak az fegér és a Kecske­mét maradt az élen. íúlzás leh­ne állítani, hogy a bajnokcsa­pat feltétlenül a kettő közül lesz, hiszén ott van a nyomuk­ban a Borsodi Bányász is, de mindenesetre e két csapatnak van a legtöbb esélye. Ez van hátra Ha az utolsó nyolc forduló sorsolását nézzük, érdekes meg­állapításokat tehetünk. Vitatha­tatlan, hogy a kecskeméti csa­pat van kedvezőbb helyzetben, mert összesen ötször játszik ide­haza. A kecskeméti csapat ha­zai pályán fogadja a legnagyobb riválisait — köztük az Egert is —, míg ellenfelének Kecske­méten kívül olyan csapatokhoz kell utaznia, mint az Előre, Borsodi Bányász, Miskolci Bá­nyász. Sohn nem tapasztalt érdek­lődés előzi men a jövő vasárnap sorra kerülő Újságírók—Színé­szek találkozót. Mind a FIFA, mind az MLSZ az 1965. eszten­dő kiemelt mérkőzésének nyil­vánította a nem mindennapi eseményt. Ezért is látogatják meg ez alkalommal a megye- székhelyet olyan hírességek, mint lord Bicup Suphny, az Angol Hidegvér Sport Club el­nöke. Tik-Tiki Tak-Tika. az Egyesült Egyesületek Szervezete Labdarúgó Albizottságának pénzbeszedője, Mimi Blickfang, az ó-hazából rég eltávozott ma­gyar származású kupléénekesnö, Silva de Annamatia Fülöv Oc- lav nyugalmazott bikaviador, Mr. Buksa FéliX úr, északame­rikai középparaszt és golyós- csapágygyáros. Köre Illés ma­gánzó Kalocsáról és sokan má­sok. Az elővételi jegyárusításnál akkora a tumultus, hogy több ízben a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia, m.e.rt egymást inzultálták a vérmes szukolók. Mint félfüllel halljuk, a fekete jegybörzén már csak Napóleo­nért cserélnek gazdát az álló­helyre szóló bilétdk is. A várható hatalmas nézőtö­megre való tekintettel felme­rült annak lehetősége, hogy esetleg a Népstadionban játsz- szák le a kupadöntőt, de mivel kihúzódik az idei szüret, nincs kenőolaj a költségekbe. Szóbá- jött még a Széktói Stadion, de ennek tervét mindkét váloga­tott játékosai lefújták. Sem az újságírók, sem a színészek nem szeretik a teátrális megoldáso­kat. Ilyen előkészület után kap­csolt rá a két Tizenegy az erőn­léti. technikai alapozásra. A nyilvánosság teljes kizárásával, titkos edzőtáborban készül a két gárda. Olyan féltékenyen őrzik az edzők taktikai elkép­zeléseiket, hogy még újságírói szemtelenséggel sem lehetett tő­lük döntő konkrétumokat ki­csikarni. Annyi bizonyos, hogy a csa­patkapitányok is kíméletlen szi­gorral fojtanak el minden je­gy elemlazítást. Nincs duma, fe­leselés egyik oldalon sem. Ha egyik-másik játékosnál hézag volt, annak az edző habozás nélkül kitöltötte. Az átigazoló lapját. Node korunk újságíróját nem olyan fából faragták, hogy fenn­akadjon olyan kicsiségen, mint az információhiány. Mire való a kisujja és a szája? így sikerült egyetmást meg­tudni az ellenfelekről. A Színé­szek berkeiben bizonyos elbi­zakodottság észlelhető. A min­den energiát igénybevevő kupa­döntő előtt hét játékosuk is megnősült. Elfelejtették a régi közmondást: Sokat akár a szárkd... No. de majd meg­látjuk. Nagy népszerűségnek örven­dő csapatkapitányuk — kiszi­várgott hírék szerint — szakál­lal álcázza magát, hogy ne is­merje fel a ráállított újságíró. Ugyan kérem, ezt a naíúságot! Az edző speciális módszerrel készül a nagy összecsapásra. Vltizás közben a „kopogás” per­ceiben jegyzi fel raffinált tak­tikai ötleteit. Mintha az Újság­írók nem látnának bele így is a kártyájába. Az Újságírók táborából töb­bet megtudtunk. Edzőjük most tért haza hosszabb külföldi ta­nulmányúiról. Sok új fogással a tarsolyában kezdett munkához. Mongóliában az ősmagyar harc­modor nyomait tanulmányozta. Ennek megfelelően az Újság­írók ék-alakban fogják végre­hajtani támadásaikat. A közép- csatár — mint az ék éke elrúg­ja a labdát a Szülészek kapu­jára. Ebben a pillanatban as egész Újságíró támadósor vil­lámgyorsan hátatf ordít. Neki- iramodik visszafelé, saját ka­puja irányába, majd az alap­vonalon hirtelen kettéválik, ro­han jobbra, balra, ezután vissza. Világos, hogy a Színészeket meglepi a rég látott trükk. Súgó nem lesz, áki megmondja, mit csináljanak, tanácstalan- kodnak, mint Hamlet: Rúgni, vagy nem rúgni? Mialatt az Új­ságírók könnyűszerrel átkarol­ják őket. Ami a játékosokat illeti. A Színészék-kel ellentétben komo­lyan veszik az alapozást. A ne­ves jobbfedezet üvegcserepeken táncolva keményíti talpait. Fe­dezetpárja — a színész-csapat­kapitányt fogó játékos — ba­juszát veti latba ellenfele sza­kállárai szemben. A csapat kulcs-emberei Wartburg, Tra­bant, Skoda, Volga autógumik szakmány-pumpálásával növe­lik erőnlétüket. Sok bizonyta­lankodás után végré megnyug­tatóan rendbejött a jobbszélső lába is. miután tengervízben kúrálta az utóbbi hetekben. Mérkőzés lssz ez a javá. bál, melynek kedves színfoltja, hogy a kezdőrúgást bájos, hír­neves színésznőnk végzi. De­monstrálva, hogy ma már ná­lunk a nők is mindenhova rúg­hatnak.-—th —n Ezt mutatja a papírforma, de ér-e valamit? Tegyük félre a rózsaszín szemüveget és álla­pítsuk meg, hogy a hazai pá­lya is csak akkor előny, hogy a szív, a lelkesedés, a győzniaka- rás is meg van hozzá és végül még egy! Nélkülözhetetlen a közönség segítsége A kecskeméti közönségre az, mondják, hogy passzív. Nfem tud lelkesedni. Igaz, az utóbbi időben néhányszor már felzú­gott a régen hiányolt' „Hajrá Dózsa”, de még mindig rifem olyan erővel, ahogyan arra a csapatnak szüksége lett volna. Az eddig kivívott sikerek mu­tatják — a Dózsa többet érde­melne. Ugyanaz a közönség, Amely a Petőfi ko&árlabdácsa- patál hétröl-hétre szinte bele hajszolja a győzelembe, miért he tudná ügyanígy lelkesíteni a labdarúgókat? Nem hisszük, hogy a Dózsa játékosai kevésbé dkarrtáriak győzni, mirit a ko­sarasok. A véghajrá most kez­dődik. Itt van a lehetőség — nemcsak a csapat számára, hogy bebizonyítsa győzhi aka­rását, —- hanem a szurkolókéra is, hogy részt vegyenek a küz­delemben. összegezzük rövi­den: a labdarúgók a szívükét, a közönség a hangját vigye a. stadionba és akkor nem lehet baj. Szabó Zoltán Tanács ismét a csapatban A Dózsa vasárnapi összeállí­tása előreláthatólag egy helyen változik. Több mint öthónapi kényszerpihenő után helyet kap a csapatban a sérüléséből fel­épült Tanács. Reméljük, hogy a szélső rövidesen ismét a régi formájában küzd majd a táma­dósor szélén. A kecskeméti csa­pat tervezett összeállítása: Czéh — Kéri, Holtéi, ..ÍVinkier — Pei­ler, Szőczey — Tanács, Kiss ti., Szappanos, Rozgonyi, Ézsi. Eliiliás örökre Kedden délután, amikor betoppan­tam a Kiskunhalasi JTS helyiségé­be, telt házat találtam együtt. Ép­pen ülésezett a labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága, s tárgyalta Gyarmati József kelebiai játékos ügyét, aki szeptember 26-án a Ke- lebia—Jánoshalma járási összevont bajnoki mérkőzésen 0:5 állásnál a 78. percben ököllel állón ütötte Bíró Imre játékvezetőt, majd másik kezével is megütötte, e szavak kí­séretében: „Most legalább tüdőin, hogy miért nem fogok többé fut­ballozni!”. A magáról megfeledkezett játékos­nak jó előérzete volt. mert a bi­zottság egyhangú határozatával örökre eltiltotta, nemcsak a sporto­lástól, de minden sportágban űzhető egyéb tevékenységtől is. Gyarmati József ettől a naptól kezdve nem űzheti kedvenc sportját, de sem in­téző, sem edző vagy sportköri ve­zető nem lehet a jövőben. A szigorú és igazságos döntéseken kívül a vétkes játékos — mivel jelenleg ka­tonai szolgálatot teljesít Kelebián — magánvád alapján a katonai ügyészségen is felelni fog lettéért. Nézzünk további elszomorító ada­tokat áz egyre elharapódzó fegyel­mezetlenségek sokaságából, amelye­ket egyetlen napon halmoztak spor­tolóink. Beslr Mihály alpári ifjúsági játékos — amikor a labda közelé­ben sem volt — szándékosan has- barúgta (!) ellenfelét, ezért hat hó­napra, Ürbán Ferenc kisszállásl já­tékos. mert az ellenfél kapusát, »mi­kor az a földön feküdt, ököllel megütötte, háromhónapi, Koös Ba­lázst (Alpári SK), mivel az ellenfél kiállított játékosát a pálya szélén Leköpte és a játékvezetőt szidalmaz­ta, szintén 3 hónapi „kényszerpi­henőbe” ítélte a fegyelmi bizott­ság. Bakos László halási játékos Utánrúgásért — mint visszaeső — kapott 2 hónapos eltiltást. Ügy gondoljuk, az örökre eltiltás, de a többi, is, minden júérzésű sportember helyeslésével találkozik, melyből nemcsak a sportolók, de a szocialista sporterkölcsre nevelő sportköri vezetők Is egyaránt okul­hatnak. t BPißi

Next

/
Thumbnails
Contents