Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

1985. október 21, csütörtök 5. oldal Öregedő pinceházak Közvetlenül az országút melleit a pinceházak soriáznak. Maga a község. Nemesnádud­var, jóval bentebb a domb mögött rejtőzik. Nyilvánvaló, hogy a célszerűség — a betonon könnyebb a mustot, bort szállí­tani és itt húzódik a pinceásás­ra alkalmas agyagpadka is — parancsolta e furcsa elrende­zést. De hogy nem a falu. ha­nem a pinceházak kerültek ide a „kirakatba”, azt egy kicsit jelképesnek érzi az ember. Nem is alaptalanul, hiszen e rangos külsejű — sokszor csa- ládiház-nagyságú — épületek igen fontos szerepet játszottak a község életében. Egyrészt azért, mert a pince szőlőt, a birtok pedig tekintélyt jelen­tett, másrészt azért, mert a hű­vös falú, földbe vájt alagútak­ban gyűltek össze a férfiak, hogy a savanvkás kadarkát szo­pogatva meghányják-vessék a világ és saját életük kisebb-na- gvobb gondjait. Sokszor aztán féktelen italozássá fajult a csen­des borozgatás és verekedésben oldódtak fel az induhlatok. De indokolt-e múlt idő­ben beszélni minderről, hiszen a pinceházak most is állnak, és még ilyenkor szüret táján is lö­työg a hordók fenekén óbor. — Lassan kimeav a divatból a p incézés — állította az a j fiatalember, akivel a falu vá- j rosias színvonalú eszpresszójá­ban barátkoztam össze egy po­hár fekete mellett. — Bor len­ne, hiszen a háztájiban is te­rem annyi, amennyi „saját használatra” eléa — folytatta Műszaki könyvnapok, 1965 MIND SZÉLESEBB körben terjed az a felismerés, hogy ter­melőfeladatainak csak az a dol­gozó tud maradéktalanul eleget tenni, aki szakismereteinek ál­landó gyarapításával lépést tart a technikai fejlődéssel, és a gondjára bízott gépek, valamint a munkája során előforduló ter­melési eljárások kitűnő ismerő­jévé és alkalmazójává válik. Közismert viszont, hogy az ipar és a technika gyorsan fejlődik és a fejlődésből adódó műszaki ismeretek és tapasztalatok ro­hamosan növekednek. Mindeb­ből a legfontosabbakat összege­zik azok a könyvek, amelyek a műszaki könyvnapok során az olvasóhoz kerülnek. ÉPPEN EZÉRT a műszaki könyvnapok jelentősége és nép­szerűsége évről évre nő. Ezt jól bizonyítja az is, hogy a mosta­ni alkalommal, november 6-ig terjedő időszakban országosan mintegy 220 ipari üzemben, ter­vező- és kutatóintézetben ren­deznek szakmai előadásokkal, könyvankéttal, könyvkiállítás­sal egybekötött író—olvasó talál­kozókat, s csaknem ötszáz üzemben könyvvásárra is sor kerül. Az idei műszaki könyvnapok egyik jellegzetessége — az ol­vasó igényeinek megfelelően — a választék bővítése. A tavalyi 41 könyvvel szemben jelenleg 58 újdonság lát napvilágot, amelyből 12 felsőfokú, 22 közép­fokú és 24 alapfokú szakmunka. Alig akad az iparnak olyan te­rülete, amelynek szakirodalma ne gyarapodna, egy esetleg több új, értékes kiadvánnyal. KÜLÖNÖSEN figyelmet ér­demel a Műszaki Könyvkiadó két új sorozata, amelynek első kötetei a könyvnapokra jelen­tek meg. A Technológia soroza­ta egy-egy speciális szakterület korszerű technológáját mutatja be, új eljárásokat ismertet, nép­szerű feldolgozásával alapot ad a kérdés elmélyültebb tanul­mányozásához. Másik sorozata — a Szakmunkás zsebköny­vek — ugyancsak egy-egy ága­zat szakanyagát közli — a zseb­könyvek jellegének, igényének megfelelő adatszerűséggel, szemléltető példákkal és gya­korlati tanácsokkal. Az új műszaki ismeretek szerzésének, a szakmai tovább­képzésnek nékülözhetetlen esz­köze a műszaki irodalom, amelyből az eddigieknél sokkal szélesebb tematikájú választé­kot kínálnak a műszaki könyv­napok. HA A SZAKMUNKÁS, a technikus, a mérnök rendszere­sen figyelemmel kíséri és ta­nulmányozza ezeket a kiadvá­nyokat, még hozzáértőbbé vá­lik. De előnyös ez a társadalom szempontjából is, mert minél több korszerű ismeretekkel fel­vértezett szakemberünk van, annál korszerűbbek lesznek a termelési folyamatok, termelé­kenyebb lesz az ipari termelés, ami közvetlenül összefügg a népjólét emelkedésével. K. Z. elgondolkozva —. csak most má. másmilyen szórakozást keresne: az emberek. Ai eszpresszó vezetője — ked­ves, kis barna asszonyka — is bekapcsolódott a társalgásba. Büszkén újságolta, hogy az ital­féleségeken kívül jócskán fogv náluk sütemény és kávé is. Először a fiatalok szoktak be a szépen berendezett helyiségbe, az idősebbje kezdetben inkább csak tíz deka savanyú cukrot kért, esetleg néhány süteményt csomagoltatott. De ha szólt a rádió, vagy be volt kapcsolva a televízió, akkor meg is álltak néhány percre a pult előtt. A percek lassan negyedórákká nyúltak és aztán egyik is. má­sik is rendelt valamit: — Ide hozza az asztalhoz. Fo­gyasszunk is valamit, ha már egyszer itt lebzselek. Nem igaz? A tartalmasabb szóra­kozás iránti igényt talán leg­jobban az jelzi, hogy a Déryné Faluszínház művészeit mindig telt ház várja a kultúrotthon- ban. Az otthon vezetőie mesél­te, hogy a legutóbbi előadást egy váratlan műszaki hiba miatt félbe kellett szakítani az első felvonás után. A zúgolódó em­bereket azzal próbálta meg­nyugtatni. hogy visszaváltják a jegyet. Egy idős néni — elmúlt hatvan éves. amikor először vitte el unokája az előadásra, de azóta el nem mulasztana egyet sem — így válaszolt: — Nem a pénzünket sajnál­juk ám mi. kedvesem, hanem ezt a szép darabot. A kullúrofthon klub­szobájában rendszeresen ren­deznek táncesteket is. ..Magne­tofonszó” mellett vigadnak a fia­talok. Általában szívesen jönnek ide, bár akad köztük elégedet­len is. Például a helybeli ktsz egyik kőművese, aki így nyilvá­nított vélteménvt: — Nem igazi bál az. amióta tiltják a söntést. — Most már el sem megy a klubba? — kérdeztem. — Elmenni azért elmegyek. Kénytelen vagyok, mert hogy a lányok is odajárnak — ismerte be rövid habozás után. A pincék tehát még állnak és ezen az őszön is buggyaná- sig telik a hordók zöme. De egyre kevesebb lámpás imbolvog esténként az agyagos partba vá­gott úton. Az úi életforma új igényeket szült, tartalmasabb, szebb szórakozást keresnek a nemesnádudvariak is az italo­zásnál. Békés Dezső I J GOLOVANOV -pOK-UMÉNTUtvl X. Már fel akart állni, hogy el­menjen. amikor váratlanul fel­fedezte. hogy az új, tiszta nap- táriapok közül e«v. a december 21-i hiányzik. Ezen a napon még itt volt Sklyton. A lapot tehát vagy ő tépte ki. vagy valamelyik látogatója. Termé­szetesen kitéphette más isc például a Sklyton előtti ven­dég is. De az illető azt a lapot tépte volna ki. amelv napon itt lakott. És miért tépték ki ezt a lapot? Nyilván, mert va­lamit írtak rá. Valamit, amit meg kellett őrizni vagv meg kellett semmisíteni Ha meg a naptáron jegyeztek fel valamit a december 21-i lapra, akkor a december 22-i lapon az ana­lízis kimutathat valamit. Egyéb­ként meglehet, hogy a decem­ber 21-i lap hátoldalára írtak fel valamit, akkor pedig ennek Byup-m.it a december 20-i tanon kell keresni. Ha azonban a la­pot előbb kitépték és csak azután írtak fel rá valamit, ak­kor nem maradt semmi nyom. Mindegy, ellenőrizni kell. Ros- csin gondosan kitépte a nap­tárból a két lapot. Estére elkészült az analízis. A december 20-i lap üres volt. A december 22-i lapon viszont szemmel alig észrevehető nyom maradt egy szám és két betű: „281618 L. D.” Szóval egy hatjegyű szám. Igen. Esetleg egy moszkvai te- lefonszam. És az L. D.? Esetleg egy név kezdőbetűi. Két órába tellett, amíg megállapították, hogy a fenti telefonszámon nem ismernek L. D. nevű embert. A szám egyébként Alekszandr Krasznovszkiié. aki a fizika­matematikai tudományok dok­tora. s hosszú évek óta él eb­ben a lakásban feleségével. Va- laatyiua Andreievaával. anyó­sával. Antonyina Dmtrijevna Verescsaginával és Vlagyimir nevű fiával, aki egyetemi hall­gató. A Krasznovszkii család utáni érdeklődés Roscsinnak a leg­kisebb alapot sem adta ahhoz, hogy bármilyen formában még csak gyanúsíthassa is ezeket az embereket. Rendes, békés család. Node hogyan került a te­lefonszámuk Sklytonhoz és mi­ért? Elhatározta, hogy elmegy Krasznovszkijhoz. beszélget vele és megkísérli, hogy kifürkésszen valamit, ami világosságot de­ríthet erre a kérdésre. A férj és feleség már várt rá. Roscsin mindjárt a tárgyra tért: „Egy külföldinél, aki iránt államvédelmi szerveink melegen érdeklődnek. megtalálták az Önök telefonszámát. Nem tud­nának-e nekünk segíteni ab­ban, hogy megtudjuk, miként került hozzá ez a telefonszám? — Fogalmam sincs róla — vont vállat Alekszandr Krasz- novszkij. — Sok külföldi tudós­sal vagyok ismeretségben. de nem emlékszem, hogy bárme­lyiknek is megadtam volna a te­lefonszámomat. Nem csinálnék belőle titkot, de egyszerűen nem volt erre szükség. Egészen közeli barátom nincs a külföl­Új világ tárul... (Tóth Sándor felvételei Filmek az egészség szolgálatában AZ EGÉSZSÉGES életmód, a betegségek megelőzésének isme­rete, minden korban a kultúra és a civilizáció egyik fokmérő­je. E műveltség fejlesztésében segít hazánkban az Egészség- ügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja isme­retterjesztő filmjeivel, amelye­ket főként a KÖJÁL segítségé­vel juttat el az érdeklődőknek. Évről évre nagyobb sikerrel terjesztik egészségügyi kultú­ránkat ezek a filmek, kísérő műsorként a mozikban, a Vö­röskereszt vagy TIT által ren­dezett egészségügyi előadások szemléltetéseként, és — bár elég ritkán — a tv műsoraiban. Szórakoztatnak, miközben meg­tanítják a nézőt egyebek között a friss levegő, a mozgás fontos­ságára, a személyi tisztaságra, a falu és a piac közegészség- ügyére, a helytelen táplálkozás ártalmaira, a különböző beteg­ségek megelőzésére, az ipari, mezőgazdasági munkavédelem­re. a háztartási balesetek meg­előzésére, az alkoholizmus ká­ros hatására, a helytelen gyógy­diek között. Őszintén szólva nem tudom, hogyan segíthet­nék. — Nem emlékszik, hogy va­lamilyen külföldi felhívta vol­na az utóbbi időben? — kér­dezte Roscsin. — Pontosan emlékszem. Nem hívott senki. — Családtagjain kívül valaki más is használja ezt a telefont? — Nem használja senki. — És valaki, azok közül, aki gyakran felkeresi Önöket? — Sok ismerősünk és bará­tunk van — tárta szét karjait Alekszandr Krasznovszkii —. de úgy tudom, mindegyiknek van saját telefonja. — Az egyetlen talán Ljuba néni — szólt közbe a feleség. — Igen. Ljuba néni az édes­anyám testvére, vezetékneve Sa- bolina — magyarázta Roscsin­nak. — Gyakran eljönnek hoz­zánk. a mamával teázgatnak. elbeszélgetnek. Tudja, az öre­geknek mindig van miről cse­vegni. Liubá néninek és Valerii- nek — a fiának — nincs tele­fonja. A nagynéném nemrég figyelmeztette a mamámat, hogy hívni fogják telefonon, s kérte, hogy ne felejtse elkérni az illetőtől a telefonszámát. (Folytatása következik) szerfogyasztás következményei­re, a tbc elleni küzdelemre, a terhesség idején a helyes élet­módra, a rák korai kezelhető­ségére, a mozgásszervi betegsé­gekre és gyógyításukra, és sok jó tanácsot adnak egészségünk megóvásához. AZ ORSZÁGBAN jelenleg hat-nyolcezer kópia van forga­lomban az egészségügyi isme­retterjesztő filmekből, a Kö- JÁL-hálózat, a Vöröskereszt és más egészségügyi szervek, vala­mint a filmtárak útján. Az új tervek legalább olyan érdekes egészségügyi filmeket ígérnek, mint amilyenek a már forgalomban levők. Az Egész­ségügyi Felvilágosító Központ legújabb terméséből csupán né­hányat említünk ízelítőül: Az Eszi, nem eszi című film a gyer­mekek helyes táplálkozásához ad jó tanácsot. A Mérges em­berek azt bizonyítja, hogy az agyonzsúfolt, egészségtelenül berendezett lakás helyett cél­szerűbb az egészségügyi szem­pontoknak megfelelően beren­dezni otthonunkat. A Veréb a toronyórán a falusi lakások úgynevezett szép szobájának haszontalanságával foglalkozik, ahova csak ritka alkalommal szabad bemenni, miközben más helyiségekben összezsúfolva, egészségtelen körülmények kö­zött élnek a ház gazdái. A Rá­gyújt című film a dohányzás történetét és káros hatását bi­zonyítja szórakoztatva. Szerepel a tervekben több részből álló csecsemőegészségügyi filmso­rozat, film készül a gombamér- gezések megelőzéséről és a ku- ruzslásról. A MAGYAR egészségügyi is­meretterjesztő filmek nagy si­kereket értek el az országhatá­rokon kívül is. így például az Idejében c. a rák megelőzésé­ről és a Melyik úton c. az ide­gességről szóló filmek nagydí­jat nyertek Cannes-ban, a cse­csemőtáplálkozásról készült kis- filmet a római egyetem arany­diplomával jutalmazta. Az egészségügyi felvilágosításnak e népszerű eszköze azonban ak­kor válhat igazán hasznossá idehaza, ha a jó tapasztalato­kat felhasználva az egész or­szágban minél szélesebb kör­ben terjesztik el az erre ille­tékesek, főként a KÖJÁL egész­ségügyi felvilágosító csoportok ezeket az egészséges életre szórakoztatva nevelő filmeket. V. A.

Next

/
Thumbnails
Contents