Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
Az idény leggyeigébb játékával vesztett a Dózsa Bp. Spartacus - Kecskeméti Dózsa 1:0 (1:0) Kecskemét, 3000 néző, vezette: Horváth L. Bp. Spartacus: Fülöp — Ko- lozs, Gál. Szimcsák I. — Tóbiás, Strasszer — Dálnoki, Török, Herman, Molnár, Kovács E. Edző: Szovják István. K. Dózsa: Czéh — Kéri, Kol- tai, Winkler —, Peiler, Szőczai — Ézsi, Kiss II., Szappanos, Serényi, Rozgonyi. Edző: Titkos Pál. Szép napsütéses időben a vendégcsapat kezdte a játékot. Ké- riig jutott el a labda és máris indult a Dózsa támadása. Az első komolyabb helyzet is a vendégek kapuja előtt adódott, de Szappanos egy csellel többet csinált és a védők fel tudtak szabadítani. A mérkőzést, eldöntő gól az 5. percben esett. Egy Spartacus-támadás során a Dózsa-védők sorra hibáztak, nem tudták a kapu elől elrúgni a labdát, amely Török elé került, s az összekötő 16 méterről védhetetlen lövést küldött a hálóba. 1:0. A gól hideg zuhanyként érte a közönséget, s a Dózsa játékára is rányomta a bélyegét'. Idegesen kapkodva játszott a továbbiakban a hazai csapat. A 10. percben majdnem megismétlődött a kecskeméti kapu előtt a gól előtti jelenete Ezúttal azonban Török rosszul találta el a labdát. A 16. percben nagyszerű egyenlítési alkalmat szalasztott el a lila-fehér csapat. Szappanos már a lö-oson belül .járt, amikor az egyik védő fellökte. Rozgonyi büntetőjét azonban Fülöp nagyszerű érzékkel kivédte. Nagy balszerencse... Ezután talán még kapkodóbban, ötlettelenebbül játszott a Dózsa, mint az első negyedórában. A 25. percben egy hazai támadás során a fővárosi kapu előtt pattogott a labda, amely végül a teljesen tisztán álló Kiss II. elé került, az összekötő azonban ot lépésről sem tudta a kaput eltalálni. Három perccel később végre egy jó lövés szállt Fülöp kapujára, a kitűnő formában levő kapus azonban védte Szappanos bombáját. A továbbiakban is a hazai csapat vezetett több támadást, de ezeket sorra visz- szaverte a vendégek védelme. A 32. percben kissé kisodródva Rozgonyi lőtt, de ez a lövés is elkerülte a kaput. A 40. percben is gólhelyzet alakult ki a Spar- tacus-kapu előtt, Ekkor Ézsi a jobb oldalról adta be a labdát, a tisztán álló Serényi azonban gyengén fejelte kapura, s Fülöp védett. A közönség a szünetben azon vitázott, vajon tud-e erősíteni a második félidőre a kecskeméti csapat, tud-e jobban játszani? Nos. ez a kérdés a hátralevő negyvenöt percben határozott nemmel végződött. Görcsösen erőlködött a lila-fehér gárda, meddő támadásokat vezetett a fővárosi kapu eilen, de a csatársor alig-alig tudott veszélyes helyzetet kialakítani. A vendégek megszállták kapujuk előterét és sorra visszaverték a kecskeméti erőtlen támadásokat. A játéknak ebben a részében csak percei voltak a Dózsának, s ez kevés volt a jórészt tapasztalt, jó képességű játékosokból álló Bp. Spartacus ellen. A Dózsa támadott a Spartacus védekezett, s ezzel eltelt a második félidő. A mérkőzést azzal nyerte meg a fővárosi csapat, hogy egyetlen jól eltalált lövés utat talált a kecskeméti hálóba, viszont a teljesen meddő, gólképtelen Dózsa még egy 11-est sem tudott értékesíteni. A lila-fehér csapat — a látottak alapján — teljesen letört, forménkívüli együttes benyomását keltette és teljesen érthetővé tette a nézők számára azt a tényt, hogy ez a csapat még' nem érett meg arra, hogy bajnokságot nyerjen. Sem fizikailag, sem idegileg nem bírta a Dózsa a bajnokság hajráját. Ezt igazolta ez a mérkőzés. A csapatból talán csak a védelmet dicsérhetjük meg, bár ennek a csapatrésznek is volt néhány-megingása. A fedezetpár mélyen tudása alatt szerepelt, s kiábrándítóan játszott az egész csatársor, talán csak Ézsit dicsérhetjük meg akarásáért. A vendégek védelme egészen kitűnő teljesítményt nyújtott. Igaz, megkönnyítette dolgát a szétesően játszó Dózsa-esatár- sor. A fedezetpár fáradhatatlanul küzdött. A csatársor legjobbja Dálnoki és Török volt. Horváth Lajos higgadtan, körültekintően és tárgyilagosan bíráskodott. M. I. Sportiskolák találkozója Vasárnap délelőtt érdekes sporttalálkozóra kerül sor Kecskeméten. A szolnoki sportiskola űttörősportolói látogattak el a megyeszékhelyre, hogy összemérjék , erejüket a kecskeméti sportiskolásokkal. A találkozót két sportágban rendezik. A Széktói Stadionban délelőtt fél 11 órai kezdettel kerül sor a fiúk és leányok atlétikai versenyére. Kosárlabdában a Belső Városi Sporttelepen, a Dózsa- pályán találkoznak a csapatok. 10 órakor a K. Dózsa—Szolnoki Sportiskola leánymérkőzés lesz. Ennek érdekessége, hogy a két csapat már játszott egymás ellen az Üttörő Olimpián. 11 órakor a fiúk mérkőzésére kerül sor. A szolnoki sportiskolások ellenfele a Petőfi úttörőcsapata lesz. Túl vagyunk az idei legnagyobb tömegsportakciókon. Lezajlottak a falusi spartaikiád küzdelmei, sikerrel bonyolították le a szakszervezeti sportünnepélyeket, befejezésükhöz közelednek a legtöbb helyen az üzemi bajnokságok, nagy érdeklődés közepette" rendezték meg az Úttörő Olimpiát, hatalmas tömegeket mozgatott meg a középiskolások bajnoksága és bár, a természetjárásnak ma még kedvez az idő. a „vándor-mozgalmak” sok fajtája — elsősorban a vízitúrázás és a camping — idényzáráshoz érkezett. Végleges és pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de ha a részadatokhoz hozzászámítjuk a labdajátékok alsó- fokú szövetségi bajnokságainak, a városi, a kerületi, a járási, a körzeti bajnokságainak részvevőit, akkor körülbelül egymillióra tehetjük azoknak a számát, akik az idény folyamán aktívan kapcsolódtak be a rendszeres sportolásba. Nem kis szám ez, az ország lakosságának pontosan tíz százaléka! Pedig az idei nyár sok tekintetben nem kedvezett a sportnak. A mérleg mégis pozitív, s ez elsősorban az MTS tömegsport-határozatában lefektetett intézkedések végrehajtásának köszönhető. Az év ele/én minden sportszervezet kidolgozta 1967 végéig a tömegsport intézkedési tervét. Ezt a legtöbb helyen megbeszélték az ifjúság és a dolgozók mozgósításában érdekelt tömegszervezetekkel is. A testnevelési és sporttanácsok mellett megalakultak és működésbe kezdtek a tömegsportbi- zottságofc. Az egyesületek nagyobb részében is létrehozták a tömegsportcsoportokat. Minden eddiginél bőkezűbben biztosították a tömegsport anyaOrgoványoti elégedettek Az orgoványi labdarúgócsa- pat jelenleg a második helyen áll a járási összevont bajnokság élcsoportjában. — Bár csak pár ponttal vagyunk lemaradva a vezető Kecskeméti Egyetértéstől és van még hátra mérkőzés, nincsenek bajnoki reményeink — mondotta Szabó László, az orgoványi tsz sportkör vezetőségi tagja. Csapatunk elé a harmadik-negyedik hely elérését tűztük ki és ezt még túl is szárnyalták. Nagyon jó és egyenletes teljesítménnyel hívták fel magukra a figyelmet és a sportszerű mérkőzések egész során át bizonyították be, hogy van bennük fejlődési lehetőség. A 2. vagy 3. helyezés kitűnő eredmény lesz és. a jövő bajnoki szezonban akár az elsőségért is küzdhetünk. Az orgoványi sportolókat három termelőszövetkezet is patronálja, így anyagi gondjaik n'ncsenek. Ezenkívül a tanács és a KISZ-szervezet is támogatja őket. Tervbe vették, hogy a tavaszi felkészülés során néhány nagyobb tudású csapatot hívnak meg edzőmérkőzésre, hogy ezzel is viszonozzák a csapat szurkolóinak egész éven át te Dúsított lelkesedését és a sok biztatást. Pozsonyi István Kitűnően szerepel az osztályozón a Kecskeméti BRG férfi kézilabdacsapata. Képünkön Szabó K. előre vetődéssel dob gólt a MAFC kapujába. Befejeződött az atlétilcai versenyidény. A magyar versenyzők szép sikerekkel zárták ezt az évet. A nagy eredmények közül kétségtelenül az egyik legszebb teljesítmény kalapácsvetőnk. Zsivótzky Gyula 73,74 méteres világcsúcsa. A kiváló dobóatléta valamennyi versenyben nagyon jól szerepelt: 69 méteres átlagteljesítménye is egyedülálló a világon. Zsivótzky a világ legjobb kalapácsvetője lett. Még súlyos betegsége sem tudta megakadályozni ezt a szép sikert. Pályafutásával bizonyítja, hogy a tehetség mellett csak a rendszeres, kitartó munka hozza magával a jó eredményt. Miért szereti Zsivótzky Gyula a kalapácsvetést, miért éppen ezt az atlétikai számot választotta verseny számnak? Rossz emlék A Kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnázium volt tanulói mesélik, hogy Gyula azért lett kalapácsvető, mert egyszer gimnazista korában a lábára dobtak egy kalapácsot. Vagy talán ez is csak olyan diákcsúfolódás, mint az akkori „Zsivótzky, az Európa-bajnok” felírással ellátott faliújság cikk? — Nem, ez nem tréfa, ez tényleg megtörtént. Majdnem baleset volt. Az viszont már nem igaz. hogy ezért lettem kalapácsvető. Amikor az eset történt, már elhatároztam, hogy kalapácsvető leszek. — Hogyan történt? Tanulságként szívesen elmondom. A gimnázium udvara mögött, akkor még kiépítetlen területen edzettünk. A Icalapácsot az egyik diszkoszvető évfolyamtársam dobta vissza, és az kb. 20—25 méterről, pontosan a lábamra esett. Szerencsére homokban álltam, így nem történt komolyabb sérülés. — Igen. Ezután már mi is jobban vigyáztunk. Az ehhez hasonló, figyelmetlenségből eredő balesetek nem kiinduló pontok egy sportpályafutásban. Inkább a befejezése, záróakkordja az áhított sikerek felé vezető útnak. Őszintén szólva én sem szívesen emlékszem vissza erre az epizódra. Rossz emlék. •— Rövidesen leutazom Félegyházára, ahol személyesen is beszámolhatok élményeimről. Egy olyan beszámolón, melyen nem az ilyen kellemetlen, hanem a szép emlékek dominál- > nak- N. T. I gi feltételeit. Ebben az esztendőben költségvetésileg több, mint 40 millió forintot fordítanak a tömegek sportoltatására. S ebben az összegben természetesen, nincs benne a községfejlesztési alapból vagy az üzemi támogatásiból kapott tétel. Nagy erőfeszítéseket tettek a sportlétesítmények szaporítására. bár ebben a tekintetben még mindig nem kielégítő a helyzet. Egyelőre azonban gyorsabb előrehaladást csak a kispályák építésében lehet elérni. Ezek serkentésére az MTS hárommillió forintos támogatást biztosított úgy, hogy anyaggal segíti a pályák társadalmi úton történő építését. Kesd meghonosodni a nézet, hogy az egyesületek többségének főként a tömegek foglalkoztatására kell összpontosítania figyelmét. Különösen az üzemi és a vállalati sportegyesületekben kezdik mind erőteljesebben követelni, hogy elsősorban a dolgozókat, azok gyermekeit, valamint a közeli iskolák tehetségesebb tanulóit foglalkoztassák. Ennek is köszönhető, hogy újra lendületet kapott a Kilián Testnevelési Mozgalom, hiszen a pontgyűjtés és a jelvényszerzés a sportfoglalkoztatás egyik igen agitatív erejű módszere. A feltételek általános javulása nem is annyira az idén, mint inkább a következő években fogja éreztetni hatását. örvendetes például, hogy a munkahelyi testnevelés véglegesen polgárjogot nyert. Ma már az illetékes minisztériumok is támogatják ennek a fontos egészségügyi intézkedésnek a széles körű meghonosítását. Számítani lehet rá, hogy a munkahelyi testnevelés szélesítésével sok tízezer dolgozót sikerül bekapcsolni a rendszeres testedzésbe. Szélesítésre vár viszont az iskolai testnevelés. Amíg ennek gazdasági és káderakadályait sikerül legyőzni, addig is feltétlenül fokozni kell az iskolai sportéletet. A középiskolákban és az egyetemeken ennek már ; megvannak a szervezeti keretei, de nincsenek meg az általános iskolákban. Az úttörőcsapatokon belüli sportfoglalkoztatás nem felel meg sem a mozgalom, sem a gyermekek igényeinek. Helyes ez a törekvés, hogy az ifjúság sportbeli nevelését kerek egésszé tegyék az általános iskolától az egyetemekig. Számottevően fejlődtek eGben az esztendőben a természetjáró ! szakosztályok és jelentékenyen nőtt a természetkedvelők száma. A szakosztályok azonban még mindig csak a hagyomá- ; nyos formákat szervezik, s nincsenek eléggé figyelemmel a megváltozott körülményekre és igényekre. Nem törődnek például eléggé a motoros és az autós turistákkal, s kevésbé szervezik a nálunk is egyre népszerűbb campingezést. A jól sikerült tömegsportidény vázlatos elemzése is mutatja, hogy milyen hatalmas lehetőségek vannak még. Érmen ezért a rossz idő beköszöntésével sem szabad abbahagyni a munkát. A sportegyesületeki-^n a tömegsport intézői tar együtt a már bekapcsoló •' sportkedvelőket, rendezz v k például előadásokat, tanfolyamokat, kulturális események a részükre és — ily módon i ; — készüljenek fel alaposan, kő- rültekintően az új tömegsportidényre. A, A. Gazdagabb sportélet
