Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

1965. október 20, szerda 3. oldal A szorgalom gyümölcse Ahol nem lesznek unalmasak Az izsáki Majláth-telepi isko­la tanulói tavaly 35 ezer fo­rintért vásároltak takarékbélye­get. Elsők lettek a megyében. Izsók tanyavilágában, a sző­lők között, erdők szélén van az iskola, ötvenhat gyerek tanul benne. Több az alsós, kevesebb a felsős. Molnár Sándor a taní­tójuk és ugyancsak ő az iskola Gagarin Úttörőcsapatának ve­zetője. Vagy mondjuk el hogyan vet­tek az iskola részére televíziót? Két évvel ezelőtt 30 hold ba­rackoson szedték le a kajszit. „Munkácsy” lett a munkabérből. Esténként 20-an. 30-an ülik kö­rül. Nemrégiben 15 hold kajszit kötöztek be a tsz földjén. Szép snmmát kapnak érte biztosan, takarékbélye* lesz abból is. az­tán — utazás az országban. Itt nincs hulladékgyűjtési Szép szőlő van a ládákban. Évi munkájuk gyümölcse. Jó pénz lesz belőle! Maga a 35. ezer forint is fi­gyelemkeltő. De amit még azon­kívül tud meg az ember róluk, M végleg rokonszenvre kötelezi irántuk. Az országjáró gyerekek isko­lája .ez, mondhatnánk. A tava­lyi tanév végén négynapos deb- recen—Hajdúszoboszlói kirándu­lásuk 17 ezer forintba került. Hatvanhétén vettek részt a ki­ránduláson, köztük azok a szü­lök is, akik a pénz megkeresé­sében segítettek a gyerekeknek. Ezek a tanyai gyerekek mű­vészei a takarékosságnak. Min­den módot megragadnak ahhoz, hogy a pénzt megkeressék és összerakják. Tanítójuk, Molnár Sándor ebből a szempontból is kiváló nevelő és úttörővezető: megtanította őket arra, hogy a munkával szerzett pénzt meg kell becsülni. Veres Gyula és Tóth Jancsi a VlII-ból, Bartuszek Klári a Vll-bői, Szász Gizella szintén a Vll-ből és Veres Zoli a Vl-ból példamutatói mind az ötletes ta­karékosságnak, mind a „pénz­keresés” munkájának. Hogyan csinálják? Legkomolyabb „tőkéjük” a 2000 négyszögöl szőlő. Négy évvel ezelőtt az akkori felsőosz­tályosok arra kérték Géró Sán­dort, a Petőfi Termelőszövetke­zet elnökét: adja oda nekik az iskolához közeleső negyedosztá­lyú szőlőt munkálásra. Majd ők gondozzák, ápolják. Tanítójuk kezességet vállalt értük. Az elnök odaadta a szőlőt. Első évben háromezer, máso­dikban négyezer, a harmadikban — az export csemegeszőlő jó­voltából — 18 ezer forint lett a tiszta haszon. A növényvédő­szereket a tsz előlegezi és elszá­moláskor levonja az árát Persze, ekkora szőlőpászta ápolása nem könnyű munka. A nehezében — metszés, permete­zés. csemegeszőlő szedése — a szülők is segítettek. A gyerekek szombaton és vasárnap, aztán egész nyáron hűségesen gondoz­ták „földjüket”. Így született a pénz. amelyet elszámoláskor mindenki kézhez kapott és utá­na minden rábeszélés nélkül ta- karékbélvegbe fektetett. Ebből a pénzből aztán már bejárták az országot. Külön térkép — amelyet erre a célra rajzoltak — ábrázolja útjaikat az utolsó négy évben. És a többi pénzszerzési mód? Százféle. Szorgalom dolga vala­mennyi. Csak Tóth Jancsit em­lítem. Elvállalta, hosv egv csa­lád tehenét naponta kihajtja a közös legelőre — és vissza. Egv hajtás = 1 forint. A napi be­vétel tehát két forint. Jancsi­nak tavaly 760 forintja volt ta­karékbélyegben. csupa ilyen pri­vát szorgalomból. kampány: egész évben gyűjtik, ami gyűjthető. Szorgalmasan, kitartóan. De nem úgy. hogy a pénzgyű.itési szenvedély a tanu­lás rovására menne. Az iskola tanulási átlaga 3.8. Nem rosz- szabb más iskolák átlagánál! Balogh József a téli esték A határban zöldellnek a vetések, érett a szőlő, hullik a levél, rövidülnek a napok és nyúlnak az éjszakák. Újra eljött az ősz, s csak néhány hét és máris beköszönt hosszú estéi­vel a tél. Ezt az időszakot le­het a falusi pártmunkában job­ban felhasználni az emberek nevelésére, a velük való beszél­getésre. Az elmúlt hetekben zajlottak le az ideológiai irányelveket tár­gyaló taggyűlések. A párttagság átalában igen aktiv volt eze­ken a taggyűléseken, véleményt nyilvánítottak, bíráltak és agi­táltak is. Az irányelvek tükrében fel­mért és értékelt helyi ideológiai munka eredményei és a hibák felrázták a kommunistákat. En­nek nyomán fokozódott az ér­deklődés és javul az ideológiai nevelő munkával való foglalko­zás. Ezt a pezsgőbb pártéletet és jó politikai közhangulatot kell alapnak tekinteni, melyre épít­ve a felnőtt lakosság túlnyomó többséghez el lehet juttatni az irányelveket. Lényegében ezt a célt tűz­te a kommunisták elé legutób­bi ülésén a kecskeméti járás párt-végrehajtóbizottsága, ami­kor megvitatta és elfogadta az 1965/66-os év propaganda és Szorgos munkájuk mellett jut idő a játékra is! művelődési tervét. A terv min­den célkitűzése az ideológiai irányelvek megvalósítását segí­ti, vagy érvényesülésének felté­teleit teremti meg. Megállapítja a terv, hogy a szocializmus teljes felépítése megköveteli az ideológiai és művelődési munka fellendíté­sét, az emberek szocialista vi­lágnézetének kialakítását. Ez mindenkinek feladata akár pártmunkás, akár gazdasági ve­zető, vagy állami alkalmazott. A munkában természetesen a kommunisták példamutatására és a tömegkapcsolatára is épí­tünk. A legszélesebb körű, a legtöbb ember nevelésére hivatott forma a pártoktatás. Már megszervez­ték a pártalapszervezetek a sze­mináriumokat, gondoskodtak a propagandistákról és a tan­anyagról. Tizenhat oktatási for­mán 243 tanfolyam indul a já­rásban csaknem tízezer hallga­tóval. Nem kis felelősség a párt vezetőségek számára ennyi em­ber színvonalas oktatását és ne­velését biztosítani. (Jellemző az érdeklődésre, hogy az oktatásra jelentkezőknek négyötöde nem párttag.) Kétéves szervező munka eredményeként elérték a járás párt vezetőségei, hogy nincs olyan gazdasági egység (még tszcs sem!), ahol az idén ne in­dult volna valamilyen szintű politikai oktatás. Á pártoktatás „kulcsemberei” a propagandisták. Elmondhat­juk, hogy a járásban alig van vezető, aki ne vállalkozna ki- sebb-nagyobb propagandista fel­adat teljesítésére. A propagan­disták nyolcvankét százaléka több év óta végzi ezt a szép pártmunkát. Pártmegbízatásukhoz illő lel­kiismeretességüknek szép muta­tója az a kétnapos tanfolyam, amelyen részletesen megismer­kedtek az ideológiai irányelvek­kel. Szélesítik ezenkívül a saj­tó és a pártfolyóiratok olvasói­nak táborát mintegy 500 új elő­fizetővel, és emellett 120 ezer forint értékű politikai kiad­ványt is eljuttatnak az évad so­rán a lakossághoz. A pártszer­vezetek irányítása, segítése, el­lenőrzése mellett megszervezték a KISZ és szakszervezeti politi­kai iskolákat is, amelyekben 80 helyen mintegy 2 300 pártonkí- vüli tanul. Huszonöt iskolaigaz­gató vezetésével, a Pedagógus Szakszervezet közreműködésé­vel pedig mintegy ötszáz peda­gógus négy konferencián ismer­kedik meg a Központi Bizott­ság ideológiai irányelveivel. A terv középpontjában a szövetkezeti gazdák és a tanyai lakosság politikai tájékoztatá­sának és művelődésének bizto­sítása áll. Ennek megfelelően valamennyi tanyai kulturális körzetben szélesítik az eddigi lehetőségeket, gondoskodnak az előadókról, s szemmel látható­an érvényesül az a törekvés, hogy a legtávolabbi tanyavilág­ba is eljusson a párt szava, va­lamint a kulturálódás minél változatosabb, az illető helyen érdeklődést keltő formái. A tervidőszak alatt a TIT és a tömegszervezetek mintegy kétezer előadást szerveztek. Ez kereken 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A dolgozók Iskolájában mintegy négyszázan tanulnak. A lehető­ségeket most azzal bővítik hogy nyolc-tíz jelentkezővel is indíta­nak tanyai csoportokat, ahol a pedagógus óradíját a kulturális alapból fedezik. A szövetkezeti gazdák szakmunkásképző tanfolyamait 41 helyen szervezték meg mint­egy 850 hallgatóval. Ezek több­sége második és harmadik évfo­lyam. Négy helyen indul ez év­ben hat elemi iskolával rendel­kezők számára szakmunkáskép­ző előkészítő tanfolyam. A trak­toros képzésről négy tanfolya­mon gondoskodnak mintegy 140 résztvevővel. Tovább bővült a klubmozga­lom. Az év folyamán mintegy 50 klubban lesz rendszeres élet, ahol a szórakozás mellett fő cél­kitűzés a nevelő jellegű progra­mok szorgalmazása. A terv ma­gába foglalja a tapasztalatcse­rék, kirándulások, turistautak, kulturális szemlék, a könyvtári munka, író-olvasó találkozók szervezését is. A kecskeméti járási párt- végrehajtóbizottság propaganda és művelődési munkára elfoga­dott terve szán/os szervezeti in­tézkedéssel zárul, amelyek a fel­adatok végrehajtását segítik. Horváth Ignác htom háj nos cél tanfolyam Harmincnapos, céltanfolvamot szervez a Kiskunhalasi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya, hogy a következő évben ele­gendő számú, szakképzett kom- bájnos dolgozzon a járás állami és szövetkezeti gazdaságaiban. (Tudósítónktól.) ■— JCOt-QVANOV DOKUMENTUM -p.~ELO £nvÉ pedig 1963-at írunk. Hat év telt el közben. Hogyan zajlottak le ezek az évek Prohorov életé­ben? Milyen körülmények kö­zött teltek el? Milyen emberek között forgott? Lehet, hogy Prohorov nincs egyedül. Talán főnöke van, vagy pedig segítőtársai. Az első ese­tet feltételezve, a Sklytonnal történt találkozása után hala­déktalanul jelentést kellett ten­nie a főnöknek. A második esetben aktivizálni, vagy ellen­kezőket a szokolnyiki tárgya­lások eredményétől függően, le­állítani ' segítőtársainak tevé­kenységét. A Sklytonnal való találkozásoknak. így vagy úgy. de mindenképpen valamilyen reakciót kellett kiváltani Pro- horovból. Tehát a legfőbb kö­vetkeztetés: folytatni kell a fi­gyelését, felderíteni legszűkebb baráti körét, barátai címét, te­lefonját, megtudni, kitől és ho- gyen kap leveleket. És most nézzük Howard Skly- tont! Ez sokkal átlátszóbb fi­gura. De mire kellett neki a könyvesbolt egyszerű alkalma­zottja? A kiállítást már átvit­előbbi egv könyvesbolt alkal­mazottja. a másik pedig kém- s egy kiállítás mögé rejtőzik. Miért találkoztak, miről tár­gyaltak? Hogyan lehetne meg­tudni? Mindenekelőtt: miféle ember ez a Prohorov? Benne volt-e már más ügyekben is? Kitűnt, hogy nemcsak „benne volt”, hanem főszerepet vitt. Egyház. fogság, a Baltikum exarchája. Speer-légió. Berlin, Párizs, Gestapo... Node ezek régi bűnök. Nem kevés bűnt kö­vetett már el ez az ember, de megkapta a megérdemelt bün­tetést. A személyi dossziéban talált utolsó okmány az am­nesztiával kapcsolatos és Pro- horovnak azzal a kérelmével, hogy vizsgálják felül a bünte­tését Ez 1957-ben történt most IX. Kollégáink nevetnek az egé­szen: azt állítják, hogy ez a Pro­horov egyszerűen egy sizofrén alak vagy pedig külföldi haris­nyákkal kereskedik. Lehet, hogy így van, de nem valószí­nű. Ha így volna, miért nevez­né magát Nyikolájnak. amikor Anatolijnak hívják, miért megy el hatszor egy kiállításra, s mi­ért keresi a találkozást Skly­tonnal? Utána kell nézni en­nek a fickónak ... Méghozzá sürgősen! 5. AZ L. D. REJTÉLY Roscsin előtt papírlap hevert, rajta két név és két cím: Ana- tolij Prohorov. Második Tversz- kaja-Janszkaia utca és Howard Sklyton. Ukrajna szálloda. Az ték Leningrádba. Talán hagyott valami nyomot Sklyton maga után Ukrajnában. Nem, alig­ha. Nem olyan kisstílű, he nyomot hagyjon. Persze, meg kell nézni. Sklyton szállodai szobáiéban, mint feltételezte. semmiféle nyomot nem talált. Szokás sze­rint a külföldi vendég elutazása után a szobát mindjárt kitaka­rították. porszívózták, tehát ha hagyott is volna ott egyet-mást, azt már valamelyik moszkvai szemétlerakódó-helyen örökre eltemették. Roscsin a szállodai szobában az íróasztalnál üldögélt, mely­nek üres fiókjaiban nem ta­lált mást. mint egy telefonlis- tát és néhány ceruzát. A listán egyetlen jel sem látszott. A ce­ruzák a legmindennapibb, „Szo­juz” gyártmányú ceruzák. Az asztalon lámpa. írókészlet, nap­tár. telefon. Átlapozta a nap­tárt. sehol semmi jel. Még egyszer figyelmesen át­nézte a naptárnak azokat a lap­jait, amelyek Sklyton itt tar­tózkodásának napjait m'-'-ttík. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents