Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
1963. október 23. szombat 3. »Mal November 5-ig a termelőszövetkezeti csoportok is befejezik a vetést A Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének nyilatkozata az őszi munkák helyzetéről Sok tennivaló van a határban: a szárét, a kukoricatörés, a szántás-vetés mind egyszerre sürget. Nagyfokú szervezettségre van most szükség az őszi munkák sikere érdekében. Erről beszélgettünk Bene Andrással, a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével. Közismert, hogy a kecskeméti a megye legnagyobb járása. Sajátossága, hogy a területénk mintegy kétharmada homokvidék és 27 termelőszövetkezet mellett 32 termelőszövetkezeti csoport is gazdálkodik a járásban.- Mit mutat a munkaerőhelyzet? ______________ — A termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti csoportokban körülbelül 10 ezer gazda segíti az őszi tenni valók végrehajtását. Csaknem 600 fogat és 380 erőgép végzi a talajmunkát, vetést és a szállítást. Negyvenháromezer hold vetőszántásra váró terület több mint 30 százalékát már megforgatták az ekék. A kenyérgabona vetése 77 százalék körül van. Nekünk. mivel a területünk jelentős része homok. 27 400 holdon kell rozsot vetnünk, ebből mintegv 18 ezer hold lesz a kiváló tulajdonságokkal bíró kecskeméti H-rozs. Búzából 7400 ka- tasztrális holdat vetünk. Emellett fontos a kukoricatörés meggyorsítása, a napraforgó-betakarítás —; amelyből szintén ezer hold van a járásban — és a 17 ezer hold szőlőskertben a szüret. Ez utóbbi körülbelül 50 százalékban van elvégezve. Nálunk is elhúzódott az időjárás miatt a kapások, beérése, ezért növekedett az a terület, amelyen kenyérgabona lesz az elővete- mény. Ahol tudták a közös gazdaságok táblacserével oldották meg a vetés meggyorsítását. Több mint kétezer holdon a termelőszövetkezetekben és terme- lőszövetkezeti csoportokban ta-1 lajfertőtlenítést végeztek. —- Mit tettek a járás ve- i zetői az őszi munkák meggyorsítására? ________ ki ssé lassítja az ütemet. A be-1 takarítás ugyanis még jórészt! egyénileg történik és az eddi- j gieknél nagyobb szervezettségre I van szükség, nehogy túlságosan ! eltolódjon a vetés. A parcellák egybeszántásának feltétele az, hogy minél gyorsabban betakarítsák a terményeket. Példát i mutatnak az orgoványi terme- j lőszövetkezeti csaoportok, ahol I jól haladnak az őszi munkák és í a vetésben is a járási átlag fő- j lőtt állnak, mintegy 80 száza- j lókban elvetették a kenyérgabonát. A íülöpházi termelőszövetkezeti csoportok elmaradtak és mintegy 60 százalékban került csak földbe a mag. A járási operatív bizottság rendszeresen hetenként értékeli a munkák helyzetét és azonnal intézkedik, ahol szorít a cipő. Segíti, hogy a termelőszövet ke- I Zeitek együttműködjenek ahol szükség van rá. Tiszakécsikén, Izsákon gépátcsoportosításokkal segítik az ütem gyorsítását. Szívügyünk a kettős műszak, j Sajnos, ezt akadályozza részben j a traktoroshiány, részben a gé-: pok állaga. Ezért az erőgépek- j nek csak 18 százaléka dolgozik kettős műszakban viszont 63 százalék 16—18 órás nyújtott műszakban. — A verseny mennyiben segíti a munkát? — A megyei versenyfelhíváshoz a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok zöme csatlakozott. Több közös gazdaságban célprémiummal serkentik a nemes vetélkedést. Például a lászlófalvi Alkotmány, a tiszaikécskei Szabadság Termelőszövetkezetben . Bízunk benne, hogy november elejéig valamennyi termelőszövetkezetünkben befejezik az őszi kenyérgabona vetését és november 5-ig a termelőszövetkezeti csoportoknál is elvégzik ezt a munkát. Megelégedéssel állapítottuk meg ellenőrzéseink során, hogy a vetés minősége számottevően javult az elmúlt évekhez képest. Ez a javulás szembetűnő a termelőszövetkezeti csoportoknál. Egyébként érdemes azt is megemlíteni, milyen sokat számít a jó agrotechnika. Ezt az idei aratás is bizonyította. A termelőszövetkezetekben 2 és fél mázsával volt magasabb a rozs holdanként! átlaga, mint a termelőszövetkezeti csoportoknál. A szüret, a kukorica és a napraforgó betakarítása előreláthatólag október végéig szintén befejeződik. Ez utóbbiban segített a tanulóifjúság. Tiszakécskén, Városföldön mintegy 500 diák; segédkezett. Még egy dolgot szeretnék szó-; vátenni. Nekünk jövőre a árás | területén 490 hold gyümölcsöst j kell telepíteni a tervek szerint. Ehhez a talaj forgatás csak 110! holdon történt meg, a további 380 hold megforgatása a Kecs- j keméti Gépállomásra vár. Saj- ; nos, a gépállomástól eddig még csak ígéretet kaptunk, de a! munka még mindig nem indult * meg és félő, hogy kifutunk az időből. Az ígéretek fáján nem, fog gyümölcs teremni — fejezte be nyilatkozatát a Kecskeméti i Járási Tanács Végrehajtó Bd- j zottságának elnöke K. S. RÁCS-KISKUN MEGYEI ORVOSNAPOK — Azzal kezdem, hogy a járási pártbizottság és tanács közreműködésével még a tavasz- szal éves intézkedési tervet készítettek a közös gazdaságok. Ebben szerepelt természetesen az őszi munkák megszervezése is. A termelőszövetkezeti csoportok figyelmét már akkor felhívtuk a táblásításra és a közös munkák arányának növelésére. Az intézkedési terveket először párttaggyűlésen, majd közgyűléseken fogadták el a gazdák. A termelőszövetkezeti csoportokban most az őszi munkáknál tekintettel vannak, a már említett táblásításra, ami Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei tudományos bizottsága november 4-én és 5-én rendezi meg Kecskeméten az V. Bács-Kiskun megyei orvosnapokat. A nagyszabású tanácskozást dr. Aczél György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője nyitja meg az SZMT székházéban. A megyei orvosnapok főtémája ezúttal: a korai kóris- mézés szerepe az orvosi gyakorlatban. Erről Öt referátum és | 36 előadás hangzik majd el. ; A második napon a megye orvosai 42 szabadon választott előadást tartanak, amelyek keretében tudományos kutatásaik eredményeiről adnak majd számot. A megyei orvosnapokon ezúttal először vesznek részt külföldi vendégek. Jugoszláv orvosok érkeznk, akik a főtémához kapcsolódva előadásokat is tartanak. gyük mindjárt hozzá: bár építőipari igazgatókat érintett csak a vizsgálat, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy más iparág igazgatóinál sem sokkal jobb a helyzet. Vajon törvényszerűen így kell lennie? Tény, hogy — embertől függően — nemegyszer maga az igazgató pazarol tucatnyi vagy még több órát olyan munkákra, amelyeket nem neki kellene elvégeznie. Van még olyan bizalmatlan igazgató, aki azt hiszi, csak az a jó, amit maga old meg. Ebben az esetben is aggasztó ugyan a túlterheltség, bár az a munkastílus következménye. A gyakorlat, s a felmérés adatai mást is bizonyítanak. Az adatsor már nem egyes eseteket példáz, hanem a jellemzőt, az általánost, s eszerint az állami szervek, csakúgy mint a gyárak, az üzemek kollektívája — annyi terhet hárít személy szerint az igazgatóra, amennyit elviselni csak a fizikai és idegerő maximális megfeszítésével lehet. Ez joggal indokolja a szakítást az említettekkel okozó szemlélettel. Miben jelentkezik ez? Abban, hogy mindenki megköveteli: számára mindig és minden ügyben érjen rá az igazgató. Mert ha egy eltört széklábat helyére kell ütni, ahhoz az igazgató aláírása kell, ha hiányzik valami anyag, nosza: intézkedjen az igazgató ... Volt olyan időszak, amikor „középen” nem volt elég erős a gárda, amikor senki nem merte vállalni intézkedéséért a felelősséget, de mert az élet szakadatlanul döntést követel kisebb- nagyobb ügyekben: ott volt, ott van — döntsön az igazgató. Az évek múlásával azonban ez a „közép” tudásban és gyakorlatban megizmosodott, s a kor, a modem üzemszervezés és vezetés mind kevésbé tűri ezt a. túltengő központosítást, A mai munkastílus a vezető helyre valóban' vezetőt követel, $ ezt nem helyettesítheti még az igazgató nyolcvanórás munkahete sem, s mind bizonyosabb: nincs is szükség az ilyen helyettesítésre. Adott tehát a megoldás: az igazgató asztaláig csak az egész vállalat életét befolyásoló ügyeknek, maiaknak és tervezetteknek szabad eljut- niok. A többinek fenn kell akadnia, s meg kell oldódnia az alsó- és középvezetők felelősséggel intézkedő hálózatán. Az ilyen munkastílusért sokat tehet maga az igazgató, de nem tőle függ minden. Mert ha már az előszobájáig éljut az ügy, a titkárnő ugyan hivatkozhat a bent folyó tárgyalásra, de minden megbeszélés előbb-utóbb véget ér. s az igazgató nem mondhatja: „Magával szaktárs, nem tárgyalók...” Nem, itt a kisebb beosztású vezetőknél kell kezdődnie valami jobbnak, s úgy kell gyűrűznie, hogy a hullámok mind tovább terjedjenek Általában ..öregek napjának.’* szokták emlegetni azokat a házi ünnepségeket, amelyeket az üzemek. intézmények és közös gazdaságok rendeznek mostanában nyugdíjasok részére. Ha aztán elmegy az ember egy ilyen találkozóra. akkor gyorsan rájön, hogy az elnevezés nem a legszerencsésebb. (Csodálom. hogy még nem tiltakoztak ellene a nyugdíjasok.) Az öregség fogalmához ugyanis testi és szellemi fáradtság kapcsolódik az ember tudatában. A szépen terített asztalok mellett viszont — szinte kivétel nélkül — élénk gondolkozást az üzem dolgai után ma is érdeklődő, tettvágytól égő munkásemberek ülnek. Olyanok, mint például a nyolcvankétéves Sebestyén Józsi bácsi, akivel a ..Fémmunkás'’ Kecskeméti Gyáregységének házi ünnepségén ismerkedtem meg nemrégiben. Egészsége iránt érdeklődtem a bemutatkozása után. ő azonban egy kézlegyintéssel elintézte a témát és legutóbbi újításáról kezdett beszélni. — Hogyan, hát Józsi bácsi még dolgozik, mi több újít? — szaladt ki a számon. — Miért ne? — kérdezett vissza, aztán meghívott ménteleki otthonába, hogy győződjek meg róla magam. A szőlők között meghúzódó ház ízléses vaskapuja elárulja, hogy itt a .fém nyelvén” értő iparosember lakik. Az udvar sarkában levő fészer alól aztán Így működik a billenős ablak. előtűnnek a lakatosszerszámok: a satu. az üllő és a fújtató is. — Az eszközök nagy része most már a konyhában van. Hűvösödnek a reggelek, ősztől tavaszig bent fabrikálok — magyarázza az elém siető Józsi bácsi. Sebestyén néni a végszóra lép ki az ajtón és — inkább büszkén, sem mint szemfed, egészen az iparirányító szervekig. Az igazgatók túlnyomó többsége nagy tapasztala tű, felsőfokú iskolát végzett szakember, aki — s ez nagyon fontos — vezető beosztásban elsősorban nem a jól fizető állást látja, hanem mindenekelőtt a posztot. ahol percről percre, óráról órára felelősséggel és teljes szívvel kell megküzdenie a társadalmi-gazdasági haladásért, az egész ország felemelkedéséért, tehát közéletünk döntő fontosságú, nagy többségében értékes embereiről van szó! Ezzel az értékkel nagy-nagy körültekintéssel kell gazdálkodnunk. Mint annyi minden másban, ebben is a viszonosság az igaz: ha a társadalom felelősséget követel az igazgatótól, érezze ezt a felelősséget a közösség is — az igazgatóért. b. U Újítóműhely — a konyhában rehányóan — megjegyzi: — Még most sem nvughat ez a vénember. A vízibicikli-hajtány. Csak annyi időm van. hogy átfussam a szoba egyik falát teljesen beborító elismerő oklevelek szövegét — az első 1922bői származik és a szegedi Kereskedelmi Kamara írta alá. Vannak Kiváló Munkás címet dokumentáló lapok az ötvenes évekből, a díszhelyen pedig a húsz évi pártmunka emléklapja — Józsi bácsi máris invitál az udvarra. Időközben egv kis házi újítókiállítást rendezett részemre az eperfa alatt. Hosszú munkássága alatt legalább félszáz újítással tette könnyebbé társai munkáját. Itt most csak néhányat láthatok az utóbbiak közül: a billenős vasablakot. a fémfűrész lapok cserélését egyetlen mozdulatra redukáló elmés csuklósszerkezetet, a sikantyúnak és satunak egyaránt használható ügyes szerszámot. Az utóbbi érdekessége, hogy egv csillagcsavar segítségével párhuzamba állíthatók a szorító ..pofák”, s ígv nemcsak precízebbé, hanem a hagyományosnál hosszabb életűvé is válik a szerszám. De akad itt ..játékos'' találmány is: a vízibiciklik vacv egyéb csónakok kézi meghajtására szolgáló lapát működését az úszó kacsáktól leste el. Jór-jf bácsi még gyerekkorában. Bár szerencsére enélkül megvan, hadd kívánjak most utólag ismét jó egészséget Józsi bácsinak, hogy nagyon sok ilyen ügyes újítással utazhasson bo még Kecskemétre, hajdan; kahelyére. Békés Dezső
