Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
Országos terv készült a fürdőhálózat fejlesztésére A LAKÁSÉPÍTÉS adatait vizsgálva örömmel tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik a fürdőszobás, az egészségügyi ig- nyeknek megfelelő otthonok száma. 1949-hez mérten megkétszereződött a fürdőszobás lakások száma, tehát jelentős az előrehaladás, de még igen sok a tennivaló. Irreális lenne az a célkitűzés, hogy a közeljövőben fürdőszobát építsünk minden lakásba, hiszen — különösen a falvakban — ma még megoldhatatlan feladatot jelentene. A fürdőkultúra fejlesztésének sokkal célszerűbb iránya a tisztasági-, gyógy- és strandfürdők hálózatának tervszerű és az eddigieknél gyorsabb kiépítése, lehetővé téve így azok számára is a rendszeres tisztálkodást, fürdést, akik otthonában nincs fürdőszoba. HATALMAS program ez. s megvalósítása tulajdonképpen már meg is kezdődött, hiszen az elmúlt három esztendőben az ország különböző területein 71 új, korszerű fürdői létesítettek. Ezekkel együtt 575 fürdője van az országnak. Az új fürdők mintegy 300 millió forintba kerültek. A SZAKEMBEREK által végzett felmérés szerint fürdőellátottság szempontjából Békés megye áll a legjobban, ahol a lakosság 21,1 százaléka számára biztosítanak a közfürdők tisztálkodási, illetve strandolási lehetőséget. Ugyanez az arány Csongrádban 20,9, Szolnokon 20,3, Bácsban 19,5. Hajdú-Bi- harban vedig 15,9. AZ ORSZÁGOS Vízügyi Fő- igazgatóság nagyszabású tervet dolgozott ki a fürdőfejlesztés országos célkitűzéseinek összehangolására, amely 1980-ig 183 tisztasági és 196 strandfürdő létesítését irányozza elő. így az ország különböző típusú fürdőinek száma meghaladja majd a 950-et. vagyis átlagban körülbelül minden harmadik településre jut egy fürdő. Ez a hatalmas program több milliárd forint beruházást igényel. Felvásárlás dűlőről—dűlőre A Kerekegyháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet központi irodájában hasznos megbeszélést tartottak az igazgatóság. a felügyelőbizottság. a felvásárlási bizottság, valamint a községi tanács és a nőtanács képviselői. Tóth Béla, az igazgatóság elnöke ismertette a közös feladatot. A felvásárlási üzemág ugyanis intézkedési tervet dolgozott ki, melynek alapján szinte dűlő- ről-dűlőre látogatják majd meg a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok gazdáit. A gyümölcs- és zöldségféléken kívül baromfit, tojást, házi nyulat, galambfiókát, szárazbabot és gyógynövényeket is értékesíthetnek a termelők. Tohai Teréz Az „orkán“ JSegyrenhétezer forint a belső zsebben Ez év április közepén egy esős napon K. Z. reménykedve lépett be a Bács-Kiskun megyi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti, Nagykőrösi utca elején lévő 242-es számú boltjába. — Orkánkabátot szeretnék — fordult az eladóhoz — valami jobb minőséget... — tette még hozzá. — Sajnos, semmilyen sincs, hónapok óta nem kapunk — hangzott a válasz. — Kérem már harmadszor vagyok itt — méltatlankodott K. Z. majd bizalmasan közelebb hajolt az eladóhoz. — Nagyon szeretnék egy orkánt, nem tenne félre egyet, ha kapnak? Az üzletben K. Z.-n kívül alig néhányan tartózkodtak, de azok se figyeltek az orkánt kereső és az eladó párbeszédjére. — Ha mindenképpen orkánt akar — mondta halkan, körülnézve az eladó — van itt egy véletlenül... egy külföldi, bizománybán ... ahogy látom éppen jó magára. — Mennyi? — kérdezte K. Z. — Hétszáz. A fiatalember leszámolta a pultra a pénzt, átvette a csomagot, s elégedetten távozott. Alig csukódott be mögötte az üzletajtó, amikor az eladó odalépett a boltvezetőhöz. — Pál kar társ! Egy ismét elkelt — s átadta a pénzt Pál Gyula üzletvezetőnek. Mire jó a gyermekkori ismeretség ? Kecskeméten és a környéken a Nagykőrösi utcai üzletből egyre többen vásároltak a pult alól külföldi orkánkabátot. Honnan volt éppen itt, ebben az üzletben, amikor más boltban, sót országosan is hiánycikknek számított az orkán? íme a magyarázat: Pál Gyula üzletvezető feleségének rokonai Jugoszláviában élnek. A múlt év tavaszán az asszony gyermekkori ismerőse Paravil Nikola jugoszláv állampolgár, a Növi -Sad-i Vojvo- din a szállítási vállalat gépkocsi vezetője, aki rendszeresen átutazott Magyarországon, Nyugat- Németországba. Belgiumba, Hollandiába szállítva árut, megállt PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat«- Szerkesztőségi Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-36. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Ha. Telefon: 17-99. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH I hónapra 12 forte: ’ eacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85. Index: iS OSS, Kecskeméten és felkereste Pálé- kat. Néhány keresetlen szó a megélhetésről, s az üzleti szellemű Paravil Nikola és Pál Gyula megegyezett: visszafelé jövet orkán kabátokat hoz, amelynek darabját Pálék négy- százötven forintért átveszik. Néhány nap múlva Paravil Nikola leadta Kecskeméten a becsempészet 15 darab orkánkabátot, s köszönettel átvette a 6 750 forintot . Pál reggel aktatáskájába tett néhány orkánt, s az üzletbe betérő vásárlóknak először a külföldit ajánlotta, de ha a vásárló ragaszkodott a magyar áruhoz. abból szolgálta ki. Sokan természetesen szívesen vásárolták az eredeti olasz orkánt 630 forintért a nőit, 700 forintért a férfit. Az üzlet jól jövedelmezett, hiszen Paravil Nikola három alkalommal összesen ötven darab kabátot hozott 1964-ben, amelynek darabján Pálék átlagban kétszáz forintot kerestek. Virágzik us üzlet Ebben az évben két kedvező körülmény kezére játszott Pá- léknak. Paravil Nikola sűrűbben utazott át az országon, s a bolt a hivatalos kontingensből minimális mennyiségű orkánkabátot kapott, s ezért megnőtt a kereslet. Paravil Nikola 1965 márciustól május elejéig 120 darab orkánt csempészett át a határon. Az üzlet virágzásnak indult, hiszen Pál már naponta 5—6 kabátot vitt be az üzletbe eladni, amelyek azonnal gazdára is találtak. A kabátok mellett a család ..barátja” 1500 borotvapengét, 8 darab órát is vásárolt külföldön. Az üzletben nem sokáig maradhatott titokban a csempészáru értékesítése, ezért Pál Gyula rávette beosztottait, hogy segítsenek neki az orkánok, borotvapengék eladásában. A bolt dolgozói belementek ebbe a nem is veszélytelen „játékba”, bár | Pál Gyula ezt a segítséget sem- ; mivel sem honorálta. A nagy óvatosság ellenére az ellenőröknek mégis feltűnt, hogy a 242-es számú bolt olyan árut hoz forgalomba, amely nem szerepel a kiutalásban. A BR.K kirendeltségének vezetője behívatta Pált, akinek védékézését: „Mindössze azt a két darabot adtam el, amelyet a feleségemnek ajándékba hoztak” elfogadta!?) Lehúzták a redőnyt Ez a figyelmeztetés azonban elég volt Páléknak ahhoz, hogy óvatosabban üzleteljenek. Az orkánokat ezután már nem az üzletben, hanem Pálék lakásán tartották és egyszerűen oda küldték a vásárlót. Emiatt Pélné kilépett munkahelyéről. Május végén egy kis kellemetlenség támadt Paravil Nikola úgy megszedte magát a csempészésen, hogy az egyik nyugati útjáról egy Opel személygépkocsival érkezett vissza. Elbúcsúzott, de beajánlotta új üzlettársul segédvezetőjét. Páléknak mindegy volt, hogy ki hozza az árut, ezért megrendeltek 30 darab orkánkabátot, s néhány száz borotvapengét, amely a megbeszélt időre megérkezett. Az árusítás tehát Pálék lakásán zavartalanul folytatódott, azaz az utolsó 13 darab kabátot már nem sikerült eladni, ugyanis a rendőrség lefoglalta. A házkutatás során Pál Gyula egyik öltönyének belső zsebéből előkerült az orkánkabátok eladáséból származó 47 ezer forint „nyereség” is. Pál Gyula sokáig próbálta elhitetni a nyomozókkal a 25 darab ajándékba kapott orkánkabát eladását, de végül is kilátástalannak tartotta a bizonyítékok elleni hadakozását. Az orkánkabát üzlet és Pál Gyula mögött a redőnyt lehúzták! Ez lett kapzsiságuk ára! Gémes Gábor A megyei rendőr-főkapitányság Pál Gyula és Pál Gyuláné ellen vámorgazdaság és devlzabűntett miatt indított eljárást. Pál Gyulát le tartóztatták. FÜRDŐ KÖRZETEKET alakítanak ki azzal a céllal, hogy legalább minden tízezer lakosú település számára korszerű fürdési lehetőségeket biztosítsanak. E program szerint a strandfürdők jelenlegi 255 ezres befogadóképességét további 350 ezerrel bővítik, a tisztasági és gyógyfürdők pedig a mostani 16 200-zal szemben további harmincezer vendéget fogadhatnak maid. N. L. levelező Megjött a postás néni Izsák község matyói tanyasi körzetében egyébként Jávorka András a postás, de most — mivel ő beteg — Balogh Lajosné helyettesíti. Ba- loghné szintén régi szakmabeli, távirathordó és már 11 éve postai alkalmazott. A 10 kilométer átmérőjű körzet bizony elég nagy munkát jelent a számára. Jól jön tehát a segítség: a kis iskolások vállalták, hogy hazaviszik szüleiknek a napi újságot. (Tóth Sándor felvétele) A ROSSZBAN IS VAN JÓ — Halló! Uránia mozi* — Nem. kérem! A Frankel Leó Gimnázium, — Nem a 48-as? — De igen. Kérem, hívja a 49-es számot, mert a telefonkönyvben sajnos, sok a sajtóhiba. Számtalan hasonló beszélgetést bonyolítottam le az elmúlt hónapokban a Bajai Frankel Leó Németnyelvű Gimnáziumból. A legtöbben elnézést kémek, varinak azonban, akik bosszankodva, különböző megjegyzéseket tesznek, sőt olyan telefonáló is akadt már, aki — az ángyom térdét emlegette! Ilyesmire semmi szükségem és úgy határoztam, hogy például, ha szombaton, vagy vasárnap délután dolgozni szándékozom, kikapcsolom a telefont. Mert mi történt az elmúlt vasárnap is. Cseng a telefon. Valami Kriczinger nevű fiatalember jelentkezik. Azt mondja: Tupir Jucival van randevúja az az Uránia mozi előcsarnokában, de nem tud bejönni, mert defektet kapott a motorja. Hívjam Jucikat a telefonhoz. — Sajnálom, kérem, nem lehet, mert... — Ugyan már! Ennyit igazán megtehet — méltatlankodik az ifjú a drót túlsó végén. — Rossz számot hívott! — emelem fel a hangom. — Kérem hívja fel a... — Engem akar átdobni a palánkon, apuskám — vág szavamba gúnyosan —, hiszen itt a telefonkönyv és vak sem vagyok! Mi az ördögöt csináljak? — töprengek néhány másodpercig, aztán hirtelen frappáns ötlet villan fel agyamban. — Na, jó! Várjon — mondtam kajánul és le- koppantom a hallgatót, majd dongó léptekkel megyek az ajtóhoz, nyi- korogtatom és többször is hangosan kiáltom ki a folyosóra Jucika nevét. Hadd hallja az az ifjú „titán” nagy igyekezetemet. A kiabálásra a bentlakó pedellusunk jön elő, s úgy néz rám, mint ahogyan hibbantakra szokás. Intek neki, hogy semmi bajom, azzal már „rohanok” is vissza a telefonhoz. — Halló! Megtaláltam Jucikát — lihegem a kagylóba, mintha legalábbis körbefutottam volna a gimnáziumot — és azt üzeni, hogy nőügyön jól ismeri már a maga kifogásait. Ejtve van, barátom, majd mással nézi meg a filmet! — És azzal le is teszem a kagylót. Sejtelmem sincs, ho- gyan folytatódott és zárult az ügy Jucikával, de azt tudom, hogy az ilyen és hasonló bonyodalmak megtörténhetősége miatt — némiképpen ludas a Szegedi Postaigazgatóság is. Hogy miért? Mert nem toldotta meg a távbeszélő névsorfüzetet még egy lappal, amelyen a sajtóhibák helyesbítései találhatók. Egyébként van a dolognak jó oldala is: ha sok az ilyen téves hívás, mindig tudom, hogy jó filmet vetítenek az Urániában, s rizikó nélkül megválthatom a jegyemet valamelyik előadásra. Schwalm Pál
