Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

(Folytatás az 1. oldalról) dái. A beérés lassú ugyan, de az előző évekhez képest a si­lány homokon is biztató — csö­vesben 2C—25 mázsás — ter­més ígérkezik. j — Majd az éjszakai műszak­ban kerül sor a munkájára — i mosolyog kérdő pillantásunkra dr. Tüske László, a közös gaz­daság elnöke. Nappal ugyanis az erőgépek egy része a vetést j végzi. A tavalyinál több szőlő A peronoszpóra idei kártéte­lei után kétszeres öröm olyan gazdaságról hírt kapni és ad­ni, amelyben e gombabetegség eilen sikeresen harcoltak. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói kerületében a példás nö­vényvédelemnek, a gyakori per- metezésnek-porozásnak köszön­hetően minőségi árut — s rá­adásul a tavalyinál lényegesen többet, az akkori nyolcezerrel szemben most mintegy 13 ezer mázsa szőlőt — várnak a tő­kékről. — Feltétlenül tegyünk emlí­tést a kiskunhalasi gimnázium és a mezőgazdasági technikum növendékeiről, akik 550-en se­gítenek a szüretünkben — A magágy eddig 100 hold bú­za alá készült el, a legkorsze­rűbb agrotechnika alkalmazá­sával, s holdanként né'gy má­zsa vegyes műtrágyát fogadott be a talaj. Ugyancsak három­száz holdon az árpa már élén­ken zöldell. A Nagy Lajos-dűlőben most végzett éppen az. ebéddel Gombkötő Antal traktoros és három társa. Ók két UTV—24 soros vetőgéppel azon fáradoz­nak, hogy a búza magágyát mi­nél hamarabb „tartalommal” töltsék meg. I — Ha minden jól megy, esté- j re végzünk is ezzel a 70 hol- j das táblával — fogadkozik a másik erőgép vezetője, Molnár Jenő. — A két traktoros vető­| kis tisztás szélén álló pótkocsi tetején zsákokban súlyosodik a vetőmagból az aznapi „fej­adag”. Ez a vetőbrigád szinte csupa fiatalból áll. — Tudják, milyen feledékeny emberek dolgoznak a mezőgaz­dasági gépgyárban? — szól most közbe Hunyadi János, a történelmi nevet viselő „kor­elnök”. — A zs.írzógomb le­maradt a vetőgépről, s így min­den egyes zsírozáshoz szét kell szerelni a masinát, ami jó pár órát vesz igénybe. Ez a bosszantó hanyagság azért nem szegi kedvüket. Nap­felkeltétől sötétedésig vetnek. A vezetőség megígérte, hogy a munkagépre rövidesen hátsó világítás kerül. így a csorosz- lyát az éjjeli műszakban is jól látják majd a farosok. Kétszáz fiatal vallott ke­resetlen szavakkal munkájáról, KISZ-szervezete életéről, leg­kedvesebb szórakozásáról, és természetesen a jövőjével kap­csolatos terveiről azokon a kér­dőíveken, amelyeket a kiskun- halasi járási KISZ-bizottság bo­csátott útra nemrégiben. A köz- véleménvkutatás tanulságait jól hasznosíthatják — mert ez volt a cél — az eszmei nevelést szol­gáló program kidolgozásakor. Közülük az egyik, Csatári Sándor, már a „menetkész” gépről szól vissza: — Azt is írják meg okvet­A lánctalpas, amint éppen a „kalapsilót” tiporja. mondja Kerekes Antal kerület­vezető. — Napi hat órát dol­goznak, szállításukhoz tehergép­kocsik és autóbuszok állnak rendelkezésre. Az állami gazdaság export­terve szőlőből kétezer mázsa. Több mint 800 mázsányit már elszállítottak, s bíznak abban, hogy a tervet sikerül majd túl is teljesíteniük. .. .Nem messzire a kerület központi irodájától jókora ha­lom magasodik. Az úgynevezett kalapsiló készül itt. Gáspár La­jos, a domb tetejét tipró MTZ vezetőjét kérdezzük meg: mi az eljárás előnye. — A hagyományos, föld fö­lötti silók oldalán a takarmány megromlása eddig mintegy 40 centis rétegben következett be. A silózás új módszerénél csak felényi a veszteség. Jóval ke­vesebb kézi munkaerőre van szükség, hiszen „lespóroljuk" az oldalfalak rakását. Az ed­digi nyolc helyett most öt em­ber elegendő a 24 ezer mázsát befogadó „kalap" elkészítéséhez. Kevésbé balesetveszélyes is így a munka: az erőgép nem csú­szik le, ami a hagyományos si­lókazal készítése közben bizony előfordul. Lemaradta zsirzőgomb Magányos eke áll a kiskun- halasi Vörös Október Tsz egyik táblájának közepén. gépnek a 300 hold munkája sem lesz túlzottan nagy feladat. A Bezosztája magjából hol­danként másfél mázsa pereg a talajba. A munkahely melletti lenül, hogy a búza magja hu­szonötödikéig a földben lesz! Szöveg: Jóba Tibor Fényképezte: Pásztor Zoltán Hiba lenne túlbecsülni a kez­deményezés jelentőségét — ettől egyébként épp a járási bizottság munkatársai intettek bennünket leginkább — hiszen a vélemény- nyilvánítók csak elenyészően kis hányadát jelentik a járás fiataljainak és az íveken sze­replő kérdések sem ölelhették fel mindazokat a problémákat, amelyeket figyelembe kell ven­ni az eszmei neveléssel kapcso­latos teendők meghatározásá­nál. Azt azonban bátran kije­lenthetjük. hogy az őszinte hangú válaszok tanulsággal szol­gálhatnak azoknak is. akik — hivatásuknál fogva — a fiatalok köz,t töltik napjaikat. A Kiskunhalasi járás 55 KISZ-alapszervezete közül 33 termelőszövetkezeti és ezek kö­zül 15 a tanyavilágban élő fia­talokat fogja össze. Nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy a mezőgazdasági munka jellege és a tanyavilágban élő fiatalok szétszórtsága igen meg­nehezíti a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek tevékenységét. A kérdőíveken beérkezett vá­laszok többsége arról tanúsko­dik, hogy a falusi és még inkább a tanyasi fiatalok nagy része sza­bad idejét nem tudja igényének megfelelő, hasznos szórakozás­sal tölteni. Sűrűn felbukkannak az ilyenféle kívánságok: .,Sze­rénánk az eddiginél többször ta­lálkozni, közösen szórakozni, művelődni.” A kéréshez csak annyit fűzünk hozzá, hogy a taggyűlések nem elegendők arra. hogy a fiatalok nevelése a kí­vánt színvonalon folyjon. Külö­nősen akkor nem. ha azok meg elégszenek a legsürgetőbb szer­vezeti problémák megvitatásá­val — Egyik legfontosabb felada­tunk, hogy az eddiginél több, vonzó, közös program szervezé­sével bensőségesebbé tegyük a KISZ-szervezetek életét — hang­súlyozta beszélgetésünk során többször is Gszelmann Ádám. a járási KISZ-bizottság titkára. A. cél megvalósítása termé­szetesen nem könnyű. Ahol mód van rá, mindenekelőtt otthont kell teremteni a fiataloknak. Kisszálláson, Jánoshalmán és Kelebián rövidesen felszabadul néhány tanterem a tanyasi is­kolák körzetesítése nyomán. A járási tanács művelődési osz­tálya segít abban, hogy a KISZ- fiatalok vehessék birtokukba ezeket a termeket. — Tudjuk, hogy nem köny- nyen teljesíthető kívánság, még­is azt kérjük, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők — hacsak alkalmakra is* — adjanak meg­felelő helyiséget a közös szóra­kozásra vágyó fiataloknak. Ter­mészetesen nem költséges beru­házásokat sürgetünk, csak — talán az eddiginél is több — segíteniakarást — mondja a járási titkár. Jelentős feladat hárul a falusi kultúrotthonokra is. Kétségte­lenül tapasztalható fejlődés ezen a téren, de még mindig akad olyan kultúrotthon-vezető, aki idegenkedik a kötetlenebb — így is mondhatjuk: klubszerű — foglalkozásoktól. Pedig a szak­körök és az időnkénti színházi előadások, filmvetítések sem elegendők arra. hogv állandó programot nyújtsanak az ott élő fiataloknak. Van tehát feladat elég. öröm­mel tapasztaltuk, hogy a kiskun- halasi járás ifjúsági vezetői — mint a közvéleménykutatás is igazolja — szeretnék még jobban megismerni fiatal elvtársaik vá­gyait és igyekeznek tartalmas, 1 vonzó életet kialakítani minden KISZ - alapszervezetben. Békés Dezső Szocialista erkölcs és hivatástudat Egy kereskedelmi pártalapszervezet tervei, munkája az eszmei irányelvek tükrében Nemrégiben vitatták meg a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat kom­munistái az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei alapján az eszmei nevelő munka soron le­vő feladatait. A taggyűlés óta rövid idő telt el, a vitázó kedv „görbéje” azonban azóta is fo­kozatosan emelkedik, bizonyít­va: A vállalat dolgozói köré­ben élénk visszhangot váltottak ki az irányelvek. Talán innen ered az is, hogy amikor pár nappal ezelőtt leültünk egy kis beszélgetésre a pártvezetőség négy tagjával, azzal a benyo­mással váltunk el: a mintegy hétszáz dolgozót foglalkoztató vállalat pártalapszervezete he­lyesen látja mind a célokat, mind az elérésükhöz vezető módszereket. Szót érteni minden emberrel... kutatva: az új évadban ki, mi­lyen formában kíván bekapcso­lódni az állami, politikai, szak­mai továbbképzésbe. — A kérdőívek birtokában ül­tünk le később a dolgozókkal, hogy összehangoljuk az egyéni elképzeléseket és a vállalati érdekeket. Sikerült is a jelent­kezőket kivétel nélkül rábírni, hogy valóban azt tanulják, amire egyénileg és a munkakö­rük szempontjából leginkább szükségük van. S az eredmény: tavaly százhuszonketten, az idén már száznyolcvanheten vesznek részt a vállalat dolgo­zói közül a továbbképzésben. kereskedelmi tanulóknak segí­tését, akik nehezen boldogul­nak valamely tantárggyal. Ök sincsenek tehát magukra ha­gyatva, s így kialakulhat ben­nük a kollektíva iránti megbe­csülés, tisztelet, amit egyúttal a vállalat, a szakma megszeret- tését is elősegíti. Emellett jó hatással van a szakmai előre­haladásukra, szocialista tuda­tuk, erkölcsük kialakulására. S ha nem is sikerült még sem a KISZ-nek, sem a szakszervezet­nek, sem a könyvtárnak külön helyiséget biztosítaniuk, mégis működnek és szervesen kiegé­szítik, segítik a pártalapszerve­.. . , , zeu íaeoiogiai nevem műi Közgazdasági szemlélet - demekralikus légkor A Bácsalmási Állami Gazdaság befejezte az őszi vetési A megyében elsőnek a Bács­almási Állami Gazdaság fejez­te be az őszi kalászosok veté­sét. A többi gazdaságban mint- gey 80—85 százaléknál tartanak a búza vetésével. A szakembe­rek véleménye szerint húszadi­káig mindenütt földbe körül a jövő évi kenyémekvaló magja. — A vállalaton belüli esz­mei nevelő munka eredményeit, hibáit egyaránt felmértük tag­gyűlésünk előtt — magyarázta Terecskei János, a pártalapszer- vezet titkára. — Ügy gondol­tuk, különösebben új elképze­lésekre, módszerekre a továb­biakban sincs szükségünk, arra | viszont igen, hogy a már meg­levő kereteket kitöltsük tarta­lommal. — A dolgozókkal folytatott | beszélgetések sokat segítenek I ebben a vonatkozásban is. Leg- | utóbb ennek előzményeként I kérdőíveket bocsátottunk ki, azt — Kis létszámú a mi párt alapszervezetünk — vette át a szót Sohajda Ferenc igazgató —, mégis nagy szerepe van ab­ban, hogy kifejlődhetett dolgo­zóink gondolkodásában az úgy­nevezett közgazdasági-politikai szemlélet. Ennek egyik eszköze az évek óta rendszeresen ki­adott tájékoztatónk, amely va­lamennyi boltegységünk dolgo­zóit informálja, hogy az adott időszakban hol tart az egysé­gek és az egész vállalat tervtel­jesítése, hogyan alakultak a gazdálkodás fontosabb mutatói. Ily módon tehát mindenki be­tekinthet a vállalat gazdasági struktúrájába, s ma már ott tartunk, hogy gyakran az egy­ségekből hívják fel figyelmün­ket az esetleges hibákra, terv­elmaradásokra. kaverseny állásának közlése, s ebben a kiadványban sokszor szót kérnek a bolti dolgozók is. A pártalapszervezet mellett a szakszervezet is sokat tesz a dolgozók tájékoztatása, nevelése érdekében. A legjobbak példamutatása A dolgozók és a vezetők jó kapcsolatában nagy szerepet játszik a vállalati híradó is. Ez közvetlen, népszerű formá­ban értékeli, vizsgálja a válla­lat munkáját. Sokoldalú ez a kiadvány, feladatai közé tarto­zik a név szerinti dicséret, bí­rálat, az egységek közti mun­— Jelenleg 21 brigád küzd a szocialista címért. Két brigád kétszer már el is nyerte ezt — mondta Andrási Kálmánná, a szakszervezeti bizottság titkára. — A brigádok munkájáról, vál­lalásairól, eredményeiről úgy esik szó a termelési tanácsko­zásokon és más rendezvényein­ken, mint a vállalat életének, tevékenységének egyik legje­lentősebb mozzanatáról... — Nem a létszám növelését, hanem a brigádok minőségi, tartalmi tevékenységét kíván­juk javítani a jövőben — szőt­te tovább a gondolatot Sohajda Ferenc. Egyik fiatal KISZ-tag boltve­zető kezdeményezésére szerve­zetté tették például azoknak a viszonya „Szocialista kereskedelmünk megköveteli a tudatosan is szo­cialista módon gondolkodó szakemberek nevelését” — mondották a beszélgetés részt­vevői. Mit jelent ez a vásárló szemszögéből? Azt, hogy a ke­reskedő udvarias, előzékeny, az áruellátás választékban, meny- nyiségben, minőségben kielégí­tő, s mindenkit egyformán ud­variasan, kivételezés nélkül ki­szolgálnak a rendelkezésre álló árucikkekből. A vásárlók tisz­telete, megbecsülése ugyancsak fontos része a vállalatnál az eszmei nevelő munkának. Számos más vonatkozását ki lehetne emelni még az ezze! kapcsolatos további terveknek, elképzeléseknek, amelyekből ki­tűnik: az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat pártalapszerveze­te helyes, konkrét, gyakorlatias tervei, s azok végrehajtása nem szakad el az embertől, a nap munkától, de a dolgozó egyén: életétől, problémáitól sem. Bubor Gyula. KÉTSZÁZ V Kiskunfélegyházától—Kiskunhalasig

Next

/
Thumbnails
Contents