Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-02 / 232. szám
Mi lesz a vezetékes rádiók sorsa? ŐSZI LOMBOK ALATT Magyarországon 167 ezer falusi otthonban szól jelenleg a vezetékes rádió. Ebből megyénkre 10 ezer 300 darab hangszóró esett, de tavaly 1300-at leszereltek, az idén pedig újabb 2500-at szüntetnek meg. Éppen ezért sokakat érint az a kérdés, hogy mi lesz a rádiók sorsa? Amint azt a posta vezérigazgatóságán elmondták, a Miniszter- tanács nemrégiben úgy döntött, hogy megszünteti a vezetékes rádiók rendszerét. Évi 20 millió forint kiadás A vezetékes rádió-szolgálatot 1950-ben honosították meg hazánkban. Akkor még sok lakott településen, községekben nem volt villany. A határozatnak: a hangszórók felszerelésének és működésének — akkor valósá! Sós kultúrmissziós szerepe volt. j A párt és a kormány döntése nyomán 250 ezer házba vezették ! be a vezetékes rádiót, s egy-egv | hangszóró felszerelése 600 fo- j rint.iába került az államnak. Az ] előfizetési díjakat is kedvezően állapították meg. A tulaidono- soknak havonta hat forintot kellett fizetniök. bár a fenntartási költség 16 forint volt. Ez évente húsz millió forint többletkiadást jelentett a népgazdaságnak. Most. hogy hazánkban befejeződött a villamosítás és mind több falusi családnak van módja. hogy hálózati készüléket vásároljon. sokan felmondták a régi vezetékes rádió bérletét. Egyébként is a statisztikai adatok szerint Magyarországon 2 millió 303 ezer rádió, ezenkívül 167 ezer vezetékes rádióelőfizető van, tehát már majdnem minden család rendelkezik rádióval. A felújítás nem gazdaságos A vezetékes rádió valóban csak azt a célt szolgálta, hogy hírközlő, tájékoztató forrása legyen a falusi lakosságnak. Rajta igényesebb műsort, például zenei adást alig lehet élvezni. A megszüntetésre a fő indok mégsem ez. A tizenöt évvel ezelőtt épített vezetékek, berendezések már elavultak és sürgős felújításukra lenne szükség, ami körülbelül százmillió forintba kerülne a népgazdaságnak. Többen szóvá tették, hogy miért szüntetik meg nálunk a vezetékes rádiók rendszerét, amikor ilyen működik más országokban is. Az 1950-es nehéz gazdasági helyzetben gyorsan felállított hálózat azonban jóval gyengébb a külföldieknél, s nem is olyan gazdaságos. Igaz. hogy ott lényegesen magasabb is a vezetékes rádió után fizetendő használati díj. A szovjet és a lengyel vezetékes rádiók után például háromszor annyit kell fizetni, mint nálunk. Mindezeket figyelembe véve javasolta a posta vezérigazgatósága. hogy a vezetékes rádiók rendszerét szüntessék meg. A határozatot három, három és fél év alatt hajtják végre. Bács- Kiskun megyében a teljes megszüntetés 1968. júniusában fejeződik be. A posta úgy tervezi, hogy az erősítőket, hangszóró kát — többnyire hangos híradó céljára — a községi tanácsoknak könyvi óváírással átadja. Ezen kívül mintegy 3 ezer erősítőt és 200 ezer hangszórót a Művelődési Minisztériumnak ajánlottak fel az oktatás segí tésére. Hitelben, új rádió Felvetődik a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akiknek a lakásában eddig ilyen vezetékes rádió működött? Olyan elképzelések születtek, hogy esetleg a volt vezetékes rádió-előfizetők részére az ezer forintnál kisebb értékű rádiókra is kiterjesztik az OTP-hitelakciót. A posta most készült fel a vezetékes rádiók megszüntetéséről hozott minisztertanácsi határozat végrehajtására. A megtakarított 100 millió forint felújítási és az évi 20 millió forint üzemelési többletköltséget a Kossuth és a Petőfi rádió adásának javítására, a műsorsugárzás minőségének fokozására fordítják. Válaszol az illetékes Nincs ok aggodalomra Az utóbbi időben kisebb zökkenők tapasztalhatók a propán-bután gázpalackok cseréjénél. Megkérdeztük Bakonyi Ferenc elvtársat, a Bajai Gázmű Vállalat felügyeleti hatóságának, a Bács-Kiskun megyei j Tanács V.B. építési köziekedé-' si és vízügyi osztályának vezetőjét, mi ennek az oka? — Az ÁFOR szállítási nehézségekkel küzd, — hangzott a válasz — ezért a cseretelepek átmenetileg kevesebb gáz- mennyiséget kapnak, mint korábban. Emiatt pillanatnyilag nem rendelkeznek megfelelő készletekkel. Arról nincs szó, hogy korlátozni kellene a gázfogyasztást, arra azonban számítani lehet, hogy kb. egy hónapig — a hajdúszoboszlói földgázbontó folyamatos üzemelésének megindulásáig — csak egy-két napos késedelemmel tudja lebonyolítani a vállalat a palackcserét. A telepeken az esetleges lemaradásokat j az igénylések sorrendjében tér- mészetesen minél előbb pótol- j ják. — Intézkedtünk arra vonat- I kozóan — folytatta Bakonyi i Ferenc —, hogy ha nincs lehe- ; tőség azonnali palackcserére, a fogyasztó a telepen hagyja palackját sorszámozott elismervény ellenében, s a vállalat később térítés alapján, az új palackot a lakásokra szállíttatja. A folyamatos ellátás érdekében helyes, ha a fogyasztók átmenetileg takarékoskodnak a gázzal, hogy 30 napnál hamarabb szükséges palackcserére lehetőleg ne kerüljön sor. A névjegyzékben szereplő fogyasztók készülékeinek előzetes bekapcsolása a hálózatba egyébként gyors ütemben, zavartalanul folyik — fejezte be nyilatkozatát Bakonyi Ferenc. Üzletház és új felvásárlótelep épül Orgoványon Kibővített ülést tartott Orgoványon a Földművesszövetkezetek Járási Központja. Hunyadi Imre, a központ elnöke beszédéiben utalt az intenzív növény- védelem nagy fontosságára, majd méltatta a szamócatermesztés hasznos voltát. A ia- kabszállásiak jövedelmének például ez ma már a 60—70 százalékát nyújtja — mondotta —. érthető tehát, miért hódít magának egyre nagyobb teret a szőlő-, illetve őszibaracktermesztés mellett. Határozati javaslat hangzott el egy üzletház és egy új felvásárló telep, valamint a jelenlegi TÜZÉP- telep alkalmasabb helyre történő átköltöztetésére az állandóan növekvő igények kielégítése érdekéiben. A tervek mielőbbi megvalósításához a beruházási keretet az FJK teremti elő. A továbbiakban megállapították. hogy a helyi fmsz gazdasági tevékenysége az elmúlt néhány esztendő alatt rohamosan fejlődött. Az idei első fél évi kimutatások híven tükrözik a jól végzett munka eredményét: az fmsz saját vagyona július 30-ig meghaladta a hárommillió forintot. S ha a szövetkezet a második fél évben ugyanilyen eredményesen dolgozik, a megyei elsők között foglalhatja el helyét. Tomasák Károly né (Pásztor Zoltán felvétele.) Háromszázezer forint a munkaverseny jutalmazására A JÁRÁSI székhely legnagyobb termelőszövetkezetének, a Virágzó Tsz-nek a gazdái jó példával serkentik a dunavecsei járás közös gazdaságaiban kibontakozó versenymozgalmat. Közgyűlésükön korábban egyhangú határozatot hoztak arra, hogy a verseny legjobbjainak jutalmazására 300 ezer forintot fordítanak. EZT KŐVETŐEN brigádonként határozták meg az összeg hovafordításának, illetve elosztásának részleteit. Megállapodtak abban, hogy a tetemes ösz- szegű jutalom fő rendeltetése a versenymozgalom szélesítése, mindenekelőtt a munka minőségének javítása. A jutalomösszeg felosztására a brigádok vállalásai alapján kerül sor. A bruttó összeg egy- hatodát — ötvenezer forintot — még évközben jussolják a vállalásukat teljesítő, vagy túltelKanyarfúró Fed sem merült bennem a gyanú és boldogan mentem, öreg róka volt a raktáros is és megkérdezte, jobbos, vagy balos kell. Ezt tényleg nem tudtam, visszamentem hát a szaki bácsihoz. Balos kellett. Persze ebből is nagy nevetés lett és én dühömben már majdnem sírva fakadtam. — Belőled se lesz igazi mesterember — legyintett felém az öreg. Egy hét múlva azonban visszavonta ezt a kijelentését. Űj fiú jött a brigádhoz. valami tiszántúli faluból. Még aznap délelőtt elküldtem reszelőzsírért a nagyraktárba. Ezzel helyreállt a tekintélyem, s azután ő szaladgált állítható szemmértékért és kanyarfúróért, míg egy újabb inas nem jött. Gál Sándor Annyit írtunk már a diáikcsínyekről, hogy megirigyelhetik azok, akik diákok nem voltak, hanem az élet más területén fogták meg a munka nehezebbik végét. Elsősorban a valamikori inasokra, a mostani ipari tanulókra gondolok, mert nem kell azt hintnd, hogy valamiféle savanyú emíberak ők. Sőt igein firnájszos népség, egész nap nem fogynak ki a viccelődésből, egymás ugratásából. Különösen az új gyerekek vannak kitéve az „átejtésnek” — míg maguk is bele nem tanulnak a szakmával járó fortélyokba, el nem sajátítják a cseleket. Most már felnőtt fejjel elárulhatom, hogy én kétszer is „bevettem a cselt”. Igaz, hogy nemi voltam inas, csak segédmunkás, ez azonban mit sem változtat a lényegen. Akkor igen szégyelltem a dolgot, főleg, mikor üres kézzel visszatértem és a brigád körülröhögött. Némelyiknek majd a füléig szaladt a szája, volt, aki valósággal nyerített. Én meg fogat csikorgatva kijelentettem: Nem vertek át többet! Persze átvertek. De kezdjük az elején. Dunaújvárosban volt a brigád, lakásokat építettünk. Nagy szél fújt azon a napon és a függőónt csak nehezen lehetett megállítani. Egyszer a mester — lehetett vagy huszonnégy éves — mérgesen félredobja a madzagot és határozottan rámszól: — Eredj a raktárba. oszt kérd el az állítható szemmértéket! jesítő gazdák. Az idén a féléves tervüket már május 1-re teljesítők — így Bódis Károly és Kiss József traktorosok, valamint több társuk — közt 18 ezer, az Alkotmány ünnepén pedig 32 ezer forintot osztottak ki a legeredményesebben dolgozók jutalmazására. AZ ÉV VÉGÉN kiosztandó negyedmillió forintból a vetélkedés legjobbjai az alábbi megosztásban részesednek: a növénytermesztő és állattenyésztő brigádokban dolgozók 45, illetve 40 ezer forintot, a traktorosok. műhelymunkások, szerelők 80 ezer forintot, a szállításban legeredményesebbek 20 ezer, a vállalásaikat teljesítő fogatosok 15 ezer, egyéb üzemágak élenjáró dolgozói pedig ötvenezer forintot kapnak. NEM KIS MÉRTÉKBEN a versenymozgalom elevenségének a javára írható, hogy idén a közös gazdaságban szeptember 17-re félezer holdon már végeztek az őszi árpa vetésével. Hasonlóképp földben van a rozs és a takarmánykeverék vetőmagja, a búzát pedig a 800 holdas vetésterületen október első hetére ugyancsak ágyába szándékoznak tenni. Három traktorosuk éves terve teljesítésének a mértéke meghaladja már a 110 százalékot. Igen jó eredményt értek el az üzemanyag-megtakarításban is, ami egyébként a versenyfeltételek egyike. HOGY MENNYIRE gyümölcsöző és milyen jól ösztönöz a versenymozgalom ilyen arányú jutalmazása, azt az idei termelési eredmények legtöbbje is kézenfekvőén bizonyítja. A tsz barackosának 60 holdján például a termésnek több mint a négyötöd része volt ex portminőségű. Csupán ebből az egy gyümölcsfajtából 180 ezer forint többletbevételre tettek szert. De sorolni lehetne más vonatkozásban is. hogy milyen ösztönző, éltető erő a megye északnyugati csücskében gazdálkodó szövetkezet hétköznapjaiban a munkaverseny. Dér László Nem kínlódunk itt ezzel a vacakkal... A raktárosok már tudták miről vám szó. Elküldték egy másik raktárba, onnan egy brigádhoz, hogy jelenleg ők használják. Mire egy óra múlva visz- szatértem, a brigád tagjai hasukat fogva nevettek a maltersza- gú. vakolatlan szobában. Ekkor fogadtam meg, hogy nem engedem átverni többet magam. Egy hónap múlva idős ember mellé kerültem. Mindenki tisztelettel szaki bácsinak szólította. Fürdőszobákat csempéztünk. öten dolgoztunk mellette. Egyik nap így szól hozzám az öreg: — Elmész a raktárba és hozol egy kanyarfúrót. Nincs kifúrva itt ez a lefolyó.
