Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
Véget ért a kön várleszállítás Műszaki könyveket még két hétig lehet féláron vásárolni Három héttel ezelőtt kezdődött a leszállított könyvek árusítása az ország valamennyi könyvesboltiéban, földművésszö- vetkezeti boltokban és a nagyobb forgalmat lebonyolító bizományosoknál. Több ezer- könyv árát mérsékelték 50 százalékkal. köztük igen népszerű és kelendő könyveket. Az árleszállítás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, Bács-Kiskun megyében a töldművesszövetkezeti boltok bonyolítottak le elsősorban nagy . forgalmat. A járási boltok között kiemelkedő eredményt ért el a kiskunfélegyházi könyvesbolt, amely több mint százezer forintért adott el könyvet. Utána a halasi és kiskőrösi járási könyvesboltok forgalma volt még különösen kiemelkedő. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti boltjai mintegy százezer forint értékű leszállított áru könyvet adtak el. Különösen az ifjúsági irodalom és a művészeti könyvek iránt mutatkozott nagy érdeklődés megyeszerte. A művészeti irodalom egész készlete elfogyott a boltokban. A könyv árleszállítás szombaton véget ért. De továbbra is — még két hétig — 50 százalékos árleszállítás mellett vásárolhatnak műszaki könyvet azok. akik tagjai a műszaki könyvklubnak. A vásárlási kedvezmény azokra is vonatkozik, akik az árleszállitás tartama alatt lépnek a műszaki könyv- klubtagok sorába. A szocialista nemzeti egységről WINAP sörtörténeti visszatekintéssel egybekötött sörgyár látogatást szervezett a televízió „kizálólag tv-né- zőknek". Magam is kedvelem a sört — mondom: a jó sört! — azért is örvendeztem úgy ennek a ..szűkebb körű” sörbaráti szimnozion- nak. De még a képernyőre sikerített friss csapolás se hatott rám olyan üdítően. mint amikor sörgyártásunk egyik, kétségtelenül hivatott, kultúrapos- tola arról okosított fel bennünket, hogy az isteni nedűt őseink már több ezer évvel ezelőtt ismerték és nemcsak hogy éltek vele. de ők — magyar elődeink — terjesztették el Európában, ugyancsak a már fentebb említett több ezer évvel ezelőtt. No. ez már figyelemre méltó körülmény. Gyanítom. hogy magyarjaink több ezeréves európai sörpro- pagandáiuk kifejtése közben csalin- kázhattak első ízben ide a Kárpátmedencébe. Lehetséges volna, hogy az itteni árpa és komló együttes kiváló minősége ösztönözte a késő unokákat a honfoglalásra? HA MINDEZ egyelőre még bizonyításra is szorulna, azt azonban a Szent Istvánról elnevezett. hajdan közismert gyógytápsö- rünk hitelesen igazolhatja. hogy az államalapítás ideiében a sör már nélkülözhetetlen népólelmezési cikkünk lehetett. (500 kalória literenként.) Szinte felmérhetetlenül nagy utat tett meg hazai sörgyártásunk. míg a feudális és burzsoá társadalmak legkülönfélébb. vignettával ellátott palackozott söreitől eljutott napjaink vignettá- zatlan kommersz söréig. BÁRKI, bármiként vélekedjék is, nem lebecsülendő állomása ez gazdasági és kultúrforra- d almunknak. Nem első. nem második, még csak nem is harmadosztályú, nem Szent István, nem Porter, nem Bak. nem Bástya, nem őszi, nem tavaszi, de még csak nem is Kőbányai világos. hanem egyszerűen kommersz sör lesz a magyar ember söre, mert ..Se nem szőke, se nem barna, ez az igaz magyar fajta!” Hogy vannak még osztályon felüli söreink is? Azt igyák csak az osztályon felüli külföldiek! Minden vérbeli sörivónk érezhette, hogy az osztálytársadalmak osztályozott sörei után megérett az idő a mai kommersz sör elkö- vetkezésére. Magam akkor áhítottam rá legelőször, mikor iómúltkoriban több mint félnohár állott, zavaros, savanyú és keserű komlóciberét hagytam egyik halasi vendéglátó egység asztalán. Csak a fizetéskor derült ki. hogy pilzeni volt. Éppen ideje, hogy a hordós kommersz sör után rátérjünk a kommersz palackozottra is. ÉS HOGY min-, den sör iránti odaadó rajongásom ellenére jelen soraimat mégis bor mellett írom. annak egyesegyedül az az oka: bár sörben az erő. de borban az igazság. Vorák József | AMIKOR | az MSZMP VIII. kongresszusának előkészítő téziseiben, majd pedig a kongresszuson felvetődött szocialista nemzeti egység gondolata, az új politikai fogalom nem mindenütt talált megértésre és egyetértésre. Az ezzel kapcsolatos problémák jó része azóta — vitákban, cikkekben — tisztázódott, bár még mindig nem elég széles körben. A jobb megértés érdekében mindenütt két alapvető tényezőt kell figyelembe vennünk. Az egyik a nemzeti gondolat; a nemzeti egység gondolatának történelmi háttere, mondhatnánk előtörténete. A másik; társadalmunk mélyreható át- alakulásá a szocializmus építése során. Az első kérdéshez: tudvalevő, hogy népünk történetében a nemzeti érzületnek, nemzeti tudatnak mély, még a tulajdonképpeni nemzeti lét kialakulását megelőző időre is visszanyúló gyökerei vannak. Ugyanez elmondható á nemzeti egység jelszaváról is. Űjra meg újra felbukkanni az a török, majd az osztrák elnyomás elleni harc során is, de ugyanakkor e jelszavak nemegyszer a széles néprétegek megtévesztését, a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálták. Ennél azonban jelentősebb a nemzeti egység eszméjének pozitív múltja. Utalunk itt a XVIII. századi sza- badságtorekvésekre, valamint az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, amikor a nemzeti egység eszméje a társadalmi haladást szolgáló összefogó erő szerepét töltötte be. A második világháború alatt a nemzeti egység jegyében jött létre a különböző pártok, politikai irányzatok háborúellenes-anti- fasiszta -együttműködése. A fel- szabadulást követően hirdetett nemzeti egység tartalma a termelés megindítása, az újjáépítés, a közélet demokratizálása volt. j EGY IGEN j lényeges elvi szempontra már itt indokolt rámutatni. Arra, hogy osztálytársadalomban a nemzeti egység csak viszonylagos és átmeneti lehet, illetve lehetett, mert kizsákmányolókat és kizsákmá- nyoltakat alapvető, kibékíthetetlen ellentét választja el egymástól. Ha időnként létre is jött ilyen egység, az egy idő múltán elkerülhetetlenül felbomlott. Más a helyzet a szocialista társadalomban. Itt — a VWWWVWWWVWVW'/WWWW Bizottság specialistája volt, a negyedik nyugdíjas, éppen a fiánál vendégeskedett vidéken, az ötödik a Botkin-klinikán feküdt. Nyilvánvaló, hogy a kiál- líttást a 3. sz. Nyikoláj látogát- ta. A Rádióelektronikai Bizottságból a következő értesülések futottak be róla. Nyikoláj Sa- posnyikov 1922-ben született, orosz pártonkí vüli. nőtlen. A háborúban részt vett. Moszkvában végezte az Energetikai Főiskolát, a bizottsághoz az iparból került át. Egy szakemberküldöttséggel 1961-ben Angliában járt. Tud angolul. Az utóbbi két évben különleges titkos elektronikus szerkezet tervezésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Azok az emberek, akik jobban ismerték Nyikolájt a személyzeti osztály munkatársainál, hozzátették, hogy kollégájuk öt esztendeje elvált a feleségétől, egyedül él, de korántsem szerzetesi életet. Szereti a vidám és italozó kompániát. Ilyenfajta ember kétségkívül érdekelhette Howard Sklytont. A Seokolnyikiban folytatott beszélgetések témája nyilvánvalónak tűnt. Ekkor elhatározták, hogy megnézik, %\lvel foglalkozik Nyikoláj munkaidő után, kivel találkozik, kinek küld levelet és így tovább ... Nos, megint egy újabb ügy, pedig Borisz Kuprinnak és munkatársainak enélkül is akadt elég. Arról nem is szólva, hogy Kuprin minden újabb „gyámoltja” jócskán rabolt el a szabad idejéből, ami Boriszot meglehetősen zavarta szurkolói tevékenységében; Luzsnyikiben egyike volt a Moszkvai Szpartak leglelkesebb és legelfogul- tabb híveinek. A biztonsági szervek moszkvai munkatársainak labdarúgórajongó családjában Borisz fehér holló számba ment: Itt zömmel a Moszkvai Dinamóért szurkoltak. A Szpartak minden újabb veresége viccek és gúnyolódások egész sorát váltotta ki, amire Kuprin igen rosszul reagált. A Szpartak—Dinamó rangadókról csak annyit, hogy ha a Szpartak győzött, Borisz Kuprin ügy viselkedett, mintha nem is járna a folyosón, hanem harci elefánton ügetne fogoly rabszolgák élén. Ha viszont a Dinamó győzött, le sem ment az étkezdébe, pedig már türelmetlenül várt rá Roscsin, a tőzsgyökeres Dinamo-szurkoló. Régebben, 1950-ben, a komszo- molbizottságban dolgozott, 6 adta át a tagsági igazolványt Lev Jasinnak. Szükséges-e megemlíteni, hogy Roscsin özek után örökre eljegyezte magát a dinamósokkal. Ügy vélte, hogy Kuprin csak különcködik azzal, hogy a Szpartak a kedvenc csapata. Télen Kuprin futballszenve- délye hokiszenvedéllyé alakult át: — A hoki is jó dolog. És ennek a Saposnyikovnak éppen a bajnoki küzdelem tetőpontján kellett felbukkannia —tré-; fálkozott. Az elkövetkező három napon a Körcsagin vezette alosz-.l tály munkatársai foglalkoztat: j Saposnyikovval. Ezt a különle-; ges csoportot — ha a biztonsá-; gi szerveket költők vezették; volna — bizonyára a ,.bűnö - ző árnyékának" nevezték vol-' na el. Nappal és éjjel, esőben és; hóban, s a szó szoros érteimé ben minden helyen ott voltak a beosztottjai. Ügy kellett dol- gozniok, hogy még a gyanú árnyékát sem keltették fel abban, akit nyomon követtek. Az ilyen árnyék ruhát, külsőt tud változtatni, hol mankón jár, hol meg villámgyorsan ugrik át egyik taxiból a másikba, észrevétlenül eltűnik pályaudvarok és áruházak forgatagában, kiugrik a földalatti összezárod ó ajtajából. (Folytatása következik.) szocializmus alapjainak lerakása után — a társadalom egyes csoportjait már nem állítják egymással szembe merőben különböző érdekek, kibékíthetetlen ellentétek. Ezért kimondhatjuk, hogy'a nemzeti egység fogalma csak a szocializmus építésének körülményei között nyerheti el teljes értelmét: valóságos nemzeti egység csak szocialista társadalomban valósulhat meg. * 414 |NEM V ÉLETLEN,I hogy a súlyos társadalmi-politikai harcok évei után a nemzeti egység most újra a politikai kérdések előterébe ksx’ült. Ennek objektív, társadalmunk fejlődésében rejlő oka van, ez pedig a társadalmunk szerkezetében végbement átalakulás, amelyet röviden úgy szoktak összefoglalni, hogy a népgazdaságban a szocialista termelőviszonyok osztatlanul uralkodóvá váltak, befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Milyen kihatással van ez a társadalom belső szerkezetére? Mindenekelőtt: ez idő alatt eltűntek az ország gazdasági politikai 'életéből' a kisebb és nagyobb kizsákmányolok: nagy- birtokosok, tőkések, az elnyomó gépezet őket kiszolgáló, közülük kikerült vezetőivel együtt. Ugyanakkor a korábban kizsákmányolt osztályok vették át a hatalmat és számszerűen is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az állami iparban foglalkoztatott munkások száma például az 1949. évi kereken 414 ezerről 1964-ig 987 ezerre nőtt. Ezen belül pedig jelentősen emelkedett a nagyipari munkások aránya, azé a rétegé, amely a munkásság történelmi hivatása szempontjából a legjelentősebb. Ma — (szemben a háború előtti mintegy 25%-kal) — arányuk az összmunkásságon belül 70%. A mezőgazdasági keresők 92,5%-a a szocialista szektorban dolgozik. Szólni kell az értelmiségen belül végbement változásokból is. Az új értelmiség mintegy fele munkás és paraszt származású, s jelentős részük, értelmiségi eredetű. Olyan rétegekből származnak tehát, amelyek közvetlen érdeke a szocialista építés. A régi értelmiségbe „friss vér” áramlott. Az értelmiség fontos, megbecsült alkotóeleme társadalmunknak. A munkásosztály mellett az egyetlen réteg, amely számszerűen is növekszik: 1949-ben a népesség 8%-a, 1962-ben 14%-a volt értelmiségi. j~£ VÁLTOZÁSOK | sajátos, a szocialista társadalomra jellemző fejlődési irányról tanúskodnak. Ez: a végletes, poláris ellentétek eltűnése, a társadalom egyes részeit azelőtt — (és részben még most is) — elválasztó különbségek csökkenése; idegen szóval: homogenizálódás. Ez a folyamat homlokegyenest eltér a tőkés társadalom mozgási irányától. Ez a törvényszerű folyamat a legfőbb objektív alapja a nemzeti egység megvalósulásának. Eltérően tehát a korábbi, történelmi példáktól, ahol a nemzeti egység főleg politikai kategória, a különböző, gyakran ellentétes érdekű osztályok idő- 'eges összefogását kifejező gyűjtőfogalom volt — most a termelési viszonyokban gyökerező "olyamatról van szó. E folyamat alapja a szocialista társa- íalom építése, tehát szocialista nemzeti egység kialakulásáról kell beszélnünk. Leszűkítenénk a kérdést, ha csak az objektív folyamatról beszélnénk. A szociálist;, nemzeti egység nem kis mértékben politikai fogalom is: a szocialista nemzeti egység politikájának gyakorlása a munkásosztály . szövetségi politikájának megnyilvánulása. Ha társadalmunk jelenlegi arculatát, összetételét tekintjük (a fentiekben vázlatosan érintett adatok alapján), világosain beigazolódik előttünk az a megállapítás, hogy „ma már nincsenek olyan osztályok, vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal”. (Kádár János a párt VIII. kongresszusán.) Tehát míg korábban a szocialista nemzeti egység gondolatát említeni nem lett volna aktuális, addig most időszerűvé, szükségessé vált. |A SZOCIALISTA! nemzeti egység politikai kritériumaként a szocializmus, a béke, a nemzeti függetlenség igenlését kell megjelölnünk. Úgy véljük, ebben népünk többségének felfogása egységes. Ám az egyetértés különböző fokú és következe- tességű. Honnan adódnak a, különbségek? Lényegében két forrásból. Mindenekelőtt tekintetbe kell vennünk, hogy a társadalmunk szerkezetéről korábban említettek csak a legáltalánosabb tendeciát tükrözik. Tény, hogy dolgozóink 95 százaléka a szociálist^ szektorban téve- kenykedik. helyzetüknél fogva közös érdekük a szocializmus minél eredményesebb építése. Ámde ugyanakkor még jelentős különbözőségek is vannak. A legjellemzőbbet említsük: még megvan az érdekek részleges eltérése a városi és a falusi lakosság, az ipari munkásság és a parasztság között. Ezen túlmenően: elég egy pillantást vetnünk a városi lakosság belső retegeződésére, a falu belső tagozódására, hogy megállapíthassuk, itt még jelentős ellentmondások lehetőségei adódnak Magában a munkásosztályban is érezhető a különbség a régi „törzsökös” munkások és a nemrég beáramlottak gondolkodásmódja között. Ez utóbbiak egy része a városi és falusi kispolgárság gondolatvilágában él még. A termelőszövetkezeti parasztság sem egyhamar és nem egyformán vetkőzi le kistulajdonosi gondolkodásmódját. Az iparosok jelentős része ma már kisipari termelőszövetkezetekbe tömörült, azaz a szocialista szektor részese lett. Tudott dolog azonban, hogy a szövetkezetekben itt-ott olykor még megtalálható a magántulajdonosi gondolkodás és magatartás. Mindezek a különbségek objektív alapjai az egyes társadalmi rétegek közötti —- a fő tendencián belüli — ellentmondásoknak, s befolyásolják a szocialista célok igenlésének erejét is. Ami a tudat kérdését illeti: senki sem tagadhatja, hogy a felszabadulás óta népünk nagy léptekkel haladt a művelődés útján. Látóköre tágult, szemlélete sok tekintetben átalakult. A szocialista gondolkodás széles rétegekben gyökeret veri. Ez is a szocialista nemzeti egység tényezője. Ám önmagunkat áltatnánk, ha átsiklanánk a számottevő különbségek felett. Az új és a régi harca itt is tart. A polgári ideológia hatásával még sokáig számolnunk keli. | A SZOCIALISTA! nemzeti egység politikája nemcsak szövetség és megegyezés, de egyben eszmei és politikai síkon folyó harc is, osztályharc a szocializmus teljes felépítésért. E harc eredményessége feltétele az egység növekedésének, de van más kihatása is: a társadalmi célt ismerő, azt igenlő dolgozó másképpen, jobban végzi munkáját, mint akit a kispolgári, individualista gondolkodásmód tart fogva. Ilyenformán a tudat átformálásáért végzett munka: osztályharc, ' s egyben a szocialista nemzeti egység erősítésének egyik fontos feltétele. Farkas Sándor SÖRIVÓKNAK VALÓ
