Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
IMS. szeptember 11, szombat «. «Mal Milyen vizsgálatokra készül a KNEB? Több mint 40 ezer népi ellenőr Interjú Varga Györggyel, a KNEB elnökével Az utóbbi időben a lakosság egyre nagyobb érdeklődés- sei kíséri a KNEB tevékenységét, a népi ellenőrzés munkáját. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Varga György elvtársat, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, s tájékoztatást kért tőle a népi ellenőrök tevékenységéről, a KNEB idei munkájáról, következő vizsgálatairól. Mire készül a népi ellenőrzés a következő hónapokban? — Idei munkánkat igyekszünk összhangba hozni a párt és a kormány legfontosabb célkitűzéseivel, a népgazdasági feladatok Icai. Vizsgálataink közül több közvetlenül kapcsolódik az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatának végrehajtásához, s az idei terv teljesítését hivatott segíteni. Népi ellenőreink egyebek között megnézik az alkalmazottak létszáma növekedésének ©kait, felmérik a létszámtakarékosság, az új anyagi ösztönzés rendszerének, valamint a normáik felülvizsgálatára vonatkozó kormányhatározat végrehajtásának eredményeit. Figyelemmel kísérik a dolgozók kulturális nevelésére, művelődésére, a népművelési propagandára biztosított összegek felhasználását. Ellenőrzik majd, hogy az állami költségvetésből gazdálkodó szervek hogyan érvényesítik az ésszerű takarékosság elvét. Ellenőrzik — a többi között — az építőipar munkaszervezését; a kiskereskedelem hálózat- fejlesztésének tervszerűségét. Tájékozódnak a második félév — és ezen belül az őszi csúcsforgalom- áruszállítási feladatainak végrehajtásáról is. Hogyan ítéli meg Varga elvtárs a különböző állami és tanácsi szervek tevékenységét a lakosság ügyeinek intézésében? Milyen tapasztalatok vannak a hibák, mulasztások, visszaélések elkövetőinek felelősségrevonásá- val kapcsolatban? — A legfőbb tapasztalatunk — ezzel kell kezdenem —, hogy a különböző állami, tanácsi, vállalati szervek általában helyesléssel fogadják a népi ellenőrzés vizsgálatait. Ez azt is mutatja, hogy sokat javult az egyes minisztériumok és a népi ellenőrzés együttes munkája, s többnyire a vizsgált terület vezetői is felismerik: ellenőrzéseinkkel feladataik jobb végrehajtását akarjuk segíteni. Ami a vizsgálatok nyomán történő intézkedéseket illeti, elmondhatjuk: a népi ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján a gazdasági jellegű intézkedéseket az érintett vezetők általában megteszik. Kevesebb határozottsággal találkozhatunk azonban a személyi felelősség kérdésének tisztázásakor. Itt gyakran felháborító bürokratikus huzavona és liberalizmus tapasztalható. Teljes határozottsággal, erélyesen kell fellépni a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézése közben tapasztalt huzavonával szemben is. Igaz ugyan, hogy a lakosság ügyeinek intézése határozottan javult, s ebben szerepe volt annak is, hogy több minisztérium, hivatal vezető szervei napirendre tűzték ezt a kérdést, s konkrét intézkedéseket tettek. Még mindig sok azonban a panasz, gyakori a késedelmes intézkedés vidéken, különösen a falvakban. I Mennyire sikerült a népi ellenőrzést valóban a lakosság széles rétegeinek az ügyévé tenni? — A járásokig bezárólag megvannak a népi ellenőrzés szervei. Ez azt jelenti, hogy — a párt- és az állami szervekkel együttműködésben — minden szinten lehet feladatokat adni a népi ellenőrzésnek, minden szinten igénybe vehető ez a hatékony segítség. A népi ellenőrzés mechanizmusának ez a tagozódása lehetővé teszi a rendszeres napi kapcsolatot a lakossággal, azt, hogy a legkülönbözőbb szinten jelentkező kérdésekkel gyorsan és érdemlegesen tudjunk foglalkozni. Ezt szolgálja az is, hogy a községekben tevékenykedő aktíváink népi ellenőrzési csoportokba szerveződnek. A bizottságokban, és ezek szakcsoportjaiban és a különböző vizsgálatokban népi ellenőrként már több mint 40 ezer ember dolgozik. Rendkívül értékes ez a gárda, s elmondhatjuk: manapság nincs olyan felmerülő probléma, vizsgálandó téma, amelyhez ne állnának rendelkezésünkre a legkiválóbb szakemberek. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy több tízezeres népi ellenőri gárdánk rendkívül szívesen, nagy hozzáértéssel, szakmai és politikai felelősséggel végzi munkáját, akkor elmondhatjuk, hogy népi ellenőrzésünk az elmúlt években hatalmasat fejlődött. Egyre bővülő nyilvánosságot kapnak a KNEB-ek és területi szerveinek a vizsgálatai. Igen keveset hallhatunk viszont az ezeket követő intézkedésekről, a népi ellenőrzés nyomán történő változásokról. — Valóban, a népi ellenőrzés nyilvánossága az elmúlt időben igen sokat fejlődött. Abban viszont. hogy a vizsgálatokat követő intézkedésekről, változásokról már kevés szó esik a nyilvánosság előtt, tükröződik a mi munkánk ilyenfajta gyengesége is. Befejezésül hadd mondjam el: abban, hogy a népi ellenőrzés munkája sokat fejlődött, hogy javult a panaszok és különböző bejelentések intézése, a közvélemény tájékoztatása küA Betsy elől menekül a lakosság Rombol a szeszélyes hurrikán A Shirley-tájfun 12 embert ölt meg A Mississippi torkolatvidékén több mint 180 ezer ember hagyta el otthonát, hogy biztonságosabb vidékre meneküljön a Betsy-hurrikán elől, amely óránként 225 kilométeres sebességgel közeledik. A partvidéken különleges biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, mert az előrejelzések szerint a hurrikán középpontja áthalad a tengerparton. Floridán a Betsy rombolva haladt át. majd hirtelen irányt változtatott New Orleans felé. Még nem tudni, hogy a vihar középpontja eléri-e a nagyvárost, amelynek lakossága riadókészüítségben van. Nyugat-Japánban szintén szélvihar pusztít. Az óránként 274 kilométeres sebességgel száguldó Shirley-tájfun eddig 12 embert ölt meg, egy hajót elsüllyesztett és egy másikat partra vetett. A vihart követő hatalmas esőzés 8000 lakóházat öntött el. több mint ötven ház összedőlt. lonböző közérdekű kérdésekben, bogy a népi ellenőrzés kapcsolatai a lakossággal jók és egészségesen fejlődnek, — mindebben komoly szerepe van a sajtónak. Remélem, ez az együttműködés a jövőben még gyümölcsözőbb lesz, — fejezte be nyilatkozatát a KNEB elnöke. U. Li. Mezogazdasagi és közigazgatási szakemberekből álló bizottság járja sorra a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteit. Tagjai szokatlannak tűnő feladatot végeznek: egyebek között azt vizsgálják, hogy az egyes gazdaságokban milyen mértékben van szükség a függetlenített beosztottakra. Miként lehet megállapítani, hogy egy-egy gazdaságban túlméretezett-e az irányító apparátus? Elsősorban úgy, ha a létszámot az éves termelési értékkel vetjük össze. A járás közös gazdaságai között ebből a szempontból feltűnő különbségek vannak. A kéleshalmi Vörös Csillag évi 6—7 millió forint bevételt húsz függetlenített beosztott és vezető alkalmazásával ér el. Ez a létszám nyilvánvalóan magas, hiszen az évi 35 millió bevételhez jutó kisszállási Petőfi Tsz sem rendelkezik nagyobb irányító gárdával. A kunbajai Béke Csillagának a 12 fő elegendő az évente csaknem 14 milliót produkáló gazdálkodáshoz; ugyanakkor a kelebiai Rákóczi Csillagának az ennél alig nagyobb éves bevételéhez 28 függetlenítettre van „szüksége”. A tapasztalatok szerint nem egy gazdaságban felesleges, mondvacsinált beosztások vannak, illetve függetlenítettnek neveznek ki olyan tisztségeket, amelyeket minimális tisztele i,- díj, vagy munkaegység jóváírása ellenében is jól be lehetne tölteni. Még élesebb a kontraszt, ha figyelembe vesszük, hogy számos gazdaságban a függetlenítettek részére kifizetett jövedelem az elmúlt évben meghaladta az összrészesedés egyhar- madát. Kirívó a harkakötönyi Egyesülés Tsz példája, ahol tavaly az említett arány 42 százalékos volt. A felmérés eddig 17 termelőszövetkezetben fejeződött be. A gazdaságok nagyobb hányadában azt állapította meg a bizottság, hogy a függetlenített beosztottak létszámának egy , vagy több fővel történő csökkentésére lehetőség és szükség is van. Bízunk abban, hogy az alapos vizsgálat eredményei nem maradnak el, s a tsz-ek vezetősége, vagy ahol szükséges, a közgyűlés a határozatok meghozatalánál figyelembe veszi a bizottság megállapításait. De nemcsak a kiskunhalasi járásban — másutt is. H. D. Szőlő a laboratóriumban A Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász János telepén újabb 60 hibrid termését „vizsgáztatják”. Az érzékszervi bírálat után bogyónagyság, teherbírás, saves cukorfok, összesen mintegy 10 szempontnak kell megfelelni a jövő új csemegeszőlő-fajtáinak. Húsz múzsa felett holdanként Gabonatermesztési tapasztalatok a bajai járásban Ezen a nyáron új fényben ragyogott fel a megye déli részén elterülő bácskai gabonaföldek hírneve. Nem egy nagyüzemi táblán a búza 20 mázsa feletti átlaggal fizetett. Vannak községek — Tataháza, Fel- sőszentiván —. ahol a mostanihoz hasonló terméseredményt még soha nem értek el. Érdemes megnézni: e vidék természeti adottságain kívül minek köszönhették a sikert, — s ahol az utóbbi elmaradt: milyen hibát követtek el. Az őszi vetések küszöbén időszerű, s nagyon tanulságos az effajta vizsgálódás. Októberben vetni! A gabona szempontjából kedvező volt a tavaszi időjárás, helyrebillentette az esős. a munkát akadályozó ősz hátrányos következményeit — tájékoztat Vuity József, a bajai járási tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője.. — Mindamellett kitűnt, hogy a vetés ideje döntően befolyásolja a növény további fejlődését, és így a terméseredményt is. Az optimális vetési idő: október! A novemberben vetett búzának holdanként már 2—3 mázsával csökkent a hozama. De említést érdemel az is. hogy az intenzív búzafajták, közülük is zömmel a Bezosztája, 80 százalékos arányt képviseltek. Ám csak ott fizettek kiemelkedő hozammal, ahol a szükséges mennyiségű vetőmagot szórták a földbe. A búza sikeres termesztésének tehát három alapvető feltétele van: a megfelelő fajta kiválasztása, továbbá a vetés idejének és a vetőmag mennyiségének a betartása. Kézenfekvő, hogy mindezeken kívül az előírt talajmunka, talajerőpótlás és a vegyszeres védekezés sem hanyagolható el. Legjobb a cukorrépa után Szavai alátámasztására megmutatja felmérésüket, amelyet a járás 18 tsz-ének a gabona- termesztéséről készítettek. Eszerint a búza átlagtermése: 14,42 mázsa. A vetés idejét vizsgálva legmagasabb átlaggal — 16,29 mázsával — az október elején vetett kenyérnekvaló fizetett. A szeptember harmadik dekádjá- ban földbe juttatott magból ennél több mint egy mázsával kevesebb lett a termés. Fokozatos esés mutatkozik az október második és harmadik dekádjában vetett búza hozamánál is. A november első harmadában talajba szórt szem már csak 13,69, a másodikban elvetett pedig 12,31 mázsás átlagot hozott. Az elővetemények is érzékeny befolyást gyakoroltak a hozamok alakulására. Legmagasabb — 17 mázsa körüli — volt az átlag a cukorrépa és a pillangósok után. a legalacsonyabb pedig a gabona és a kukorica után vetett búzánál. Az előbbinél a monokultúrás termesztés, az utóbbinál pedig a késői betakarítás, s ennek következtében a sebtében, kapkodva végzett talajmunka, továbbá a késői vetés hátrányai jelentkeztek. A tataháziak agrotechnikája A tataházi Petőfi Tsz-ben 18,60 mázsa átlagtermést értek el. Náluk a Bezosztája hozama valamivel magasabb volt a Fertőéi fajtáénál. Az előbbiből 177 kiló vetőmagot jutattak egy hold talajába. Több mint ezer holdas vetésterületen október első öt napjában zömmel földbe került a búza, de a vetés hátralevő részét is még a hónap folyamán befejezték. Cukorrépa, lucerna, csalamádé, takarmány- keverék, s egészen kis részben búza után vetették a kenyér- gabonát, olyan területen, amelyet a — 350 hold kivételével — az előző két évben istállótrágyáztak. Talajelőkészítéskor a forgató ekét tárcsa és gyűrűshenger követte, s a terület jelentősebb hányadán talaj munkát — fogasolást, simahengere- zést — is végeztek. A terület felére kiegészítő műtrágyát juttattak. Tavasszal végigfogasol- ták a gabonát, s holdanként 110 kiló pétisót is kiszórtak. A betakarítást csaknem teljesen kombájnnal végezték, közvetlenül, illetve kétmenetesen. Silány eredmény Madarason Miként lehetséges az, hogy a Tataházával majdnem szomdé- dos község. Madaras határában, a Kossuth Tsz területén — ugyancsak középkötött talajon — csupán 9,90 mázsa holdankénti átlaggal fizetett a búza? Ez a leggyengébb eredmény a bajai járásban. Itt a tataháziakéhoz hasonló nagyságú területen termesztették a kenyérgabonát. Bár a vetéshez október elején fogtak hozzá, a mac zöme azonban csak november második felében került a földbe. A Bezosztó.iá- ból holdanként 150 kiló vetőmagot használtak fel, s ez is közrejátszott abban, hogy ritka lett a vetés. Ez kedvezett a gyo- mosodásnak, főként, ha számításba vesszük, hogy a »özös gazdaság egyáltalán nem használt gyomirtó vegyszert. Az sem mellékes, hogy a terület túlnyomó részéről nem tudni, mikor látott utoljára szerves trágyát. Ugyanakkor alapmű trágyázásban csak 150 holdat részesítettek. Meglehetősen silány volt a ta lajmunka is, mindössze abbé! állt, hogy a tarlóhántást végig tárcsázták. Volt olyan tábla, ahol még ez is lemaradt. Mindent egybevetve: az elmondottakból kiderül, hogy a gabona is meghálálja a jó agrotechnikát. A rosszat pedig — megbosszulja. Hatvani Dániel Mondvacsinált tisztségek
