Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-27 / 253. szám
W*6. október ti. szerda S. ofdaf ismét divat a névjegy Az esküvői meghívó a „sláger** Közpénzen nincs BtJÉK Közönségszolgálat a megyei nyomdánál Befejeződött a szüret, a vetésben lemaradtak a Kiskőrösi fúrási Tanács V.B. elnökének nyilatkozata az őszi munkáról A JÓKORA könyv rubrikái szavakba sűrítve őrzik sok száz ember életének legfontosabb változásait: a születést, házasságot, halált. E fóliáns lapjaira jegyzi fél ugyanis Kristóf Istvánná, a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat előadója a közönségszolgálathoz befutó megrendeléseket: a születési értesítéseket, esküvői meghívókat, gyászjelentéseket. A „házi” statisztika szerint ilyenkor szüret táján a lagzira invitáló kártyákból fogy a legtöbb. Akadnak szerény és meglepően nagy megrendelések is. Egy soltvadkerti polgár például nem kevesebb, mint hatszáz meghívót nyomtatott az esküvői vacsorára. Valószínűleg egy kisebbfajta birkanyáj esett áldozatul a násznép étvágyának. A születési értesítések zöme még azt is közli a meghívottal, hogy hány centis és milyen súlyú a baba, aiki egyébként általában „sok-sok puszit” is küld az ismerősnek. — Meglepő gesztus egy néhány hetes csecsemőtök AZ EMLÍTETTEKEN kívül természetesen sok minden mást is rendelhetnek a megye lakói a közönségszolgálattól: Például névjegykártyát. Igen, a névjegy ismét divatba jött. Elsősorban azok nyomatnak, akiknek a hivatásuk gyakorlásában segít a lapocska: magánpraxist folytató orvosok, ügyvédek, tervezők. De akad a megrendelők között kádár és ács is. Milyen az elegáns névjegy? Először is kisebb, mint a hajdani és mentes minden felesleges fejezi ki. Kéri a pártszervezet, hogy becsületes, odaadó, pontos munkájával a továbbiakban is segítse a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását... Aláírás: elvtársi megbecsüléssel Huszár József párttitkár. Keit Dunaegyházán 1964. április 1-én. — Hát így álltunk akkor. A gazdasági megszilárdulás tavaly már megkezdődött és ennek köszönhető, hogy ilyen nehéz év után sem lesz mérleghiányunk. Itt egy másik levél, a száj- és körömfájás miatt kellett kiküldenünk a tagoknak, mert nem lehet megtartani a közgyűlést. A levelet a termelőszövetkezet párt és gazdasági vezetői címezték a gazdáknak, melyben közölte az együttes vezetés, hogy az 1964. évi gazdasági évet a termelőszövetkezeti tagság nagy többségének áldozatos munkája nyomán eredményesen zárta a termelőszövetkezet. Rendezni tudta az előző óvek gyenge cicomától. Száz darab ára 35— 40 forint körül mozog — a szöveg terjedelmétől és a megrendelés nagyságától függően. A névjegyhez hasonlóan az utóbbi időben egyre többen készíttetnek „ex libris”-lapokat is házi könyvtáruk köteteibe. Hasznos dísz az „ex libris”, hiszen a feledékenységre hajlamos könyvkölcsönzőket szembetűnő módon emlékezteti arra, hogy a kötet nem az övéké. Láttunk olyan lapot, amelyet festőművész, és olyat is. amelyet a műkedvelő megrendelő saját grafikája díszített. ISMERETES, hogy az elmúlt években az intémények, különféle szervek és vállalatok, sőt magasabb beosztású egyének is külön e célra nyomtatott kártyákon kívántak boldog új évet boldog, boldogtalannak. Amióta csak saját költségen lehet BUÉK-ot kívánni, jócskán lecsökkent a köszöntési láz. És boldogságunk rovására sem ment az ésszerű takarékosság. Befejezésül egy nem mindennapi megrendelésről, amelyet sohasem teljesített a nyomda: egy kecskeméti férfiú azt kérte, hogy nyomtassák ki számára a magával hozott 500 oldalas könyvet, miután sehol sem tudja megvásárolni kedvenc olvasmányát. Mint mondta, nem sajnálna ezért még 200 forintot sem. Kívánságától csak akkor állt el, amikor közölték vele, hogy a nyomtatás költsége az általa elképzeltnél valamivel több — körülbelül 20 ezer forint lenne. Békés Dezső gazdálkodásából eredő adósságot, növekedett a jövedelem, egyben közölték, hogy minden érintett tagnak kifizetik a földjáradékot. Nehéz esztendő volt az idei, de a tagság szorgalma átsegítette a közös szekerét a buktatókon. Az őszi szántásvetést, betakarítást soha még ilyen jól nem szervezték meg. — Sokat segített a verseny — kapcsolódott a beszélgetésbe Anda Lajos, a termelőszövetkezet elnöke. — Húszezer forint célprémiumot tűztünk ki. Aztán kezdte sorolni a féléves értékelés adatait. A szövetkezet féléves tervét 130,6 százalékra teljesítette. Vékony, alacsony ember az elnök, de rendkívül mozgékony. Nemrég lett tagjelölt. Közben megérkezett Majoros Mihály főagronómus. Szintén párttag. Rokonszenves fiatalember, mindjárt a lényegre tért. — Az őszi szántás-vetést beDr. Pile# Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke — a mezőgazdaság őszi feladatairól beszélgetve — arra a kérdésünkre: Vannak-e szüreti gondok a járásban?— ezt válaszolta. — Nincsenek. A termés, meny- i nyiségét tekintve, alig fele a ta-| valyinak, Kevesebb annál is, amire pár hónappal ezelőtt számítottunk. Ugyanakkor a hideg időjárás miatt egy kissé összetorlódott a szüret, ám az átadásnál csupán Kecelen mutatkoztak gondok, ott is csak pár napig. Pülöpszálláson az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy feldolgozásra a szőlőt Apostagra kellett szállítani. Általában a minőségtől sem vagyunk túlságosan elragadtatva, talán a szüret utolsó szakaszában javult valamelyest a cukorfok. A szüretet tulajdonképpen befejezték a gazdaságok, termés már csak szórványosan van kint a tőkéken. E munkához, valafmint a fűszerpaprika szedéséhez a diákok segítségének igénybevételére három községben került sor. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy a gazdaságoknak nem okozott különösebb gondot az tíj szőlők termőre fordulása sem. Az átvételt egyébként minden bizonnyal meggyorsítja a napokban megjelent rendelkezés, miszerint 15 százalékos felár illeti meg azt a termelőt, aki termésének legalább 70 százalékát átadja a pincegazdaságnak. — A betakarításban hogyan mutatkozik meg a tsz-ek, tszcs-k és a szak- szövetkezetek gazdáinak a helytállása? — Egyrészt abban, hogy a földek mozgalmasságát tekintve a vasárnapok nem soktian különböznek a hétköznapoktól. A szántóföldeken most a kukorica betakarítása a legnagyobb feladat. A. múlt hét végéig a területnek több mint a feléről törték le a tengerit. Noha a szár már jól megsárgult, a termés még .mindig eléggé- nyers, ezért néhány gazdaságban hideglevegős ventillátorokkal szárítják. A terméshozam kiemelkedőnek mondható, a soltvadkerti József Attila Tsz-ben például 35 mázsás átlagtermést értek el. Homokon ezzel elégedettek lehetünk. De éppen ezért figyelemreméltó tennivaló a szállítás. Október hónap során húszezer vagon terményt hord el a földekről a több mint kétsziizötven traktor és csaknem háromezer lófogat. Ezt a munkát csak nyújtott műszakban lehet elvé- j gezni. A traktorosok és a fogafejeztük. Időben földbe került a mag. A kukoricából jó közepes termésünk mutatkozik. Lelkesen beszélt a tervekről, többek között arról, hogy a következő években 760 holdra növelik az öntözött területet. Tehát többszörösen kicsikarják a Dunától azt, amit elvett tőlük. Huszár elvtárs elmondta, hogy a termelőszövetkezet párttagjai, kommunistái megosztották maguk közt a feladatokat és igyekeznek jól segíteni a pártszervezet gazdasági, politikai irányító tevékenységét. Közben nézegettem az eszmei irányelvekkel kapcsolatos taggyűlés beszámolóját. A közös vagyon 1960. és 1964. között 2és fél millióról 16,6 millióra emelkedett, 15 erőgépük van az akkori három helyett. És az áru- értékesítési mutató is félmillióról 6 millióra nőtt. Nem szükséges tovább sorolni a számokat. Nem is kell tosok részéről természetesen ez nem kis helytállást igényel. — -A vetés munkájában a gazdaságok tudják-e követni a körülmények diktálta iramot? — Sajnos, nem. Október 20-ig még nem teljesítették a 15 ezer holdas rozsvetési tervüket, s az 5800 holdon még féle részben sem vetették el a búzát. A kenyérgabona magjának földbe szórását eddig csak három községben fejezték be. A járási székhely határában különösen nagy a lemaradás. A késlekedés nem menthető, csak magyarázható azáltal, hogy az alacsonyabb típusú gazdaságok eddig főként a szüretre helyezték a fő hangsúlyt. De nem hagyható figyelmen kívül az a tárgyi ok sem, hogy a járás 58 ezer hold szántójának 25 ezer holdján kalászost, másik 25 ezer holdján pedig kukoricát termesztenek a gazdaságok. A korábban letakarítható előveteményeknek marad mindössze nyolcezer hold. Ebből következik, hogy a gabonát zömmel kukorica után kell elvetni. Mindamellett bízunk abban, hogy Ez év elejétől a szarvasmarha-, a sertéstenyésztő telepeken, a kalocsai járás mind a 31 termelőszövetkezetében bevezették a házi törzskönyvezést. Ezt a módszert korábban csak három közös gazdaságban alkalmazták. Az Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei már az év első heteiben tájékoztatták a tsz-ek agronómusait, brigád- vezetőit a törzskönyvezés tudnivalóinak elsajátítására vonatkozóan. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Molnár József járási főállattenyésztővel. — A minőséget tekintve meglehetősen vegyes állatállomány alakult ki a szövetkezetekben a mezőgazdaság szocialista átszervezése után — mondotta. — Az állattartás nagyüzemi fejlesztése nem lehetséges a fajon belüli kiválogatás nélkül. Felesleges és oktalan pazarlás a napi négy liter tejet adó tehén tartása, vagy az olyan sertés hizlalása, amelynek 6—7 kiló abrakra hozzá különösebb kommentár. — Ahogy javult a gazdálkodási, úgy változott az emberek gondolkozása. A gazdasági eredmények növelték a bizalmat a párt iránt, a kommunisták példamutató munkája pedig még inkább segítette a munkaerkölcs javulását, ami a már említett eredményekben nyilvánult meg Az utóbbi időben hat tagjelöltet vettünk fel, köztük több fiatalt. Éppen nemrég kaptam levelet a volt KISZ-titkártól. Nemsokára leszerel a katonaságtól, szeretne ismét nálunk dolgozni. Késő délutánra járt. Közben a termelőszövetkezet elnöke és főagronómusa mentek a dolguk után. Sok a tennivaló — különösen ilyenkor. — Most jut eszembe — mondta búcsúzáskor Huszár elvtárs —, még nem is ebédeltem. El is feledkeztem róla. K S. a hónap végére túlnyomórészt földbe kerül az őszi gabona, mivel a letakarított kukorica után a gépek azonnal forgatják a talajt, s nem váratnak magukra a vetőgépek sem. Hiszen, főként a tszcs-k és a szakszövetkezetek gazdái a lófogatok tekintélyes hányadát is a vetőgépek elé „kapcsolták”. A gazdaságok szántó traktorai közül jó néhányat, valamint a gépállomás erőgépeinek mindegyikét kettős műszakban foglalkoztatják. Ezenkívül a gépállomás lánctalpas traktorainak vezetői, ugyancsak éjjel-nappal, az őszi telepítések előkészítésén fáradoznak. Az ősszel ugyanis a tsz-ek és a szakszövetkezetek több mint félezer holdon létesítenek új szőlőt és gyümölcsöst, nagyjából fele-fele arányban. Ehhez már rendelkezésre áll a szaporítóanyag. A gazdáknak tehát a betakarítás és a vetés befejezése után is lesz tennivalójuk a földeken — állapította meg a nyilatkozat befejezéseként dr. Pilcz Károly elvtárs. H. D. van szükség egy kiló súlygyarapodáshoz. A vegyes állományból csak úgy lehet „kikristályosítani” azokat az egyedeket, amelyekre alapozni lehet a gazdaságos és színvonalas tartást, ha ismerjük az elődök tulajdonságait. Ezt a nélkülözhetetlen szelekciót teszi lehetővé a házi törzskönyvezés. A cél az, hogy a gazdaságok ne csak magukat lássák el a tenyésztéshez szükséges alapanyaggal, hanem azt értékesítés céljára is neveljenek. Ami a szarvasmarhatenyésztést illeti, a hajósi József Attila Tsz-ben már is kiemel- kedőek az eredmények. ' De több más gazdaságban is szemmel látható a javulás. A tervek szerint három év múlva a járás közös gazdaságai évente 300 vemhes üszőt értékesíthetnek. És itt kezdődik a valóban intenzív állattenyésztés. Sertéstenyésztéshez alapanyagot az idén is értékesít a miskei Aranykalász Tsz. Egyébként e gazdaság az egyike annak a három tsz-nek, ahol már tavaly is végeztek törzskönyvezést. Nemcsak a 92 anyakoca, hanem az idei, mintegy ezerre tehető szaporulat is törzskönyvi ellenőrzés alatt van. A minőség további javítása végett legutóbb négy újabb — ugyancsak törzskönyvezett — importból származó apaállatot vásároltak. E gazdaságban érdemes szemügyre venni a hizlalás eredményeit is, amelyek egyenesen következnek a tenyésztésben alkalmazott szelekcióból. Egy kiló sertéshús értékesítési ára 18,18 forint, a ráfordítás ugyanakkor 13,61 forint. Ám, a zöldtakarmány etetésének köszönhetően a nyári hónapokban ez az összeg nem haladja meg a nyolc Sarkitól« Elkél a segítség Csenki József csaknem másfél évtizede lépett a kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezetbe. Most, hetvenegy esztendejével pedig a szövetkezeti gazdaság nyugdíjasa. Képünkön felesége és Szepesi Józsefné segítségével a háztáji kukoricaföld idei hozamát rakja a pótkocsira. (Pásztor Zoltán felvétele.) A házi törzskönyvezés a színvonalas és gazdaságos állattenyésztés alapja Tapasztalatok a kalocsai járásból
