Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
£. oldal 1965. szeptember 8, szerda A görögök népszavazást követelnek Lassan halad a lefegyverzés ELLENTMONDÁSOS körülmények között ünnepelte Görögország az első alkotmány kiadásának 122. évfordulóját. Az athéni tüntetőket ugyanis nem ünnepi hangulat töltötte be, hanem a tiltakozás ereje hevítette a felvonulókat, mert az uralkodót szerették volna figyelmeztetni, hogy tartsa tiszteletben a jelenlegi alkotmányt. Jelszavaik: „Népszavazást!”, „Le a monarchiával!”, „Ki az amerikaiakkal!” Bár, incidens nem történt, a rendőrség már előre betiltotta az EDA szeptember nyolcadikára hirdetett gyűlését. A belpolitikai helyzetben annyi a változás, hogy Papandreu, legutóbbi nyilatkozata szerint bármilyen kormányt hajlandó már támogatni, mely képes megszervezni, hogy a 45 napos határidőn belül kiírják az alkotmányos választásokat. A Centrum Unió 36 kivált képviselője' szerint a választások nem oldanák meg a helyzetet, sőt azzal fenyegetnek, hogy további zűrzavar kél, véres események következethetnek be. Bírálják Papandreut, amiért nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez — noha néhány napja épp ilyen magatartásából kovácsoltak érvet a volt miniszterelnök ellen. AFP-jelentés ugyanakkor egy más természetű görög eseményről számol be. Eszerint az ország ismét felújítja együttműködését a NATO délkeleti vezérkarával, részt vesz Izmirben a gyakorlatokon, a török csapatokkal együtt. Múlt év augusztusában szakadt meg ez a kapcsolat a ciprusi görög—török ellentétek miatt. Ez a visszatérés a NATO-kapcsola- tokhoz egyelőre nem alapul a görög—török ellentétek elsimulásán. GODOY, a dominikai ideiglenes kormány elnöke már utasítást is ad. Beszüntette a Wessin- erők San Isidro-i rádióállomásának működését. Az új kormányt már 16 állam ismerte el, köztük legutóbb Chile, Japán és Venezuela. A helyzet ennek ellenére nyugtalanító. A lefegyverzés lassan halad. AP-jelentés szerint baloldali röpcédulák jelentek meg a fővárosban, amelyek felszólítják az alkotmányos erőket, hogy ne szolgáltassák be fegyvereiket, maradjanak éberek, mert a jobboldal csak arra vár, hogy megtámadja a fegyverteleneket. Santo Domingóból a barikádokat már eltávolították, de a drótsövények még mindig ott láthatók, a katonaság nem tért vissza a laktanyákba, és a fegyveres csoportok sem szolgáltatták be fegyvereiket. EGY NÁP Á KÜLPOLITIKÁBÁN Külügyminiszterünk Koreában Péter János külügyminiszter kedden megérkezett Phenjanba. Érkezésekor a repülőtéren Pák Szón Csői külügyminiszter és a külügyminisztérium munkatársai, valamint a phenjani magyar kolónia tagjai fogadták. A magyar külügyminiszter kedd délután baráti látogatást tett Pák Szón Csolnál. A KNDK külügyminisztere vacsorát adott Péter János tiszteletére. (MTI) Megkezdődtek a szovjet—csehszlovák tárgyalások MOSZKVA. (TASZSZ) Kedden a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások a szovjet vezetők és a Novotny vezetésével Moszkvában tartózkodó csehszlovák párt- és állami küldöttség között. Szovjet részről Brezsnyev, Mikojan, Koszigin és mások vesznek részt i a megbeszéléseken. Tévedlek a légi felderifök ? A Piranha-akció árnvfékbokszolása Sok amerikai Dél-Vietnam feladását sürgeti | Francia fennhatóság vagy kitelepítés De Gaulle as amerikai katonai intézményekről SS-pribékek pere BONN (MTI) A hageni esküdtszék előtt megkezdődött a sobibóH haláltábor 11 volt SS-pribékiének bűnpere. Az a vád ellenük, hogy 1942-ben és 1943-ban mintegy 250 000 lengyel és holland deportáltnak gázkamrákban való meggyilkolásában működtek közre. A 11 vádlott közül 7 szabadlábon védekezik. Fuldában egy másik SS-per kezdődött. A vádlott Erich Schemel volt SS-altiszt, aki jelenleg főtörzsőrmester a nyugatnémet határvédelmi alakulatoknál. Schemel a háború alatt az egyik brandenburgi koncentrációs táborban teljesített szolgálatot. SANTO DOMINGO. (MTI) A dominikai fővárosból érkező jelentések hírül adják, hogy lassan alakulóban van Hector Garcia Godoy kormánya. Az ideiglenes kormány vezetését vállaló Garcia Godoy elnök Manuel Joaquin Casüllo-t nevezte ki belügyminiszterévé. Hector de Castro, Dominika volt panamai nagykövete a Santo Domin- go-i rádió és televízió igazgatója lett. Ügy hírlik, hogy Garcia Godoy magának tartja fenn a külügy- és hadügyminisztert tárcát. Mint ismeretes, a San Isidro-i rádió hétfőn még a jobboldali Wessin tábornok felhívásait sugározta. Garcia Godoy utasítására kedden a rádióállomás beszüntette adását. Hajnalban mindössze egy órán át sugárzott zenét — nyilván jelképes ellenállásul — majd elhallgatott. BUKAREST. (MTI) Bukarestben szeptember 4-től 7-ig megtartották a magyar— román műszaki—tudományos együttműködési bizottság 15. ülésszakát. Az ülésszakon a bizottság megvizsgálta a műszaki—tudományos együttműködés terén a 14. ülésszak óta eltelt időben végzett tevékenységet és elfogadta az együttműködési programot a jövő időszakra. A felvett jegyzőkönyvet magyar részről Váíyi Péter, az Qr„ WASHINGTON (MTI) De Gaulle elnök azt akarja, hogy a Franciaország területén levő különböző amerikai katonai intézményeket helyezzék francia parancsnokság, vagy felügyelet alá. Amennyiben erre az amerikai kormány nem hajlandó, a francia elnök a katonai intézmények megszüntetését követeli. Ez derül ki Ball külügyminiszter-helyettes Washingtonba küldött részletes jelentéséből. Míg Ball első beszámolója után az amerikai sajtó némi Nyugtalanító, hogy a lefegyverzés folyamata igen lassú. Noha a barikádokat mór eltávolították Santo Domingo utcádról, a szögesdrótsövények még mindig ott láthatók, a katonaság még nem tért vissza a laktanyákba, és a fegyveres csoportok sem szolgáltatták még be lőfegyvereiket. Az AD amerikai hírügynökség azt állítja, hogy a város utcáin a baloldal röpcédulái jelentek meg, amelyek felszólítják az alkotmányos erőket, ne szolgáltassák be fegyvereiket, maradjanak éberek, mert a jobboldal csak arra vár, hogy rátámadjon a fegyvertelenekre. A Reuter azt közli, hogy Chile, Venezuela és Japán is elismerte a dominikai ideiglenes kormányt. Az új kormányt elismerő országok száma ezzel 16-ra emelkedett. szágos Tervhivatal, első elnökhelyettese, román részről pedig Gheorghe Covaci, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese írta alá. Az aláírt jegyzőköny előirányozza, hogy a felek műszaki dokumentációkat küldenek és tanulmányú takat tesznek lehetővé a szakértők részére az építőipar, vegyipar, könnyűipar, mezőgazdaság és élelmiszeripar területén elért műszaki—tudományos eredmények megismeréséire. javulásról írt, most már kénytelen beismerni, hogy az elnök megbízottjának párizsi tárgyalásai gyakorlatilag semmi változást sem hoztak a két ország viszonyában. Egyes hírek szerint az amerikai kormányzat máris fontolóra vette, hogy megszüntet, illetve áttelepít egyes Francia- országban elhelyezett katonai intézményeket. Államellenes lepleztek le KAIRO. (TASZSZ) Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, az Egyesült Arab Köztársaságban államellenes összeesküvést lepleztek le. Az ösz- szeesküvést a muzulmán testvériség nevű régebben feloszlatott politikai—vallási szervezet reakciós tagjai szervezték. Arra készültek, hogy államcsínyt hajtanak végre, legyil- koltatják a köztársaság vezetőit, a hadsereg magas rangú tisztjeit. Terveik között szerepeltek terrorcselekmények és gyilkosságok, ipari vállalatok, közintézmények felrobbantása, illetve felgyújtása és más szabotázscselekmények. Az egyiptomi nép ébersége meghiúsította az összeesküvést. A Biztonsági Tanács mára virradóra felszólította India és Pakisztán kormányait, hogy szüntessék be a hadműveleteket és csapataikat vonják vissza arra a vonalra, amelyen azok augusztus 5-én álltak. Ma még természetesen nem lehet megjósolni, milyen következménye lesz a felhívásnak, — a viszály ismeretében azonban nagyon valószínű, hogy ennél jóval nagyobb és mélyebb erőfeszítésekre lesz még szükség a konfliktus felszámolásához. Két hatalmas ország a kettőjük között fekvő Kasmír tartomány miatt gyakorlatilag háborúban áll egymással. A 400 milliós Indiában általános mozgósítást rendeltek el, a 100 milliós Pakisztánban rendkívüli állapotot hirdettek. A második világháború befejezése óta most először történt meg, hogy két ilyen nagy állam nagyszabású katonai hadműveletekbe kezdett — egymás ellen. Indiai csapatok átlépték a pakisztáni határt, hivatalos indoklás szerint azért, hogy megsemmisítsék azokat a támaszpontokat, ahonnan az indiai terület elleni pakisztáni támadások kiindulnak. Másrészt pakisztáni gépek erőteljes légitámadásokat intéztek indiai repülőgépek ellen és a Kasmírral szomszédos Pendzsah indiai államban három helyen pakisztáni ejtőernyősök szálltak le. A viszály, amelynek tüze mo&i ilyen Egy amerikai katonai szóvivő kedden reggel Saigonban bejelentette, hogy dél-vietnami és amerikai csapatok újabb nagyszabású offenzívát indítottak Chu Lai térségében, a hazafiak feltételezett állásai ellen. A támaszpont egyik célpontja Chu Lai-tól 32 kilométernyire délre egy tengerbe nyúló félsziget, amelyet Batangan- foknak neveznek. A félszigetet három irányból, a szárazföldről, a tengerről és a levegőből rohamozta meg több amerikai zászlóalj. Harcokra mindeddig még nem került sor, mert az amerikaiaknak nem sikerült összeesküvést az EAK-ban A- szervezőket letartóztatták. Nagy mennyiségű fegyver és robbanóanyag került a hatóságok birtokába. Mint a • lapok jelentik, az előzetes vizsgálat megállapította, hogy az összeesküvés szálai külföldre vezetnek, azokhoz a nyugati körökhöz, amelyek rossz szemmel nézik az EAK független politikáját, a társadalmi átalakítások terén elért sikereit. Az Al-Akhbar című lap rámutat arra, hogy a muzulmán testvériség felforgató tevékenységet fejtett ki az országban, pénzügyi segítséget és fegyvereket kapott külföldről. Az ösz- szeesküvők az eszköz szerepét játszották a gyarmatosítók kezében. veszedelmes erővel lobbant fel, már 1947 óta parázslik, amikor a brit gyarmatosítás körültekintő ravaszsággal osztotta ketté a birodalom hajdani indiai tartományát. A Pakisztán és India között levő Kasmír állam maharadzsája sokáig habozott, melyik államalakulathoz csatlakozzék. Kasmírban a lakosság 80 százaléka mohamedán volt, az uralmon levő maharadzsa viszont hindu. Ebben az időszakban pakisztáni csapatok törtek be a tartományba, s a két fiatal állam, Pakisztán és India között, formális háború kezdődött Kasmír birtokáért. A háború 1949. január 1-én demarkációs vonal létrehozásával végződött, ez a tartományt két részre szakította. Az egyik oldalon a tartomány egyharmadát Pakisztán fennhatósága alá helyezték, míg a déli—délkeleti kétharmad rész indiai fennhatóság alá került. A tűzszünet! vonal létrehozása természetesen nem oldotta meg az ellentéteket, sőt, szüntelen gyűlölet és feszültség tárgya lett a két állam között. A feszültség veszélyességét nemzetközi stratégiai szempontból még tovább növelték: Kasmír legészakibb sarkát ugyanis csak egy alig néhány kilométeres, Afganisztánhoz tartozó földnyelv választja el a Szovjetunió határaitól, északon és keleten pedig a tartomány a Kínai N épköatársafiággai határos. Lassan halad a lefegyverzés Dominikai jelentés Közlemény a magyar — román műszaki tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról Terrorcselekményeket akadályostak meg Háború Kasmírért „felvenniük a kapcsolatot” a partizánokkal. Az amerikai stratégák az egész hadműveletet arra alapozzák, hogy a légi- felderítők ezen a vidéken állítólag kiépített partizánállásokat láttak. Egy katonai szóvivő ezért k.i is jelentette, korai még. megmondani, vajon sor kerül-e nagyobb harci cselekményekre. A támadás egy dél-amerikai halról „Piranha” fedőnevet kapta. Hué-től 20 kilométernyire északra a dél-vietnami kormánycsapatok indultaik meg nagy erőkkel. Feltételezhetően az ő támadásuk sem lesz egyéb árnyékbokszolásnál, mert nyomára sem sikerült bukkanniok a partizánoknak, csupán egyetlen helyen került, sor, szórványos lövöldözésre. A Reuter Koppenhágából keltezett” jelentésében arról tudósít, hogy Harriman utazó nagykövet hétfőn a dán főváros repülőterén rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak, és ebben az Egyesült Államok békés szándékait bizonygatta. Azt állította, hogy az Egyesült Államok nem törekszik katonai győzelemre, hanem tárgyalásokat akar. Washingtoni AP-jelentés szerint George Meany, az AFL— CIO amerikai szakszervezeti szövetség elnöke Is letette a garast a Johnson-kormány mellett. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nean szabad kivonnia csapatait Dél-Viet- namból, mert ebben az esetben „megnőne a kommunizmus terjedésének veszélye”. Meany nagyon fájlalta, ho«ry igen sok amerikai sürgeti Dél-Vietnam feladását. (Reuter—AP) Éppen ezért néhány évvel ezelőtt a kínai—Indiai határviszály kirobbanása, amely egyebek között Kasmír északi és nyugati határait is vitássá tette, ÚJ elemet vitt a konfliktusba. India nem adta fel pozitív semlegességl külpolitikáját, de kétségtelenül közeledett a nyugati nagyhatalmakhoz. Másrészt Pakisztán. amely esztendők óta a CENTO támadó blokk tagjaként a nyugati nagyhatalmak szövetségesének számított, kapcsolatokat keresett a népi Kínával, ily módon rendkívül bonyolult és igen sok szempontból ellentmondásos helyzet áUt elő. Az alapkonfliktus természetesen változatlan: a háború oka az 1947-es kolonialLsta típusú felosztásban keresendő. Ugyanekkor átszínezik különböző — az utóbbi években kialakult — nagyhatalmi érdekek is. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban teljes joggal hangsúlyozta, hogy a háborúság az Imperializmus érdekeit szolgálja, s éppen ezért azt békés úton kell rendezni. Az elmúlt másfél évtized története jelzi, hogy ehhez sokoldalú és nagy erőfeszítésekre lesz még szükség. A kasmíri konfliktus indiai- pakisztáni háborúvá történő „átnö- vése" rendkívül veszedelmes feszültség-gócot teremtene a Közép-Keleten és súlyos következményekkol járna a gazdasági és táísadalmi fejlődés útján Járó két ország népe számára.
