Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

1965. október 31, vasárnap 3. oldal kötelességük, hisz párttagok, saját pártjuk határozatait hajt­ják végre, ezt számukra a Szervezeti Szabályzat is előírja. Ez valóban így van, de akik így fogják fel a párttagok köteles­ségét, egyoldalúan ítélik meg a kérdést és elfelejtik, a kom­munisták is ugyanolyan érző emberek, mint a pártonkívüliek és jogosan igénylik, hogy mun­kájukat elismerjék, megbecsül­jék. Az elismerés, a jó szó szárnyakat ad az embereknek, a kommunistáknak is, és mint­egy feltétele a további eredmé­nyes munkának. Gyakran találkozni olyan alapszervezetekkel, ahol rosz- szul mennek a dolgok, baj van, mint mondják, a tagság akti­vitásával, nem támogatják a vezetőség munkáját, kedvetle­nül vagy sehogy sem vesznek részt az alapszervezet életében, a határozatok megvalósításá­ban. Kutatva a passzivitás okait, tesznek is különböző megállapításokat, de sokszor el­felejtkeznek annak vizsgálatá­ról, hogy vajon megbecsülik-e, elismerik-e kellően azok mun­káját, akik jól dolgoznak. Ter­mészetesen nem felesleges, in­dokolatlan dicsérgétésekről van szó, hanem a jól végzett mun­ka erkölcsi elismeréséről. Ettől pedig nem szabad félni. Pártunk politikája helyes. Határozatai e politika gyakor­lati megvalósítását szolgálják. ]%# inden pártszervezet fel­adata, hogy saját terü­letén a helyi lehetőségek fel- használásával, figyelembevéte­lével a leghatékonyabban meg­szervezze a végrehajtást, moz­gósítsa a kommunistákat és pártonkívülieket a határozatok végrehajtására, melyek a szo­cializmus teljes felépítését, a dolgozók felemelkedését szol- §áJ.ják IVÁN ISTVÁNNÉ, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője Jő ártunk Szervezeti Sza­bályzata a következő­képp rögzíti a párt célját, je­lenlegi feladatát: „A párt i •marxizmus—leninizmus tanítá­sait a hazai viszonyokra alkal­mazza, feltárja a társadalmi fejlődés objektív törvényeit, tu­dományosan megalapozza szervezi és vezeti a magyar né% küzdelmét a szocialista társa­dalom teljes felépítéséért, azért, hogy a társadalmi viszonyok forradalmi átalakítása után fel­lendítse a szocialista gazdaságot és a gondolkodásban, az embe­ri magatartásban is győzelemre juttassa a szocialista eszmét és «rkölcsötE nagyszerű — egész népünk felemelkedését szolgáló — célkitűzés megvalósítását szolgálják a párthatározatok, melyek a szocialista építés gyakorlati munkáját irányító elveknek és intézkedéseknek a foglalatai. Pártunk Központi Bizottságá­nak a társadalom, a gazdaság, a kultúra legkülönbözőbb terü­leteinek fejlesztését célzó ha­tározatai elvi és gyakorlati út­mutatást adnak a pártszervek, a kommunisták számára a szo­cializmus teljes felépítését elő­segítő munkájukhoz. A helyi pártszervek, pártbizottságok, alapszervezetek feladata, hogy a központi határozat alapján területük adottságai messzeme­nő figyelembevételével hozzák meg saját határozataikat, moz­gósítsák a kommunistákat és pártonkívülieket a végrehajtás­ban való részvételre és ellen­őrizzék, értékeljék a végrehaj­tás helyzetét, tapasztalatait. A határozatok megvalósulását számos feltétel és tényező be­folyásolja. Közülük csupán né­hányat említek, melyek dön­tően befolyásolják egy-egy ha­tározat sorsát, az azokhoz való viszonyt: ilyenek többek között a helyi körülmények, adottsá­gok figyelembevétele, a határo­zatok ismerete, kommunisták részvétele, példamutatása a ha­tározatok megvalósításában. Eredményt csak olyan hatá­rozat hozhat, amely a központi elveket alkalmazva messzeme­nően számol a helyi körülmé­nyekkel, lehetőségekkel, adott­ságokkal és konkrét feladatokat tűz ki. Az olyan határozatot, amely a dolgozókat foglalkozta­tó problémák figyelembevételé­vel készül és irányt mutat a gondok, nehézségek megoldásá­ra, a kommunisták és párton­kívüliek egyaránt megértik és lelkesen dolgoznak megvalósí­tásán. Jó példa erre a Köz­ponti Bizottság 1964. december '10-i határozata, melynek vég­rehajtására valamennyi párt- bizottság és pártszervezet in­tézkedési tervet készített. El­mondhatjuk. hogy ez a határo­zat megyénk valamennyi párt- szervezetében teljes egyetértés­re talált és mint az azóta eltelt idő igazolja, megyénk lakossá­ga, élen a kommunistákkal, eredményesen dolgozik megva­lósításán. ■Előfordul azonban, hogy a döntések, határozatok ál­talánosak, elvontak, másolnak, kioktatnak és nem mondják meg, mit kell tenni konkrétan az adott területen. Ezt tükröz­te néhány, az ideológiai irány­elveket ismertető alapszervezeti taggyűlés, amelyeken a felada­tokat csak annyiban határoz­ták meg, hogy „szélesíteni kell a politikai nevelő munkát” vagy „harcot kell folytatni a pártban a vallásos ideológia befolyása ellen’ stb., de nem mondták meg, hogyan, milyen módon. Csak helyeselni lehet azoknak a pártszervezeteknek a döntését, ahol a taggyűlés elhatározta, hogy a pártcsopor­tokban, kisebb kollektívákban visszatérnek egy-egy ideológiai­eszmei probléma részletes meg­beszélésére. A határozatok megvalósitásá­.. Négyen, ha elvég­zik a technikumot, bri­gádvezetők lesznek. Ha kedvük tartja, mehetnek az egyetemre is ... ... A fiatalok vala­mennyien KISZ-tagok. Hiszen mióta kikerültek az általános iskolából, itt dolgoznak. Szakmunká­sokká is a gazdaság ne­velte őket...” A fenti sorok a Kiskunhalasi Állami Gazdaság sertéstelepén dolgozó Mező Imre ifjúsági szo­cialista brigádról jó egy évvel ezelőtt jelentek meg lapunk ha­sábjain, Brigád a küszöbön cím­mel. Kíváncsiságunk ösztönzésére újból felkerestük a tavalyi ta­pasztalatunk szerint kiválóan dolgozó, lelkes kollektívát: mi­re jutottak egy év alatt. A keskeny, folyosószerű iro­dában Holup István telepvezető tájékoztat: — A brigád megvan, csak a tagjai nincsenek mind együtt. Míg tavaly 850, addig .most csak 235 anyakoca van a brigád gon­dozásában. A telep nyolcezres sertéslétszáma is a negyedére csökkent. Átmeneti állapotok uralkodnak itt most Kitűnik, hogy az egész koca­állomány megérett a lecserélés­re. Svéd törzsállományt hoznak helyettük. Külföldön is az most a keresett fajta. És a gazdaság jelentős mértékben hizlal ex­portra. nak alapvető feltétele azok is merete, megértése, a tájékozta tás. Eredménnyel csak akkoi számolhatunk, ha a munkábar részt vevők tudják, mit miér csinálnak. A határozatok sors< végső soron a munka területén az alapszervezetekben, a terme­lő egységekben, hivatalokban intézményekben dől el. Megva­lósításuk attól függ, hogy akii végrehajtják, mennyire értik célját, ami egyben meghatároz­za a határozatokhoz való vi­szonyt is. A határozatok megismer­* *■ tetősében, megértéséber döntő szerepe van a különböze pártrendezvényeknek, pártbi­zottsági, pártvezetőségi ülések­nek, taggyűléseknek, ahol mód van arra, hogy a kommunisták elmondják észrevételeiket, vé­leményüket, javaslataikat és ki­alakítsák saját tennivalóikat. Hasznos, ha ezeken a tanácsko­zásokon ott vannak a felsőbb szervek vezetői, tagjai, mert egyrészt maguk is tájékozód­nak, másrészt a felsőbb szerv határozatai ismertetésének, megértetésének jól bevált mód­szere a szóbeli tájékoztatás. Ezt a segítést igénylik az alap­szervezetek. Mindezek után szükséges a pártonkívüliek tájékoztatása, a velük való tanácskozás is, hisz egyrészt a párt állásfoglalásai a pártonkívüliek, az egész nép érdekében történnek, másrészt a határozatok végrehajtása igényli ae emberek nagy több­sége egyetértését és aktív rész­vételét. A pártonkívüliekkel való ta­nácskozásoknak jól bevált mód­szerei a párton kívüli aktívaér­tekezletek, a pártnapok, a tö­megszervezetek tanácskozásai. Számos olyan pártszervezet van, ahol az utóbbi időben el­hanyagolták a politikai kérdé­sekkel való rendszeres foglal­kozást. A lyan jelenséggel is talál- koztunk a közelmúltban egyik községünkben, hogy évek óta nem tartottak pártnapot, nem tájékoztatták kellően a pártonkívülieket politikai kér­désekről. Márpedig a gyakor­lat sokszorosan igazolta, hogy a kollektív tanácskozások jó alkalmat szolgáltatnak a meg nem értett vagy vitatott kérdé­sek tisztázására, ezért sok-sok ember nevelését is szolgálják. Egyre több pártszervezetben tapasztalható, hogy a felvetett kérdésekre, javaslatokra intéz­kednek, válaszolnak, a felada­tok meghatározásánál azokat figyelembe veszik. A határozatokban kijelölt cé­lok, feladatok megvalósulásá­nak fontos feltétele, hogy az illetékes pártszervek állandóan figyelemmel kísérjék, ellenőriz­zék a megvalósulást és időben intézkedjenek a gátló okok, té­nyezők megszüntetéséről. Egyet­len határozat sem független a napi munkától, azok a párt­tagok, pártonkívüliek minden­napi munkája során valósulnak meg. Fontos, hogy a pártszer­vezet vezetősége rendszeresen értékelje a munkát, megmond­ja, ki hogyan dolgozott egy-egy feladat végrehajtásában. Ott, ahol a pártszervezet nemcsak ellenőrzi a kommunis­ták részvételét, munkáját a ha­tározatok végrehajtásában, ha­nem menet közben megdicséri a példamutatóan dolgozó elv­társakat és segítőkészséggel bí­rálja a rosszul dolgozókat, ott eredményes a határozatok meg­valósítása, előbbre mennek a dolgok, jó kedvvel, lelkesedés­sel dolgoznak a párttagok és a pártonkívüliek. U allani olyan véleménye- két, hogy a párttagokat nem kell dicsérni, jutalmazni, ha élen járnak, példát mutat­nak a párt határozatainak meg­valósításában, mert az nekik A brigád tagjainak csak ki­sebb része van a telepen. A többiek a hizlaldában, vagy ép­penséggel más munkakörben dolgoznak, például a növény- termesztésben. Természetesen csak átmenetileg. Egy kivételé­vel a gazdaságban maradtak. Közben csak Horváth Erzsiké ment el, Jánoshalmára, a tsz- közi telepre. Egyike a brigád négy, technikumot végző tagjá­Találkozás r > / ■ • , — egy ev után a brigáddal oj nak. Sem ő, sem a többiek nem szakították félbe a tanulmányu­kat. A másik telepről — oda van most ő is beosztva — megérke­zik a brigádvezető. — Naponta összejövünk — mondja. — Addig is, míg nem dolgozunk újra együtt. Készü­lünk az újabb feladatokra.. . Szót ejt az eddigi eredmé­nyekről. Tavaly elnyerték a szo­cialista címet. A gazdaságtól összesen 7000 forint pénzjutal­mat kaptak. A KISZ megyei bi­zottságától kapott 1260 forintot az árvízkárosultak csekkszámlá­jára íratták. Hatan a Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet kapták meg. Takács Pál legnagyobb élmé­nye tavaly óta talán az volt, hogy részt vett a szocialista bri­gádvezetők országos tanácsko­zásán. — Sokat tanultam ott — vall­ja. — De tanulok jelenleg is. Már harmadéves vagyok a me­zőgazdasági felsőfokú techni­kum levelező tagozatán. Gyöngyösi Piroska, aki a kö­zépfokú technikum harmadik évfolyamán tanul — ugyancsak levelezőként — ezt mondja: — Szeretném jó eredménnyel elvégezni az iskolát, Talán si­kerül. Hogy jelentkezem-e ece­temre, még nem tudom. Igaz, hogy most átmenetileg az üzemi konyhában segédkezem, de az itteni jövő igen csábító. -sze­nisí tik a telepet, felszerelik az önetetőket, lesz állandó -eleg- víz is ... Vagyis lehet az ered­ményeket növelni. Az ám — az eredmények! Er­re is választ kapunk. Választá­si korban kocánként a malacok száma átlagosan hét. az átlag­súlyuk pedig húsz kiló. Na^v- jából olyan, mint egy évvel ez­előtt. Néhány hónap múlva újból együtt lehet a brigád, s alkal­ma nyílik az újabb tana szt-i la­tok hasznosítására, s még jobb eredmények elérésére. Hatvani Dániel Napi összejövetel. A brigád tagjainak egy része, balról jobbra: Ádám Sándor, Dunai Józsefné, Hauck István, Takács Pál, Gyöngyösi Piroska, Babanyecz, Jánosné. K. Decemberben alják át a kecskeméti közétkeztetési konyhát Ezerötsxáz személyre fősnek Mint ismeretes, két éve kezd­ték meg Kecskeméten, a Hor­váth Döme utcában egy telje­sen korszerű közétkeztetési konyha építését. A kivitelező, az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat, valamint a külső és belső szerelésekkel megbízott más vállalatok és kisipari ter­melőszövetkezetek dolgozói ma már a munkák befejező szaka­szánál tartanak. Ily módon re­mélhető, hogy az eredeti határ­időre, december 20-ra megtör­ténhet a műszaki átadás. Su­lyok József művezető elmon­dotta. hogy. körülbelül két hét [ szerű étteremben egyszerre százötvenen ebédelhetnek, ami annyit jelent, hogy naponta déli 12 órától délután háromig körülbelül hat-hétszáz előfizető, illetve napi vendég étkeztetését biztosíthatják. A létesítményt, amely a me­gyei vendéglátó vállalatnak el­ső ilyen jellegű üzeme lesz, elő­reláthatólag ez év végéig átad­ják rendeltetésének. A második hasonló közétkeztetési konyhát a távlati tervek szerint Baján építik fel. V. L múlva a burkolok, festők és mázolok is elkezdhetik a mun­kát, mert erre az időre az egész belső szereléssel végez­nek. Molnár János, a Bács megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy a konyha üzembe helye­zése a közétkeztetés eddigi sú­lyos gondjait java részben megszünteti. A hárommillió fo­rintos beruházással létesülő „ételgyár” ugyanis nem keve­sebb, mint 1500 személy részére készít ízletes és váir.zíákos menüt. Az önkiszolgáló rend-. II partéiét néhány problémája

Next

/
Thumbnails
Contents