Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

ötszáznegyven személy helyett ezerháromszázitven Kevés a konyha, sok a jelentkező IXEB-viz/tgálat a napközis konyhákon Igen hasznos, tanulságos vizs­gálatot fejezett be nemrégiben a népi ellenőrzési bizottság a megyében. A fő feladatot ez je­lentette: megnézni, hogy az óvo­dai és az iskolai napközi ott­honok konyhái betartják-e, be tudják-e tartani a létszámra, az ételek minőségére, mennyiségé­re vonatkozó előírásokat, ho­gyan történik az árubeszerzés, milyenek a raktározási, tárolá­si lehetőségek stb. Az ellenőr­zés megállapításai szerint na­gyon sok a hiba, fogyatékosság, nem egy helyen tarthatatlan ál- ' lapot uralkodik, egészségtelen körülmények vannak a napkö­zis konyháknál. Túllépve a létszámkeretet A legtöbb napközi otthoni konyhában eredendő hiba, hogy a létszámkeretet képtelenek be­tartani. Annyi a jelentkező, a jogosultan rászoruló, hogy az elő­írtnál sokszor tízszer többen ebédelnek a konyhán. így van ez például a kecskeméti Kato­na József utcai konyhán is, amely 540 személyre engedélye­zett, s ehelyett 1350 ember szá­mára főz. A dunapataji kony­háról 120 helyett 25C-en étkez­nek. Ezzel természetesen együtt jár, hogy helyiséghiánnyal küz­denek, semminek nincs megfe­lelő helye, ami szennyezettsé­get, egészségtelen körülménye­ket eredményez. Ha hozzávesz- szük, hogy a konyhák zöme eredetileg más célra épült, tel­jes képet kapunk az állapotok- j ról. Sajnos, baj van a felszere- I lésükkel is. Hiányosak, alig gé- ! pesítettek, főleg a községekben. Az edények csorbák, horpadtak, ízléstelenek — bár a legtöbb helyen higiénikus készlettel is rendelkeznek, de azt „sajnál­ják'’ használatba venni. Feltárt az ellenőrzés más jel­legű visszásságot is. A géder- laki általános iskola napközis konyhája például rendelkezik hűtőszekrénnyel, de azt isko­laigazgató — ki tudja, milyen jogon — a saját élelmiszere tá Tolására használja. Megenged hetetlen és mélységesen elíté­lendő ez, hiszen köztudott hogy az ételek tárolása meleg időben — hűtőszekrény hiányá­ban — életveszélyes követkéz ményekkel is járhat. Azóta ter­mészetesen intézkedés történt < hűtőszekrény visszajuttatására rendeltetésszerű használatára. Bizalom, óh! Kecskemét, 1-es autóbusz, reg­gel ncgyednyolc. Indulás a Ho­mokbányából. Zsúfolt a kocsi. Idegesítő a szorongás. Ügy lát­szik, a buszvezető is ideges lesz, mert az egyik megállónál vá­mőreiül egy új utasra: — Miért húszfillérest dobott be? (Üj rendszerű kocsi, kalauz nélküli.) A férfi meglepetve mondja: — En, kérem? Forintost tet­tem bele... — Ne mondja! — így a vezető. Az utasok, akik ott állnak a közelben, bizonygatják: — Forintost dobott be, láttuk! Ez nem elég a bizalmatlan buszvezetőnek. Leállítja a mo­tort, lassan hátrajön, megnézi a pénzesdobozt. A felső részén, ahol a nyílás átlátszó, jól látni, felül két egyforintos is. Egyiket a rágalmazott utas tette oda. Ám a vezető, ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, dühösen bevágta az ajtót és ettől kezdve látható méreggel vezette a ko­csiját. Az utasok felháborodása nagy volt. Es joggal. Hiszen bármeny­nyire is túlterheltek munkával a kalauz nélküli kocsik vezetői — o sokfelé való figyelés oly­kor még a nyugodt vezetést is lehetetlenné teszi —, s éppen ezért jobban meg kellene bíz­niuk az utasokban. V. M. Még ha kitérővel *»... Legtöbb helyen ellenőrzik a konyhai dolgozók egészségi ál­lapotát, akik félévenként orvosi vizsgálaton vesznek részt. Ta­lálkoztak azonban a népi el­lenőrök néhány kirívó esettel is. Hartán és Dunavecsén pél­dául nem nézték meg, hogy a felvett dolgozó egészségügyileg alkalmas-e rá, hogy konyhában dolgozzon. Soltvadkerten az egyik munkaerőt 1962-ben al­kalmatlannak találták erre, de a vizsgálat időszakában is fog­lalkoztatták. Kik étkeznek a napközis konyhán A vizsgálat tanulságai szerint egyáltalán nem felesleges fel­tenni ezt a kérdést. Azt hihet­nénk, hogy természetesen óvo­dások. iskolás gyerekek veszik igénybe a napközi otthonok ét­kezdéit. De nem így van. Pedig az előírások betartásával, a ki­vételek mellőzésével némileg enyhíteni lehetne, esetenként meg is szűnhetne a jelenlegi zsúfoltság. Az érvényben levő rendelkezések szerint a konyhai személyzeten kívül a pedagó­gusok ts étkezhetnek itt. Né­mely helyen azonban számuk csaknem eléri a gyerekek lét­számát. Emellett általános je­lenség, hogy a pedagógusok na­gyobb adagot kapnak. Kiskőrö­sön a gyerekeknek egy, a fel­nőtteknek két fasírozott „ju­tott”. De Kiderítette a vizsgálat azt is. hogy Kecskeméten, a Ho­rog utcai konyhán, ahol az en­gedélyezett 500 helyett 1409 sze­mélynek — gyereknek — főz­nek. teljesen szabálytalanul — a városi tanács elnökhelyette­sének írásbeli engedélye alap­ján — már két év óta ott ét­kezik egy változó létszámú, 12 —25 főből álló brigád. Annál inkább érthetetlen ez, mert a tanácsnál is működik üzemi konyha. Sürgős intézkedést Helytelen volna a fentiekből arra következtetni, hogy a me­gyében nincs olyan napközi ott­honos konyha, amely minden igényt kielégít, megfelel a kö­vetelményeknek. Az ellenőrzés során ilyenekkel is találkoztak, de a vizsgálat célja elsősorban a hiányosságok feltárása és a megszüntetésükhöz vezető in­tézkedések megtétele volt. Az említetteken túl felderítet­te a vizsgálat, hogy a szakács­nők közül csak néhányan ren­delkeznek szakképzettséggel, esetenként az ételek minősége volt kifogásolható, sok helyen az étel napközi otthonokba va­ló szállítása nincs megoldva kellően. Mindezeket egybevet­ve, úgy véljük, hogy a népi el­lenőrzés vizsgálatán túl, többet kellene foglalkozni a napközis konyhákkal a helyi tanácsok­nak, a községi orvosoknak és nem utolsósorban a KÖJÁL-! nak is. Ha a felügyelet rend­szeresen, folyamatosan történt volna, az ellenőrzés bizonyára kedvezőbb tapasztalatokkal zá­rul. Természetesen, ennek pót­lása még most sem késő. Gál Sándor Nemes vállalkozás Az orgoványi népfrontbizott­ság céljául tűzte ki, hogy a köz­ségben és a környező tanyavi­lágban legkésőbb 1970-ig telje­sen megszünteti az analfabétiz­must. A legutóbbi ilyen irányú összeírás alkalmával ugyanis ki­tűnt, hogy az orgoványi tanyá­kon — ha szétszórtan is — még mindig 230 írástudatlan felnőtt ember él. A következő népszám­lálásig tehát ezt a „fehér foltot” mindenképpen fel kívánják szá­molni. Somogyi András iskolaigazga­tó, a községi iskolák pedagógu­saival karöltve látott hozzá a nemes feladat végrehajtásához. Szabados Miklós, Szendrő Imre és Szelei Zsigmond tanárok a napi iskolai oktatás után heten­ként 2-3 alkalommal és nem ke­vesebb mint 100—100 órán át foglalkoznak az írástudatlanok­kal. Az I. és IV. osztály anyagá­ból eddig tizenhatan vizsgáztak le jó eredménnyel, november­ben pedig még tízen állnak majd a vizsgabizottság elé. Novemberben egyébként, a felsőbb oktatásügyi szervek en­gedélyével, működni kezd a dol­gozók iskolája is. A VII. és VIII. osztályokba eddig összesen 37-en jelentkeztek, de ennél nagyobb- számú hallgatóra lehet számíta­ni mivel az általános iskolai végzettség megszerzése iránt örvendetesen nagy az érdeklő­dés. Az analfabétizmus teljes fel­számolására való törekvés Or- govány tanyavilágában, csak egyik részterülete a helyi nép­frontbizottságnak az MSZMP eszmei irányelveinek szellemé­ben végzett munkájában. T. K-né PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal; Kecskemét, Szabadság tér La. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dil t hónapra 13 forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. A nagy folyam új korszaka A Pozsony—Budapest közötti dunai vízierőmű-rendszer lét­rehozásával 1948 óta számos változatban foglalkoztak a szakem­berek. A végső, most már megvalósításra érett tervet a két baráti ország — hazánk és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — közös beruházással oldja meg. A gabcsikovoi csúcserőmű 710, a nagymarosi 200 megawatt áramot termel majd. s ezt felesben hasznosítja a két baráti ország. Ilyen nagy mennyiségű villamos­energia előállításához egyébként mindkét országban évente 5—5 millió tonna szenet kellene felhasználni. A sikeres kutató, kísérleti munkálatok után jelenleg a labo­ratóriumokban vannak elfoglalva az erőmű tervezői. A Pozsonyi Hidrotechnikai Kísérleti Intézet laboratóriumában már a Duna medrével együtt látható a gabcsikovoi erőmű. A modellen minden megtalálható, ami a valóságban felépül. Karol Rohan, az intézet osztályvezetője és Karol Taus, a gyakorlati kutatások vezetője munkatársaikkal együtt a legkülönbözőbb kísérleteket végzik a gyakorlati feladatok kidolgozása céljából. Ugyanis mielőtt a nagy építkezés megkezdődik, a miniatűr erőművön működés közben is ellenőrzik a tervek realitását. Egyébként a nagymarosi erőműnek az áramszolgáltatás mel­lett lesz egy másik igen fontos szerepe: a két erőmű között a víz szintjét úgy szabályozza, hogy Gabcsikovotól Nagymarosig a ha­józás állandóan biztosítható legyen. A kecskeméti szép, új iparitanuló ott­honban bármilyen jól is érzik magu­kat a fiatalok, ter­mészetesen öröm­mel használják ki a kimenőt. Ilyen­kor szétraizik az otthonból néhány órára a sereg. Mo­ziba, cukrászdába, sétálni mennek a fiúk. Egy van csupán közöttük, akinek a kimenő sem pihe­nés. Ezt az időt is tanulásra használja fel, Orbán Kálmán elsőéves kárpitos tanuló. Ilyenkor ugyan nem a szak­mában képezi ma­gát tovább. de azért semmivel sem kevesebb megeről­tetést követel az, amit vállalt. Zene­iskolába jár ugyan­is a szabad idejé­ben. Még általános is­kolás volt, amikor felvették az ipari­tanulók Rajkó-ze­nekarába. Ennek a zenekarnak már ne­ve van, nem egy szép sikert köny­velhet el. A tavasz- szal kiválóan sze­repeltek a gyulai Erkel-napokon is és ezüst érmet kaptak. Kálmánnak nagy szerepe van ezek­ben az eredmények­ben. Még csak 15 éves. de már komoly fia­talember. Nem túl­zás: kialakult ter­vei vannak. A méheslaposi gyerek kicsiny szo- ba-konvhás lakás­ban nőtt fel. Nagy a család. Kálmán ritkán játszott egyiítt a többivel, sajnálta az elvesz­tegetett időt. Pici gyerek korától he­gedülni tanul. Elő­ször csak azért, mert szenvedélye­sen érdekelte a mu­zsika. s vágyott rá. hogy egyszer ő is olyan ügyesen csa­logassa ki a hango­kat a hegedűből, mint azok a zené­szek, akiket ismert. Aztán hallott a nagy prímásokról, s elhatározta, hogy ő sem adja alább az álmait. A sokgyerekes család körülményei azonban nem en­gedték meg. hogy gimnáziumba iár- ion, zeneakadémiát végezzen. Kálmán­nak ezt a saját ere­jéből kell maid el­érnie. Így hát szak­mát választott, be­csületesen tanulóit is, szakmunkás lesz. De makacsul bízik benne — és mindent meg is tesz érte —. hogy valamikor képzett muzsikus lehessen. Én ismerem. Hi­szek benne. Csakis rajta múlik, hogy sikerüljön. Kuna Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents