Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

XX. ÉVF. 251. SZ. Ara 80 fillér 1965. OKT. 24, VASÁRNAP Négyszáz családi ház kisblokhból Baján létesül az első előregyártó üzem A téglánál jobb építőanyag Lapunkban többször írtunk arról, hogy megyénkben a csa- ládiház-építkezéseket nagymér­tékben gátolja a téglahiány. Ar­ról is hallottunk annak idején, hogy az illetékesek kisblokk- gyártó üzemek létesítésével se­gítik a probléma megoldását. Megkérdeztük Tohay Lászlót, a megyei tanács vb ipari osztá­lyának vezetőjét, mikorra várható a kisblok- kok forgalomba kerülése. — Már elkészültek a kohósa lakkisblokk-gyártó üzemek ta­nulmánytervei és a téglapótló építőanyag mintadarabjai — vá­laszolta Tohay elvtárs. — Meg­kezdődött a gépek, gyártóesz­közök tervezése és készítése. Az első ilyen üzemet Baján a Mű­kő- és Cementipari Vállalat te­lepén hozzuk létre. Itt 1966. március 31-ig a próba- gyártást is elvégzik, amely után megindul a folya­matos termelés. A bajai kisblokkgyártás ta­pasztalatai alapján még a jövő évben Kiskunfélegyházára is tele­pítünk egy ilyen üzemet. Azért ebbe a városba, mert ide viszonylag távol vannak a tég­lagyárak. Azután folyamatosan minden városiban létrehozzuk a kisblokkgyártó telepeket. A ba­jai üzem egyébként jövőre már Felvásárlási tanácskozás Kecskeméten Az elmúlt héten megyénk valamennyi járási székhelyén a megyei tanács vb felvásárlási osztályának munkatársai a fel­vásárló vállalatok vezetőinek és szakembereinek bevonásával megtárgyalták a negyedik ne­gyedévre esedékes felvásárlási feladatokat. Az évnek ebben az utolsó negyedében ugyanis a fel­vásárlással kapcsolatos évi ten­nivalóknak jóval több mint az egyharmad része vár még lebo­nyolításra. Szombaton Kecskeméten a városi tanács vb székhazában a járás és a város illetékeseinek részvételével tartották meg a tanácskozást. Ennek során rész­letesen megvitatták a jövö évi felvásárlás alapjául szolgáló szerződéskötések mértékét is. A többi közt megállapították, hogy például a friss és a konzerv­zöldségfélék termesztésére az elkövetkező évre kötött szerző­dések száma, illetve az azokban foglalt mennyiség máris eléri, sőt egyes cikkeknél meg is ha­ladja az előirányzatot. 400 kétszobás családi ház építé­séhez elegendő kohósalak-blok­kot gyárt. Elmondhatom, hogy a téglánál jobb építőanyag lesz a kisblokk. Amellett, hogy gyorsabban le­het falazni vele méreteinél fog­va — egy kisblokik terjedelme 9 téglának felel meg — keve­sebb habarcs is kell hozzá. Az­után a kohósalakból készült épí­tőelem hang- és hőszigetelése tökéletesebb. Felhasználásával ily módon 20—40 százalékos fa- lazási költség takarítható meg. N. O. |J| L ' ' Korunk filozófiai kérdései 9 • Művészetelméleíi előadássorozat programmal Száznegyven országjáró kirándulás indul a TIT ismeretterjesztő munkája Alapos előkészítés és az egész megyére kiterjedő szervező mun­ka után megyeszerte megkez­dődnek a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat előadásai. Az idei ismeretterjesztési évad a tavalyinál kedvezőbb körülmé­nyek között indul, ami a terve­zett előadások számában és te­matikai megoszlásában is meg­mutatkozik. A társulat különös gondot for­dít az értelmiség tájékoztatásá­ra. Kecskeméten, Baján. Kalo­csán és Kiskunfélegyházán meg­szervezik a szabadegyetem filo­zófiai tagozatát korunk legér­dekesebb filozófiai kérdéseiről. Az értelmiségi klubokban egy- egy alkalommal az ideológiai irányelvek tár­gyalását tűzik napirendre. A művészeti ismeretterjesztés előtt a korszerű szemléletmód kialakítása a legfontosabb fel­adat. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a film­esztétikai ismeretterjesztésnek számottevő eredményei vannak, ezért az új évadban is folytat­ják Kecskeméten és Baján a filmbarát kör előadássorozatát, valamint új kört szerveznek Kalocsán. A külterületi lakosság ízlésé­nek korszerűsítése érdekében szélesítik a tanyai filmklub- rendszert. Kecskeméten, Baján, Kiskunha­lason, Alpáron. Kiskunmajsán, Izsákon és Lajosmizsén szervez­nek ilyen előadássorozatokat. A filmkultúra terjesztése érdeké­ben folytatják a tanárok és nép­művelők filmesztétikai tanfo­lyamát Kalocsán és Baján. A korszerű művészetszemlélet kialakítása végett a TIT az ed­diginél szorosabbra fűzi együtt­működését a kecskeméti mű­vészklubbal. Közös rendezvé­nyei; keretében bemutatókat, vi­taesteket tartanaik képzőművé­szeti, zened és más művészeti tárgykörből. A TIT ismeretterjesztő mun­kájában új színt jelent a hadtudo­mányi szakosztály megala­kulása. E szakosztály egyik feladata, hogy megismertesse a háborúk történetét, különös tekintettel a honvédő háborúkra, hazánk fel­szabadítására. Az új ismeretterjesztő évad­ban is kiemelt feladata a TIT- nek, hogy a munkások és dolgozó pa­rasztok széles körének szak­mai ismeretét növelje. Ezt a célt szolgálják a munkás- akadémiák, a szövetkezeti téli esték és a tsz-akadémiák. Az ipari értelmiségi dolgozók szakmai és műszaki ismeretei­nek gyarapítására alakultak a műszaki klubok Kalocsán, Kis­kunhalason és Kiskunfélegyhá­zán. A földrajzi ismeretterjesztés­ben fontos helyet foglalnak el az országjáró kirándulások. Az Ország-világjárók Baráti Köre néhány nagyobb községben elő­adásokat tart, A TIT idei munkatervéből néhány számadat híven tükrözi azt a munkát, amit ebben az évadban el akarnak végezni. A megyében tervezett előadások száma: 6783 (az előző évadban: 6277); ebből munkásakadémia 403, tsz-akadémia 1068, szövet­kezeti téli esték 325 és előadás­sorozat 1901. A földrajzi szak­osztály 140 országjáró kirándu­lást tervez. Érdemes megjegyez­ni, hogy a tervezett előadások között a társadalomtudomány és a természettudomány körül­belül egyenlő arányban szere­pel, az akadémiai jellegű elő­adásoknál azonban a természet- tudományos előadások vannak túlsúlyban. B. J. Megyénk szocialista fejlődésének időszerű kérdései iinu összefogás (5. oldal) M. SOl.ÓHOi Sibalok magzatja (6. oldal) Aratás a vízen (7. oldal) A nép szolgálatában (12. oldal) Készül a tó Három víztároló medencét épít az Országos Talajjavító és Talajvédő Vállalat Jánoshalma halárában, a községi termelő­szövetkezetek közös vállalkozása­képpen. Ezekből nyerik maid a permetezésekhez szükséges víz- mennyiséget. A vállalkozás új­szerű és sokkal gazdaságosabb, mintha kutakat fúrtak, vagy ástak volna. A három tó egy­részt kevesebbe kerül, másrészt sokkal több vizet szivattyúzhat­nak belőlük. A készülő első víz­tároló medence mellett már be­fejezéshez közeledik a keverő­torony építése. A darut Kováé* József kotrómester irányítja, s a hatalmas vasmarok egyszer­re több mint nyolctized köb­méter földet emel ki. Száron érlelik a paprikát A korai fagyok kárt okoztak a kalocsa vidéki íúszerpaprika- íöldeken. A termelőszövetkeze­tek és a háztáji gazdaságok majdnem hétezer hoidnyi pap- rikaföldjéröl — ahol a szokott­nál egyébként is több mint két­hetes késéssel kezdték meg a szüretet — ez ideig csupán 50 százalékát szedték le a piros csöveknek. A szakemberek becs­lése szerint a bokrokon mintegy ezer vagon félig érett, illetve zöld csövet ért károsodás. Ed­dig csupán mintegy 400 vagon került felvásárlásra. A nyers­anyag zöme tehát még kint van a termelő üzemekben, ahol most füzérezik a piros őrleménynek való nyersanyagot A határban sok helyen még érlelik a papri­kát. A korábbi évek tapaszta­latai szerint ugyanis a már szí- neződött, de nem teljesen beért csövek fagy után is hamarabb megpiroslanak a kopasz száron, mint leszedve. Mezőgazdasági kinő alakult XiskaalélegykázáB Csütörtökön délután Kiskun- félegyházán mezőgazdasági klub alakult. A megnyitón részt vett dr. Tompa Béla, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Az első klub­napot stílszerűen a kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszövetke­zetben tartották tapasztalatcse­rével egybekötve. Mintegy har­minc szakember vett részt az összejövetelen. Bene János, a Lenin Termelőszövetkezet fő- agronómusa a lúdtenyésztés ta­pasztalatairól beszélt. Ezután a tsz-közi lúdtenyésztési társulás telepére látogattak el a klubta­gok. ahol Martin Lajos igazgató fogadta éltet. A látogatások után két szak- filmet vetítettek le. Azt terve­zik. hogy kéthetenként rendsze­resen tartanak hasonló tapasz­talatcseréket a klub tagjai. Bébiruhák — nyolc államba Két éve gyárt exportra hím­zett bébiruhákat a Kecskeméti Háziipari Ktsz. Idén már előre­láthatólag meghaladja a 3 mil­lió forintot az export értéke. Nyolc — szocialista és nyugati — állam fogyasztói vásárolják szívesen a tetszetős kivitelű ba­baholmit. Az exportgyártást kizárólag bedolgozókkal végzi a ktsz. Je­lenleg 120 varrónőt foglalkoz­tatnak, a bedolgozók nagy része a ktsz-ben sajátította ei a szak­mát. A lakosság ellátása érdekében dolgozó részlegek között meg­találjuk a zsák- és ruhajavító, szemfelszedő, valamint a szíj- jártó szakmákat, is-

Next

/
Thumbnails
Contents