Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
1965. október 17, vasárnap 3. oldal ÉLETKÖZELBEN i dunaveesei járási párt-végrehajtóbizottság solti ülésének tapasztalatai 1ÚTRA KEL AZ ELEVEN RAKOMÁNY r A napokban tudósításban számoltunk be arról, hogy a dunaveesei járási párt-végrehajtóbizottság Solton tartotta ülését. Az ottani termelőszövetkezeti pártszervezetek gazdasági, szervező és irányító tevékenységét tárgyalta. E tanácskozás sok érdekes tapasztalattal járt. Erről beszélgettünk Latos Istvánnal, a járási párt-végrehajtóbizottság első titkárával, Boza Józseffel, a járási pártbizottság titkárával. és Szabó Attilával, a párt-végrehajtóbizottság tagjával, a járási KISZ-bizottság titkárával. Kezdetben arról folyt a diskurzus, hogy a pártmunkában nincsenek és nem is lehetnek végérvényesen kialakított módszerek. Itt is, mint az élet más területén, keresni kell az újat. A dunavecseiek is tapasztalat- cserén jártak a szomszédos ráckevei járásban, de értekeztek a bajai és a kiskőrösi járás vezetőivel is. Termékeny összejöveteleken vitatták meg, miképp lehetne javítani a járásban a pártmunkát. Több járási és városi pártbizottság a megyében már alkalmazta azt a helyes módszert, hogy egy-egy téma kapcsán az érdekelt ipari vagy mezőgazdasági üzemben helyszíni látogatást tettek a végrehajtó bizottság tagjai. — Az ilyen ülések — ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem — életszagúbbak. A másutt szerzett tapasztalatok alapján határoztuk el, hogy Solton tartjuk a végrehajtó bizottság ülését. Előtte alaposan felkészültünk, éppen amiatt, hogy kellő hozzáértéssel tudjuk tanulmányozni a gazdasági, szervező és irányító tevékenységet a termelőszövetkezetekben. Nagyon hasznos volt. számos tapasztalatot szereztünk — sorolta el az indítékokat a járási pártbizottság első titkára. Először Szabó László, a solti pártbizottság titkára írásbeli beszámolót küldött be, amelyet a vb-tagok áttanulmányoztak. Az ülés napján a végrehajtó bizottság tagjai kettős csoportokban látogatták meg a község négy termelőszövetkezetét és gazdag anyagot kaptak a délutáni vitához. Kintjártuk során elsősorban a párt-végrehajtóbizottság legfontosabb határozatainak végrehajtását tanulmányozták: a december 10-i központi bizottsági határozat nyomán készült intézkedési tervet, a pártépítéssel kapcsolatos határozatot, az eszmei nevelő munkát, versenymozgalom helyzetét, ez utóbbit természetesen az őszi munkákkal összekapcsolva. Szívélyes beszélgetések A termelőszövetkezetekben örömmel fogadták a látogatókat. A szívélyes beszélgetések során sok olyan dolog is terítékre került, ami esetleg más körülmények között nem jutott volna a vb-tagok tudomására. Tehát a valósághoz hívebb képet nyertek a járás Vezetői. — A járási első titkár melyik szövetkezetbe látogatott? — Az én feladatom a Kossuth Termelőszövetkezet tanulmányozása volt. A december 10-i határozat alapján készült intézkedési tervet igyekeztek jól végrehajtani. Ennek érdekében a kommunisták pártmegbízatást kaptak. Többek között Bajnok Lajos azt a feladatot kapta, hogy az általa gondozott sertésállománynál csökkentsék a hizlalási időt, növeljék a daraértékesítési százalékot. Oleva János fogatos feladata a munkaidő betartásának, a lovak és gazdasági felszerelések állapotának ellenőrzése. Ezenkívül természetesen a párthatározatok tudatosítása, az eszmei ráhatás is mint kommunistának elsőrendű feladata. Móder Rudolfné feladata a nők fokozottabb bevonása a közös munkába. Alakult is két nőbrigád, amely 130 katasztrális hold kukorica terI mesztését vállalta vetéstől a törésig. i — Milyen változások tapasztalhatók az emberek gondolkodásában? — Néhány évvel ezelőtt még egy-egy brigád összeállításánál a régebbi vagyoni kategóriák miatt voltak ellentétek. Most az értékmérce az, miképp dolgozik az illető. Ahogy mondani szokták; ha dolgos ember, akkor bármelyik brigád szívesen befogadja. A vezetés, a gazdálkodás általában sokat javult a község termelőszövetkezeteiben, de elsősorban a Rákócziban és a Kossuthban. Ezek régebben gyenge termelőszövetkezetek voltak. Az idén a jók közé sorakoztak fel. Hasznos kezdeményezések — A délutáni vb-ülés során elhangzott hozzászólások számos érdekes, figyelemre méltó tapasztalatot tükröztek. A párt- határozatok megvalósítása érdekében a pártszervezetekben — miképp már említettem, a Kossuth Termelőszövetkezet kapcsán — a kommunisták megbízatásokat kaptak. Ez elősegítette a céltudatosabb, következetesebb pártvezetést. Számos kezdeményezés, akció fűződik a termelőszövetkezeti pártszervezetekhez. — Engedjenek meg erről néhány szót — kapcsolódik a beszélgetésbe Boza elvtárs. — A Kossuth Termelőszövetkezetben például a párttagok minden családot felkerestek, megbeszélték velük a gazdasági célkitűzéseket, milyen terméseredményeket szeretne elérni a közös gazdaság. A Rákóczi Termelőszövetkezetben a pártszervezet kezdeményezésére brigád alakult a nyugdíjasokból. 30 hold fiatal szőlő megművelésére vállalkoztak az idősebbek, kész- pénzfizetés ellenében. A betakarítás veszteségmentes lebonyolítása érdekében a pártszervezet kezdeményezésére vagyonvédelmi szolgálatot szerveztek. Az említetteknek gazdasági eredményei is vannak, mert nagyon szép termésátlagokat takarítottak be mind a két termelőszövetkezetben. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak éppen a kezdeményezések miatt is nagy tekintélyük van a termelőszövetkezetekben. Gyakran fordulnak hozzájuk tanácsért. Különösen az idős tagok istápolását, gondjaikkal, bajaiakkal való törődést tartják szem előtt a szövetkezetek kommunistái. Mindennek pozitív hatása van. Erről szólt még néhány szót a járási pártbizottság első titkára. — Sokat javult politikai munka tartalma. Az eszmei nevelő munkával kapcsolatos tevékenység különösen az utóbbi időben előtérbe került. A taggyűléseken helyesen elemezték a termelőszövetkezetek párt- szervezetei a helyi gondokat és jelenségeket. Mindinkább felismerik, hogy a gazdálkodás javításának fontos feltétele a politikai nevelés. A kettő elválaszthatatlan. Ami még gond... — Bizonyára hiányossággal is álálkoztak a végrehajtó bizottság tagjai. — Néhányat megemlíthetek ezekből is. Sok gondot okoz, hogy a termelőszövetkezetekben a munkadíjazásról nincs közös álláspont. A gabonabetakarítás idején például az egyik szövetkezetben többet adtak az aratóknak, mint a másikban, emiatt elégedetlenséggel találkoztunk. Kétségtelen, hogy szövetkezeteink egyre bátrabban alkalmazzák az anyagi ösztönzőket, a községeken belül is törekedni kell azonban ezeknek az összhangjára, mert különösen az őszi munkacsúcs idején gondot okoz, ha egyik szövetkezetből a családtagok átvándorolnak a másikba, mivel ott magasabb jövedelemre számíthatnak. Többet kellene tenni a párton kívüli aktívahálózat létrehozásáért. Ez összefügg azzal is, hagy a pártépítés nem kielégítően folyik. Vagyis ha a termelőszövetkezetekben megfelelő párton kívüli aktíva alakulna ki, ezek soraiból új tagokkal lehetne frissíteni a párt- szervezetet. Külön gond a fiatalok elvándorlásának megakadályozása, bevonása a termelőszövetkezetek gazdálkodásába. Ezzel kapcsolatban Szabó Attilának ez a véleménye: — Szerintem a fiatalokkal többet kellene foglalkozni. Ügy érzem, nincsenek elég közel — ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem — a termelőszövetkezeti vezetők a fiatalok gondjaihoz. Beszélgetni kellene velük arról, hogy milyen lehetőségek vannak a termelőszövetkezet életébe történő beilleszkedésükre, milyen munkát végeznének legszívesebben és így tovább. Jó kezdeményezés, hogy a solti Szikra Termelőszövetkezetben 35 tagú ifjúsági brigád alakult. A tapasztalatok szerint a solti termelőszövetkezetekben a fiatalok szívesen dolgoznak a gépesített munkafolyamatokon és az állattenyésztésben. Érdemes volna jobban segíteni a munkaversenyt, számítva az ifjúság lelkesedésére. Solton is szorgalmazni lehetne, hogy valamelyik ifjúsági brigád a szocialista cím elérését tűzte ki célul. Végezetül arról beszélgettünk, hogy a dunaveesei járási párt- végrehajtóbizottság rendszeressé teszi a helyszíni tanácskozásokat. Jövőre a járás valamenv- nyi községében tartanak egy- egy téma kapcsán a Soltihoz hasonló megbeszélést. Kereskedő Sándor Hatvan, idea jerkebárány „méretik meg” a mázsán. Kissé zilált a „kedélyállapo- tuk”: csak az imént estek át a fülszámmal való megjelölésen, s ez a műtét bizony nem megy minden vér nélkül... A Gyapjúforgalmi Vállalat és a kiskunhalasi Vörös Október Tsz között létrejött szerződés értelmében a közös gazdaság a báránvszapo- rulat egy részét az ősz folyamán a vállalat rendelkezésére bocsátja. Az átadott jerkék és ürük a vállalat diszpozíciója alapián más nagyüzemi gazdaságokba kerülnek továbbtartásra. Ez a szállítmány például a háttérben látható tehergépkocsin a Kiskőrösi Állami Gazdaságba utazik. A kép előterében Darányi Lajosné mérlegkezelő. Kislaki Antal, a Gyapjúforgalmi Vállalat áruforgalmi előadója és dr. Tüske László, a tsz elnöke a berakodás előtti súly- megállapítást végzik el. Légy eső alma fából, éléstár a gyökérsóná ban Érdekes kísérletek a gyümölcsösökben A homoki gyümölcsösök trá- gyázási rendszerének kidolgozására, a gépi művelésre alkalmas termőfafelületek kialakítására kísérleti telepet hozott létre, a Duna-Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetet. Kecskemét határában — a vidékre legjellemzőbb homoktalajon — negyedik éve tartó kísérleti munkák eredményesnek bizonyulnak. Kidolgozták a zöldtrágyanövények felhasználásának sokoldalú módszerét. A homoki gyümölcsösök huzamosabb időn át istállótrágya helyett tőzeget, lápföldet és műtrágyát kaptak. A gyümölcsösökben a fák tápanyagellátására a gyökérzónába tápdugókat helyeznek. Ezekben a koncentrált tápanyag nincs kitéve annak a veszélynek, hogy a laza szerkezetű talajból kimossa a csapadékot. A tápdugók számát a fák növekedésével párhuzamosan gyarapítják, A termőre forduló gyümölcsösökben például kettő illetve három ilyen „éléstár” látja el a fákat tápanyaggal. Üj metszési eljárásokkal is kísérleteznek. A most termőre forduló gyümölcsösökben hatféle metszési forma eredményeit, költségeit tanulmányozzák. Az új koronatípusok közül eddig leginkább a legyező formá- júak ígérkeztek jónak. Ez esetben hosszirányban hagyják meg a termőágat és ezáltal több gyümölcsfa telepíthető egy holdra, ugyanakkor a gépek zavartalanul dolgozhatnak a sor- közökben, a termés leszedése pedig egyszerűbbé válik. Az új koronájú almafák kezelési költsége lényegesen olcsóbb, mint például a termőkarós — orsós formára metszett fáké. Az új módszerek nagyüzemi alkalmazását az állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban is bemutatják. II Kaíocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat — Bajzák Béla igazgató beszél. — Afelől érdeklődünk, hogy az elmúlt néhány napban fellépett talajmenti fagyok mennyiben hatnak az átvételre, jelentenek-e változást az ütemben? — Semmiképpen sem. Még a fagy után sincs szükség a szedés ütemének gyorsítására, hiszen a sokévi termelési tapasztalat azt mutatja, hogy a fagycsípte, de már pirosodó termés száron jobban megőrzi zama- tát, belső értékét, és későbben leszedve lényegesen jobb minőségben kerülhet feldolgozásra, mint a hirtelen szedett, huzamosabb ideig tárolt paprika. — Vonatkozik ez a vállalat egész termelési körzetére? — Igen. A megállapodás szerinti ütem fegyelmezett betartása közös érdek. Ragaszkodva az előzetes tervekhez, a gyár napi kapacitása mindenképp elegendő az átvétel torlódás nélküli lebonyolítására. — Milyenek a terméskilátások? — A megye mezőgazdasági termelésében, illetve a felvásárlásban jelentős szerepet játszó 6600 hold termőterületen a végleges becslés fűszerpaprikából 31 mázsás átlaghozamot ígér. Ezt egyébként az átvétel eddigi tapasztalatai is igazolják. A vállalat így a teljes termésnek, mintegy a 92 százalékát még ebben az évben átveszi feldolgozásra.
