Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Virágos város A kecskeméti városi párt és tanács vb pénteken együttes ülésen vitatta meg a második ötéves terv városfejlesztési fel­adatainak végrehajtását és a következő ötéves terv célkitűzé­seit. Erre az alkalomra mintegy negyven oldalas beszámoló ké­szült, amelynek szinte minden sora, minden adata méltán tart számot a legszélesebb közvélemény érdeklődésére. Ezúttal azon­ban csak arra vállalkoztunk, hogy a beszámoló két olyan feje­zetével ismertessük meg olvasóinkat, amely az egyik legjelen­tősebb városképi átalakulásról — az utak, járdák és parkok fejlesztéséről — ad számot, és egyúttal vázolja is a harmadik ötéves terv során e tekintetben megoldásra váró feladatokat. Még valamennyien emlék­szünk rá, hogy öt évvel ezelőtt is hogyan futott el a bosszúság 'wmm bennünket, amikor a városköz­ponttól 50—100 méterre levő mellékutcák sarát dagasztottuk, porát nyeltük. Szinte kilátásta­lannak tűnt, hogy az utak ki­építésének sok évtizedes elma­radását hamarosan pótolni le­het, hiszen még 1960-ban is a belterület utcáinak 75 százalé­ka nélkülözte a szilárd, porta- lanított útburkolatot. S ma? Az utak, utcák, terek 82,7, a jár­dák 84 százaléka szilárd, porta- lanított burkolattal van ellát­va, s ezzel az alföldi megye- székhelyek között egyedülálló, kulturált, egészséges közleke­dési viszonyok lehetőségét te­remtettük meg. A legtöbb ember számára talán már nem ismeretlen számadat, de nem árt még job­ban emlékezetünkbe vésni, hogy az 1962-ben elkezdett — főleg társadalmi és helyi erőforrá­sokra alapozott — út- és járda- építési program során a me­gyeszékhely 161 utcája kapott Képünkön: A kétsávos, par­kosított Csongrádi út. együttesen 48 kilométer hosszú szilárd útburkolatot és össze­sen 52 kilométernyi aszfaltjár­dát. Hasonló nagy fordulatot je­lentő eredményt értünk el a parkosításban. A második öt­éves terv eredeti helyi célkitű­zése e tekintetben a belterjes parkok területének 20—30 szá­zalékos növelése volt. Ám a városközpont rekonstrukciójá­nak előkészítése, a város belső és külső fejlesztése a belterjes parkok területének a tervezett­nél gyorsabb ütemű növelését tették szükségessé. így készült el a tervidőszakban az Arany­homok előtti, a Kossuth téri, valamint a távolsági autóbusz- állomást körülvevő, területre is legnagyobb „Felszabadulási park”. Különösen értékes előbbreju- tásként kell elkönyvelni, hogy az átmenő forgalmat lebonyo­lító — korábban igen elhanya­golt állapotban levő — körutak mentén és a kisebb-nagyobb mellékutcákban szemet, szívet gyönyörködtető, úgynevezett „szalagparkok” sokaságát hoz­ta létre a társadalmi összefo­gásra szívesen hajló lakosság és a fejlesztési alapjaival jól gazdálkodó városi tanács. összefoglalóként érdemes megjegyeznünk, hogy 1961—65. között 180 ezer négyzetméter­nyi területű park „épült", vagy került felújításra. Ezzel a bel­terjes parkok területe öt év alatt megkétszereződött. Fejlő­dött a város pihenő parkja, a Műkert, s megközelítését is kulturáltabbá, könnyebbé, gyö- nyörködtetőbbé teszi — habár még némi korrigálni való az esős napokban bekövetkező bosszúságok elkerülésére itt is akad — a Csongrádi út teljes felújítása és parkosítása. Az eredmények, a fejlődés azonban nem feledtetik a még ma is meglevő gondokat, s az ebből adódó feladatokat. A két végrehajtó bizottság ezeket is összefoglalta, s elérendő cél­ként jelölte meg a harmadik ötéves terv időszakára. A célok között szerepel az eddigi költ­ségvetési előirányzat bővítése a megépült utak fenntartási és karbantartási munkáira, az új lakóterületek belső úthálózatá­nak kiépítése, újabb útvonalak — a körútrendszer — kor­szerűsítése, a Rákóczi sugárút, valamint az E—5-ös útvonal városon belüli szakaszának ki­építése, a Halasi út, a teljes Leninvárosi út- és járdahálózat elkészítése. Jövőre — ágazati beruházási keretből — építik meg a Széchenyivárosi lakóte­lep bekapcsolását biztosító Ba­laton utcai új útszakaszt. Mivel a belterjes parkterü­letek nagyobbrészt kiépültek, a következő ötéves terv során a fenntartási feladatok válnak elsődlegessé. Rangsorban ezt követő — s nem kevésbé jelen­tős feladat — a városi lakosság pihenését szolgáló, hétvégi ki- kapcsolódásra is alkalmas zöld­területek bővítése. Ezen belül is tovább kell fejleszteni a mű­kerti parkot és pihenést, szó­rakozást nyújtó létesítményeit, másrészt a Műkerthez csatlako­zó területen nagyobb méretű erdősítésre kerül sor. Célul tűzték ki a hétvégi pihenők új lehetőségének megteremtését is, mégpedig a városhoz nyu­gatra csatlakozó területeken, 200 négyszögöles, „házi kisker­tek” kialakításával, amelyekre kifejezetten csak hétvégi pihe­nésre alkalmas kis nyaralók építhetők, míg a telkek a saját zöldség és gyümölcs szükséglet megtermelésére is alkalmasak lesznek. íme dióhéjban a tervek — melyeknek megvalósulása újabb, jelentős lépcsőfok lesz a város fejlődésében. Eiszik Éva 'dőeii lajíLős kommentál — Ennek is mennie kell! Circus minimus LEVELEZŐLAP nagyságú, rózsaszínű papírlapot nyom a kezembe a kiskőrösi cukrász­dában egy fiatalember. Negyed­órán belül mindenkinél van ilyen és buzgón olvassa a jó­nép az emelkedett szöveget: „Megérkezett! Megérkezett! Holdsugár Cirkusz ma este nyolc órai kezdettel tartja elő­adását a szokott téren, fedett, vízmentes ponyvasátorban. Fő­városi műsorával fellépnek: bo­hócok, zsonglőrök, akrobaták, talajtornászok, légtornászok, A bécsi időjósnaptár „titka“ A takarosán rovatozott, szá­mokkal, jelekkel telerótt fotó­kópiát az idén már sok ezren hordták a zsebükben, s ha hiva­talos rendezvényről, kiszállásról, sportrendezvényről vagy éppen hét végi kirándulásról, külföldi turnékról stb. került szó, csak elővillantották, mint jövőbe látó tükröt. Egész évre megtudhatja belőle bárki — mikor lesz me­leg, hideg mikor esik, mikor nem esik. Viszont a legteljesebb homály fedi még mindig: ugyan ki, s mikor fejtette meg az idő­járási rejtelmeket? Csak annyit tudunk — Bécs- ben van a forrás: évek óta át­szivárog a határon, az egyik ha­társzéli városban sokszorosítják és terjesztik tovább. Az Osztrák Meteorológiai Intézet igazgatója nem ismeri a titokzatos időjóst, módszereit, hivatalosan nem is vesznek tudomást a népszerű publikációról. Sőt az osztrák me­teorológia három napnál hosz- szabb időre jelenleg sein ad idő­járási előrejelzést. Óvatos, de egybehangzó ma- gánfélemények szerint az idő­járást fejtő kártyák eredetijét egy osztrák szőlészeti évkönyv közölte és közli rendszeresen. A szomszéd országban is sokan es­küsznek rá. Valószínűnek lát­szik, hogy az 1970-ig soron kö­vetkező állítólagos enyhe telek, hűvös nyarak nemrégiben nyil­vánosságra került prognózisa ugyancsak ebből a forrásból származik. Illetékes szakembereink I960 óta figyelik a bátor időjós pró­féciáit és megállapították, hogy valószínűleg statisztikai és ana­lógiái módszerekkel dolgozik. A felmelegedések és a lehűlések fő időszakait mintegy 60 száza­lékos pontossággal találja el, a csapadékot illetően azonban óvatos: minden hétre jelöl szór­ványos „eseményeket”. Tény, hogy az idei januárt mínusz 8 fokos átlaghőmérsékletű, igen hideg hónapnak jelölte meg a bécsi augur, ténylegesen viszont plusz 1 fokos átlagunk lett. S a január Ausztriában is hason­lóan enyhe volt. A március ugyancsak enyhébbre sikerült a jövendöltnél, viszont az augusz­tusra beígért 25 fokon felüli melegdömpingből vajmi keve­set láttunk. Mindamellett az időjóskártya-tulaidonosok több­sége úgy vélekedik: „Van benne valami!” PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség; Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065. bűvészek, egykerekű biciklisek. Miska, a szájharmonikázó bar­namedve, súlya 248 kg. Misi, a világ legkisebb törpéje, 26 éves, 10,5 kg, magassága 70 cm, vi­dám ének és twist műsorával lép fel. Vasár- és ünnepnap két előadás. Helyárak: ülőhely 10,— forint, állóhely 6,— forint, gyer­mekállóhely tízéves korig 4,— forint. Ha elolvasta, kérjük to­vábbadni!’’ ELŐREBOCSÁTOM, hogy szeretem a cirkuszt. Különösen az tetszik, amikor a bohóc le akar ülni, de a másik kirántja alóla a széket. Én ilyenkor be­tegre nevetem magam. De ez a kis papírlap ellenszenvet vál­tott ki belőlem. Ügy érzem, át akarnak verni, sőt egészen bu­tának tartanák ezek a cirku­szosok. Először is mi az, hogy Holdsugár Cirkusz. Miért hold­sugár? Olyan gyenge, vagy olyan idillikus? Nem értem. Ha tovább olvasom a szöveget, tel­jesen „begurulok”, hogy még egy cirkusz is azzal akarja csá­bítgatni a közönséget, hogy őneki „fővárosi műsora” van, tehát nem olcsó vásári limoná­dé, hanem színvonalas, tömény művészet, mint például a bar­na medve (súlya 248 kg), aztán Misi a „világ legkisebb törpé­je”, aki vidám ének és twist műsorával lép fel. Nyilván, ha már fővárosi műsor van, akkor a medve operarészleteket száj­harmonikáz, nem holmi csür- döngölöt, arról pedig szó sem lehet, hogy csak beleszuszog a szerkezetbe. De érdekes lehet maga a sátor is: fedett, víz­mentes ponyvasátor. Tehát a ponyvasátort még be is fedik. Hiába, fővárosi dolog ez ké­rem. NEM TUDOM, hogy maga a műsor milyen. Nyilván meg­dolgoznak az akrobaták, lég­tornászok a gázsiért, sőt az „egykerekű” biciklisek is ki­tesznek magukért, de ez a ba­nális kis cédula elriaszt attól, hogy megnézzem. Heltai Jenő kikiáltója jut eszembe a Mena- zséria című tragikomédiából: „Folyvást, hölgyeim és uraim, folyvást. Nyomban megkezdő­dik az előadás, a legnagyobb díszelőadás, mely e városban valaha is létezett. Itt látható a világ legkisebb állatsereglete... Egy oroszlán hölgyeim és ura­im. De milyen oroszlán __ am erikai oroszlán, Félisz Leó Amerikánusz Makszimusz! Makszimusz, hölgyeim és ura­im, a legnagyobb. Oroszlánusz Makszimusz, mely minden ter­mészettudományi könyvben le­írva és leábrázolva van... De nemcsak állattársait eszi meg, megeszi embertársait is, kor-, rang-, nem-, és valláskülönb­ség nélkül...” A többit tud­juk. NOS, Holdsugáréknál nyilván nem ez a helyzet, mert a vi­lág legkisebb törpéje nem fo­gyasztja embertársait, mind­azonáltal, hölgyeim és uraim tessék, tessék, mert az előadás nemsoká megveszi az ő kezde­tét G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents