Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

A Minisztertanács ülése XX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ara 60 fillér 1965. OKTOBER 15, PÉNTEK A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tu­domásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyette­sének beszámolóját a magyar párt- és kormányküldöttség mongóliai tárgyalásairól. A honvédelmi miniszter veze­tésével Jugoszláviában járt de­Nélkülözhetetlen segítőtársak művelődési otthon szerepe falun-városban egyaránt igen sokrétű. Ismeretterjesztő, szóra­koztató — a népművelés min­den ágával kapcsolatos tevé­kenysége folytán valóságos „kombinátnak” kell lennie a művelődési otthonnak. E tevé­kenység irányítására, kézben tar­tására. mozgatására — egy em­ber kevés. Ezért íriák elő a rendelkezések, hogy a népműve­léshez értő. azt szerető és iránta vonzalmat érző aktívák­ból kell választani egy 8—10 tagú bizottságot. Nagyon természetes, nagyon indokolt ez a kívánság. Egy em­ber — az egy ember. Legyen az igazgató bármily mozgékony, „százszemű és százkezű”, még­sem képes arra, hogy szerte­ágazó feladatát egyedül tartósan egybefogja. Megyénkben 112 művelődési otthon működik. Nemrégiben készültek el a két évre szóló' átfogó művelődési tervek. Mi­lyen ezekben az otthonokban a társadalmi bizottságok működé­se? Sajnos, azt kell monda­nunk. hogy társadalmi bizottság a legtöbb művelődési otthonban csak papíron létezik. A művelődési tervekben szó van ugyan róluk, de a meg­valósításnál már úgyszólván semmi szerep nem jut nekik. Pedig, ha kicsit utána gondo­lunk, mennyi erő, mennyi se­gítség rejlik ezekben a bizott­ságokban! A rendelkezések sze­rint nem arra van szükség, hogy a társadalmi és tömegszer­vezetek hivatalosan képviseltes­sék magukat a bizottságokban. Korántsem. Tevékeny, hozzáértő emberek kellenek, akik segíte­nek. Mégis: két kezünkön meg­tudjuk számolni azokat a mű­velődési otthonokat, ahol a tár­sadalmi bizottság megfelelőkép­pen dolgozik. A bajai művelő­dési ház 29 tagú társadalmi bi­zottságának jó munkája közis­mert a megyében. Eredménye­sen működik a solti-, szabadszál­lási, dunavecsei társadalmi bi­zottság és dicsérendő a harka- kötönyi. kelebiai, mélykúti, ba- lotaszállási. soltvadkerti és csá­szártöltési társadalmi bizottság. Hol van a többi? „Elbújt” a pa­pír mögé. A bizottság minden bizony­nyal működne is, ha az igaz­gatók igényt tartanának rá. Ám a művelődési Otthon vezetők egy része nem igényli a társa­dalmi bizottság sokirányú se­gítségét. Pedig amit fölösleges tehernek vél — a bizottság köz­reműködése a vezetésben — ép­pen a művelődési otthon mun­káját javítaná, a látókört szé­lesítené, sokkalta nívósabbá tenné a kultúrmunkát. P edig. amikor az ideológiai irányelveknek a mindennapi életbe való átültetését munkál­juk, nem szalaszthatunk el egyetlen sikert hozó lehetősé­get sem. A művelődési otthon feladata ezen a téren igen sok­rétű. Ám ez csak akkor érvé­nyes, ha az emberek maguk is beleszólhatnak a munkájába. A lakosságot pedig — a társadal­mi bizottságok képviselik. B. J. Eddig nyolcvanmilliót fizetett ki az Állami Biztosító Több mint 120 millió forint kár a megyében Az idei esztendő igen komoly feladatok elé állította az Álla­mi Biztosító megyei igazgatósá­gát. A szélsőséges időjárás, az árvíz, jégverés, állatbetegsé­gek nagy károkat okoztak a termelőszövetkezetekben, ház­táji gazdaságokban és a bizto­sítással rendelkező egyéb gaz­dasági egységeknél. Tavaly az egész év alatt 63 millió forint kártérítést fizetett ki az igazga­tóság. Az idei év azonban jó­val felülmúlta ezt. hiszen az eddig eltelt kilenc hónap alatt máris 120 milliónál tartanak a kárbecslők felmérései, s való­színű, hogy ez az összeg néhány millióval még emelkedni fog. Az Állami Biztosító munkájá­nak szervezettségére, gyorsasá­gára jellemző, hogy eddig már 80 millió forintot ki is fizettek a károsultaknak, a további fo­lyósítások pedig az előkészítés stádiumában vannak. Legnagyobb munka a bizto­sítónál az aratás idején és az őszi betakarításkor van. Az idén azonban állandóan fokozott ira­mot diktáltak a feladatok. Jelenleg a szőlőt, gyümöl­csösöket. a kukoricát, fűszer- paprikát, cukorrépát ért ká­rak felmérése van folya­matban. Az igazgatóság arra törekszik, hogy betartsa a káreseménytől a kifizetésig kötelezően előírt hatvannapos határidőt. Ez a két határidő a növénytermelést ért károkra vonatkozik, s a bizto­sítónak is elsőrendű érdeke en­nek betartása. Mint említettük, a károkat te­kintve, rendkívül kedvezőtlen volt ez az év, s a kárösszeg ed­dig — sajnos —, rekordnak szá­mít. Az árvízkárosodás „csupán” 24 millió forintot tesz ki a 48 milliós jégkárral szemben. Az évenként megismétlődő jégverés az idén leginkább a kecskeméti Béke Termelő­szövetkezetet sújtotta. A kárösszeg kis híján négymil­lió forint, amit a biztosító már kifizetett. Az elmúlt esztendőben 45 kö­zös gazdaságnak másfél millió forint fagykártérítést fizetett ki a biztosító megyei igazgatósága. Az idén ez az összeg százezer forinttal emelkedett. A továb­biakban a biztosító lehetővé te­szi a: zöldségfélék tavaszi fagy­biztosítását is, amit november 15-ig lehet megkötni. Bővelkedett az esztendő vi­har- és tűzkárokban is. Novemberben megkezdődik a nyulak „hálózása” A vadásztársaságok terveiből A TÁV ASSZ AL elvégzett vad- számbecslés alapján a napok­ban készítette el a megyei va­dászati Felügyelőség a Bács- Kiskun megyében tevékenykedő vadásztársaságok jövő évi vad­gazdálkodási tervét. Ennek alapján a 43 vadásztár­saság „nimródjai” a haszonbé­relt vadászterületen 24 320 nyu- lat, kilencezer fácánt és 4850 foglyot szándékoznak az elkö­vetkezendő évben elejteni. Szántszándékkal nem használ­tuk azt a kifejezést, hogy ennyi és ennyi vad kerül ..puskavég­re”. Ennek magyarázata pedig, hogy az említett mennyiségnek csak egy részét „termelik ki” lőfegyverrel; 8900 nyulat és 4800 foglyot élve fognak maid be. Az utóbbi vad befogására előreláthatólag már november első napjaiban sor kerül, míg a nyulak hálózása decemberben veszi kezdetét. A MAVAD erre a célra a kü­lönféle méretű és rendeltetésű hálókat díjtalanul kölcsönzi ki. Mind a vadásztársaságok, mind pedig a népgazdaság számára ió haszonnal jár a vadak élő ál­lapotban történő elfogása. Hi­szen a túlnyomórészt export célokat szolgáló hálózott nyúl és fogoly ellenértéke csaknem a négyszerese a lőtt vadénak. A LEGNAGYOBB tervekkel a kiskunfélegyházi Petőfi és a dunavecsei Kossuth Vadásztár. saság indul az évadnak. Az előb­bi társaság vadászai másfél ezer nyúl, míg a vecseiek hatszáz- hatszáz nyúl és fogoly hálózásá tűzték ki célul. Vihar 1600 helyen pusztí­tott, míg tűzesetet 300 eset­ben jelentettek az igazgató­ságnak. Ezeknek a károknak legnagyobb részét már rendezte a biztosító, a hátralevőket pedig rövidesen kifizeti. G. S. legáció útjáról, a külkereskedel­mi miniszter az olasz külkeres­kedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásáról, a belkereskedelmi miniszter a vezetésével Cseh­szlovákiában járt küldöttség ta- nulmányútjáról tett jelentést. A kormány a jelentéseket tudomá­sul vette. A földművelésügyi és az igaz­ságügyminiszter közös előter­jesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy a mezőgazdasá­gi rendeltetésű földek fokozott védelmének és hasznosításának céljából javaslatot tesz az Elnö­ki Tanácsnak egyes törvényere­jű rendeletek módosítására. A földművelésügyi miniszter beszámolt a mezőgazdasági munkák menetéről. A Miniszter- tanács a beszámolót tudomásul vette. Az építésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a Miniszter- tanács — a Balaton környéke regionális tervének bővítéseként — jóváhagyta Hévíz gyógyfürdő és Keszthely komplex fejleszté­sének irányelveit, majd napi ügyeket tárgyalt. A Pravda tudósítója szerint K@rnii(slisáSédSk ea helysei Sukarno intézkedett a sokoldalúbb tájékoztatásról Két héttel az indonéziai puccskísérlet után figyelemre­méltó tudósítás jelent meg a csütörtöki Pravdában. V. Su- rigin azzal kezdi tudósítását, hogy Djakartában fokozatosan normalizálódik a helyzet, a ki­járási tilalmat enyhítették, rendszeresen megjelennek a la­pok és az Antara hírügynökség kiadványai. Továbbra is tilalom alatt van a kommunista Harian Rákját, a nemzeti párti Suluh Indonesia és több más lap meg­jelenése. A Pravda tudósítója rámutat, hogy Sukarno elnök, miután megismerkedett az indonéz saj­tó és rádió legutóbbi jelentései­vel, úgy intézkedett, hogy a né­pet sokoldalúbban kell tájékoz­tatni az eseményekről. Dr. Su- bandrio, aki az elnök nevében , nyilatkozott erről a kérdésről, ‘ I kifejtette, hogy az utóbbi idő- ! ben túlzó és egyoldalú közlések láttak napvilágot a sajtóban. Tárgyilagosabban kell megvilá­gítani az eseményeket, úgy­hogy az a „Nasakom” minden elemének, vagyis a nacionalista, a vallási és a kommunista irányzatoknak a véleményét tükrözze, „Ha ezeknek az ele­meknek némelyike — jelentette ki Subandrio — nem úgy visel­kedik, mint korábban, ebből még nem következik, hogy az irányzat, mint olyan, hibás.” Surigin elmondja, hogy a po­litikai pártok, a társadalmi szer­vezetek, a helyi államhatalmi szervek és a katonai hatóságok képviselői nyilatkozataikban teljes bizalmukat nyilvánítják Sukarno elnök iránt, felhívják a politikai csoportokat, hogy ne bocsátkozzanak egyoldalú ak­ciókba, amelyek a nemzetközi erők szétbomlásához vezethet­nének, hátráltathatnák az impe­rializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcot. (MTI) Különféle jelentések szólnak arról, hogy Sukarno elnök változatlanul kitart a „NASAKOM” politika mellett, azaz a nacionalista, vallásos és kommunista erők egységét hirdeti. Ámde a vég­letekig felizgatott jobboldali csoportok nem nyugszanak. Ezeket bizonyos külföldi „sugallatok” is bőszítik a kommunisták ellen. Elvitathatatlan, hogy az imperialista méregkeverők egyes oszta­gainak szerepük van abban, hogy a kommunista ellenes jelszavakat kiabáló szélsőséges naciona­lista fiatalok felgyújtották az indonéz KP székházát. Képünk a vandál pusztítás után készült a nacionalista tömegek elvonulásáról. egyesületek! Módosító rendelet készfii a földek védelmére! és hasznosításáról

Next

/
Thumbnails
Contents